Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
1987. DECEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kisújszállás központjában lakás, üzlet, iroda épül Üjabb harminc lakást épit a Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet a város központjában. Az épületet, melynek földszintjén húsbolt, könyv- és zeneműüzlet, Állami Biztosító helyi kirendeltsége és a Tigáz hibabejelentő irodája kap helyet, a jövő év elején adják át Fotó: M Gondosabb tájalakitás fl vadonéit) állatok védelme A Magyarországon vadonélő állatok, madarak védelmének helyzetéről tájékoztatta az újságírókat pénteken az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal székházában Haraszthy László, a Madártani Intézet igazgatója. Elmondta, hogy hazánkban hozzávetőlegesen 42 ezer állatfaj él, közülük 569 faj védett: 34 állatfajt fokozottan védenek. A nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek 530 ezer hektáros területe jól szolgálja az állatvilág védelmét is, ám ez a terület csak arra elég, hogy a legritkább és a legveszélyeztetettebb fajok megóvását segítse elő. Ügy tervezik, hogy még további 70 ezer hektárra terjesztik ki a védelmet. A hazai állatvilág fajgazdagságának, változatosságának megőrzéséhez az ország egész területén kímélni kell a természetet. Ehhez az is szükséges, hogy a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységek során figyelembe vegyék az állatvilág jelenlétét és érdekeit is. Az utóbbi 150 évben több mint 50 vadonélő állatfaj tűnt el, nem utolsósorban az ember gondatlan tájátalakító tevékenységének következtében. Szinte állandó konfliktust okoz a mezőgazdasági és a környezetvédelmi szempontok elérése. Az egyik legfontosabb feladata a hazai természetvédelemnek, hogy a lehetőség szerint megóvja a közvetlenül a kipusztulás szélén álló állatfajokat. Az étlapon nem szerepel Ami seprűért sir a Lénában Szaporodtak a lakossági bejelentések a megyeszékhelyen lévő Széchenyi lakótelepi Léna étteremre, ahol az észrevételek szerint hiánycikknek számít az alapos takarítás és felmosás: egyszóval az előírt és kívánt higiénia. Nem beszélve arról, hogy ebben a helyiségben a hetven-száz előfizetőn kívül százhét kisiskolás diák is ebédel. Se főnök, se helyettes Déli fél egy. A két részre osztott teremben a bejárat melletti, kocsmarészen teljes a nagyüzem, meg a cigarettafüst. Foglaltak az asztalok: rajtuk sörösüvegek, igazolva a betérők jó huzatát. A jelképes elválasztó „kerítésen” túl ebédhez előkészített tányérok várják nyolc-kilencéves gazdáikat az aznapi diákmenüre. Az enyhe túlzás, hogy a személyzet kitörő lelkesedéssel üdvözli érkezésünket, és azt is hamarosan tudtunkra adják: se főnök, se helyettese. Az ellenőrzést vezető dr. Pazsa Jelena, a megyei Köjál osztályvezetője azonban tántoríthatatlan, és szemrebbenés nélkül közli: — Nem baj, akkor a szakácsot kérem, hogy segítsen 'nekünk! Hoppál Imre, az érintett szakember készséges, noha bizonyára adódott már olyan megbízatása, amely ennél jobban elnyerte a tetszését. Első utunk a főzőkonyhába vezet, ahol a doktornő rögtön észreveszi, hogy az asztal alatt, szabálytalanul, száraz kenyeret, hulladékot tárolnak. Az asztalon sem jobb a helyzet. — Ennek a kenyérterítő abrosznak a tisztasága a felmosórongyéval vetekszik — summázza a nem éppen hízelgő minősítést. Távolabb a zsákokban áruk, ez is tilos ebben a helyiségben, hiszen ide a lisztet, meg a cukrot már edényekben kellene behozni. Mindenfelé takarító- eszközök, amelyeknek semmi keresnivalójuk itt. Sőt, teljesen meghökkentő módon a konyhában még egy csikkekkel teli hamutálca is éktelenkedik. — Ki szívja itt, az ételeknél, a cigarettát? — így a kérdés. — A konyha személyzete nem — érkezik a válasz. — Hát akkor ki? — Talán a felszolgáló, meg a csapos^.. — hangzik a bizonytalan felelet. Egyébként bő órája érkezett a napi menü: a levesen kívül ma rizses húst kap a tisztelt törzsközönség. Az ételt máshol főzik, az osztás most kezdődik, és ahogyan számolgatjuk, a vége nem biztos, hogy meleg ételt kap. Nem szólva arról, hogy az előírás értelmében a levest is melegíteni kellene tálalás előtt. Szükséges lenne, de erről a korábbi figyelmeztetés ellenére is elfeledkeztek. Az úgynevezett fehér mosogató alatt koszos vödör. Folyik a szifon, jelentették is a vállalat illetékeseinek, de még nem érkezett meg a szerelő. Ez a tény is jegyzőkönyvbe kerül. Csapból a cipőre A fekete mosogatóban ennél szomorúbb a helyzet. Az elmosott főzőedények egy részét a padlón tárolják, ahová bőven folyik a szennyvíz, ha megnyitjuk a csapot. A lefolyócső ugyanis hiányos, és a zsíros lé a kíváncsiskodó lábára zuhog. A falon nokedliszaggató búsul: noha az ártatlan mosogatás után került ide, a tetejét tésztamaradványok dekorálják. A húselőkészítőre, amelyiknek patyolattisztának kellene lenni, másféle fogalom illik. A kloffoló, a bárd, a kés, az asztal véres, és a hűtőből sebtében kimenekített lábasban gyanús folyadék ingerli a szemlélődőt. Ez állítólag zsiradék, de mindennek ellentmond, hogy tésztaféle és mócsing is akad benne. Mi több, derül ki, a hűtőben a tőkehúst és a kész ételt szabálytalanul, egy helyen tárolják. Megnézzük a kinti hűtővitrint és a söntést is. Alattuk leírhatatlan felfordulás: kosz, cigarettadoboz, papír sír a seprű és a felmosórongy után. Az egyik pohárban kiszáradt ultra; a szerencsétlent se ma használhatták. Szót váltottunk az ebédelő gyerekekkel is: végre jó hír is kerül a tudósításba, mivel dicsérik a felszolgálókat. Rendesek, ha van, mindig adnak repetát, és sokszor megkérdezik, ki kér még — állítják a nebulók. Ételmintát is vinnénk, de úgy látszik, ide is betört a takarékosság, ami abban nyilvánul meg, hogy az előírt, legkevesebb ötven gramm helyett jó, ha húszat tartalmaz az üvegcse. Eny- nyiből viszont nem lehet a vizsgálatot elvégezni. Borsos ára lesz Ez is papírra kerül, és sajnos az észrevételek tengere hét! egész oldalt tesz ki. A cikkben leírtak vázlatos gyűjteménye csak a negatív tapasztalatoknak, hiszen lehetne még írni a hátsó bejáratnál porosodó kenyérpolcokról, az áttekinthetetlenül rendetlen raktárról vagy az eltorlaszolt zöldségelőkészítőről. Noha ifjú az étterem, elvégre alig több, mint négyéves, úgy tűnik, a lakossági észrevételek jogosnak bizonyultak, mivel döbbenetesen sok a szabálytalanság. A helyszíni bírság felső határa háromezer forint, de itt ennél súlyosabb lesz a büntetés. A jegyzőkönyv egyik példányát — amelyet a személyzet jelen lévő tagjai beleegyezésük jeléül aláírtak — elküldik a Szolnok Városi Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség vezetőjének — a szükséges eljárások, bírságok kirovására. A látottak . alapján mindezt aligha szükséges bővebben indokolni. D, Szabó Miklós Az államigazgatás lépcsői Ügyintézés két szinten Jóideje tart már a tanácsi munka korszerűsítése, eredményességét állampolgárként .naponta érezhetjük. A kormány programjában is szereplő államigazgatási változások most újabb fordulóponthoz érkeztek: négy megyében — köztük Slzolnok megyében — bevezették a kétszintű közigazgatást. Erről kérdeztük dr. Bozsó Pétert, Szolnok Megye Tanácsa végrehajtó bizottságának titkárát. — A kormányprogram végrehajtásaként mik a fel- adatok a közigazgatás korszerűsítésében? — Közigazgatásunk tervszerű több évtizede tartó fejlődési folyamatában fontos állomáshoz érkeztünk. Már az 1971-ben megjelent harmadik tanácstörvény is megfogalmazta a tanácsok ön- kormányzati szerepét, a helyi önállóság szükségességét. Egyszerűen szólva azt a követelményt, hogy — a társadalom ■ demokratizálódásának természetes velejárójaként — a helyi ügyekben helyben döntsenek. A politikai határozatok és állami intézkedések eredményeként a tanácsoknál számos reformértékű szervezeti, hatásköri, pénzügyi szabályozási és korszerűsítési változás következhetett be. A helyi párt- és társadalmi irányítás továbbterjesztésére irányuló kezdeményezések nyomán három éve megszűntek a járások, mint köz- igazgatási egységek. Az akkori állásfoglalások azt is előre jelezték: a községi tanácsok önállóságának, felelősségének erősítésével fokozatosan meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a községeket is közvetlenül a megyei tanácsok irányítsák, vagyis lehetővé váljon a két- sz'ntd igazgatás bevezetése. A Minisztertanács 1990-ig szóló munkaprogramja társadalmi-gazdasági rendszerünk megújulása, a stabilizálás és a kibontakozás mellett megfogalmazta az állam- igazgatási központi, területi és helyi szervei közötti munkamegosztást, a szervezeti és mőködési rendet, az eszközök felhasználásának ész- szerűsítését. A tanácsokkal szemben támasztott követelmény: gondoskodjanak az adott területen a kormányzati és a helyi érdekek összhangjáról, a tanács, a lakosság és a gazdálkodó szervek közötti cselekvési egység megteremtéséről. A kormányprogram szerves részeként kerül tehát sor 4 megyében a kétszintű igazgatás — tapasztalatszerző jelleggel történő — bevezetésére. — Mit értsünk kétszintű igazgatáson? — Azt, hogy a községek, ugyanúgy, mint a városok közvetlen megyei irányítás alá tartoznak, ilyen értelemben nem különböznek egymástól. Tartalmi céljai pedig a községi tanácsi önállóság kifejlesztésében, gazdasági megalapozásában, a községi tanácsi munka színvonalának számottevő javításában, a tanácsok önkormányzati szerepének, munkájuk demokratizmusának kiteljesedésében jelölhetők meg. Érvényesül az a követelmény is, hogy gyorsuljon a döntés- hozatal, az egyes tanácsszinteken a feladatok jellegéhez és mennyiségéhez igazodó szervezet, igazgatási létszám alakuljon ki. A községek közvetlen megyei irányításának előnye, hogy a városi közreműködés kiiktatásával tovább nő a községek hatásköre, önállósága, ami várhatóan hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, a lakossági közvetlen ellenőrzés fokozódásához. A helyi önállóság növekedése ösztönöz a tartalékok jobb feltárására, a nagyobb ön- tevékenységre és a tudatosabb felelősségvállalásra. Ehhez megfelelő feltételekre van szükség. Megyénk a többi megyéhez hasonlóan, azért vállalkozott a kétszintű igazgatás bevezetésére, mert viszonylag kedvezőek a a személyi és más feltételek, a megye és a községi tanácsok között közvetlen kapcsolatok alakultak ki és nem utolsó sorban a településhálózat is kedvező. — Hogyan készültek, erre a feladatra? — Évek óta tudatosan, tervszerűen. Fontos feladatunknak tartottuk a községek önálló munkavégzéséhez szükséges személyi feltételek biztosítását. Javult a helyi tanácsok szakemberellátottsága. A községi apparátusban dolgozók 97,3 százaléka az előírt szakmai végzettséggel rendelkezik, közöttük jelentős számú főiskolai, egyetemi végzettségű van. Valamennyi vb-tit- kárunk képesített. A községi apparátusok megerősítését szolgálta az is, hogy „megyei ösztönzésre a helyi tanácsok eredményesebben hasznosították a bérgazdálkodásban rejlő lehetőségeket. A munkavégzés tárgyi feltételeinek javítása során a lehetőségekhez mérten segítettük a községi tanácsházak felújítását, a telexhálózat és az irodagép-ellátás korszerűsítését. A hírközlésben tapasztalható feszültségek csökkentésére kiépítettük a megyei — városi — községi tanácsokat összekötő URH- hálózatot. A tanácsi hatáskörök decentralizációja révén elértük, hogy a lakossági ügyek döntő többségét helyben intézzék. A járások megszűnésével kialakított új irányítási rendszerben arra törekedtünk, hogy a megyei irányítás közvetlen legyen ott, ahol a jogszabályok lehetővé teszik, és a városi tanácsi szervek irányításában való közreműködésünk a szükséges mértékre korlátozódjon. Az 1985-ös választások során minden község tanácsi képviseletet kapott a megyei testületben. Városi községi tanácsaink eredményes munkája elismerésének tekintjük, hogy az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján a Minisztertanács megyénket is kijelölte a kétszintű igazgatás bevezetésére. — Mit érzékelnek ebből az érintettek az állampolgárok? — Röviden úgy fogalmaznék, hogy teljeskörűvé válik az állampolgárok ügyeinek helybeni intézése. A községi tanácsok ugyanis a városokéval azonos első fokú hatáskört kapnak, melyet önállóan, vagy saját elhatározásukból önkéntesen létrehozott igazgatási társulásban gyakorolnak. Egyidejűleg a másodfokú hatáskörök az illetékes megyei tanácsi szervekhez kerülnek. Ezzel ugyan a másodfok a községi lakosság egy részétől távolabb kerül, de az ügyintézést a megyének úgy kell megszerveznie, hogy az ügyben érdelkelt állampolgárnak nem vagy csak saját elhatározásából kelljen a megyeszékhelyre utaznia. — Hogyan módosul a Tarosok és a községek kapcsolata? — Megszűnnek & városi tanácsok községekre is kiterjedő jogszabályokban meghatározott feladatai. A város és a tényleges vonzás- körzetéhez tartozó községek együttműködése azonban nem szakad meg, ellenkezőleg, ennek erősödnie kell. A városok ellátási, szolgáltatási munkaerőfoglalkoztatási központok a kétszintű igazgatásban sem mentesíthetők tehát bizonyos ellátási funkciók betöltése alól. A városok intézményrendszere, ellátó, szolgáltató hálózata, ezek színvonala befolyásolja a községek ellátási helyzetét is. A városok és a községek kölcsönös érdekeken alapuló térségi kapcsolatai tovább /fognak erősödni. Várhatóan megjelennek olyan új együttműködési formák, melyek az ellátás, szolgáltatás együttes, közös fejlesztésére is irányulnak. A tanácsi gazdálkodás nagyobb önállósága lehetővé teszi a város- és községpolitikai elképzelések és a lakossági igények jobb összehangolását, közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki a lakosság és a tanácsok, valamint a gazdálkodó egységek között. Ismeretes azonban, hogy a tanácsok tényleges gazdálkodása feszítettebb, és a központi pénzügyi források csökkenése miatt nehezebb feladattá vált, így az eddigieknél nagyobb aktivitással kell majd dolgozniuk a kedvezőbb ellátási feltételek megteremtéséért. — Az államigazgatásban dolgozók számára mit jelent a kétszintű igazgatás? — Teljesebben és valóságosabban érvényesülhet a helyi tanácsok egyenjogúsága és mellérendeltsége. Az áttéréssel kapcsolatos valamennyi feladat teljeskörű ismertetésére nem vállaikozhatom. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a megyei tanács és a helyi tanácsok apparátusa felkészült és fogadókész az új feladatokra. A községek felelősségük tudatában vállalják az önállóságot. A megyei tanács apparátusának pedig — figyelemmel a már eddig kialakult közvetlen kapcsolatokra — nem jelenthet aránytalanul sok többletmunkát. Természetesen szükséges olyan irányítási, felügyeleti, ellenőrzési rendszer kialakítása, új munkamódszerek, munkastílus alkalmazása, amely kedvező és hatékony feltételeket teremt a helyi tanácsok önálló munkavégzéséhez, de szükség esetén biztosítja a konkrét segítséget is. Mindezt úgy kell megoldanunk, hogy összességében ne eredményezze az igazgatási létszám és a költségvetési kiadások növekedését. Űj típusú, a jelenleginél egyszerűbb és hatékonyabb irányítási, felügyeleti és kapcsolattartási rendet kell kialakítani. Dolgozunk az áttérés szervezeti, személyi, hatásköri, tárgyi feltételrendszerén. Át kell tekintenünk lényegében a tanácsi működés egészét, a gazdálkodási, hatósági, intézményirányítási feladatokat. A kétszintű igazgatás bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása során azonban arra törekszünk, hogy az átállás időszakában is zavartalan legyen az állampolgárok ügyeinek intézése. **• Az új esztendő első napja fontos dátum lesz tanácsaink életében, de nem lezárása, hanem kezdete egy további hosszú, felelősségteljes munkának, melynek során a helyi népképviselet és önkormányzat erősödésével teljesebbé válik a szocialista demokrácia, szélesedik a tanácsok munkájának társadalmi ellenőrzése, megvalósulhat a lakosság cselekvő részvétele az őket érintő döntések meghozatalában.
