Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: A peresztrojka és az észt ipar A tudomány világa Őrzik a múltat és a jelent Az szóljon, akinek mondanivalója van! A határozattól a kiskongresszusig Folytatódott a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Nagy lépés a népek békés jövője felé Világszerte nagy örömmel fogadták a magállapodás aláírását — Újabb megbeazólóaek Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kicseréli a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris fegyverek felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződést a Fehér Házban (Telefotó — KS) Bizalomébresztgető javulás — fordulat nélkül. Egy mondatban kifejezve így lehetne összefoglalni a párt Központi Bizottsága december 8-i gazdasági helyzet- elemzésének lényegét. Az ébresztgető gyakorító ige jelentése jól fejezi ki, hogy ami ebben az évben történt, még nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű bizakodást keltsen bennünk gazdaságunk teljesítőképessége iránt. Illúziókat táplálnánk, ha — a határozat sorait „is” olvasva — nem vennénk észre, hogy minden erőfeszítés ellenére, egyelőre még jövőre is nő a dollár elszámolású adósságállományunk, még tetemes marad a költségvetési hiány, s fenyegető veszéllyé vált az £r—ár spirál. Vagyis az a gazdasági pszichózis, magatartás, amely „csak” azért akar árat emelni, mert a másik cég is feljebb srófolta az övét. S ami leginkább érdekel bennünket, a jövő évi népgazdasági terv mutatószámai nem hagynak kétséget afelől, amit tudunk már: 1988-ban az életszínvonal észrevehető csökkenésére kell számítanunk. A határozat azt sugallja: nézzünk szembe a tényekkel, még akkor is, ha nehéz. A sorokból megállapítható, hogy ez már azért „is” az egyedül értelmes magatartás, mert 1988-ban már többre alapozhatunk a puszta reménynél. Végtére is, rég olvashattunk már az utóbbi -évek párthatározataiban ilyen mondatokat: ........ a n épgazdaság helyzete a megelőző két évinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a tervezettnek.” (Az 1987. évi népgazdasági terv egyébként a nemzeti jövedelem legalább 102, az ipari termelés 102—102,5 százalékos növekedését irányozta elő.) Mindez azt jelzi számunkra, hogy a mai, szorító helyzetből igenis van kibontakozás. A mégoly szerény eredmények is azt mutatják, hogy már ráléptünk arra az útra, amelyen végig kell mennünk. Az út hasonlatnál maradva, a határozat sorai nem ígérnek könnyű sétát, amolyan korzó hangulatú andal- gást. Az 1988. évi népgazdasági terv előirányzataiból világosan látható, — hogy mindenekelőtt a termelési és termékszerkezet korszerűsítésével járó kiadások, átállások miatt — a gazdaság teljesítőképessége a jövő évben még csak szerény mértékben javul. Az is egyértelmű, hogy a csökkenő reál- jövedelem miatt a gazdasági és politikai feszültségek növekedésére kell számítanunk. Nem szabad, sőt nem is lehet kitérni sok konfliktus elől. Nyilvánvaló például, hogy véget-kell vetni a kijárásnak, mármint annak, hogy a veszteséges, csőd szélén tántorgó vállalatok vezetői újabb milliárdokért kilincselhessenek a kulisszák mögött. Következetesen az eddiginél is határozottabban kell folytatni azt a gazdaságpolitikai magatartást, amely a Láng Gépgyár, Tatabányai Szénbányák, a Ganz-Mávag szigorított szanálási eljárásával kezdődött el, hiszen van még jó néhány olyan cégünk, amely nemhogy gyarapítaná, hanem szorgalmasan fogyasztja az ország nemzeti jövedelmét. Ezek közé tartozik például a Mecseki Szénbányák, a 43-as számú ÁÉV, a Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat, stb. Ha a Veszprémi Szénbányák nyereségesen tud gazdálkodni — márpedig tud —, akkor ez másoktól is megkövetelhető. A szigorúbb árellenőrzésekkel kiegészítve csak az ilyen gazdaságpolitika tudja megalapozni, garantálni, hogy képesek leszünk kordában tartani az áremelkedések mértékét. A jövedelem- termelő képesség fokozása alapozhatja meg azt a tisztességes, emberséges szándékot, elhatározást, amelyet a pártdokumentum tükröz: „a Központi Bizottság ... fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását”. A KB-határozat végén azt olvashatjuk, hogy 1988 első felében országos pártértekezletet hívnak össze. Az 1956- os ellenforradalom leverésében, a népi hatalom megszilárdításában részt vevő veteránok a megmondhatói: volt már ilyesmire példa, 1957 kora nyarán. Kis- kongresszusnak is nevezték akkor azt a pártértekezletet, jelezve, hogy nagyobb, fontosabb esemény volt a Központi Bizottság üléseinél. Ma már munkásmozgalomtörténeti tény, hogy az 1957- es pártértekezlet mérföldkövet jelentett az ország fejlődésében. Egyfelől összegezték az ellenforradalom kitörésének, leverésének legfőbb tapasztalatait, tanulságait, másfelől pedig megjelölték az ország továbbhaladásának útját. Olyan döntéseket erősítettek meg (a begyűjtés eltörlése, a vállalati gazdálkodás kötöttségeinek oldása), amelyek a gazdaság- irányítási reform bevezetése felé mutattak. Nyilván, hogy 1988 első félévében is lesz miről vitázni. S az is egyértelmű, hogy ezúttal majd a kritikus gazdasági helyzetünk mélyebb elemzése, a kiút meghatározása, vagyis a stabilizáció, a kibontakozás programjának árnyaltabb megfogalmazása, az elvi és cselekvési egység erősítése lesz majd a legfőbb téma. Most ez a legfontosabb az ország, a magyar nép számára. Magyar László Találkozó Berlinben A Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjainak első és főtitkárai, kölcsönös megállapodás alapján, december 11-én, pénteken Berlinben találkozót tartanak. Társadalomtudományi együttműködés összehangolják a gazdasági-társadalmi fejlődést szolgáló kutatásaikat a magyar és a szovjet társadalomtudományi szakemberek. A következő év február közepéig egyeztetik a nemzeti tagozatok témajavaslatait, s az újabb követelmények szerint módosítják az 1986— 1990. évekre vonatkozó munkatervüket. Megőrzik viszont a két évvel ezelőtt elfogadott öt esztendőre szóló munkaterv fő irányait, hiszen maga az élet sürgeti a szocializmus fejlődésével kapcsolatos általános elméleti kérdések mielőbb megvalósulását, a szocialista építés általános törvényszerűségeinek és nemzeti sajátosságainak dialektikus vizsgálatát. A művelődési ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével szerdán a Parlamentben. Az ülésen Békési László pénzügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást a költség- vetés néhány jellemzőjéről, majd Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a képviselők elé terjesztett írásos anyaghoz. Hangsúlyozta: az előirányzatok sem az oktatásban, sem más kulturális területen nem adnak lehetőséget fejA Fehér Házban rendezett díszvacsorán ért véget kedden Mihail Gorbacsov washingtoni látogatásának első napja. A rendkívül zsúfolt program magába foglalta az érkezés látványos félóráját — itt mind Gorbacsov, mind Reagan elnök beszédet mondott —, majd a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló és két vezető által történelminek minősített szerződés aláírását. A Fehér Házban mindketten két beszédben is méltatták az eseményt, kifejtették programjukat a további tárgyalásokra. Sor került négyszemközti és szélesebb körben folytatott megbeszélésekre is. Az amerikai sajtó által fáradhatatlannak minősített Mihail Gorbacsov ezen kívül még találkozott az amerikai kulturális élet vezető képviselőivel s érdekes beszélgetést folytatott velük. Gorbacsov felesége, Raisza asszony rövid gépkocsi-körlesztésre a jövő évben. Az intézmények működése és fenntartása csak az ellátandó feladatok körének szűkítésével, illetve tevékenységük színvonalának csökkenésével lehetséges. A közoktatásban például szükséges lesz a jövő évi szakmai-korszerűsítési program több pontjának módosítása. A költségvetési támogatás mintegy 3 százalékkal lesz kevesebb e művelődési területen. Ez differenciáltan jelentkezik. Tizenöt-húsz százalékkal csökken a létszám-, (Folytatás a 3. oldalon) utat tett Washington belvárosában, részt vett az aláírási ünnepségen, valamint a díszvacsorán és jelen volt az amerikai értelmiségiekkel A személyi jövedelemadó bevezetésével, a bérek bruttósításával összefüggésben a vállalatok soron kívül módosítják a kollektív szerződéseknek a munka díjazására vonatkozó fejezetét. A vállalati vezetők és a helyi szakszervezeti szervek a legtöbb helyen megkezdték a módosító javaslatok vitáját, s legkésőbb január 15-ig — ameddig az új, bruttósí- tott béreket is közölni kell a dolgozókkal — véglegesítik a változtatásokat. A soron kívüli módosítást nem kötelező a dolgozókkal megvitatni, de szinte valameny- nyi vállalatnál ezt a lehetőséget is felhasználják arra, hogy a bruttósítás elveinek tisztázása mellett a vezetők és beosztottak közösen keressék, miként lehetne fokozni az anyagi ösztönzés hatékonyságát, korszerűsíteni, egyszerűsíteni a ma még igen sokszínű bérrendszert. A bérek bruttósításával összefüggésben a Jászberényi Hűtőgépgyárban is terv szerint, soron kívül módosítják a vállalati kollektív szerződés munkadíjazásra vonatkozó fejezetét. A tervezett változtatások javaslatainak kidolgozására a társadalmi szervek, az üzemi pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága tagjainak a bevonásával szakértői csoportot hoztak létre. A csoport alapos és körültekintő előkészítés, a vélemények megismerése, a részletes és sokrétű próbaszámítás után tesz javaslatot a szak- szervezeti bizottság ülésének a kollektív szerződés érintett fejezeteinek a módosítására. A fő cél, hogy a vállalaton belüli ösztönzési, érdekeltségi rendszerek, formák folytatott beszélgetésen is. Az amerikai kongresszus két házának vezetőivel ta(Folytatás a 2. oldalon) továbbra is hatékonyan működjenek és az eddiginél jobban ösztönözzenek a kapacitások kihasználására, valamint a több műszakos munkavégzés vállalására. Ezért a túlórapótlékot az első négy órára a korábbinál magasabban, hatvanöt százalékban, a második négy órában változatlanul száz százalékban javasolja meghatározni az előterjesztés. A műszakpótlék, kétműszakos munkavégzésnél harmincról harmincöt százalékra, három műszaknál ötvenről hatvan százalékra módosul. Külön foglalkozik a javaslat a mozgóbér, prémium, jutalom kérdéseivel is. Mint köztudott, a mozgóbér 1988. évi mértékét végső soron az 1987. évi eredmény határozza meg. Az előzetes megállapítás szerint ennek aránya a bruttósítás után sem csökken, és így fontos szerepe a kimagasló teljesítmények ösztönzése terén továbbra is megmarad, sőt fokozódik. A Hűtőgépgyár alapvetően a teljesítménybérezés rendszerével dolgozik. A kollektív szerződés módosító javaslatai a rövi- debb idejű túlmunka vállalásra és a minőségi munkára ösztönöznek, szem előtt tartva természetesen a dolgozók egészségét és pihenőidejének megfelelő biztosítását is. A vállalat dolgozóit az ismert „bérklub” tagság lehetősége is élénken foglalkoztatja. A vezetőség szándéka, hogy ezeket a lehetőségeket 1988-ban érvényesítse annak ismeretében, hogy a tagsággal szemben a kormányzat igen komoly követelményeket támaszt. Ügy vélik, jövőre várhatóan meg tudnak felelni ezeknek a követelményeknek. Karcag vízellátásának Javítása érdekében 12 kilométer hosszú, 300 milliméter átmérőjű vízvezeték épül a város és Berekfürdő között. A munkálatokat májusban kezdték meg a Víz- és Csatornamű Vállalat karcagi üzem- mérnökségének dolgozói, várhatóan a jövő év áprilisára készül el az új vezeték Fotó: D. G. Parlamenti bizottságok tanácskozásán Vita a költségvetésről Nagyobb túlóra- és műszakpótlék Módosítják a vállalati kollektív szerződéseket Hatékonyabb ösztönzés, korszerűbb bérrendszer a Hűtőgépgyárban
