Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 10. Kommentar Nagy lépés a népek békés jovoje fele Brüsszeli kampányfinis Az elmúlt — és az előt­tünk álló — napokban a vi­lág figyelme teljes joggal el­sősorban az amerikai fővá­rosra összpontosul, hiszen a szovjet—amerikai csúcs, a most aláírt leszerelési meg­állapodás messze túllép a két nagyhatalom viszonyán, és az egész emberiség jövő­jét érinti. Nem csoda hát, hogy a most befejeződő bel­giumi választási kampány­ban is gyakran esett szó a kelet—nyugati kapcsolatok­ról, a továbbiakban elkép­zelhető (és remélhető) fegy­verzetcsökkentési szerződé­sekről —4 s nem csupán azért, mert kontinensünk bizton­sága valamennyiünkhöz ha­sonlóan, Belgiumot is érzé­kenyen érinti. Hanem azért is, mivel az eurorakéták ügye Brüsszelben szinte el­sőrendű belpolitikai kérdés­sé vált az utóbbi években, s előkelő helyen szerepelt a vasárnapi parlamenti válasz­tások vitatémái között is. A Martens-kormány szá­mára, amely jócskán hivata­li idejének lejárta előtt kényszerült a törvényhozás feloszlatására, és az új vá­lasztások kiírására, a wa­shingtoni szerződés így ért­hetően a legjobb időben szü­letett. Hiszen az egyezmény egyben azt is jelenti, hogy rtem kell befogadni az oda szánt további amerikai szár­nyasrakétákat, illetve le le­het szerelni a már felépítet­teket is. Ez viszont kétség­telenül megkönnyebbüléssel járhat. Szintén a Martens vezet­te koalíciós kabinet számá­ra jelenthet jópontokat a belga gazdaság teljesítmé­nyé: a munkanélküliség ará­nyától eltekintve, ami ko­moly gondot jelent a belga illetékeseknek is, szinte va­lamennyi területen kedvező az összkép. Csökkent az inf­láció, mérséklődött a költ­ségvetési hiány, enyhültek az adóterhek. Nem csoda, hogy a legtöbb megfigyelő a je­lenlegi keresztényszocialista- -liberális koalíció fennmara- -tíását jósolja. •Ami viszont jóval kilátás­talanabb ügy, s voltaképp az idei kormányválságot is okozta, az a Belgiumban ha­gyományosnak tekinthető flamand—vallon ellentét. El­végre a parlament feloszla­tása is a régóta húzódó nyel­vi vita, egy vallon nyelvű, ám flamand közigazgatás alá eső városka polgármesteré­nek többszöri menesztése il­letve újjáválasztása miatt robbant ki — s vezetett vég­ső soron odáig, hogy Mar­tens az eredetileg csupán 1989-ben(!) esedékes általá­nos választás előrehozatala mellett döntött. Finiséhez ért tehát a vá­lasztási kampány, a többi a hétvégén már a szavazók dolga ami viszont az eurora­kéták távozását illeti, azzal máris bizonyosan csak nyer­tek Belgiumban. S persze nem csupán ott... Szegő Gábor Sztrájk a ljubljanai Litostraj-ban Ljubjanában szerdán reg­gel beszüntette a munkát az egyik legjelentősebb szlové­niai iparvállalat, a Litostroj Gépipari Kombinát 4500 dol­gozója. Mintegy ezer sztráj­koló a köztársasági képvise­lőház elé vonult, ahol köve­telte keresetének 50 százalé­kos emelését, továbbá a kombináthoz tartozó 12 üzem igazgatóinak leváltását, s a szakszervezeti bizottság le­mondását. A tiltakozó mun­kások egyedül Jozse Slander vezérigazgatónak szavaztak bizalmat. (Folytatás az 1. oldalról) lálkozott szerdán reggel Wa­shingtonban Mihail Gorba­csov. A szovjet vezető kifej­tette előttük, hogy nagy fon­tosságot tulajdonít a szená­tus és a képviselőház veze­tőivel kialakított kapcsolat­nak, a szovjet és az ameri­kai törvényhozás együttmű­ködésének, és felszólította őket, nyújtsanak támogatást az új szovjet—amerikai le­szerelési szerződés gyors ra­tifikálásához, mert ez mind­két ország, mindkét nép ér­dekében áll. „A leszerelés megvalósítá­sa semmiképpen sem köny- nyű feladat — hangoztatta Gorbacsov. — Azt szeret­nénk, hogy a lehetőségekhez képest megkönnyítsük azt. Sokan vélik úgy — tegyük hozzá, meglehetősen rövid- látóan — hogy Gorbacsov- nak nem lesz könnyű dolga, ha azért jött ide, hogy az amerikaiaktól segítséget kér­jen a Szovjetunióra neheze­dő fegyverkezési terhek eny­hítéséhez. Nem erről van Mihail Gorbacsov a meg­beszélést követően ismét a Fehér Házba ment, újabb négyszemközti találkozóra Reagan elnökkel. Ennek a megbeszélésnek témája a regionális válságok kérdése volt. A tárgyalás kezdete előtt Gorbacsov újságírók­nak kijelentette: a Szovjet­uniónak vannak javaslatai az afganisztáni probléma rendezésére, de nem közöl­te, hozott-e magával olyan javaslatot, amely megadná az Afganisztánban levő szov­jet csapatok kivonásának ütemtervét és határidejét. Reagan korábban azt mon­dotta, hogy az afganisztáni probléma megvitatásának fontos szerepet szán a meg­beszéléseken. Kétórás megbeszélést foly­tatott egymással szerda dél­előtt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a Fehér Házban. A két küldöttség szóvivője szerint a tárgyalá­sok igen jó hangulatban, igen ígéretesen és eredmé­nyesen folytak, de részlete­ket nem közöltek a megvi­tatott témákról. Gorbacsov és Reagan előbb az elnök külön dolgo­zószobájában — ez a hiva­talos dolgozószobából, a ne­vezetes Oval Office-ból nyí­ló kisebb szoba — kifejezet­ten négyszemközti beszélge­tést folytatott, ezen ezúttal még jegyzőkönyv-vezetők sem voltak jelen, kizárólag a tolmácsok. Az amerikai szóvivő, Mariin Fitzwater szerint ez arra szolgált, hogy teljességgel nemhivatalos A kedden aláírt szovjet— amerikai megállapodás vi­lágszerte általában kedvező visszhangra talált. A külön­böző államok politikusai egyúttal annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy ez csak az első lépés a világ­béke felé vezető úton. Kína vezető lapja, a Zsen- min Zsipao szerdai számá­ban első oldalas kommentár­ban üdvözölte a Washing­tonban aláírt megállapodást. A Kínai Kommunista Párt központi lapja rámutat, hogy annak eredményeként bizonyos mértékben csökken a nemzetközi feszültség. A kommentár hangsúlyozza, hogy bár csupán az első lé­pésről van szó a nukleáris leszerelés hosszúnak ígérke­ző folyamatában, a megálla­podás üdvözlésre méltó, mert az első tényleges csök­kentést írja elő a nukleáris fegyverek megjelenése óta. Ritka egyöntetűség tapasz­talható a Washingtonban kedden aláírt, a közepes és rövidebb hatótávolságú szov­jet és amerikai rakéták meg­szól számunkra az a fontos, hogy mindenki megértse a probléma lényegét és kö­vetkezményeit”. „Abban, ami most törté­nik, az egész világ érdekelt. Látjuk, milyen magasra nö­vekedtek már a fegyverek­ből épült hegyek — s mi ezeknek csúcsán üldögélünk. Ha ez a folyamat kicsúszik az ellenőrzés alól, akkor tö­kéletes katasztrófához ve­zethet el”. „Most a lényeges az, hogy megtettük az első, a legne­hezebb lépést. Igv hát remél­jük, hogy a Legfelsőbb Ta­nács alapos vizsgálat után ratifikálni fogja a szerződést és önöket is arra hívom fel: tegyék lehetővé, hogy ez a dokumentum életünk min­dennapjainak része legyen. Véleményem szerint helye­sen járunk el. ha erre az álláspontra helyezkedünk, hiszen mind az amerikai, mind a szovjet fél alapos vizsgálatnak vetette alá a szerződés minden részletét” — mondotta többek között az SZKP főtitkára. formában tudjanak beszél­ni néhány kérdésről. Ezt követően plenáris ülést tartottak, legközelebbi ta­nácsadóik bevonásával. A két szóvivő közlése sze­rint a tanácskozáson megvi­tatták a regionális kérdése­ket, beleértve az afganisztá­ni helyzetet és az Irak és Irán közötti háborút is. A szerdai tárgyaláson, amely jóval tovább tartott a tervezettnél, szó volt lesze­relési kérdésekről is. Ezeket. külön csoport vitatja meg, s mint a két szóvivő elmondot­ta, a csoport tagjai kedden késő estig dolgoztak, szer­dán pedig már kora reggel összeültek. Mindkét szóvi­vő igen ígéretesnek nevezte a munkacsoportok által vég­zett munkát. A szerdai tárgyalás elhú­zódása miatt Gorbacsov csak az eredetileg tervezett idő­pontnál később tudott eleget tenni — Shultz külügymi­niszter ebédmeghívásának. Ide feleségével' együtt volt hivatalos. Az ebéd után, mint azt Gennagyij Geraszimov még a sajtótájékoztatón közölte, szovjet—amerikai megálla­podásokat írtak alá a kül­ügyminisztériumban . Mihail Gorbacsov közép­európai idő szerint az esti órákban a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetségén amerikai lapkiadókkal és szerkesztőkkel találkozott. Este a szovjet vezető és fe­lesége a nagykövetség épü­letében vacsorát adott Rea­gan elnök és felesége tiszte­letére. semmisítéséről intézkedő szerződés megítélésében. A politikusok, az emberek vi­lágszerte üdvözlik és helyes­lik a szerződést — hangsú­lyozta szerdai rövid kom­mentárjában Jurij Gre- mitszkih szovjet külügyi szóvivő. Rámutatott: a szerződés történelmi jelentőségű, ön­magában is fontos doku­mentuma a nemzetközi élet­nek, de megfelelő akarat, politikai józanság esetén újabb, a leszerelés irányába vezető fontos lépések elindí­tója lehet. Gremitszkih szerint az aláírt szerződés a legjobb újévi ajándék a világ népei számára. A kairói látogatáson tar­tózkodó Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter úgy vélekedett, hogy a megállapodás a ke­let—nyugati kapcsolatok, va­lamint a két nagyhatalom közti viszony javulásának eredménye. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök üdvözölte a szovjet és az amerikai veze­tőt a nagy jelentőségű meg­állapodás aláírása alkalmá­ból. Mind az egyiptomi el­nök, mind bonni vendége reményét fejezte ki, hogy a szovjet—amerikai együtt­működés elősegíti majd re­gionális problémák megol­dását, így a közel-keleti ren­dezést, valamint az iraki— iráni háború befejezését. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke a szovjet és az amerikai ve­zetőhöz intézett táviratában a lengyel nép elismerését tolmácsolta a megállapodás­ért. Az elsők között üdvözölte a szovjet és az amerikai ve­zetőt Gro Harlem Brundt- land norvég miniszterelnök és Robert Hawke, Ausztrália kormányfője. A megállapodást üdvözlő nyilatkozatot tettek közzé Brüsszelben a NATO szék- ' helyén is, hangoztatva, hogy az összeegyeztethető a NATO biztonsági politikájával. A svájci kormány vélemé­nye szerint a kedden aláírt szovjet—amerikai megálla­podás a „leszerelési politika gyakorlati megvalósításának ígéretes kezdete”. Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter kijelentette: „Európa szemtanúja lehet annak, hogy eltűnik egy ve­szély, amely elsősorban elle­ne irányul”. Kalevi Sorsa finn külügyminiszter han­goztatta, hogy a rakétameg­állapodás valósabbá teheti az észak-európai atomfegyver­mentes övezet létrehozását. A kanadai külügyminisztéri­um „példa nélkülinek” mi­nősítette a szovjet—ameri­kai megegyezést. Örömtüzek a Greenham Common-i bázisnál A Greenham Common-i asszonyok — az amerikai robotrepülőgépek angliai te­lepítése ellen évek óta tün­tető nők — örömtüzeket gyújtottak a támaszpont­nál az INF-egyezmény alá­írásának hírére. Szóvivőik azonban kijelentették: mind­addig a támaszpontnál ma­radnak, amíg el nem távo- lítják az ott tárolt nukleáris fegyvereket. A nyugatnémet napilapok általános véleménye szerint a történelmi jelentőségű amerikai—szovjet rakéta­szerződés létrejötte megmu­tatta, hogy a nagyhatalmak céljai már messze túlmutat­nak az okmány aláírásán, s mindketten a konfrontáció helyett együttműködésre tö­rekszenek. A szerdai NDK lapok a le­szerelési szerződést üdvözlő szalagcímekkel, hatalmas terjedelemben számolnak be a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról. A NSZEP köz­ponti lapja a szovjet vezető kijelentéseiből azt emeli ki, hogy a szerződés nagy lépés a népek békés jövője felé. „Csodálatos karácsonyi ajándék, a jóakarat tanúbi­zonysága, nagyszerű évzá­ró” — hangoztatta Margaret Thatcher asszony a szovjet— amerikai eurorakéta-megál- lapodás aláríása után a brit miniszterelnöki rezidencia előtt összegyűlt tv-riporte- reknek adott rövid tv-nyi- latkozatában. A Japán Kommunista Prt KB Elnökségének elnö­ke, Murakami Hiromu szer­dán közleményben méltatta az INF-szerződés aláírását. A JKP állásfoglalása rámu­tat: az első konkrét atom- fegyver-leszerelési lépés nagy bátorító hatással lesz a világ atomfegyver-ellenes békemozgalmai számára. Hirosima és Nagaszaki — a világ első, és remélhetőleg utolsó két atombomba-súj- totta városa — kormányzója szintén nyilatkozatban üd­vözölte a szovjet—amerikai megállapodás aláírását. Regionális kérdések a napirenden A megállapodás világvisszhangja Francia—afrikai csúcs Napirenden a fekete földrész súlyos gazdasági válsága Csütörtökön a külügymi­niszterek tanácskozásával megnyílik a 14. francia—af­rikai csúcsértekezlet, amely­nek fő témája várhatólag a fekete földrész súlyos gaz­dasági válsága, főleg adós- ságterhei lesznek. A Földkö­zi-tengeri üdülőhelyen, An- tibes-ban közel 40 afrikai or­szág képviselteti magát, kö­zülük 15 államfővel. A csúcson várhatólag szó lesz a földrész politikai kér­déseiről: Afrika déli részé­nek helyzetéről és Csádról. A fő figyelem azonban a nyomasztó gazdasági gon­dokra irányul: ezek közül kiemelkedik az adósságte­her. a nyersanyagárak gyen­gesége és az éhínség veszé­lye. Foglyul ejtették az amerikai pilótát Légtérsértés Nicaraguában Humberto Ortega nicara- guai nemzetvédelmi minisz­ter managuai sajtóértekezle­ten tájékoztatást adott ar­ról, hogy a Nicaraguában foglyul ejtett James Jordan Denby amerikai állampolgár egy szélsőjobboldali ameri­kai szervezet tagjaként te­vékenykedett. Denby repülőgépét vasár­nap érte találat Nicaragua felett, az Atlanti-óceán part­ján fekvő San Juan del Norte térségében, a Costa Rica-i határ közelében. Den­by megtalált jegyzetei arról tanúskodnak, hogy az elfo­gott amerikai több alkalom­mal találkozott Adolfo Ca- leróval, az ellenforradalmá­rok egyik legfőbb vezetőjé­vel, és John Hull-lal, a CIA egyik, Costa Ricában élő képviselőjével — közölte Humberto Ortega. A minisz­ter bemutatott egy 1984-es amerikai magazint is, amely szerint a Denby tulajdoná­ban levő egyik Costa Rica-i birtokot kiindulópontként használják fel a kontrák a Nicaragua elleni akciókhoz. Denbyt azzal vádolják, hogy Honduras felől berepülve, 500 kilométert tett meg a nicaraguai légtérben, és meg­sértette az ország szuvereni­tását. Az ellenforradalmá­rokkal fennálló kapcsolatai­nak részleteit az állambiz­tonsági szervek megindított vizsgálata hivatott kideríteni. San José-i értesülésekből úgy tudják, hogy Denby hossszabb ideje élt Costa Ricában. Tiltakozási hullám a gázai övezetben Izraeli katonák szerdán a megszált gázai övezetben agyonlőttek két palesztin fiatalt, s legalább másfél tu­catot megsebesítettek. A sűrűn lakott térségben a he­tek óta tartó feszültség egy­re fokozódik, mindennapo­sak a tüntetések. Gáza váro­son kívül a katonai hatósá­gok kijárási tilalmat rendel­tek el a 45 ezer lakosú Dzsa- balija menekülttáborban. A szerdai tiltakozási hul­lám azért kezdődött, mert hajnalban egy izraeli ka­mion összetört két, plaesztí- nokat szállító kis teherau­tót, az utasok közül négyen meghaltak, tucatnyian meg­sebesültek. A palesztinok ezt nem balesetnek, hanem egy­fajta bosszúnak tartják, megtorlandó egy izraeli pol­gár halálát, akit ismeretlen tettes a hét végén sebzett késsel halálra Gázában. Hollandia leállítja a rakétatelepítés előkészületeit Hollandia leállítja a dél­hollandiai Woensdrecht tá­maszpontján az amerikai ro­botrepülőgépek befogadásá­nak előkészületeit, hadsere­ge ugyanakkor továbbra is ellátja a NATO keretében vállalt egyéb nukleáris fel­adatait — közölte a külügy-, illetve a hadügyminisztéri­um szóvivője.-------------------------------------f R OMA Raul Alfonsin argentin ál­lamfő szerdán három napos hivatalos látogatásra Rómá­ba érkezett. Francesco Cos- siga köztársasági elnök fo­gadta a Quirinale-palotában a latin-amerikai vendéget, a két ország külügyminisztere pedig tizenegy különböző együttműködési megállapo­dást írt alá a külügyminisz­térium épületében. TOKIÓ A tokiói hadügyminiszté­rium szerdán azt közölte, hogy egy TU—16 típusú szovjet bombázó szerdán le­tért a nemzetközi légifolyo­sóról, és Okinava közelében rövid időre behatolt a japán légtérbe. A japán vadász­gépek figyelmeztető lövése­ket adtak le a gépre, amely ekkor visszatért a nemzet­közi légtérbe haladó köte­lékhez, s az ahhoz tartozó másik három bombázóval egvütt folytatta útiát a Keletkínai-tenger felett. MANILA Szerdán elfogták Gregorio Honasant. a Fülöp-szigetek hadseregének volt ezredesét, aki augusztusban állam­csínyt kísérelt meg az Aqu­ino-kormányzat ellen — kö­zölték szerdán Manilában hivatalos forrásból. NYUGAT-BERLIN Erich Honecker, az NDK vezetője és Eberhard Diep­gen Nyugat-Berlin kormány­zó polgármestere belátható időn belül találkozni fog — jelentette be a nyugat-berli­ni szenátus szóvivője. A ta­lálkozó pontos időpontját még nem sikerült eldönteni, de elvileg elképzelhető, hogy még decemberben sor kerül a megbeszélésre. BRÜSSZEL Belgium és az Egyesült Államok december 11-én egyezményt írt alá, amely lehetővé teszi Belgiumban a rakéták leszerelésének a szovjet—amerikai egyez­ményben előírt ellenőrzését — közölte szerdán a kül­ügyminisztérium szóvivője. Ugyanekkor hasonló egyez­ményt ír alá az Egyesült Ál­lamok az amerikai eurora- kétákat befogadó másik négy országgal, az NSZK-val, Nagy-Britanniával, Olaszor­szággal és Hollandiával is. PÁRIZS Négynapos sztrájkot kez­denek ma az Air France lé­gitársaság pilótái. A munka- beszüntetésre azért kerül sor, mert nem tudtak megálla­podni a vállalatvezetőséggel, hogy milyen mértékű bér­emelést kapjanak azok a pi­lóták, akik jövő márciustól az új, Airbus A—320-as tí­pusú gépeken fognak repül­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents