Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
1987. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Útlevél a nagyvilágba Változik a rendelet, módosul a valutaellátás Vasárnap a Pénzügyminisztériumban sajtótájékoztatót tartottak az 1988. január 1-jén életbe lépő új útlevélrendelkezésekről és a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről. Ladvánszky Károly belügyminiszterhelyettes a külföldi utazásokról és az útlevélről a közelmúltban alkotott törvényerejű rendeletre utalva elmondta, hogy minden magyar állampolgár alapvető joga a külföldre Utazás. Ez a jog csak kivételesen, például az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelme érdekében korlátozható. A Magyar Közlöny 61. számában megjelent törvényerejű rendelet, valamint a belügyminiszter végrehajtási rendelete alapján az útlevél érvényessége öt évre szól, s a korábbihoz képest fontos változás, hogy az a világ összes országába, többszöri kiutazásra jogosít fel. Egy-egy utazás időtartama 90 nap lehet, s ez indokolt esetben meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedélyek a magánútleveleknél megszűnnek. Az 1984. január 1-je óta kiadott útlevelek továbbra is érvényben maradnak, tehát a lakosságnál lévő mintegy négymillió, még érvényes útlevél cseréjét nem tervezik, azok az érvényességi idő lejártáig felhasználhatók. Az érvényes útleveleket 500 forintért terjesztik ki a világ ösz- szes országára, többszöri kiutazásra jogosítva, s ugyancsak 500 forintba kerülnek az új útlevelek. Minden magyar állampolgár, tehát a gyerekek is külön útlevéllel kell hogy rendelkezzenek, de a ölég érvényes útlevelek, ahnelyekben a gyermek is szerepel, továbbra is felhasználhatók. Az útlevelek érvényesítését, illetve az újak kiadását ezentúl a rendőr- kapitányságokon lehet igényelni, vagyis az eddigi 20 helyett 135 helyen az országban. Az útlevelek ügyintézésében megszűnik az utazási irodák szerepe. A rehdeletben szabályozták a ki- és beutazások statisztikai adatszolgáltatási rendszerét is, a kitöltött statisztikai lapokat minden esetben át kell adni a határőrségnek. Kötöttség nélkül Patkó András pénzügyminiszter-helyettes és Fekete János, az MNB első elnök- helyettese arról szólt, hogy az útlevél-rendelkezésekkel összhangban január 1-jével megváltoznak a külföldre utazás valutáris feltételei mind a rubel-, mind a konvertibilis elszámolású országok esetében. A rubelelszámolású országokba utazók külföldi fizetőeszközt ezentúl minden kötöttség nélkül, igényeik szerint vásárolhatnak. Hasonlóképpen keretkötöttség nélkül válthatók meg forintért ezekbe az országokba a vonat-, autóbusz-, repülő- és hajójegyek. A miniszterhelyettes kifejtette, hogy az utazásokkal kapcsolatos pénzügyi és vámfeltételek minden vonatkozásban kedvezőbbek lesznek. A konvertibilis elszámolású országokba háromévenként — jelenlegi árfolyamon — 19 ezer forintért vehető fel turistaellátmány. Ezt azonban több. maximum hat részletben lehet felvenni, hiszen a határ- átlépés előfeltétele, hogy a kiutazó legalább 3000 forintnak megfelelő hivatalos eredetű, kiviteli engedéllyel igazolt valutával rendelkezzen. Hivatalos eredetűnek számít a turistaellátmány keretében megvásárolt, az utazási számláról, a deviza- számláról, valamint az újonnan bevezetésre kerülő külön utazási számláról felvett konvertibilis fizetőeszköz. Kamat devizában A miniszterhelyettes kitért az említett külön utazási számlákra is. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott, hogyha a magyar állampolgárok a tulajdonukban lévő konvertibilis, az MNB hivatalos valutaárfolyam listáján szereplő fizetőeszközt 1988. január 1. és 1988. március 31. között az arra felhatalmazott szerveknek vételre felajánlják, annak legfeljebb 75 százalékát névre szólóan nyitott „külön utazási számlán” jóváírják. A felajánlott külföldi fizetőeszköz fennmaradó részének ellenértékét forintban fizetik részükre ki. Ilyen számlát az OTP-nél, az IBUSZ-nál és az Általános Értékforgalmi Bank felhatalmazott fiókjainál lehet nyitni, a számlán elhelyezett összeg után, legalább hat hónapos lekötés esetén devizában kamatot fizetnek. Azé számlán elhelyezett összeg kizárólag külföldi utazás során használható fel. A törvényerejű rendelet szerint az ellen, aki ilyen számlára helyezi eddigi illegálisan tartott külföldi fizetőeszközét, nem indítható eljárás a devizajogszabály megszegése címén, illetve azért, mert elmulasztotta vételre felajánlani pénzét. Ez a rendelet március 31-ig szól. A külföldre utazás pénzügyi feltételei közül megemlítették még, hogy -1988- ban a három évenkénti turistaellátmány azokat illeti, akik sem 1986-ban, sem 1987 ben nem vették azt igénybe. Azok, akik ily Áódon nem tarthatnak igényt 1988-ban a turista valutaellátásra, egy alkalommal, 3000 forint ösz- szegért vásárolhatnak valutát. A külön devizahatósági engedély nélkül birtokban tartható küföldi fizetőeszköz személyenként 2000 forint értékig nem minősül hivatalos eredetű forrásnak, kiutazásra nem jogosít, csak kiegészítheti a hivatalos forrásból felvett minimum 3000 forintnyi összeget. A turistaellátmánnyal utazók ugyancsak három évente 13 ezer forintért vásárolhatnak vasúti-, autóbusz- és hajójegyet. A gépkocsival utazók a közlekedési költségkereten belül személyenként legfeljebb 6 ezer forintért vehetnek üzemanyagvásárlásra konvertibilis fizetőeszközt. Ez a keret több úthoz több részletben is igénybe vehető. Ebbe a költségkeretbe nem számít bele a MALÉV és a MALÉV- val közös elszámolású vonalszakaszokon repülő légi- társaságok menetrendszerű járataira, a magyar vállalatok által üzemeltetett nemzetközi autóbuszjáratokra és hajójáratokra váltott jegyek értéke. Vasúti vagy repülőjegy három évenként egy alkalommal, a már említett költségkeretet meghaladóan is igénybe vehető akkor, ha a kiutazó a keret terhére egyéb menetjegyet nem váltott, s üzemanyag céljára sem vásárolt valutát. Akik külföldi tartózkodási költségeket deviza-, utazási- vagy külön utazási számláról fedezik, nem vehetik igénybe a közlekedési költségkeretet. A magyar határig azonban megvásárolhatják a vasúti-, buszvagy hajójegyeiket forintért, a további szakaszokra szóló jegyeket devizaszámlájukról kell kiegyenlíteni. Vámkezelhető áruk A pénzügyi szabályozás szerint a 14. életévükét be nem töltött kiskorúak részére évi egy alkalommal vásárolható konvertibilis valuta. Az új útlevél-rendelkezéssel összhangban, az utazási irodák programjai korlátlan számban igénybe vehetők. Fontos változás, hogy ezentúl nem veszik figyelembe a külföldön töltött napokat a vámkezelésre bemutatott áruk devizafedezetének vizsgálatánál. Ennek megfelelően, ha a behozott áru külföldi ára nem haladja meg a kiutazáskor hivatalos eredetű valutaforrásként rendelkezésre állt összeget, az áru vámkezelhető. Az élelmiszerboltok nehéz napjai (Folytatás az 1. oldalról) miszer áruház és bolt teljes áruskálával várja vásárlóit. Megtudtuk, hogy Szolnokon január 2-án az 1. számú ÉKV ABC, a Széchenyi lakótelepi Aranykanna ABC és a Jubileum téri Szolnok ABC lesz nyitva, valamint a vásárcsarnoki boltok. Ezekben 2-án 8—14 óra között vásárolhatnak. Január 3-án Szolnokon az 1-es, a Szövetség, a Vosztok, az Aranykanna, a Szolnok, a 9-es, a Bőség és a Munkás ABC tart nyitva, Jászberényben a Vásártéri és a Szövetkezet úti ABC, és az ÉKV Lehel Vezér téri ABC-je, valamint a Csemege Vállalat két áruháza. A megye más városai- bn általában három-négy AfiC-áruház tart 2-án és 3- án nyitva. Amennyiben a leltározással idejében végeznek, jól haladnak, úgy nemcsak tejet és kenyeret, hanem más élelmiszert is lehet vásárolni. Jó tudni, hogy az általános forgalmi adó és az áremelkedések miatt valamennyi áruféleségen pontosan rajta kell lenni az árcédulának, illetve amelyik árun ez nem lehetséges (tej, tejtermék) ártáblákat kell a boltban kifüggeszteni. A leltározók munkáját segítendő a megyei tanács kereskedelmi osztályán a 11-132-es telefonszámon ügyeletet tartanak december 31-én este 18 óráig, valamint január 2, 3-án 8—14 óráig. Ezen a telefonszámon áruellátási ügyekben a helyi tanácsoknak és a lakosságnak válaszolnak az illetékesek. Ugyancsak a megyei tanács telefonján, a 11-227-es számon a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek érdeklődhetnek árügyekben, a leltározásnál felmerülő vitás kérdésekben. A kereskedelmi osztály vezetője elmondta azt is, rendkívül feszített és gondos munkát kíván valamennyi áruházban, boltban a mostani leltár. Minden kereskedő arra törekszik, hogy minél előbb teljes árukészlettel álljanak a vásárlók rendelkezésére, mégis célszerűnek látszik, ha a lakosság december 30-án és 31-én a szokásos ünnepek előtti készletét, tehát három napi élelmiszer szükségletét szerzi be megszokott boltjában, áruházában, s a nyitva tartásról az üzletek bejáratánál tájékozódik. fl Minisztertanács közleménye Az 1988. évi árszínvonal alakulása — Az adóreformmal összefüggő központi árintézkedések — A szociálpolitikai juttatások emelése Az Országgyűlés 1987. szeptember 16—19. ülésén elfogadott kormányprogramnak megfelelően a gazdaság- irányítás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a kormány olyan nép- gazdasági tervet dolgozott ki, amelyben jelentősen csökken a költségvetés hiánya, csökken a termeléshez és a fogyasztáshoz eddig nyújtott támogatás és kedvezmény. A kormány határozott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a pénzügyi politika összehangolásával a tervben előírt keretek között tartsa a vásárlóerő és az árualap alakulását. A gazdaság növekedésének lehetősége korlátozott, ugyanakkor az egyensúly javításának követelménye olyan jelentős, hogy rövid távon elkerülhetetlen a lakosság reáljövedelmének és ezzel fogyasztásának csökkenése. Ennek terheit döntően az aktív keresők viselik. A kormány ezen általános célok megvalósításához szigorú pénzpolitikát, a gazdaságos termelést és a műszaki haladást segítő ösztönzőrendszert, valamint társadalmi érdekekből a gyermekes családok, az időskorúak, a többszörösen hátrányos helyzetűek számára viszonylagos védelmet nyújtó támogatási rendszert működtet. I. Az 1988. évi fogyasztói árszínvonal az 1988. január 1- jén bekövetkező intézkedések hatására 7,6 százalékkal emelkedik. A januári árváltozások az Országgyűlés által elfogadott és meghirdetett új általános forgalmi- adó-mértékekből és a támogatások csökkentéséből adódnak. Az élelmiszerárak átlagosan 10,7 százalékkal — ezen belül a húsfélék árai ugyancsak 10,7 százalékkal, a tejtermékek árai 27,0 százalékkal — emelkednek. A fenőtt- ruházati termékek (ide értve a lakástextíliákat, méterárukat, rövid- és divatárukat is) árai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A gyermek- ruházati cikkek árai 33 százalékkal, ezen belül a csecsemőruházati termékek árai nagyobb mértékben emelkednek. Az iparcikkek körében például átlagosan 6,5 százalékkal növekednek a vas-műszaki cikkek, 8,5 százalékkal a háztartási vegyi cikkek árai. A bútorok árai megközelítőleg 5 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkednek. Az 1987-ben már bekövetkezett áremelkedések 1988- at érintő hatása 4,7 százalékot tesz ki, ami a lakosság kiadásaiban már érvényesül. A január 1-jét követően, év közben várható áremelkedések további 2,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszintet. így a fogyasztói árszínvonal 1988 egészében 15 százalékkal növekszik. Az árváltozások — a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól, a vásárlások összetételétől függően — differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az alapvető fogyasztási javakra jutó többletkiadások, egy főre számítva, havi 350 —550 forint között szóródnak. Évközi áremelkedéssel azokon a szabadáras területeken lehet számolni, ahol jelentős az import részaránya, ahol a termelés-forgalmazás költségei növekednek, illetve ahol ez a kereslet-kínálati viszonyok alakulásából szükségszerűen következik. Az árhatóságok az árszabályok betartását egész évben szigorúan ellenőrzik. Az .eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltoztatást év közben megvalósító vállalatok, jelentősebb cikkeket érintő árváltoztatások esetén pedig a kormányzati szervek kötelesek a lakosságot tájékoztatni. A fogyasztói árak alakulásáról rendszeresen és részletes információt kell közzétenni. Január 1-jén életbe lépő árváltozásokról a központi sajtó december 30-án ad részletes tájékoztatást. II. A korntány kiemelt figyelmet fordít a szociális biztonság védelmére. Ennek megfelelően a pénzbeli társadalmi juttatásokat — a kereseteket lényegesen meghaladó mértékben — 22 százalékkal növeli. Az intézkedések minden nyugdíjast és minden gyermekes családot érintenek. Fedezetet nyújtanak az alapvető javak áremelkedéséből következő többletkiadások döntő részére. Az egyes juttatások emelése differenciált lesz. Az intézkedések biztosítják a legrászorultabb nyugdíjasok nyugellátásának vásárlóérték-megőrzését. A 70 éven felüliek és a súlyosan rokkantak — közel egymillió ember — 15 százalékos, de legalább 330 forint nyugdíjemeléshez jutnak. A többi nyugdíjasnál .ennél szerényebb növelésre nyílik lehetőség. Ez a réteg az eddig szokásos évi 2 százalékos (minimum 120 forintos) nyugdíjemelés mellett további 210 forint nyugdíjkiegészítésben részesül. így minden nyugdíjas legalább 330 forint nyugdíjemelést kap. a tanácsok szociális segélyalapja a költségvetés terhére 500 millió forinttal lesz magasabb. A kormányzat társadalmunk egy másik, szociális szempontból fontos körének, az eltartottal rendelkező családoknak a pénzbeli juttatását jelentősen emeli. Az áremelkedések szerkezetének megfelelően a kisgyermeket nevelők és a nagycsaládosok az átlagosnál nagyobb mértékű támogatást és kedvezményeket kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal emelkedik, és ugyanilyen összeggel nő az egy gyermek utáni jövedelempótlék is. A gyermek három éves koráig a családi pótlék 500 forinttal emelt összegben jár. A tartósan beteg és nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermek utáni családipótlék- emelés gyermekenként 500 forint. Mindez csökkenti a családokra nehezedő anyagi terheket. A társadalombiztosítási és az egyéb szociális pénzbeli ellátások emelésén kívül a szociálisan leginkább rászoruló rétegek egyéb kedvezményekben is részesülnek. A súlyosan beteg gyermekeknél a gyermekgondozási segély az eddigi hat éves életkorral szemben a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe. A tartósan beteg, munkaképtelen, felnőtt korú személyek számára rokkantsági járadékot biztosítanak. A dolgozóknak családi ház építésére, valamint beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolására fizetés nélküli szabadság adható. A nyugdíjasok utazási kedvezménye is bővül. Az 1988. januárjára járó ellátásokat — külön igénylés nélkül — már az emelt ösz- szegben fizetik. Újjáalakították a solti és a jászberényi rádiéadát A közelmúltban átadták az újjáalakított solti és jászberényi rádióadót . A 90 millió forint értékű beruházás a svájci Brown Bom- veri Campany által kidolgozott és szállított energiatakarékos sugárzási rendszer üzembe állításával valósult meg. A kétszer 1000 kW teljesítményű solti és kétrészes 250 kW teljesítményű jászberényi adó működése nyomán javul a középhullámon sugárzott Kossuth rádió vétele. A Magyar Posta saját fedezetén túl, az állami juttatásból és világbanki hitelből korszerűsített műsorszóró adó megtakarítása —. a korábbiakhoz képest az előzetes próbamérések alapján — megközelíti az 50 százalékot. Ez a mennyiség például Siófok egyévi energiafelhasználásával egyenlő. Felvételünk a solti adó felújított részében készült. (MTI FOTÓ: Kisbenedek Attila — KS)
