Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 24. A műszaki-technikai szín­vonalat illetően a miénknél fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országoktól meg­lehetősen elmaradva ugyan, de a hazai gazdaságokban is mindinkább teret nyer az elektronika. Egészséges ve­zetői szemléletre vall, ha nem idegenkednek a számí­tógépes termelésszervezés­irányítás bevezetésétől, olyan húzó vagy siker jelzővel ke­vés helyütt illethető ágazat­ban sem, mint a szarvasmar- ha-tenyésztés-tartás. Mező- héken, a Héki Állami Saz- daság ottani, 1040 férőhelyes tehenészeti telepének veze­— Egy-egy jószág 98 ada­tát tároljuk a mágnesleme­zen. Olyan, a termelés irá­nyításához, szervezéséhez szükséges adatokat, amelyek­nek egy részét tudnia kell a szakvezetőnek, más részét pedig, jó ha ismeri. Az alap­adatokat természetesen ott is pontosan nyilvántartják a szakemberek, ahol nincs szá­mítógép. Amit csak jó, ha tud a telep- vagy a műszak­vezető, azt bizony gazdasága, telepe válogatja, hogy manu­álisan naprakészen admi­nisztrálják-e. Ezer tehénről és a szaporulatáról, a te- nyésztésükkel-tartásukkal kapcsolatos napi események­ről kartonokat, naplókat, nyilvántartásokat vezetni meglehetősen aprólékos, idő­igényes munka. Mutatja is a telepvezető­helyettes a sokoldalas, sok- rubrikás tenyésztési naplót. Nem „nyugdíjazták” még — mondta — mert most, az elektronizálás kezdeti szaka­szában még megteszi kont­rollnak. Arra a kérdésre, hogy a telep gazdálkodásá­ban mutatkozik-e már vala- , milyen gyakorlati haszna a nyilvántartás elektronizálá­sának, visszakérdezett Krem Attila: — Nevezzük nevén a gye­reket: arra kíváncsi, forin- tosítható-e annak a haszna, hogy nem kell órákat, napi­kat a rubrikák kitöltésével, osztással, szorzással tölteni ? Percek kérdése, hogy kapjak a géptől egy listát, mondjuk például a termékenyítési idők és számok, az ellési időpontok szerint. A gyors és mindig naprakész adat­szolgáltatással a telepen át­Ha lenne az elektroniká­nak védőszentje, utólag a bocsánatáért esedeznék az elnevezés hallatán feltett profán kérdésért: és hogy szól a kolomp, itt a túrke- vei téeszben? Megmosolygott az ágazatvezető: — Szarvasmarha-tenyész­tésről lévén szó, sokan a ve­zérjószág nyakában lógó ko- lompra asszociálnak a prog­ramunk nevének említése­kor. Egészen mást jelent természetesen: a „co” a com­puter, az „1” a ladger, az „omp” az on milk produk­ción szavak rövidítését je­lentik. Azaz lefordítva a programrendszer angol elne­vezését: a tejtermelés számí­tógépes főkönyve. Azon túl, hogy az ezres szarvasmarha állományunk minden egye­dének az adatait bármikor gyorsan, hozzáférhetően tá­rolja, negyvenféle lista rö­Allattenyésztökkel — nem basic nyelven — az elektronikáról tőhelyettese, Krem Attila 1985-ben kapott új „munka­társat”, egy Commodore 64- es számítógépet. A Gödöllői Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóközponttól vásárolt programcsomag al­kalmazásának eddigi tapasz­talatairól beszélgettünk — nem basic nyelven — a ira­tai állattenyésztővel. lagosan 430-ról 410-re sike­rült csökkentenünk a két el- lés közötti napok számát. Nem mondom, hogy ez már jónak számít, de mindenkép­pen eredmény, mert minél gyakrabban friss fejős egy tehén, annál nagyobb a ho­zama. Ilymódon része van a számítógépes nyilvántartás­nak is abban, hogy a tava­lyihoz képest 400 literrel nőtt és elérte mostanra a tehe­nenként fejési átlagunk az 5850 litert. Hármasban „beszélget­tünk” a Túrkevei Vörös Csil­lag Tsz irodájában: Nagy Pál, a közös gazdaság szarvasmarha tenyésztési ágazatvezetője, jómagam és egy IBM—XT számítógép. Az elektronikának ezekben a napokban legaktuálisabb hasznáról tájékoztatott elő­ször az ágazatvezető: — Mint mindenütt, ná­lunk is a tervkészítés idő­szaka zajlik most. Manuáli­san jó egy heti munka kell az ágazati állományváltozá­si, takarmányozási, hozam-, költség-, és jövedelmezőségi terv kimunkálásához. A szá­mítógéppel elkészül a terv öt-hat óra alatt. Ha a veze­tőség szövetkezeti szintű el­képzelések alapján változta­tást kíván, hagyományosan újabb napokat vesz igénybe az átdolgozás. A számító­gép jóval gyorsabb: csak betáplálom a megváltoztatott részadatokat, és az átszá­molja az egész tervet. Mind­ezt egy állatorvos-elektro­mérnök páros által készített programrendszer teszi lehe­tővé, amit Colomp néven vásárolt meg a téesz. vid idő alatt elkészítésére is alkalmas a rendszer. Külö­nösen nagy hasznát vesszük a genetikai modulnak. A számítógép pillanatok alatt „megmondja”, hogy a meg­termékenyítésre váró tehe­nek közül melyiknek milyen utódja született legutóbb, milyen volt az ellés utáni tejtermelése. A naprakész ilyen információk segítik a telepen dolgozókat olyan döntésekben, hogy például hús vagy tejtermelő típusú apaállattal termékenyítsék meg az adott tehenet, hogy ellés után érdemes-e még termelésben tartaniuk vagy kiselejtezésre érett a jószág. Mikor az elektronikus ter­melésirányítás további gya­korlati eredményeiről érdek­lődtem, a számítógépnek „adta át a szót” Nagy Pál. Néhány billentyűnyomás és máris sorjáztak az adatok a monitoron: a 327-es számú tehén nyilvántartási száma, születési ideje, származási helye, fajtamegjelölése, apja száma, anyja száma, vérhá­nyada, törzskönyvi száma, küllemi pontszáma, állat­egészségügyi állapota, tele­pi tartózkodási helye. A vasvillózás nem mutatható ki Mindjobban megismerve a programrendszer „tudá­sát”, bújkál bennem a kis­ördög, nem is álltam meg, hogy meg ne kérdezzem: — Csalhatatlan a számí­tógép? — Tudja, — válaszolt né­mi gondolkodás után az ága­zatvezető — az ember, aki dolgozik tévedhet. A tehe­nész elnézheti a fülszámot, és minden rossz szándék nél­kül közli a törzstenyésztővel, hogy a 843-as tehenet teg­nap megtermékenyítették. A törzstenyésztő betáplálja az új adatot, a számítógép vi­szont tiltakozik; a 843-as te­henet tegnap nem terméke­nyíthették meg, mert négy nappal ezelőtt ellett. Ve­gyünk egy másik példát: ha a fejős jelzi, hogy a napi tizenkét literes tehenek cso­portjában az egyik jószág­tól ellés után néhány napra csak a felét tudják fejni, a számítógéptől megtudhat­juk, volt-e esetleg már más­kor is a friss fejésre állítás­kor valami állategészségügyi probléma a tehénnel. Hadd meséljek el ugyanakkor egy megtörtént esetet az egyik volt törzstenyésztőnkről és a kedvenc telíetnéről... Tovább adom a komputer­korban is .tanulságos embe­ri-állati történetet úgy, aho­gyan én hallottam, a törzs­tenyésztő és a kedvenc tehén azonos nevének említése nél­kül. A volt kollégát modora, vezetői mentalitása miatt nem nagyon kedvelték a te­henészeti telepen dolgozók, ö viszont annál inkább a kedvenc tehenét. Alig múlt el nap, hogy meg ne simo­gatta, cukorral ne kínálta volna. A háta mögött el is nevezték őróla a tehenet a telepiek. Egy idő után, a fe­jőskor mindig kezes-szelíd és nagyhozamú jószág nem áll­ta a fejőgép kelyheit, rúgka- pált és egyre kevesebb tejet adott. Jóval azután, hogy az illető előkerült a téeszből derült csak ki: unszínpátiá- jukat a szegény jószágon töl­tötték ki a telep dolgozói. Alig múlt el nap, hogy va­laki vasvillanyéllel meg ne kínálta volna. Attól apadt el szegénynek a teje, attól lett idegbeteg... A történet tanúlságát így vonta le a túrkevei téesz ágazatvezetője: — A számítógép csak könnyíti, gyorsítja, ponto­sabbá teszi az ember mun­káját. Gondolkodni nem tud helyette. A jószág szeretetét, a szakértelmet, a lelkiisme­retet se helyettesíti. Egyszó­val: bármilyen jól megfér is mind több szakember köny­vespolcán az Állatenyésztési enciklopédiával és a Szapo­rodásbiológiai kézikönyvvel a Basic nyelvismereti szak­könyv vagy a Számítástech­nikai alapismeretek kötete — a szakmát, azt nem lehet elektronizálni! Temesközy Ferenc Adatszolgáltató« percek alatt Ez a Colomp nem kolomp "f™*- Ha megépül az új híd, beruházás Szolnok megfiatalodik Aligha kaphatott volna gá- lánsabb karácsonyi ajándé­kot Szolnok, mint annak a felelős ígéretét, hogy 1993 első napján átgördülhet az első jármű az új szolnoki Tisza-hídon. A megyei ta­nács egyhangú szavazata tette a pontot egy hosszú előkészítő szakasz végére. Alig néhány perccel azután, hogy a kezek a magasba emelkedtek, már kopogott a Szolnok Megyei Tanács te- lexgépe és továbbította a ta­nácstagok igenjét a Közleke­dési Minisztériumba, a ta­nácsülés után pedig Kádár György, a megyei tanács vb közlekedési osztályának ve­zetője kocsiba ült, és sze­mélyesen vitte az aláírt megállapodást a fővárosba. Berecki Lajos, a megyei tanács ál­talános elnökhe­lyettese szemmel láthatólag meg­könnyebbült, ami­kor szobájában immár tényként közölhette: — Hát mégiscsak lesz új Tisza-híd- ja Szolnoknak! Aki ismerte az előzményeket, tudja, hány város állt sorba ezért a lehetőségért. Ar­ról nem is szólva, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben egy hárommilli- árd körüli beruházást el­nyerni... — Volt a tárgyalásoknak olyan szakasza, amikor kritikussá vált a Tisza-híd sorsa? — Bizony volt: a nyáron már úgy nézett ki a dolog, hogy elbúcsúzhatunk ettől a lehetőségtől. — Mik a legközelebbi teen­dők? — Az OTP közreműködé­sével még az idén kibocsájt- juk a lakossági kötvényt. A banki gyakorlatban elfoga­dott kamattal — 12—13 szá­zalék körül lesz ez — és az ugyancsak szokásos vissza­fizetéssel. Az építés első ütemében a József Attila úton halad a forgalom egy új sorompón át — amely természetesen nem lesz „tíz percen túl is zárva tartható”, mivel tolatás itt nem folyik majd — egészen a Mezőgép­ig, itt a négysávos út ráka­nyarodik a Tisza-hídra és a kunszentmártoni útba bele­torkollva a jelenlegi Tisza- hídon túl találkozik majd is­mét a négyessel. A második lépcsőben már a megyeha­tárnál „elterelik” a 4-es szá­mú fő közlekedési útvonalat az új Tisza-híd felé, aztán a Szandai réten keresztül ha­ladva egy holt-tiszai hídon keresztül vezetve a 6-os vég­állomása körül csatlakozik majd bele a jelenlegi 4-esbe. — Az előzetes terveket néze­getve felvetődött a szandai ré­ten egy „százlábú” ártéri híd építése is, más terveken vi­szont a rét jelenlegi talajszint­jén vezetne az út. Melyik lesz a végleges megoldás? — Előrehaladott tárgyalá­saink vannak az Országos Vízügyi Hivatallal abban az- ügyben, hogy végleges véd­vonalat építenek a Tisza szandai szakaszára, így nem kell attól tartani, hogy ma­gas vízszintnél víz alá ke­rül ez az egyébként értékes terület. Ha a gát megépül, természetesen az utat a rét talajszintjén vezethetjük vé­gig, ha nem, úgy szükséges­sé válik az ártéri híd meg­építése is. Talán mondanom sem kell, melyik lenne a megyeszékhely számára az előnyösebb. — A megyei tanács vezetői az idei év során szinte hetente megfordultak a Közlekedési Mi­nisztériumban. A tárgyalások al. kalmával milyen érveket sora:- koztattak fel az új Tisza-híd megépítése mellett? — Először is elmondtuk azt, amit a minisztérium ve­zetői már jól tudtak: a Szolnokon áthaladó forgalom már messzi kinőtte a jelen­legi Tisza-hidat. Érveltünk a környezeti tényezők romlá­sával; a füst- és a zajárta­lommal, és azzal, hogy a hömpölygő gépjárműfolyam akadályoz bennünket a vá- rosrendeíési céljainak meg­valósításában. Nem tudjkikl megvalósítani az elképzelt városközpontot, és a tartha­tatlan állapot következtében a megyeszékhely veszített az idegenforgalmi vonzásából is. Nos, ha az előjeleket meg­változtatjuk — nagyjából számba vehetjük azokat az előnyöket melyeket nyerünk a híd megépítésével. El­mondhatjuk, hogy megfiata­lodik Szolnok. Azt sem hagy­hatjuk figyelmen kívül ter­mészetesen, hogy az építke­zés nyolc esztendeje alatt számosán jutnak majd mun­kához, ami napjainkban szintén nem elhanyagolható szempont. — Mi lesz a jelenlegi Tisza- híd sorsa? — Az a szolnokiaké lesz. Miután az átmenő forgalom elkerüli, így a jelenleginél jóval kényelmesebben, leve­gősebben közlekedhetne! majd rajta a megyeszékhely lakói. De ugyanígy válik komfortosabbá, zajmenteseb­bé és egészségesebbé az éle­tünk a városközpontban is. — Pb — Gyártja a Szilikátipari Vállalat Régi és új termékek Az Alföldi Szilikátipari Vállalat kunhegyesi üzeme poliészter áruk előállításával foglalkozik. Hagyományos termékeik — tartályok, nagy átmérőjű csövek stb. — mel­lett a nyolcvanas évek ele­jén kezdték el a kamion lég­terelők gyártását. Ebből az idén viszonylag nagy mesny- nyiséget gyártottak, Merce­des, Volvo és Renault — tí­pusokhoz — mintegy négy és félmillió forint értékben (alsó képünk). A múlt évben alakítottak ki kapcsolatot a Magyar Postával, amelynek az idén 400 kábelszekrányt szállítottak. A jövő évben a szerződések szerint 620 da­rabot állítanak elő — mint­egy 18 millió forint érték­ben. (Felső képünk). (Fotó: T. Katona László), Számítógép a „jászol” y-f rí |Ö! I 9 ,v kÉŰÉ^: * f bíiÉ

Next

/
Thumbnails
Contents