Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 24. A műszaki-technikai színvonalat illetően a miénknél fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országoktól meglehetősen elmaradva ugyan, de a hazai gazdaságokban is mindinkább teret nyer az elektronika. Egészséges vezetői szemléletre vall, ha nem idegenkednek a számítógépes termelésszervezésirányítás bevezetésétől, olyan húzó vagy siker jelzővel kevés helyütt illethető ágazatban sem, mint a szarvasmar- ha-tenyésztés-tartás. Mező- héken, a Héki Állami Saz- daság ottani, 1040 férőhelyes tehenészeti telepének veze— Egy-egy jószág 98 adatát tároljuk a mágneslemezen. Olyan, a termelés irányításához, szervezéséhez szükséges adatokat, amelyeknek egy részét tudnia kell a szakvezetőnek, más részét pedig, jó ha ismeri. Az alapadatokat természetesen ott is pontosan nyilvántartják a szakemberek, ahol nincs számítógép. Amit csak jó, ha tud a telep- vagy a műszakvezető, azt bizony gazdasága, telepe válogatja, hogy manuálisan naprakészen adminisztrálják-e. Ezer tehénről és a szaporulatáról, a te- nyésztésükkel-tartásukkal kapcsolatos napi eseményekről kartonokat, naplókat, nyilvántartásokat vezetni meglehetősen aprólékos, időigényes munka. Mutatja is a telepvezetőhelyettes a sokoldalas, sok- rubrikás tenyésztési naplót. Nem „nyugdíjazták” még — mondta — mert most, az elektronizálás kezdeti szakaszában még megteszi kontrollnak. Arra a kérdésre, hogy a telep gazdálkodásában mutatkozik-e már vala- , milyen gyakorlati haszna a nyilvántartás elektronizálásának, visszakérdezett Krem Attila: — Nevezzük nevén a gyereket: arra kíváncsi, forin- tosítható-e annak a haszna, hogy nem kell órákat, napikat a rubrikák kitöltésével, osztással, szorzással tölteni ? Percek kérdése, hogy kapjak a géptől egy listát, mondjuk például a termékenyítési idők és számok, az ellési időpontok szerint. A gyors és mindig naprakész adatszolgáltatással a telepen átHa lenne az elektronikának védőszentje, utólag a bocsánatáért esedeznék az elnevezés hallatán feltett profán kérdésért: és hogy szól a kolomp, itt a túrke- vei téeszben? Megmosolygott az ágazatvezető: — Szarvasmarha-tenyésztésről lévén szó, sokan a vezérjószág nyakában lógó ko- lompra asszociálnak a programunk nevének említésekor. Egészen mást jelent természetesen: a „co” a computer, az „1” a ladger, az „omp” az on milk produkción szavak rövidítését jelentik. Azaz lefordítva a programrendszer angol elnevezését: a tejtermelés számítógépes főkönyve. Azon túl, hogy az ezres szarvasmarha állományunk minden egyedének az adatait bármikor gyorsan, hozzáférhetően tárolja, negyvenféle lista röAllattenyésztökkel — nem basic nyelven — az elektronikáról tőhelyettese, Krem Attila 1985-ben kapott új „munkatársat”, egy Commodore 64- es számítógépet. A Gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközponttól vásárolt programcsomag alkalmazásának eddigi tapasztalatairól beszélgettünk — nem basic nyelven — a iratai állattenyésztővel. lagosan 430-ról 410-re sikerült csökkentenünk a két el- lés közötti napok számát. Nem mondom, hogy ez már jónak számít, de mindenképpen eredmény, mert minél gyakrabban friss fejős egy tehén, annál nagyobb a hozama. Ilymódon része van a számítógépes nyilvántartásnak is abban, hogy a tavalyihoz képest 400 literrel nőtt és elérte mostanra a tehenenként fejési átlagunk az 5850 litert. Hármasban „beszélgettünk” a Túrkevei Vörös Csillag Tsz irodájában: Nagy Pál, a közös gazdaság szarvasmarha tenyésztési ágazatvezetője, jómagam és egy IBM—XT számítógép. Az elektronikának ezekben a napokban legaktuálisabb hasznáról tájékoztatott először az ágazatvezető: — Mint mindenütt, nálunk is a tervkészítés időszaka zajlik most. Manuálisan jó egy heti munka kell az ágazati állományváltozási, takarmányozási, hozam-, költség-, és jövedelmezőségi terv kimunkálásához. A számítógéppel elkészül a terv öt-hat óra alatt. Ha a vezetőség szövetkezeti szintű elképzelések alapján változtatást kíván, hagyományosan újabb napokat vesz igénybe az átdolgozás. A számítógép jóval gyorsabb: csak betáplálom a megváltoztatott részadatokat, és az átszámolja az egész tervet. Mindezt egy állatorvos-elektromérnök páros által készített programrendszer teszi lehetővé, amit Colomp néven vásárolt meg a téesz. vid idő alatt elkészítésére is alkalmas a rendszer. Különösen nagy hasznát vesszük a genetikai modulnak. A számítógép pillanatok alatt „megmondja”, hogy a megtermékenyítésre váró tehenek közül melyiknek milyen utódja született legutóbb, milyen volt az ellés utáni tejtermelése. A naprakész ilyen információk segítik a telepen dolgozókat olyan döntésekben, hogy például hús vagy tejtermelő típusú apaállattal termékenyítsék meg az adott tehenet, hogy ellés után érdemes-e még termelésben tartaniuk vagy kiselejtezésre érett a jószág. Mikor az elektronikus termelésirányítás további gyakorlati eredményeiről érdeklődtem, a számítógépnek „adta át a szót” Nagy Pál. Néhány billentyűnyomás és máris sorjáztak az adatok a monitoron: a 327-es számú tehén nyilvántartási száma, születési ideje, származási helye, fajtamegjelölése, apja száma, anyja száma, vérhányada, törzskönyvi száma, küllemi pontszáma, állategészségügyi állapota, telepi tartózkodási helye. A vasvillózás nem mutatható ki Mindjobban megismerve a programrendszer „tudását”, bújkál bennem a kisördög, nem is álltam meg, hogy meg ne kérdezzem: — Csalhatatlan a számítógép? — Tudja, — válaszolt némi gondolkodás után az ágazatvezető — az ember, aki dolgozik tévedhet. A tehenész elnézheti a fülszámot, és minden rossz szándék nélkül közli a törzstenyésztővel, hogy a 843-as tehenet tegnap megtermékenyítették. A törzstenyésztő betáplálja az új adatot, a számítógép viszont tiltakozik; a 843-as tehenet tegnap nem termékenyíthették meg, mert négy nappal ezelőtt ellett. Vegyünk egy másik példát: ha a fejős jelzi, hogy a napi tizenkét literes tehenek csoportjában az egyik jószágtól ellés után néhány napra csak a felét tudják fejni, a számítógéptől megtudhatjuk, volt-e esetleg már máskor is a friss fejésre állításkor valami állategészségügyi probléma a tehénnel. Hadd meséljek el ugyanakkor egy megtörtént esetet az egyik volt törzstenyésztőnkről és a kedvenc telíetnéről... Tovább adom a komputerkorban is .tanulságos emberi-állati történetet úgy, ahogyan én hallottam, a törzstenyésztő és a kedvenc tehén azonos nevének említése nélkül. A volt kollégát modora, vezetői mentalitása miatt nem nagyon kedvelték a tehenészeti telepen dolgozók, ö viszont annál inkább a kedvenc tehenét. Alig múlt el nap, hogy meg ne simogatta, cukorral ne kínálta volna. A háta mögött el is nevezték őróla a tehenet a telepiek. Egy idő után, a fejőskor mindig kezes-szelíd és nagyhozamú jószág nem állta a fejőgép kelyheit, rúgka- pált és egyre kevesebb tejet adott. Jóval azután, hogy az illető előkerült a téeszből derült csak ki: unszínpátiá- jukat a szegény jószágon töltötték ki a telep dolgozói. Alig múlt el nap, hogy valaki vasvillanyéllel meg ne kínálta volna. Attól apadt el szegénynek a teje, attól lett idegbeteg... A történet tanúlságát így vonta le a túrkevei téesz ágazatvezetője: — A számítógép csak könnyíti, gyorsítja, pontosabbá teszi az ember munkáját. Gondolkodni nem tud helyette. A jószág szeretetét, a szakértelmet, a lelkiismeretet se helyettesíti. Egyszóval: bármilyen jól megfér is mind több szakember könyvespolcán az Állatenyésztési enciklopédiával és a Szaporodásbiológiai kézikönyvvel a Basic nyelvismereti szakkönyv vagy a Számítástechnikai alapismeretek kötete — a szakmát, azt nem lehet elektronizálni! Temesközy Ferenc Adatszolgáltató« percek alatt Ez a Colomp nem kolomp "f™*- Ha megépül az új híd, beruházás Szolnok megfiatalodik Aligha kaphatott volna gá- lánsabb karácsonyi ajándékot Szolnok, mint annak a felelős ígéretét, hogy 1993 első napján átgördülhet az első jármű az új szolnoki Tisza-hídon. A megyei tanács egyhangú szavazata tette a pontot egy hosszú előkészítő szakasz végére. Alig néhány perccel azután, hogy a kezek a magasba emelkedtek, már kopogott a Szolnok Megyei Tanács te- lexgépe és továbbította a tanácstagok igenjét a Közlekedési Minisztériumba, a tanácsülés után pedig Kádár György, a megyei tanács vb közlekedési osztályának vezetője kocsiba ült, és személyesen vitte az aláírt megállapodást a fővárosba. Berecki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese szemmel láthatólag megkönnyebbült, amikor szobájában immár tényként közölhette: — Hát mégiscsak lesz új Tisza-híd- ja Szolnoknak! Aki ismerte az előzményeket, tudja, hány város állt sorba ezért a lehetőségért. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben egy hárommilli- árd körüli beruházást elnyerni... — Volt a tárgyalásoknak olyan szakasza, amikor kritikussá vált a Tisza-híd sorsa? — Bizony volt: a nyáron már úgy nézett ki a dolog, hogy elbúcsúzhatunk ettől a lehetőségtől. — Mik a legközelebbi teendők? — Az OTP közreműködésével még az idén kibocsájt- juk a lakossági kötvényt. A banki gyakorlatban elfogadott kamattal — 12—13 százalék körül lesz ez — és az ugyancsak szokásos visszafizetéssel. Az építés első ütemében a József Attila úton halad a forgalom egy új sorompón át — amely természetesen nem lesz „tíz percen túl is zárva tartható”, mivel tolatás itt nem folyik majd — egészen a Mezőgépig, itt a négysávos út rákanyarodik a Tisza-hídra és a kunszentmártoni útba beletorkollva a jelenlegi Tisza- hídon túl találkozik majd ismét a négyessel. A második lépcsőben már a megyehatárnál „elterelik” a 4-es számú fő közlekedési útvonalat az új Tisza-híd felé, aztán a Szandai réten keresztül haladva egy holt-tiszai hídon keresztül vezetve a 6-os végállomása körül csatlakozik majd bele a jelenlegi 4-esbe. — Az előzetes terveket nézegetve felvetődött a szandai réten egy „százlábú” ártéri híd építése is, más terveken viszont a rét jelenlegi talajszintjén vezetne az út. Melyik lesz a végleges megoldás? — Előrehaladott tárgyalásaink vannak az Országos Vízügyi Hivatallal abban az- ügyben, hogy végleges védvonalat építenek a Tisza szandai szakaszára, így nem kell attól tartani, hogy magas vízszintnél víz alá kerül ez az egyébként értékes terület. Ha a gát megépül, természetesen az utat a rét talajszintjén vezethetjük végig, ha nem, úgy szükségessé válik az ártéri híd megépítése is. Talán mondanom sem kell, melyik lenne a megyeszékhely számára az előnyösebb. — A megyei tanács vezetői az idei év során szinte hetente megfordultak a Közlekedési Minisztériumban. A tárgyalások al. kalmával milyen érveket sora:- koztattak fel az új Tisza-híd megépítése mellett? — Először is elmondtuk azt, amit a minisztérium vezetői már jól tudtak: a Szolnokon áthaladó forgalom már messzi kinőtte a jelenlegi Tisza-hidat. Érveltünk a környezeti tényezők romlásával; a füst- és a zajártalommal, és azzal, hogy a hömpölygő gépjárműfolyam akadályoz bennünket a vá- rosrendeíési céljainak megvalósításában. Nem tudjkikl megvalósítani az elképzelt városközpontot, és a tarthatatlan állapot következtében a megyeszékhely veszített az idegenforgalmi vonzásából is. Nos, ha az előjeleket megváltoztatjuk — nagyjából számba vehetjük azokat az előnyöket melyeket nyerünk a híd megépítésével. Elmondhatjuk, hogy megfiatalodik Szolnok. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül természetesen, hogy az építkezés nyolc esztendeje alatt számosán jutnak majd munkához, ami napjainkban szintén nem elhanyagolható szempont. — Mi lesz a jelenlegi Tisza- híd sorsa? — Az a szolnokiaké lesz. Miután az átmenő forgalom elkerüli, így a jelenleginél jóval kényelmesebben, levegősebben közlekedhetne! majd rajta a megyeszékhely lakói. De ugyanígy válik komfortosabbá, zajmentesebbé és egészségesebbé az életünk a városközpontban is. — Pb — Gyártja a Szilikátipari Vállalat Régi és új termékek Az Alföldi Szilikátipari Vállalat kunhegyesi üzeme poliészter áruk előállításával foglalkozik. Hagyományos termékeik — tartályok, nagy átmérőjű csövek stb. — mellett a nyolcvanas évek elején kezdték el a kamion légterelők gyártását. Ebből az idén viszonylag nagy mesny- nyiséget gyártottak, Mercedes, Volvo és Renault — típusokhoz — mintegy négy és félmillió forint értékben (alsó képünk). A múlt évben alakítottak ki kapcsolatot a Magyar Postával, amelynek az idén 400 kábelszekrányt szállítottak. A jövő évben a szerződések szerint 620 darabot állítanak elő — mintegy 18 millió forint értékben. (Felső képünk). (Fotó: T. Katona László), Számítógép a „jászol” y-f rí |Ö! I 9 ,v kÉŰÉ^: * f bíiÉ
