Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
4 Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján (Folytatás a oldalról) kodó szervezetek a gyakorlati megvalósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is végezték és a kollektív szerződésben rögzítették a bruttósítás szabályait. A bérbruttósítás miatt keletkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami garancia mellett nyújtott rövidlejáratú hitellel hidalhatják át. Az adóreform folyamatos hatásában, de már az átálláskor is élesebben jeleníti meg a jövedelmezőségi különbségeket. A vállalati jövedelmi pozíciók polarizálódása miatt számításaink szerint a többezer gazdálkodó szervezet közül 250—300 gazdálkodó egységnél lehetnek pénzügyi feszültségek. Jelentősebb veszteségek kialakulására lehet számítani a szénbányászatban, az ércbányászatban, a vaskohászatnál, de ilyen helyzetbe kerülhetnek egyes, eddig is gyengébb eredményekkel gazdálkodó gépipari, könnyűipari, valamint magasépítői pari vállalatok is. A mezőgazdaságban is a differenciálódás erősödésével kell számolni. Ezeken a területeken rendszerint arról van szó, hogy Az ár- és adóreform hatására az állami költségvetés, de méginkább az államháztartás szerkezeté markáns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó bevezetésének hatására a lakossági befizetések aránya 5 százalékról több mint kétszeresére emelkedik. Ugyancsak nő — 16 százalékról 26 százalékra — a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is módosul : érezhetően mérséklődik a vállalati támogatósok és adóvisszatérítések együttes összegének részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szociálpolitikai intézkedések hatására viszont közel 8 százalékponttal nő a társadalmi közkiadások súlya. Ahogyan arról az őszi ülésszakon már szó volt, 1988- ban a személyi jövedelemadó — mint tanácsi költségvetési bevétel — a megszűnő vállalati városi és községi hozzájárulás, valamint a béradó helyébe lép, ezért a tanácsok közötti elosztása ugyanúgy, lélek- 'szám-arányosan történik. 1989- re azonban előkészítjük, hogy az adott településen keletkezett személyi jövedelemadó bevétel az adott helyi tanács bevétele legyen. A belső pénzügyi egyensúly érdekében az eredeti szándékokhoz képest jelentősen mérsékelni kellett a költségvetési szervek támogatását, ezen belül az oktatási és az egészségügyi kiadásokat is. A közkiadásokat nem a társadalmi szükséglethez és a szakmai igényekkorábban is meglévő gazr dálkodási gondok az új, egységesebb hatékonysági követelmények miatt kiéleződnek, felerősödnek. Ugyanakkor a kedvezőtlenebbül érintett területek részéről esetenként már most törekvés van arra, hogy jövedelmeiket ne jobb gazdálkodással, hanem nagyobb támogatással, mentességekkel javítsák, helyzetüket állami kedvezményekkel rendezzék. Bár a vállalati támogatások 28 milliárd forinttal, a fogyasztói támogatások 24 milliárd forinttal, a különféle kedvezmények pedig 25 milliárddal csökkennek, még mindig igen sok a kedvezményezett terület és a fennmaradó támogatás is. Ezek fokozatos, kiszámítható mérséklésére a kormány nyilvános programot tesz közzé 1988 első félévében. A gazdasági reform folytatásának fontos, de nem egyetlen lépése az ár- és adórendszer változása*. Elkötelezetten tovább dolgozunk a reformok kiteljesítésén. Tudatosan és fokozatosan leépítjük a piac működésének korlátáit; javítjuk a tőkemozgás közgazdasági-jogi feltételeitr folyik a rnjmka a társadalombiztosítás, a bérpolitika, a lakáselosztás rendszerének reformján. hez, hanem az anyagi lehetőségekhez igazodnak. A képviselőknek a megelőző vitákon az volt a véleményük, hogy a javasolt mértékű csökkentés az amúgy is leromlott egészségügyi és oktatási hálózat működését oly mértékben veszélyeztetné, hogy sok helyen lehetlenülés következne be. A javaslatokra a kormány ismét áttekintette a költségvetési szervek előirányzatait, s az oktatás és egészségügy területén — más közkiadásokhoz képest — szerényebb követelményt támasztott és a gyógyszerek térítési díjának 1988. évi emelését is levette a napirendről. Tudjuk, hogy az egészségügy helyzete nehéz, hiszen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igyekezett a kormányzat néhány kiemelt ponton enyhíteni, így előrelépés történik a nagyérétkű műszerek beszerzése területén. Ezek a korszerű eszközök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltételeket. A szegedi, a debreceni és a pécsi orvostudományi egyetemeken három új, a legkorszerűbb technikát képviselő, rétegfelvételre alkalmas komputertomográf, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben a központi idegrendszer vizsgálatára szolgáló műszer, Borsod megyében pedig mindkét berendezés segíti a gyógyítást. Figyelmet fordítunk a középiskolai tantermek építésére. tekintettel a demográfiai hullámra. A felsőoktatásban a kormány felsőoktatási fejlesztési alapot hoz létre; folytatjuk a már megkezdett egyetemi rekonstrukciókat. gyelemmel kíséri, ellenőrzi és támogatja tevékenységét. A társadalmi kontrollt a kormány nemcsak elfogadja, de igényli, is. Az állami pénzügyekről szóló törvény előírásai szerint a rendkívüli helyzetektől eltekintve, s akkor is az Országgyűlés felhatalmazás sát kérve, a tanácsi támogatásokat kizárólag az Országgyűlés módosíthatja. Hasonló gyakorlatot ajánlunk a központi költségvetési szervek támogatásásainál a most benyújtott törvényjavaslatban. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint, ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénzügyi folyamatok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségvetésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkezni az előre nem látható gondok áthidalására is. Ez teszi szükségessé a korábbi években szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forintnyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítások meghaladják a tervben számítottat. Az előterjesztett törvényjavaslat tartalmazza, hogy a 10 milliárd forint felhasználására ilyen esetben is csak a parlament jóváhagyásával kerülhet sor. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés kialakításánál az volt: olyan költségvetést terjesszen a tisztelt Országgyűlés elé, amely kellő biztosíték arra, hogy évközi intézkedésekkel ne kelljen megzavarni sem- a vállalatok, sem az intézMészáros Győző (Somogy m., 8. vk.), a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság vitájában határozottan megfogalmazták, hogy a reformot folytatni kell. A képviselők többsége egyetértett azokkal a változásokkal, amelyek főként az új adórendszer miatt válnak szükségessé, s egyben szélesítik az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét. A bizottsági előadó azt kérte, hogy a pénzügyi kormányzat kezelje szigorúan a támogatások kérdését, a nem normatív támogatásokat csökkentse. Ennek segítése érdekében — a bizottság nevében — javasolta, hogy az Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatod Üjvári Sándor (Zala, m. 7. vk.), megyei tanácselnök felhívta a figyelmet a számos feszültséggel terhes tanácsi gazdálkodás néhány, a költségvetés alakulásával összefüggő problémájára. Bár a költségvetés terheit mérséklő központi szándék teljesen érthető fűzte hozzá —, nehéz megmagyarázni, hogy az idei jelentős csökkentések után miért kell a tanácsi költségvetést tovább korlátozni — mondta, majd a településfejlesztési hozzájárulásról szólva emelte ki, hogy a tehó a csökkentett pénzügyi lehetőségei miatt nem elegendő a korábban meghirdetett célok megvalósításához. Nem csoda, ha ebben a helyzetben maguk az érintett lakosok vetik fel a teho fizetésének indokol it- lanságát, és kérik annak megszüntetését. Örömmel üdvözölte viszont a képviselő az előterjesztett törvényjavaslat ama passzusát, amely kimondja: a tanácsoknak biztosított állami támogatások előirányzata a jövőben csak az Országgyűlés hozzájárulásával változtatható meg. Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), csoportvezető főorvos elmondotta: fokozódó aggodalommal tanulmányozta az előterjesztéseket, mények gazdálkodását. Ez alól mindössze a támogatások. a mentességek és a kedvezmények kivételek. A kormány szándéka, hogy a gazdasági folyamatok kibontakozását érvényesülni engedi, türelmetlenül nem avatkozik be sem a vállalatok érdekében, sem az esetleges többletjövedelmek lefölözésére. Ugyanakkor nagy következetességgel érvényesíteni fogjuk a pénzrriennyi- ség előre meghirdetett korlátozását, a szigorú költség- vetési és banki magatartást. A költségvetéssel egyidejűleg előterjesztettük az állami pénzügyekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat is. A törvényjavaslat azt célozza, hogy a pénzügyi rendszer legalapvetőbb szabályait megállapító állami pénzügyi törvény is összhangba kerüljön az adóreformmal. A jövőben adót bevezetni, az adózók körét, illetőleg az adó mértékét megváltoztatni csak törvényben lehet. Fontos új eleme a pénzügyi javaslatnak az is. hogy gondoskodik a személyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, illetve a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tudomására jutott információk csak a törvényben meghatározott célra legyenek felhasználhatók. A kormányprogram 1988- ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatóak. Gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény-tervezeteket elfogadni szíveskedjék. a költségvetés mutatói ugyanis kétségessé teszik, hogy az egészségügy napjainkra elért szerény színvonala legalább tartható legyen. A továbblépés gátja az egészségügy túlszervezett- sége, bürokratikus rendszerének burjánzása. Az egészségügyi ellátás magasabb színvonalát egy következetes érdekeltségen . alapuló társadalombiztosítási rendszer oldhatná meg — hangoztatta. A képviselő kifejezte reményét, hogy a most elfogadott minisztériumi átszervezés e kérdésben is érdemi változást hoz. Boldizsár Iván (országos lista) író, a magyar PEN Club elnöke a magyar művelődés, oktatás, kultúra, az irodalom, a művészetek államkasszából való részesei déséhez szólt hozzá, rámutatott, hogy a gazdasági parancsolatok ezen a területen is húsbavágóak voltak, a művelődési tárca költségvetési előirányzata csupán a magyar kultúra „állagmegóvására” elegendő. Az alapfokú és a középfokú oktatás a tanácsok ügye, ám fejlesztési lehetőségeik 40 százalékkal elmaradnak a VII. ötéves terv 1988-as előirányzatától. A helyzet itt még fájdalmasabb, különösen a jövő tanévben. Ekkor ugyanis az eddigi 100 ezerrel szemben 140 ezer elsőosztályos tanuló fog beiratkozni a középiskolákba. Azt is kiemelte: a színházak, a könyvkiadók, a -filmművészet és -ipar gazdasági bűvészmutatványokkal, a színvonalnak tett engedményekkel küzdenek. Félő, hogy tovább csökken a magyar kultúra teremtőkészsége és művészi rangja. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kereskedelmi miniszter a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési törvénytervezet elfogadását. Felszólalásában elsőként külföldi gazdasági kapcsolatainkról beszélt, szólt arról, hogv aktívan együttdolgozunk a partner-országokkal a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésén, a Szigorú költségvetési magatartás A tanácsoknál 1986-tól, a minisztériumoknál és országos hatáskörű szerveknél ez évtől egységes pénzalap-gazdálkodási rend működik, amely módot ad a beruházási, felújítási, működési források együttes kezelésére, azok rugalmas átcsoportosítására. Az irányító szervek 1988-tól felhatalmazást kapnak arra, hogy az egységes pénzalappal történő gazdálkodási kísérletbe újabb intézményeket vonjanak be, mert az idei kísérleti tapasztalatok igen kedvezőek. A kormánynak elhatározott szándéka az improduktív kiadások, az gllamí bürokrácia visszaszorítása. A védelem és egyéb fegv- * veres testületek jövő évi működési és fenntartási kiadásaira 56,4 milliárd forintot fordítunk. Az összeg nominális növekedése döntően az ár- és adóreform következménye, reálértéken egy százalék emelkedéssel számolunk, összhangban az általános szigorítással, ezen a területen sem tudunk olyan fejlődést biztosítani. mint amilyennel az ötéves terv számolt. A közrend és közbiztonság megtartása, társadalmi és gazdasági rendünk védelme fokozott erőfeszítéseket követel a Belügyminisztérium szerveitől. Az 1988. évi költségvetési előirányzat az ideihez képest, az adóreform hatásait kiszűrve, 1,3 milliárd forinttal nő. A növekmény a Belügyminisztériumnál lehetőséget nyújt az eddigieknél fejlettebb eszközök alkalmazására. elsősorban a hatékony bűnmegelőzés, felderítés és bizonyítás terén, s fedezetet nyújt a külföldi utazási könnyítésekkel együttjáró útlevél-ügyintézési kiadásokra is. Ahogy a kormányprogram vitáján már szó volt róla, a kormány számára biztonságot, a gazdálkodó szervezetek számára garanciát ad az. hogy az Országgyűlés fiMódosuló államháztartás A költségvetés vitája KGST mechanizmusának korszerűsítésén. A tőkés világban fontos törekvésünk, hogy stabilizáljuk és bővítsük gazdasági kapcsolatainkat legfőbb partnereinkkel. Az Európai Gazdasági Közösséggel tárgyalásban állunk egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásról, amely rendezné a Közös Piachoz fűződő kapcsolataink egészét, pontot tenne a vitás kérdésekre és megnyitná a kölcsönösen előnyös együttműködés sokféle lehetőségét. Ezután Marjai József gazdaságunk idei fejlődéséről, a tapasztalható élénkülési jegyekről szólt, A teljesítmények ösztönzésének egyik fontos eszköze a szigorú vállalati keresetszabályozási kötöttségek oldása. Ennek keretében olyan vállalati költséggazdálkodás megvalósulása a célunk, amely mellett nincs- szükség a bérek és keresetek elkülönült központi szabályozására. 1988-ban nagy és igényes feladatunk: a tervezés reformja; olyan jelentős a gazdasági rendszer korszerűsítését szolgáló reformlépések kidolgozása és életbe léptetésének " előkészítése, mint például az adórendszerrel és a piaci viszonyok fejlesztésével összhangban álló bérreform; a lakásgazdálkodás rendszerének átalakítása; az új nyugdíjrendszer; a társadalombiztosítás reformja — mondotta Marjai József. A szakszervezetek támogatósa Vass Józsefné (Békés, 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese szóvá tette, hogy a kiemelt célokat szolgáló eszközökre, szabályozó elemekre nem, helyez kellő hangsúlyt a költségvetés-tervezet. A költségvetési előirányzatokat nem támasztják alá kellően a vállalati tervek, s nincsenek alternatív javaslatok. A pénzügyekkel kapcsolatos előterjesztésekre még nem hatott eléggé a kormányzati munka új szelleme, a világos, őszinte, egyszerű stílus. Huber Jenő (Baranya megye 2. vk.), műszaki osztály- vezető hozzászólásában a képviselő a családi pótlék 500 forinttal történő növelését szorgalmazta a gyermek 3 éves korán túl is. Szükségesnek ítélte az új lakás- politikai koncepció kialakítását. Felhivta a figyelmet arra, hogy a lakosság elfogadja a jövő esztendőre várható 15 százalékos inflációt, de nem hiszi el, hogy az áremelkedések mértéke csak ennyi lesz. Dr. Juhár János (Pest megye, 24. vk.) Pomázi körzeti orvos kiemelten foglalkozott a kormány egészségmegőrzési programjával. Választóinak kérését tolmácsolva, javasolta a kormánynak: épüljenek ki az adófizetők helyi érdekképviseleti szervei. Ezek működhetnének a Hazafias Népfront keretében, de szerepüknek megfelelően akár a szakszervezeten belül is; mindenképpen függetlenül az államilag szervezett adóhivataloktól. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) Színész, a József Attila Színház tagja arról szólt, hogy a jövő évi költségvetés kemény következetességgel összerakott kockákból áll, nincs mód egyetlen darabját sem megmozgatni úgy, hogy egy szomszédos meg ne inogjon. A tényeket tudomásul kell venni, még akkor is, ha ismert, hogy a színházaknál sem rózsás a helyzet, s elkerülhetetlennek látszik a visszaesés a kutatás, az oktatás területén. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a rideg számadatok, a rövidtávú közgazda- sági szemlélet eltakarhatja a legfontosabb célt, a nemzet felemelkedésének távlati lehetőségét. Gáspár Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a szakszervezetek támogatják a költségvetés elfogadását, segítik a terv valóra váltását. Azok táborát erősítjük, akik hatékony, gazdaságos termelést akarnak, és véget akarnak vetni fejlődésünk és gazdálkodásunk zavarainak — mondta, majd így azzal folytatta, hogy a szakszervezeteknek lehetőségük van az eseményeket befolyásolni, a társadalmi fejlődésre hatást gyakorolni. Bérek teljesítmény szerint A SZOT elnöke külön kitért — jelenlegi helyzetünk és a következő évek szempontjából — két kulcsfontosságú kérdésre: a bérpolitikára és a foglalkoztatáspolitikára. Kijelentette: nehéz volna azt állítani, hogy van bérpolitikánk — a béralapot egyszerűen elosztjuk. A béreknek hosszú idő óta csupán elosztó, a népgazdasági szintű vásárlóerő és az árualap egyensúlyát megteremtő funkciót tulajdonítunk. Ezen változtatni kell. A bérek értékmérő szerepét helyre kell állítani. Ez cselekvésre ösztönöz. Egy új bérpolitika elvi alapjait 1988- ban ki kell dolgozni. Szükséges, hogy a kormány mélyrehatóan foglalkozzon az infláció problémáival is. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy kétszámjegyű infláció hazánkban tartósan fennmaradjon. A dolgozókat a fogyasztói árak növekedése mellett leginkább a munkanélküliség veszélye teszi borúlátóvá — mondotta Gáspár Sándor a hírközlés, de nem egyszer a politikai nyilatkozatok is erősen eltúlozzák a lehetséges munkanélküliséget. Arra törekszünk, hogy ne legyen munkanélküliség, mert azt elfogadhatatlannak tartjuk. De ha az egyes helyeken mégis kialakulna, aklcor a szociális biztonság megőrzését szolgáló megfelelő eszközökre, támogatásra van szükség — mondotta a SZOT elnöke. Lakos László (Pest m., 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád MGTSZ elnöke nem értett egyet azzal, hogy a kormány az eddigi legkeményebb bérkorlátokat állította fel, s a vállalati jövedelmek átrendeződését várja a dolgozók érdekeltségének megteremtése nélkül. Az egyoldalú, a vásárlóerő korlátozására irányuló szabályozás miatt előfordulhat, hogy — céljainkkal és elveinkkel ellentétesen — a termelés puszta csökkentésével szerezhessenek előnyöket egyes gazdálkodó' szervezetek. Miskó István (Bács-Kis- kun m., 6. vk.), a Tiszakécs- kei Városi Tanács elnöke felhívta a figyelmet _ arra: vannak olyan alapvető ellátási feladatok, egészségvédelmi és szociálpolitikai szolgáltatások, amelyek esetében az ellátásért való felelősséget a kormánynak határozottabban kellene deklarálnia, s e kérdésben nem lenne szabad a helyi szerveket méltánytalanul magukra hagyni. Végezetül konkrét javaslatot tett a költségvetési törvény, vagy a végrehajtási rendelet egymondatos kibővítésére: „Minden állami szerv saját hatáskörben, önállóan állapíthatja meg az általa fenntartott intézmény térítési díjtételeit”. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Sarlós István, Péter Jánps és Cservenka Ferencné — befejeződött. A Parlament csütörtökön reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyekről, valamint az 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját.
