Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

4 Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján (Folytatás a oldalról) kodó szervezetek a gyakorla­ti megvalósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is végezték és a kollektív szer­ződésben rögzítették a brut­tósítás szabályait. A bérbruttósítás miatt ke­letkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami ga­rancia mellett nyújtott rö­vidlejáratú hitellel hidalhat­ják át. Az adóreform folyamatos hatásában, de már az át­álláskor is élesebben je­leníti meg a jövedelmezősé­gi különbségeket. A válla­lati jövedelmi pozíciók po­larizálódása miatt számítá­saink szerint a többezer gazdálkodó szervezet közül 250—300 gazdálkodó egység­nél lehetnek pénzügyi fe­szültségek. Jelentősebb vesz­teségek kialakulására lehet számítani a szénbányászat­ban, az ércbányászatban, a vaskohászatnál, de ilyen helyzetbe kerülhetnek egyes, eddig is gyengébb eredmé­nyekkel gazdálkodó gépipa­ri, könnyűipari, valamint magasépítői pari vállalatok is. A mezőgazdaságban is a differenciálódás erősödésé­vel kell számolni. Ezeken a területeken rend­szerint arról van szó, hogy Az ár- és adóreform hatá­sára az állami költségvetés, de méginkább az államház­tartás szerkezeté markáns módon megváltozik. Az ál­lamháztartási mérleg bevéte­leinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó be­vezetésének hatására a la­kossági befizetések aránya 5 százalékról több mint két­szeresére emelkedik. Ugyan­csak nő — 16 százalékról 26 százalékra — a fogyasztás­hoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is mó­dosul : érezhetően mérsék­lődik a vállalati támogató­sok és adóvisszatérítések együttes összegének rész­aránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szociálpolitikai intéz­kedések hatására viszont kö­zel 8 százalékponttal nő a társadalmi közkiadások sú­lya. Ahogyan arról az őszi ülésszakon már szó volt, 1988- ban a személyi jövede­lemadó — mint tanácsi költ­ségvetési bevétel — a meg­szűnő vállalati városi és községi hozzájárulás, vala­mint a béradó helyébe lép, ezért a tanácsok közötti el­osztása ugyanúgy, lélek- 'szám-arányosan történik. 1989- re azonban előkészít­jük, hogy az adott települé­sen keletkezett személyi jö­vedelemadó bevétel az adott helyi tanács bevétele legyen. A belső pénzügyi egyen­súly érdekében az eredeti szándékokhoz képest jelentő­sen mérsékelni kellett a költségvetési szervek támo­gatását, ezen belül az okta­tási és az egészségügyi ki­adásokat is. A közkiadásokat nem a társadalmi szükség­lethez és a szakmai igények­korábban is meglévő gazr dálkodási gondok az új, egy­ségesebb hatékonysági köve­telmények miatt kiéleződnek, felerősödnek. Ugyanakkor a kedvezőtlenebbül érintett területek részéről esetenként már most törekvés van ar­ra, hogy jövedelmeiket ne jobb gazdálkodással, hanem nagyobb támogatással, men­tességekkel javítsák, helyze­tüket állami kedvezmények­kel rendezzék. Bár a vállalati támogatá­sok 28 milliárd forinttal, a fogyasztói támogatások 24 milliárd forinttal, a külön­féle kedvezmények pedig 25 milliárddal csökkennek, még mindig igen sok a kedvez­ményezett terület és a fenn­maradó támogatás is. Ezek fokozatos, kiszámítható mér­séklésére a kormány nyilvá­nos programot tesz közzé 1988 első félévében. A gazdasági reform foly­tatásának fontos, de nem egyetlen lépése az ár- és adórendszer változása*. Elkö­telezetten tovább dolgozunk a reformok kiteljesítésén. Tudatosan és fokozatosan le­építjük a piac működésének korlátáit; javítjuk a tőke­mozgás közgazdasági-jogi feltételeitr folyik a rnjmka a társadalombiztosítás, a bérpolitika, a lakáselosztás rendszerének reformján. hez, hanem az anyagi lehe­tőségekhez igazodnak. A képviselőknek a megelőző vitákon az volt a vélemé­nyük, hogy a javasolt mér­tékű csökkentés az amúgy is leromlott egészségügyi és ok­tatási hálózat működését oly mértékben veszélyeztetné, hogy sok helyen lehetlenülés következne be. A javaslatok­ra a kormány ismét áttekin­tette a költségvetési szervek előirányzatait, s az oktatás és egészségügy területén — más közkiadásokhoz képest — szerényebb követelményt támasztott és a gyógyszerek térítési díjának 1988. évi emelését is levette a napi­rendről. Tudjuk, hogy az egészség­ügy helyzete nehéz, hiszen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igyeke­zett a kormányzat néhány kiemelt ponton enyhíteni, így előrelépés történik a nagyérétkű műszerek beszer­zése területén. Ezek a kor­szerű eszközök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltételeket. A szegedi, a debreceni és a pécsi orvostudományi egye­temeken három új, a leg­korszerűbb technikát képvi­selő, rétegfelvételre alkal­mas komputertomográf, az Országos Idegsebészeti Tu­dományos Intézetben a központi idegrendszer vizs­gálatára szolgáló műszer, Borsod megyében pedig mindkét berendezés segíti a gyógyítást. Figyelmet fordítunk a kö­zépiskolai tantermek építé­sére. tekintettel a demográ­fiai hullámra. A felsőokta­tásban a kormány felsőokta­tási fejlesztési alapot hoz létre; folytatjuk a már meg­kezdett egyetemi rekonst­rukciókat. gyelemmel kíséri, ellenőrzi és támogatja tevékenységét. A társadalmi kontrollt a kormány nemcsak elfogadja, de igényli, is. Az állami pénzügyekről szóló törvény előírásai sze­rint a rendkívüli helyzetek­től eltekintve, s akkor is az Országgyűlés felhatalmazás sát kérve, a tanácsi támo­gatásokat kizárólag az Or­szággyűlés módosíthatja. Ha­sonló gyakorlatot ajánlunk a központi költségvetési szer­vek támogatásásainál a most benyújtott törvényjavaslat­ban. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 mil­liárd forint, ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiány­hoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénzügyi fo­lyamatok számos bizonyta­lanságot hordoznak maguk­ban, így a költségvetésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkezni az előre nem látható gondok áthidalására is. Ez teszi szükségessé a korábbi években szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forint­nyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső meg­takarítások meghaladják a tervben számítottat. Az elő­terjesztett törvényjavaslat tartalmazza, hogy a 10 mil­liárd forint felhasználására ilyen esetben is csak a par­lament jóváhagyásával ke­rülhet sor. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés ki­alakításánál az volt: olyan költségvetést terjesszen a tisztelt Országgyűlés elé, amely kellő biztosíték arra, hogy évközi intézkedésekkel ne kelljen megzavarni sem- a vállalatok, sem az intéz­Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.), a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a törvényja­vaslat bizottsági előadója el­mondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság vitá­jában határozottan megfo­galmazták, hogy a reformot folytatni kell. A képviselők többsége egyetértett azokkal a válto­zásokkal, amelyek főként az új adórendszer miatt válnak szükségessé, s egyben széle­sítik az Országgyűlés tör­vényalkotó tevékenységét. A bizottsági előadó azt kérte, hogy a pénzügyi kormány­zat kezelje szigorúan a tá­mogatások kérdését, a nem normatív támogatásokat csökkentse. Ennek segítése érdekében — a bizottság ne­vében — javasolta, hogy az Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatod Üjvári Sándor (Zala, m. 7. vk.), megyei tanácselnök fel­hívta a figyelmet a számos feszültséggel terhes tanácsi gazdálkodás néhány, a költ­ségvetés alakulásával össze­függő problémájára. Bár a költségvetés terheit mérsék­lő központi szándék teljesen érthető fűzte hozzá —, ne­héz megmagyarázni, hogy az idei jelentős csökkentések után miért kell a tanácsi költségvetést tovább korlá­tozni — mondta, majd a településfejlesztési hozzájá­rulásról szólva emelte ki, hogy a tehó a csökkentett pénzügyi lehetőségei miatt nem elegendő a korábban meghirdetett célok megvaló­sításához. Nem csoda, ha ebben a helyzetben maguk az érintett lakosok vetik fel a teho fizetésének indokol it- lanságát, és kérik annak megszüntetését. Örömmel üdvözölte vi­szont a képviselő az előter­jesztett törvényjavaslat ama passzusát, amely kimondja: a tanácsoknak biztosított ál­lami támogatások előirány­zata a jövőben csak az Or­szággyűlés hozzájárulásával változtatható meg. Dr. Péterfy Réka (Buda­pest, 58. vk.), csoportvezető főorvos elmondotta: fokozó­dó aggodalommal tanulmá­nyozta az előterjesztéseket, mények gazdálkodását. Ez alól mindössze a támogatá­sok. a mentességek és a kedvezmények kivételek. A kormány szándéka, hogy a gazdasági folyamatok ki­bontakozását érvényesülni engedi, türelmetlenül nem avatkozik be sem a vállala­tok érdekében, sem az eset­leges többletjövedelmek le­fölözésére. Ugyanakkor nagy következetességgel érvénye­síteni fogjuk a pénzrriennyi- ség előre meghirdetett kor­látozását, a szigorú költség- vetési és banki magatartást. A költségvetéssel egyidejű­leg előterjesztettük az álla­mi pénzügyekről szóló tör­vény módosítására vonatko­zó javaslatunkat is. A tör­vényjavaslat azt célozza, hogy a pénzügyi rendszer legalapvetőbb szabályait megállapító állami pénzügyi törvény is összhangba kerül­jön az adóreformmal. A jö­vőben adót bevezetni, az adózók körét, illetőleg az adó mértékét megváltoztatni csak törvényben lehet. Fontos új eleme a pénz­ügyi javaslatnak az is. hogy gondoskodik a személyiség­hez fűződő jogok védelmé­ről az adóztatás, illetve a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indo­kolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tudomására ju­tott információk csak a tör­vényben meghatározott célra legyenek felhasználhatók. A kormányprogram 1988- ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatóak. Gon­dolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is fi­gyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény-tervezeteket elfogad­ni szíveskedjék. a költségvetés mutatói ugyanis kétségessé teszik, hogy az egészségügy napja­inkra elért szerény színvo­nala legalább tartható le­gyen. A továbblépés gátja az egészségügy túlszervezett- sége, bürokratikus rendsze­rének burjánzása. Az egészségügyi ellátás magasabb színvonalát egy következetes érdekeltségen . alapuló társadalombiztosítá­si rendszer oldhatná meg — hangoztatta. A képviselő ki­fejezte reményét, hogy a most elfogadott minisztériu­mi átszervezés e kérdésben is érdemi változást hoz. Boldizsár Iván (országos lista) író, a magyar PEN Club elnöke a magyar mű­velődés, oktatás, kultúra, az irodalom, a művészetek ál­lamkasszából való részesei déséhez szólt hozzá, rámu­tatott, hogy a gazdasági pa­rancsolatok ezen a területen is húsbavágóak voltak, a művelődési tárca költségve­tési előirányzata csupán a magyar kultúra „állagmeg­óvására” elegendő. Az alap­fokú és a középfokú oktatás a tanácsok ügye, ám fejlesz­tési lehetőségeik 40 száza­lékkal elmaradnak a VII. ötéves terv 1988-as előirány­zatától. A helyzet itt még fájdalmasabb, különösen a jövő tanévben. Ekkor ugyan­is az eddigi 100 ezerrel szemben 140 ezer elsőosztá­lyos tanuló fog beiratkozni a középiskolákba. Azt is kie­melte: a színházak, a könyv­kiadók, a -filmművészet és -ipar gazdasági bűvészmu­tatványokkal, a színvonal­nak tett engedményekkel küzdenek. Félő, hogy to­vább csökken a magyar kul­túra teremtőkészsége és mű­vészi rangja. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Kereskedelmi miniszter a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési tör­vénytervezet elfogadását. Felszólalásában elsőként külföldi gazdasági kapcsola­tainkról beszélt, szólt arról, hogv aktívan együttdolgo­zunk a partner-országokkal a szocialista gazdasági integ­ráció továbbfejlesztésén, a Szigorú költségvetési magatartás A tanácsoknál 1986-tól, a minisztériumoknál és orszá­gos hatáskörű szerveknél ez évtől egységes pénzalap-gaz­dálkodási rend működik, amely módot ad a beruhá­zási, felújítási, működési for­rások együttes kezelésére, azok rugalmas átcsoportosí­tására. Az irányító szervek 1988-tól felhatalmazást kap­nak arra, hogy az egységes pénzalappal történő gazdál­kodási kísérletbe újabb in­tézményeket vonjanak be, mert az idei kísérleti ta­pasztalatok igen kedvezőek. A kormánynak elhatározott szándéka az improduktív ki­adások, az gllamí bürokrá­cia visszaszorítása. A védelem és egyéb fegv- * veres testületek jövő évi mű­ködési és fenntartási kiadá­saira 56,4 milliárd forintot fordítunk. Az összeg nomi­nális növekedése döntően az ár- és adóreform következ­ménye, reálértéken egy szá­zalék emelkedéssel számo­lunk, összhangban az álta­lános szigorítással, ezen a területen sem tudunk olyan fejlődést biztosítani. mint amilyennel az ötéves terv számolt. A közrend és közbiztonság megtartása, társadalmi és gazdasági rendünk védelme fokozott erőfeszítéseket kö­vetel a Belügyminisztérium szerveitől. Az 1988. évi költ­ségvetési előirányzat az idei­hez képest, az adóreform ha­tásait kiszűrve, 1,3 milliárd forinttal nő. A növekmény a Belügyminisztériumnál le­hetőséget nyújt az eddigiek­nél fejlettebb eszközök al­kalmazására. elsősorban a hatékony bűnmegelőzés, fel­derítés és bizonyítás terén, s fedezetet nyújt a külföldi utazási könnyítésekkel együttjáró útlevél-ügyintézé­si kiadásokra is. Ahogy a kormányprogram vitáján már szó volt róla, a kormány számára bizton­ságot, a gazdálkodó szerve­zetek számára garanciát ad az. hogy az Országgyűlés fi­Módosuló államháztartás A költségvetés vitája KGST mechanizmusának korszerűsítésén. A tőkés világban fontos törekvésünk, hogy stabili­záljuk és bővítsük gazdasági kapcsolatainkat legfőbb partnereinkkel. Az Európai Gazdasági Közösséggel tár­gyalásban állunk egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megálla­podásról, amely rendezné a Közös Piachoz fűződő kap­csolataink egészét, pontot tenne a vitás kérdésekre és megnyitná a kölcsönösen előnyös együttműködés sok­féle lehetőségét. Ezután Marjai József gaz­daságunk idei fejlődéséről, a tapasztalható élénkülési jegyekről szólt, A teljesítmények ösztönzé­sének egyik fontos eszköze a szigorú vállalati kereset­szabályozási kötöttségek oldása. Ennek keretében olyan vállalati költséggaz­dálkodás megvalósulása a célunk, amely mellett nincs- szükség a bérek és keresetek elkülönült központi szabályo­zására. 1988-ban nagy és igényes feladatunk: a terve­zés reformja; olyan jelentős a gazdasági rendszer korsze­rűsítését szolgáló reformlé­pések kidolgozása és életbe léptetésének " előkészítése, mint például az adórendszer­rel és a piaci viszonyok fej­lesztésével összhangban ál­ló bérreform; a lakásgazdál­kodás rendszerének átalakí­tása; az új nyugdíjrendszer; a társadalombiztosítás re­formja — mondotta Marjai József. A szakszervezetek támogatósa Vass Józsefné (Békés, 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese szóvá tette, hogy a kiemelt célokat szolgáló eszközökre, szabá­lyozó elemekre nem, helyez kellő hangsúlyt a költség­vetés-tervezet. A költségve­tési előirányzatokat nem tá­masztják alá kellően a vál­lalati tervek, s nincsenek al­ternatív javaslatok. A pénz­ügyekkel kapcsolatos elő­terjesztésekre még nem hatott eléggé a kormányzati munka új szelleme, a vi­lágos, őszinte, egyszerű stí­lus. Huber Jenő (Baranya me­gye 2. vk.), műszaki osztály- vezető hozzászólásában a képviselő a családi pótlék 500 forinttal történő növelé­sét szorgalmazta a gyermek 3 éves korán túl is. Szük­ségesnek ítélte az új lakás- politikai koncepció kialakí­tását. Felhivta a figyelmet arra, hogy a lakosság elfo­gadja a jövő esztendőre vár­ható 15 százalékos inflációt, de nem hiszi el, hogy az áremelkedések mértéke csak ennyi lesz. Dr. Juhár János (Pest me­gye, 24. vk.) Pomázi körzeti orvos kiemelten foglalkozott a kormány egészségmegőr­zési programjával. Választóinak kérését tolmá­csolva, javasolta a kormány­nak: épüljenek ki az adó­fizetők helyi érdekképvise­leti szervei. Ezek működhet­nének a Hazafias Népfront keretében, de szerepüknek megfelelően akár a szakszer­vezeten belül is; mindenkép­pen függetlenül az államilag szervezett adóhivataloktól. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) Színész, a József Attila Színház tagja arról szólt, hogy a jövő évi költ­ségvetés kemény következe­tességgel összerakott kockák­ból áll, nincs mód egyetlen darabját sem megmozgatni úgy, hogy egy szomszédos meg ne inogjon. A tényeket tudomásul kell venni, még akkor is, ha ismert, hogy a színházaknál sem rózsás a helyzet, s elkerülhetetlennek látszik a visszaesés a kuta­tás, az oktatás területén. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a rideg számada­tok, a rövidtávú közgazda- sági szemlélet eltakarhatja a legfontosabb célt, a nemzet felemelkedésének távlati lehetőségét. Gáspár Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a szakszervezetek tá­mogatják a költségvetés el­fogadását, segítik a terv va­lóra váltását. Azok táborát erősítjük, akik hatékony, gazdaságos termelést akar­nak, és véget akarnak vetni fejlődésünk és gazdálkodá­sunk zavarainak — mondta, majd így azzal folytatta, hogy a szakszervezeteknek lehetőségük van az esemé­nyeket befolyásolni, a tár­sadalmi fejlődésre hatást gyakorolni. Bérek teljesítmény szerint A SZOT elnöke külön ki­tért — jelenlegi helyzetünk és a következő évek szem­pontjából — két kulcsfon­tosságú kérdésre: a bérpoli­tikára és a foglalkoztatás­politikára. Kijelentette: ne­héz volna azt állítani, hogy van bérpolitikánk — a bér­alapot egyszerűen elosztjuk. A béreknek hosszú idő óta csu­pán elosztó, a népgazdasági szintű vásárlóerő és az áru­alap egyensúlyát megterem­tő funkciót tulajdonítunk. Ezen változtatni kell. A bé­rek értékmérő szerepét hely­re kell állítani. Ez cselek­vésre ösztönöz. Egy új bér­politika elvi alapjait 1988- ban ki kell dolgozni. Szükséges, hogy a kor­mány mélyrehatóan foglal­kozzon az infláció problé­máival is. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy kétszámjegyű infláció ha­zánkban tartósan fennma­radjon. A dolgozókat a fogyasztói árak növekedése mellett leg­inkább a munkanélküliség veszélye teszi borúlátóvá — mondotta Gáspár Sándor a hírközlés, de nem egyszer a politikai nyilatkozatok is erősen eltúlozzák a lehetsé­ges munkanélküliséget. Ar­ra törekszünk, hogy ne le­gyen munkanélküliség, mert azt elfogadhatatlannak tart­juk. De ha az egyes helye­ken mégis kialakulna, aklcor a szociális biztonság megőr­zését szolgáló megfelelő esz­közökre, támogatásra van szükség — mondotta a SZOT elnöke. Lakos László (Pest m., 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád MGTSZ elnöke nem értett egyet azzal, hogy a kor­mány az eddigi legkemé­nyebb bérkorlátokat állítot­ta fel, s a vállalati jövedel­mek átrendeződését várja a dolgozók érdekeltségének megteremtése nélkül. Az egyoldalú, a vásárlóerő kor­látozására irányuló szabá­lyozás miatt előfordulhat, hogy — céljainkkal és elve­inkkel ellentétesen — a ter­melés puszta csökkentésével szerezhessenek előnyöket egyes gazdálkodó' szerveze­tek. Miskó István (Bács-Kis- kun m., 6. vk.), a Tiszakécs- kei Városi Tanács elnöke felhívta a figyelmet _ arra: vannak olyan alapvető ellá­tási feladatok, egészségvé­delmi és szociálpolitikai szol­gáltatások, amelyek eseté­ben az ellátásért való fele­lősséget a kormánynak hatá­rozottabban kellene dekla­rálnia, s e kérdésben nem lenne szabad a helyi szerve­ket méltánytalanul magukra hagyni. Végezetül konkrét javas­latot tett a költségvetési tör­vény, vagy a végrehajtási rendelet egymondatos kibő­vítésére: „Minden állami szerv saját hatáskörben, ön­állóan állapíthatja meg az általa fenntartott intézmény térítési díjtételeit”. Ezzel az Országgyűlés té­li ülésszakának első munka­napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Sarlós István, Péter Jánps és Cservenka Ferencné — befejeződött. A Parlament csütörtökön reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyekről, va­lamint az 1979. évi II. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents