Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján (Folytatás a 2. oldalról) Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Pdpp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette. A Minisztertanács Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége alól más fontos megbízatására tekintettel felmentette, Gál Zoltánt belügyminiszterhelyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, Papp iMjost, hogy a belügyminiszter irányításával, Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter irányításával, Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irányításával az átmeneti időszakban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szervezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása — együttes vitában; a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvény- javaslatok tárgyalása — ugyancsak együttes vitában; az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról; az Országgyűlés állásfoglalása — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet— amerikai csúcstalálkozóról: interpelláció, kérdések, új bizottságok választása. A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartotta meg expozéját. Medgyessy Péter expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik. vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormány- program megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először várhatóan a tervezetthez közelállóan, másfél-két százalék között alakul. s ez — az 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követően — a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó volt az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. A konvertibilis export árbevétel az 1986. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet. A kivitel növekedésében szerepet játszik az is. hogy ebben az esztendőben kétszer is módosítottuk a valutaárfolyamot. aminek egyúttal az importot drágító hatása is van. A behozatal ennek ellenére gyorsan bővült. Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig mintegy 9 milliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok az idén — befizetéseik és támogatásaik egyenlegeként — többel járulnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez, mint ameny- nyit terveztünk, többel mint amennyire év közben számítottunk. Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. A kedvező vállalati képet ugyanakkor rontja, hogy a vállalati jövedelmek nem csak a jobb gazdálkodásból, hanem részben a termelői áremelésekből adódnak. A gondok sorába tartozik az is. hogy a számítottal megegyező népgazdasági jövedelemképződés mellett a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben növekszik, amit külföldi hitel finanszíroz. Bár a nem rubel elszámolású külkereskedelmi és fizetési mérlegünk egészében jobb a tavalyinál. a javulás mértéke nem kielégítő. A számítottat másfél-két százalékponttal meghaladó fogyasztói áremelések ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évhez képest 2—2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi árszintnövekedés hírére megindult felvásárlás. A pénzügyi egyensúly javítása A beruházások is túlmennek a tervezetten, különösképpen a vállalati, szövetkezeti körben, ahol a növekedés 5 százalék. A fő gond nem is a beruházások volumene, hanem azok elhúzódása. ütemtelensége. A gazdaságtalanul működő vállalatok és szövetkezetek helyzetének rendezése terén a szükségesnél lassúbb az előrehaladás. Alapvető törekvésünk, hogy ezek az egységek hatékonyan működjenek. vagy ha ez nem reális, szűnjenek meg. Negyvenöt vállalat és szövetkezet szanálása, alapvető átalakítása van napirenden. Elhatározásra jutott a kormány abban is. hogy néhány, hosszabb ideje húzódó probléma esetében gyökeres változásokat indít meg. Ennek megfelelően megszűnik a Ganz-MÁVAG és helyébe új. önállósult vállalatok alakulnak, amelyek döntő többségében. megfelelő profil-igazítással, jobb munkaszervezéssel és vezetéssel hitelképessé válnak és megállják a helyüket a gazdasági versenyben. Megszűnik a Tatabányai Szénbányák Vállalat is. a kapcsolódó gazdaságos tevékenységek bányák kiaknázása után a pedig önálló vállalattá alakulnak. A kimerülőben levő bányászkodás szűkebb körre szorul és a hatékonyság érdemleges javítására megfelelő intézkedési program készül. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felveti a munkanélkülinya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubel elszámolásokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400—500 millió rubel értékben. A szigorú nemzetközi pénzügyi feltételek korlátozzák a gazdaság mozgásterét. A hazai vásárlóerő bővülése az importigényeket növelné és árualapokat vonna el az A racionálisabb import- gazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az importtermékeket széles körben felhasználó gazdaságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell. amely automatikusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minőségben előállítható termékek importját pedig fejlesztéssel kell pótolni. Rubel viszonylatban a nettó adósságállományunk 1988- ban 400—500 millió rubellel csökken, s így összességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen cserearány-javulással számolhatunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. Fontos érdekünk, hogv a szocialista áruforgalom bővüljön, ennek azonban alapvető feltétele, hogy vállalataink növeljék behozatalukat. 1988-ban várhatóan már 20—25 magyar— szovjet vegyes vállalat fog működni, s ezek várakozásaink szerint mindkét fél számára tartósan előnyös, a fizetési mérleg egészét tekintve kiegyensúlyozott kapcsolatot teremtenek. A jövő évben az egyensúlyi helyzet szükségszerű javítása csak azt teszi lehetőMedgyessy Péter előterjeszti a jövő évi költségvetési tervet ség problémáját. Ma négy és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett szanálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. Rendelkezünk anyagi eszközökkel arra, hogy a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását tervszerűen. akár átképzéssel, akár új munkahelyek létesítésének ösztönzésével elősegítsük. Inkább a szerkezetváltási folyamat lassúsága okoz gondot, mintsem az abból fakadó konfliktusok. Ma még egyszerűbb árat emelni, kedvezményekért folyamodni, s ily módon jövedelemhez jutni, mint a gazdálkodást, akár konfliktusok árán is, ésszerűsíteni. Megfelelő, ösztönző, s ha kell kényszerítő gazdasági környezet és vállalati intézkedések egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a gazdálkodók feltárják tartalékaikat. összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van javulás több területen, a romlási folyamat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel fél milliárd dolláros fizetési mérleg javulást folytatni szükséges és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiáexport elől. A helyzet megköveteli azt, hogy a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosztási politikájában is. Ezzel van összhangban az állami költségvetés 20,4 milliárd forintos előterjesztett hiánya és az, hogy banki módszerekkel szűkíteni kívánjuk a pénz mennyiségét. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az export általános forgalmi adója nulla. Novemberben 5 százalékos forint leértékelést hajtottunk végre azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződéskötésekben. A konvertálható árualapok fejlesztését továbbra is ösztönözzük. Fennmarad a pályázati rendszer, s az ennek keretében megvalósuló fejlesztések- során a vállalati források kiegészülnek a központ által biztosított többlethitelezési lehetőséggel valamint a kereskedelmi bankok saját alapjaival. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik fejlesztéseiket vegyes vállalat alakításával, külföldi tőke bevonásával valósítják meg. Ezeket a fejlesztéseket a kormányzat kedvezményekkel bátorítja. Jól ismert, hogy világszerte szubvenciós háború folyik az agrártermékek exportpiacain. Ilyen körülmények között mi sem mondhatunk le arról, hogy az új adórendszerre való áttérést követően is közvetlenül segítsük a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kivitelt. Ugyanakkor népgazdasági érdek itt és a népgazdaság minden területén a legkevésbé gazdaságos export visszaszorítása. vé, hogy viszonylagosan kedvezményezzünk egyes területeket. A terv a termelésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szemben. Az 1988. évi népgazdasági terv a belföldi felhasználás egy százalékos csökkentését tervezi oly módon, hogy elsőbbséget biztosít a termelő beruházásoknak a kibontakozás anyagi bázisának megalapozása érdekében. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozó iparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen csökken és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az országos tudományos kutatási alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen több támogatással rendelkezik. A,z 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2,5 százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindanyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A kormány azzal, hogy a termelői és a fogyasztói árak együttmozgását szükségesnek tartja és olyan for- galmiadó-rendszert dolgozott ki, amely ezt mechanizmus- szerűen biztosítja, nem adta fel az antiinflációs politikát. Feladata az állami ellenőrzés oly módon történő erősítése, amely az úi eszközrendszerrel is összhangban van. Erősíteni kell az áralakulásra visszaható piaci mechanizmusokat. Azokon az ipari és kereskedelmi területeken, ahol a monopolhelyzet érvényesül, ahol a szakmát jelentős piaci zavar jellemzi, az árhatóság és a gazdálkodó szervezetek között rendszeres árkonzultációra kerül sor. Ez nyilvánosságot, az ármozgások hátterének széles körű megismertetését, és megítélését, a piaci erőfölénnyel visszaélők gazdasági-társadalmi szankcionálását igényli. A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 szzalékkal fog növekedni. S bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadami feszültségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és többgyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott életkörülményt javító intézkedések* kel változott. Így a 24^-25 milliárd forintos őszi cao- magterv összege ma már több mint 27 milliárd fe- rint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A nép- gazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Szociálpolitikai alternatíva Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek három éves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló csecsemő ruházati cikkek, pelenka, kis ruha, csecsemő bútor leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezen állás- foglalás birtokában ezek után a kormány is a hárotn év alatti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. Az egyúttal azt is jelenti, hogy a gyengélkedő vállalatok szanálása során a kevesebb pénz miatt szigorúbb követelményt kell szabni. Ez azonban csak méginkább erősíti általános gazdaságpolitikai törekvéseinket. Javaslom, hogy az Országgyűlés ezt a megoldást fogadja el, a beterjesztett törvényjavaslat-módosítás is ezt tartalmazza. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormánnyal megállapodott abban, hogy 1988-ban néhány területen — így például a MÁV-alkal- mazottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsülése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség körében — körülbelül egymil- liárd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. A bérek ösztönző szerepének növeléséről a szűk lehetőségek között sem mondhatunk le. Ezért 1988-tól a központi bérszabályozás alól mentesülnek mindazok a vállalatok, amelyek támogatás nélkül gazdálkodnak, bevételeiket nem belföldi áremeléssel növelik és munkájukkal a legfőbb gazdaságpolitikai prioritások közé illeszkednek. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ideértve a legalacsonyabb nyugdíjúakat és a sokgyerekeseket, a tervezettet meghaladó életszínvonal-romlás nem következik be. Ha azt az árak veszélyeztetnék, az állam külön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988-ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és megfelelő érdekeltséget kell megtalálni. A vállalatok a jövőben vagyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypiacon, a Budapest Bank árfolyambiztosítással árul kötvényt és a biztosítók is dolgoznak a kötvénybiztosítás feltételeinek kialakításán. Az Országos Takarékpénztár új előtakarékossági formák bevezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstárjegy is vásárolható. Az ár- és adóreform döntö lépés A megtakarítások szerényebb növekedése erőteljesen befolyásolja a lakossági hitel-lehetőségeket is. Miközben a kedvezményes _ lakásépítési hiteleket bővítjük, más hiteleket mérsékelnünk kell. Ennek eszközeként a bankkölcsönök kamatát január 1-jétől növeljük, s a kedvezményes felújítási kölcsönök felső határát 50 ezer forintra korlátozzuk. Az állami lakásépítés további mérséklődésének és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyozására növekszik a lakást építő, vagy vásárló családok támogatása, több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a három- és többgyermekes családok esetében. Régi ellentmondás szűnik meg azzal, hogy a többszintes lakóházak és a családiház építéséhez nyújtható kedvezményes hitel felső határa azonos lesz. A kedvezményes állami kölcsön összegének felső határa növekszik az öt tagú és annál nagyobb családok számára. Az ár- és adóreform a jövő év meghatározó jelentőségű lépése, amely a stabilizációt és a kibontakozás feltételeinek kialakulását segíti. A vállalati jövedelemszabályozás konstrukciójának tervezett változása, bár szándékainknál és a vállalatok várakozásainál kevesebb módosulást okoz, mégis nagy előrelépést jelent a ma működő rendszerhez képest. Az adóterhelés mind a vállalati, mind a kisvállalkozói körben csökkent. 100 forint nyereségből a vállalatok- szövetkezetek az eddigi 8— 10 forint helyett 26—28 forintot, a kisvállalkozók az eddigi 31—35 forint helyett 45—50 forintot tarhatnak vissza. Az általánosan érvényes, korábbinál szigorúbb vállalati feltételek mellett is nő a vállalati érdekeltség a nyereség megszerzésében és oldódnak a pénz elköltésének állami szabályai. A nyereség egyre kevésbé az adózás és támogatás differenciált feltételeit, s egyre inkább a vállalatok erőfeszítéseit tükrözi. A legnagyobb társadalmipolitikai súlyú feladat a személyi jövedelemadó beépítése a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatokra, a költségvetési szervekre vonatkozó központi útmutatók megjelentek, tartalmuk közismert. A gazdál(Folytatás a 4. oldalon)
