Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
2 Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban a termelési együttműködést szorgalmazzuk, s ehhez a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtjük meg. Ennek megfelelően alakítjuk piaci politikánkat. A KGST októberi, moszkvai ülésszakán közösen határoztunk a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének fokozatos átépítéséről, amelyet a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusai fejlődésének figyelembe vételével kell megvalósítani. Megkülönböztetett jelentőségű tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunió vezetőivel a jövőbeni együttműködésünk tartalmáról és kereteiről. Minden témakörben a maximális megértést, segítőkészséget és együttműködési szándékot tapasztaltuk. Megállapodtunk a forgalom szinten tartásában és az áru- szállítások szerkezetének fokozatos módosításában. A többi KGST-országhoz hasonlóan mi is foglalkozunk — A kormány munkaprogramjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, hogy — felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket — javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. Ezért terjesztem most elő a kormány nevében az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Mindezt széles körű konzultáció és tapasztalatszerzés előzte meg, melynek során a szervezeti változások szinte egyöntetű támogatást kaptak. A tervezett szervezeti intézkedések és az ezekhez kapcsolódó személyi változások ennek a folyamatnak az első ütemét jelentik. Ebből köve tkezik, hogy most csak olyan személyi változásokra terjesztek elő javaslatokat, amelyek a szervezetkorszerűsítéssel függnek össze. A mostani első lépést követően 1988-ban szándékozunk előkészíteni és 1989. január 1-jével bevezetni a még szükségesnek ítélt módosításokat. A kormányzati munka továbbfejlesztésénél abból indulunk ki, hogy a mai helyzetben gyors reagálásra, kemény és néha kényszerszülte döntések meghozatalára, s — az alapvető irányok tartása mellett — állandó manőverezési készségre van szükég. Ez eléképzel- hetetlen a kormányzás munkastílusának átalakítása, a döntési rendszer megváltoztatása és a felelősségi viszonyok áttekinthetővé tétele nélkül. Mindez olyan követelmény a központi állami Ennek érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Miniszter- tanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezetirányító tevékenységét. A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Ez lehetővé teszi, hogy csökkentsük a miniszterelnök-helyettesi funkciók számát, illetve megszüntessük a kormány és a minisztériumok közé beékelődött hivatali apparátust. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése párhuzamosságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát. és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos a Közös Piaccal való viszonyunk rendezésének kérdéseivel. A Közös Piac tagországai hagyományos és fontos gazdasági partnerek Magyarország számára. Ezért a kapcsolatok rendezéséhez komoly érdekünk fűződik. Tárgyalások folynak az első átfogó megállapodásról, hazánk és az Európai Gazdasági Közösség között, amelyeket szeretnénk belátható időn belül sikeresen befejezni. Minden lehetséges alkalommal fellépünk a bennünket sújtó diszkriminatív intézkedések megszüntetése érdekében. Nemzetközi kapcsolataink, együttműködésünk biztató távlatait nyitja meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó párbeszéd új szakasza. A Magyar Népköztársaság kormánya a legmelegebben, a legőszintébben üdvözli a szovjet—amerikai közös nyilatkozatban megfogalmazott törekvéseket. Javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy a mai ülésén nyilvános állásfoglalásban fejezze ki egyetértését e történelmi jelentőségű megállapodással. irányítással szemben, amely szervezeti és személyi változásokat is igényel. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot elsősorban azokkal a tartalmi összefüggésekkel indoklom amelyekbe a javasolt szervezeti intézkedések és személyi változások beágyazódtak. Ezek közül a következőkre kívánom figyelmüket felhívni: — az állam gazdaságszervező szerepe a jövőben nem csökken, ellenkezőleg, erősödik, de az más, közvetettebb formában nyilvánul meg, mint eddig — A másik tartalmi követelmény azzal kapcsolatos, hogy a kormánynak a jövőben nyitottabbnak kell lennie a társadalmi fejlődés új jelenségeire. — S végül a tartalmat érintő harmadik törekvésünk azzal függ ösz- sze, hogy erősödik a szocialista demokrácia és fokozódik az állami szervek munkája feletti társadalmi ellenőrzés. A kormányt érintő javaslataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyettesek funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájába a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. Tervhivatal a jövőben — jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Miniszter- tanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A tanácsi hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett jelentős lépést tesz a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár. hanem a kormány egyik tagja —a belügyminiszter közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével — létre hozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését 'az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézmények önálló döntési lehetőségét és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a kormány- szóvivői tevékenységet. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az integrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionális és ágazati tagozódás felszámolása. Javasoljuk a Belkereskedelmi és Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, a termelői, illetve az exporttevékenységhez szükséges belfödi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bel- és külkereskedelem állami irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium összevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a pi- acfelügylet minőségileg új típusú irányítási rendszerének megteremtését. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal — termelőeszköz-kereskedelmi és niacfel- ügyeleti feladatai nélkül — Országos Árhivatalként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGSIT-integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. Új minisztériumok A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. Ide tartoznának a rehabilitációval, a fogyatékossággal összefüggő teendők. Itt szerveznénk meg az egészségmegőrzési programmal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal kapcsolatos, valamint a népesedési és családpolitikai központi államigazgatási feladatokat is. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdek- egyeztetésre szociálpolitikai tanács, az egészségmegőrzés feladatainak ágazatközi ösz- szehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új túpusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozna a társadalombiztosítás irányítása oly módon, hogy az elvi tervezési és szabályozási feladatok az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól fokozatosan beépülnek e minisztériumba. Ügy gondoljuk, hogy egy ilyen minisztérium létrehozása megkönnyíthetné a kormányprogramban meghirdetett szociálpolitikai koncepció kidolgozását és hatékony állami alkalmazását. Űj minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Jelenleg a különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás' elkülönült ágazati tevékenységként folyik. Ezért szükség van a társadalom hosszú távú érdekeit előtérbe állító, komplex, jobban koordinált ökológiai szemlélet és cselekvés kialakítására, Egyöntetű támogatás Önálló döntés és felelősség Az új minisztériüm a környezetvédelem legáltalánosabb funkcionális feladatait látná el. Emellett foglalkozna a vízgazdálkodási, vízhasznosítási és vízkárelhárítási feladatokkal, a természet- és tájvédelemmel, a levegőtisztasággal, a zajvédelemmel, a veszélyes és egyéb hulladékok kezelésé ■ vei, egyes kommunális irányítási feladatokkal es a földvédelemmel. Az uj minisztérium bázisán racionálisabbá és hatékonyabbá válna a jelenleg sokszor párhuzamos területi, intézményi rendszer tevékenysége, és költségmegtakarításra is számíthatunk. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Tartalmilag gazdagabb lett az együttműködés a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Lezajlott a kormány és a KISZ képviselőinek első találkozója. A kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó tagjai együttesen folytattak tapasztalatcserét az üzemek, termelőszövetkezetek vezetőivel. Javult a kormányzati munkáról adott tájékoztatás. Fokozottabban támaszkodik a kormány az országgyűlési képviselők és a parlamenti bizottságok tapasztalataira. A jövőben méginkább mint eddig, kötelességünknek tartjuk a társadalom különböző . rétegeivel a folyamatos párbeszédet. Fontosabb kérdések eldöntése előtt széles körű konzultációkat szervezünk. A kormány tiszteletben tartja az eltérő véleményeket, de döntéseivel — az összes tényező felelősségteljes számbavétele után — az orszájf hosszú távú érdekeit kívánja szolgálni. Munkánkkal azonban elégedetlenek vagyunk. A kormányzati munka hatékonysága elmarad az igényektől. Van kapkodás, a kevésbé fontos ügyek száma nagy, lényegi kérdésekben lassú és hosszadalmas az előkészítő munka. Ennek alapvető oka a nyomasztó, állandósult időzavar, a valóságos folyamatok elmélyült elemzésének hiánya, a döntéselőkészítésben az alacsony színvonalú elméleti munka, az egyre szorítóbb gazdasági kényszer, s az ebből eredő szűkülő mozgástér. Ezen — amilyen gyorsan képesek vagyunk — változtatnunk kell. Hiszem, hogy itt ma javítunk ennek feltételein. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. II parlament elnökének bejelentése A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról' szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bélés külkereskedelem egységes irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a kereskedelmi minisztériumok létrehozásáról. Ennek követkézéiben megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium életre hívását az egyre jelentősebb szerepet betöltő környezetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás állami irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természetvédelmi, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár együtt. Az új minisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt működő területi államigazgatási szervek összevonására is. A Szociális- és Egészség- ügyi Minisztérium megalakítására vonatkozó döntés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több minisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomásul véve a Miniszter- tanács Tanácsi, illetve Tájékoztatási Hivatalának megszűnését, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság felügyeletének változását — úgy határozott, hogy megfelelően módosítja a tanácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló törvényerejű rendelet kapcsolódó előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben a népköztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális- és egészségügyi, Horváth Istvánt bel- ügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament. A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias. Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Az új szervezeti keretekhez igazodó személyi döntéseket hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány is, a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az Elnöki Tanács Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, Abrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól, Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette; egyidejűleg Andrikó Miklóst kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, Abrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, Bar- tha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá, Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá, Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztértanács Abrahám Kálmánt, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett. Kovács Antalt, az Országos (Folytatás a 3. oldalon) A kormány új tagjainak eskütétele
