Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
xxxvin. évf. 261. sz„ 198T. *ov. 5., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nemzetközi találkozó a Kremlben Eszmecsere korunk időszerű kérdéseiről A Kreml Kongresszusi Palotájában szerdán nemzetközi találkozó kezdődött, amelyen azoknak a pártoknak, mozgalmaknak a képviselői vesznek részt, amelyek delegációval képviseltetik magukat az októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken. A pártok és mozgalmak moszkvai eszmecseréjén Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. A delegáció tagjai Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Gyürke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A korunk időszerű kérdéseit áttekintő tanácskozás részvevői Mihail Gorbacsovot, a házigazda ország képviselőjét választották meg az eszmecsere elnökévé. Az SZKP KB főtitkárának megnyitóját követően Athos Fava, az Argentin KP főtitkára, Harilaosz Florakisz, a Görög KB KB főtitkára és R. R. Ram, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt országos bizottságának főtitkára kapott szót. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szólalt fel. Az eszmecserén Kádár János is felszólalt. Mihail Gorbacsov; A mai helyzet megköveteli feladataink újraértelmezését Kedves elvtársak, barátaim! Ismét üdvözlöm önöket — ezúttal mostani találkozónk résztvevőinek minőségében. E találkozó minden szempontból rendkívüli, tükrözi a mai világban végbemenő mélyreható változásokat. Megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak önöknek, amiért eljöttek hozzánk, hogy részt vegyenek ünnepségeinken. Ez számunkra megtiszteltetés és egyben jelentős támogatás is. Elvtársak! Önök valamennyien részt vettek az Október 70. évfordulójának szentelt ünnepi ülésen. Ez felment engem attól, hogy ismét a mi dolgainkról beszéljek. Itt csupán néhány elképzeléssel szeretnék foglalkozni, — mintegy folytatásaként annak, amit az ünnepi beszédben is kifejtettem. Amikor elült a hatalmas forradalmi hullám, Lenin mindenkinél hamarabb értette meg, milyen bonyolult az előrehaladás azokhoz a célokhoz, amelyeket az októberi forradalom — miként sokaknak tűnt — olyan közel hozott. A NEP-ről vallott koncepciója a békés egymás mellett élésre, a „békés együttélésre” vonatkozó, ugyancsak általa vallott felfogást a kezdetben csupán politikai, sőt diplomáciai területről a korszak alapvető törvényeinek területére helyezte át. Később, igaz, előfordult, hogy más elképzelések jutottak túlsúlyra. Mostanra azonban véglegesen szakítottunk az olyan próbálkozásokkal, hogy ne vegyük komolyan a történelmet, hogy ne abból induljunk ki, ami van, hanem amit látni szeretnénk. A 80-as évekre világosan láthatóvá váltak a világfejlődésnek azok a sajátosságai, amelyek a háborút követő egész időszak során halmozódtak fel és érlelődtek meg. Ilyenek mindenekelőtt a nukleáris kor sajátosságai, amely kor előtérbe helyezte maga az emberiség fennmaradásának a problémáját. Ide tartozik továbbá a világgazdasági kapcsolatok bonyolultabbá válásának folyamata, amelyet a mai tudományos-technikai forradalom ösztönöz, a világ országai és népei kölcsönös függőségének fokozódása, a világ egységes egésszé válása a sokféleség és az ellentmondásosság feltételei közepette. Ide tartozik végül a globális problémák kiéleződése, amelyek kihívást intéztek az ember ama biológiai képessége ellen, hogy alkalmazkodni tudjon a mai lét veszélyeihez, tempójához és megrázkódtatásaihoz. Mindez új részleteket világít meg a békés egymás mellett élés eszméinek tartalmában, ami a politikai mozgalmaktól megköveteli feladataik újbóli elemzését és újbóli átgondolását, a kialakult ideológiai sémák és sztereotípiák leküzdését. Ez egyáltalán nem köny- nyű dolog. Senki sem rendelkezik kész receptekkel. Ugyan ki tartaná kezében azt az Ariadne-fonalat, amely segítene megtalálni a kiutat a mostani ellentmondásos világ labirintusából? Kifejtve felfogásunkat az új gondolkodásmódról, egyáltalán nem tartunk igényt az igazság birtoklásának monopóliumára: mi magunk is keressük az utakat és másokat is arra szólítunk, hogy együtt keressük azokat az utakat, amelyeken át az emberiség napjaink aknamezőin keresztül eljuthatna a XXI. századba, az atomfegyvermentes és erőszaknélküli világba. Történelmi távlatban természetesen éppen a szocializmus — ezt meggyőződéssel valljuk — járul hozzá döntő mértékben a civilizáció fejlődése közben kialakult kritikus pontok áthidalásához. Éppen ez a társadalmi rendszer rendelkezik potenciálisan azzal a képességgel, hogy hatékonyan befolyásolja annak a hegeli „mérték”-nek, annak az érdekegyensúlynak a felkutatását, amely lehetővé teszi az emberiség számára, hogy elvileg új, az eddigitől gyökeresen különböző és számára a megmenekülést ígérő szintre küzdje fel magát. A szocializmus potenciálja még távolról sem tárult fel teljes mértékben. Mélyreható társadalmi forradalom Tulajdonképpen mélyreható társadalmi forradalom van folyamatban, amelynek forrásai Októberhez vezetnek vissza. De e forradalom időtartama, újszerűsége és egyenlőtlensége, az előremutató elmozdulások és a „visszacsúszások” egymásba fonódása és egymás mellett való létezése, a revolúciós és az evolóciós folyamatok váltakozása és kölcsönös kapcsolata életképtelenné tesz minden olyan logikai sémát, amelyet régi tankönyvek szerint állítottak össze. A kor társadalmi mozgásának logikája egyre világosabban látszik. Lényege az, hogy a kizsákmányoló társadalom anyagilag és szellemileg önmagát járatja le. Sem a szocializmus történetének negatív mozzanatai, sem a marxizmus tagadóinak egész könyvtárai, sem a világban folyó ideológiai polémia élessége és kifinomultsága nem képes megcáfolni azt a következtetést, hogy a kapitalizmusnak igenis van alternatívája. És ez az alternatíva — a szocializmus. A fejlődés változatossága azonban továbbra is megmarad. A történelmi spirál minden egyes fordulóján rendelkeznek a régi világ erői azzal a lehetőséggel, hogy az adott pillanatban legveszélyesebb ellentmondás kiiktatásával meghosszabbítsák uralmukat. így történt például a tudományos-műszaki forradalom kapitalista felhasználásával. Természetesen, a tőkés rendszer belső anta- gonizmusai minden egyes szakaszban újratermelődnek, de már új módon, másképpen. A műszaki forradalom egyébként még csak a kezdet kezdetén tart, és kapitalista módon való felhasználásának fő következményei még ezután jelentkeznek. E problematika alapozó elméleti kutatása éppencsak, hogy elkezdődött. A kapitalizmus általános válságának állandó elmélyüléséről szóló szokványos formula mögül éppen csak, hogy áttetszik a termelési módban végbemenő folyamat lényege, nem is beszélve a politikai előrejelzésekről. Fékezte a folyamatok megértésének új szintre való emelését az a körülmény is, hogy a létező szocializmus a műszaki fejlődés tekintetében még elmarad a kapitalizmustól. Eme elmaradás leküzdésének előfeltételei a szocialista társadalom forradalmi átalakulásának menetében alakulnak ki, akkor, amikor ez a társadalom minőségileg új álapotba nő át. De éppen ez — a holnap társadalma — jelenti a szocializmusnak azt a magasabb típusát, amely a társadalmi alternatívát keresők segítségére lesz. Bizonyára észrevették, hogy az ünnepi ülésen elhangzott beszédemben szóltam a kapitalizmus törvény- szerűségeinek két különösen veszélyes megnyilvánulásáról: a militarizálódásról és a fejlődő világgal folytatott egyenlőtlen kereskedelmi cseréről. De mindez csak megfelelő állami politika segítségével lehetséges és amíg e politikának szüksége van támaszra, fenntartják, a „szovjet fenyegetéstől” való rettegést, szilárdan tartják a fejekben azt a meggyőződést, hogy vannak „elsődleges” nemzeti érdekek, és vannak másodlagosak, a világpolitikának és a világ- gazdaságnak vannak „alanyai” és „tárgyai”. Ez a neokolonializmus területe. Peresztrojkánk, átalakításunk összes nemzetközi következményeivel szerte- foszlatja a „szovjet fenyegetéstől” való félelmet. A militarizmus elveszíti politikai ürügyeit. Az erőforrások fegyverkezésre való el(Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozás színhelye (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) A Szolnoki Építőipari Szövetkezet nagykörűi üzeme többek között belső irodai berendezéseket szállít a Kőolajkutató Vállalat részére. Ezen kívül a Szandaszőlősön épülő két 16 lakásos ház nyílászáróit is itt gyártják (Fotó: T. Z.) Reagan szerint Hz új szerződés a leszerelés első lépése Reagan amerikai elnök megnyugtatta az Egyesült ÁiUaimoik NATO-pairtneredt, hogy a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés nem jelent változást Washington és szövetségesei viszonyában és az amerikai kormány velük teljes egyetértésben jutott el a döntésig. Az amerikai elnök szerint „a fegyverzet korlátozása, ha az biztosítja a hagyományos és a nukleáris fegyverek terén meglevő elrettentő erő fenntartását, a Nyugat érdekében áll” s „az új szerződés nem a leszerelési folyamat végét, hanem kezdetét. az első nagyobb lépést jelenti”. Ügy vélekedett, hogy jelentős előrehaladás történt a hadászati nukleáris fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentéséről folyó tárgyalásokon — hangoztatta Reagan. Reagan beszéde egybeesett azzal, hogy a NATO úgynevezett nukleáris védelmi tanácsa a kaliforniai Mon- tereyben tanácskozik. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter egy szerda reggeli televíziós nyilatkozatában azt mondotta, hogy a NATO-tagállamok támogatják az új rakétaszerződés megkötését, de annak aláírása előtt feltétlenül tisztázni kell az ellenőrzésre vonatkozó pontokat. a lehető legszigorúbb ellenőrzési rendszabályokat kell megvalósítani. „Ha ez nem iköveíkeznék toe, ha a szovjetek nem egyeznének ebbe ibele december hetedikéig, akkor nem Látok okot arra, hogy Gorbacsov úr Washingtont« jöjjön,” — mondotta az amerikai hadügyminiszter. Weinborger egyébként elutasította, hogy nyilatkozzék küszöbönálló lemondásáról, de washingtoni értesülések szerint ezt csütörtökön hivatalosan bejelentik. Fűszerpaprika a Tiszazugból Jobb a termés, több jut a termelőknek Milliós bevételt hoz a melléktermék is Eredményes volt a Mező- héki Táncsics Tsz-ben a nemrégen véget ért petrezselyemzöld szárítási szezon. Az időjárás — természetesen folyamatos öntözés mellett — kedvezett a zöldségnövénynek. öt növedéket takarítottak be a 70 hektárról. Az április végén megkezdett kampányban 2 ezer 200 tonna nyers zöldből készítettek szárítmányt. összesen 180 tonnát, amit az NSZK-ba. Olaszországba, Franciaországba és Hollandiába exportáltak. A szárított petrezselyem értékesítése mintegy 28 millió forintos árbevételt hozott a közös gazdaságnak. A szárítóüzemiek ezenkívül — több mint 900 ezer forint értékben — „pénzzé tették” a szárítás melléktermékét is. exportálták a feldolgozás során keletkezett 36 tonna perezse- lyemport és a szárat is. Annak a beltartalmi — karo- tin és növényi fehérje — értéke ugyanis vetekszik a lucernáéval, tehát tápokba keverve az állattenyésztésben hasznosítható. A száraz meleg nemcsak a petrezselyemnek kedvezett, hanem a fűszerpaprikának is. Ez az ágazat hovatovább a harmadik hazai tájkörzetté növi ki magát a Tiszazugban. hiszen a Táncsics Tsz körzetében — termeltetési szerződés keretében — már 400 hektáron termelik az ételízesítőnek-színesítő- nek valót. Az ugyancsak öntözött növény behozta a kései kitavaszodás miatti egyhónapos késést. így a szövetkezeti szárítóüzem részére alapanyagot termelő egy állami és négy közös gazdaságban idejében megkezdhették a paprikaszüretet. A feldolgozó üzemben nem okozott különösebb munka- szervezési gondot a „melegváltás”, azaz hogy úgymond összeért a petrezselyemzöld és a paprika, mert az idén 34 milliós beruházással megduplázták a szárítókapacitást. Tizenegy és tizennégy tonna közötti hektáronkénti átlagtermést értek el a partnergazdaságok. így azokból és a Táncsics Tsz saját paprikatábláiról összesen 5 ezer 40 tonna alapanyagot vásárolt föl a szárítóüzem. Nemcsak a hozamok, hanem a fűszernövény minőségének alakulására is kedvezően hatott a sok napfény és meleg. A szárítóüzem által átvett termés minősítésekor a korábbi éveknél jobb szárazanyag- és színanyag-tartalmat mértek a szakemberek. Az alapanyag csaknem 80 százaléka első osztályú volt.
