Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
Nemzetközi találkozó a Kremlben 2 (Folytatás az 1. oldalról) fecsérlésének elfogadhatatlansága és kártékonysága mind nyilvánvalóbbá válik a környezeti veszélyeztetettség árnyékában és a munka- nélküliség fokozódásával kapcsolatban. A munkanélküliség a tudományos-műszaki forradalom minden egyes fordulóján a korábbitól eltérő nagyságrendű problémát jelent. Fenyegető jeleket ad le a pénzügyi rendszer is, amely nem képes elviselni a fegyverkezési versenyből, a csillagászati méretű államadósságokból és a hegemonista gazdasági önzésből származó túlterhelést. Másrészt az az új felszabadító impulzus, amely most a „harmadik világban” formálódik (ami a meghatározást illeti, egyetértek az előttem felszólalt E. Ram véleményével), robbanással fenyeget, amennyiben a fejlődő országok a világgazdasági kapcsolatokban nem fogEgy jottányit sem engedünk a szocializmus igazi értékeiből. Sőt, gazdagítani, fejleszteni fogjuk ezeket az értékeket és megszabadítjuk mindattól, ami eltorzította rendszerünk humanista értelmét. Egyáltalán nem törekszünk arra, hogy „megszeressen” bennünket az osztályellenfél. Nekünk erre semmi szükségünk. Számítunk arra, hogy az élet kényszeríti ellenfeleinket a realitásokkal való számolásra, és annak felismerésére, hogy valamennyien egy csónakban evezünk, és úgy kell viselkedni, hogy ez a csónak ne boruljon fel. A szocializmus számára ebben az irányvonaloan mintegy ötvöződnek magának a rendszernek az osztályérdekei az összemberi érdekekkel. A kapitalizmus számára sincs más ésszerűbb út, mint az egymás mellett élés és a versengés. Csak közösen lehet csökkenteni és megszüntetni az ökológiai „infarktus” globáMa különösen fontos, hogy a mozgalom nemcsak nemzeti, hanem természeténél fogva nemzetközi erő is. Az ilyen erőre különösen nagy szüksége van a mai emberiségnek. Ami az SZKP-t illeti, belső terveit és tetteit nem tudja elképzelni a nemzetközi összefüggéseken kívül és természetesen nem tudja elképzelni attól elvonatkoztatva sem, hogy milyen jelentőségűek lehetnek azok elvbarátainkra és általában a haladó erőkre. Mi magunk is nagyon megéreztük, hogy az egy helyben topogás időszakában mennyire csökkent a szocializmus nemzetközi ösztönző ereje. A peresztrojka, az átalakítás tehát a SzovKádár János: laihatnak el egyenjogú helyzetet, amennyiben az új gazdasági világrend eszméit nem kezdik meg átültetni a valóságba, amennyiben, nem kezdődik meg a „leszerelés a fejlődésért” feladataink gyakorlati megvalósítása. íme, a nemzetközi folyamatban ilyen vonalak mentén folytatódik a „kritikus tömeg” kialakulása, ami felveti a kérdést — fennma- rad-e vagy megsemmisül a civilizáció, és ami kihatással van mindarra, ami a világban megy végbe. Ma már nem lehet a világ fejlődését csak a két ellentétes társadalmi rendszer harcának szemszögéből szemlélni. E fejlődés dialektikája feltételezi a tényezők sokaságának egységét és harcát, versengését és kölcsönhatását. Éppen a különböző társadalmak e kölcsönhatásában vizsgázik minden egyes társadalom. Természetesen ez nem jelenti egybeolvadásukat, valamiféle konvergenciájukat. lis veszélyét. A probléma már régen nemzetközivé vált. Egyenként aligha lehetséges radikális módon megoldani az energetikai problémát, még kevésbé kiaknázni a világóceán kincseit. Végül, csak az emberiség kollektív értelmével lehetséges feljutni a Föld körüli térség magasságába és még tovább, a Nap körüli és a csillagközi térségbe. A fentiek fényében minden eddigieknél nagyobb korunk haladó erőinek internacionalista felelőssége, amely erők között méltó és tekintélyes helyet foglal el és fog is elfoglalni a kommunista mozgalom. Az SZKP képviseletében szeretném most néhány szóval kiegészíteni azt, amit erről tegnapelőtt a beszédemben mondtam. Mint ahogyan sok másnak is a mai világban, a kommunista mozgalomnak is megújulásra, minőségi változásokra van szüksége. jetunióban ilyen szempontból is időszerűvé vált. Az új szakaszban teljes egészében számolunk azzal, hogy munkánk milyen jelentőségű nemcsak világgazdasági és világpolitikai síkban, hanem a szocializmus, a demokrácia és a haladás erőinek nyújtott morális támogatás szempontjából is. Azonban nem elgendő csupán a párhuzamos tevékenység országainkban. Együtt- munkálkodásra is szükség van — természetesen korszerű formában. Ha szabad így fogalmazni: a haladó erők között a kapcsolat- rendszer magasabb szintű kultúrája kívánatos. Olyan, amely lehetővé teszi tapasztalataink sokszínűségének felhalmozását, elősegíti környező világunk megértését annak sokféleségével és ellentmondásaival. A „mindentudás gőgje” rokonságban áll azon aggályokkal, képesnek bizonyulunk-e az új problémák leküzdésére, és egy olyan, mindmáig meglévő szokásról tanúskodik, hogy automatikusan visszautasítják a sajátjuktól eltérő álláspontokat. így pedig nem alakulhat ki sem párbeszéd, sem termékeny vita; a fő baj viszont az, hogy ennek maga az ügy látja kárát. Ahogy a század elején nem volt lehetséges dogmatikus módon extrapolálni Marx és Engels valamennyi megállapítását az imperializmus korára, még kevésbé lehet ezt tenni az ötvenes, hatvanas, vagy akár a harmincas években kialakult követelmény- rendszer alapján értékelve a jelenkort. Az ember társadalmi felszabadítása nevében elődeink által létrehozott elméleti kincsestárat újra kell értékelni, oly módon, hogy ez az átértékelés lehetővé tegye az új realitások pontos elemzését, az optimális, helyes politikai következtetések levonását. A nemzetközi színtéren az antagonista társadalom és a konfrontációs feszültség alternatív programjának keresésekor számos kérdés vár válaszra. E kérdésekkel pártunk, a párt elméleti, tudományos erői igen komolyan kezdtek foglalkozni — megszabadulva azoktól a sémáktól és elképzelésektől, amelyek korábban, más időszakban és az alkotó munkát meghatározó más feltételek között alakultak ki. Közös munkálkodás Közös munkálkodásra, vizsgálódásra szólítjuk fel nemcsak a testvérpártokat, a kommunistákat, hanem a szocialistákat és a szociáldemokratákat is, valamint a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés más irányzatainak képviselőit: mindazokat, akiknek drágák az emberi szellemi vívmányai; akik a felnövekvő nemzedékek számára meg akarják őrizni és értékesíteni kívánják e vívmányokat. Ez a közös munka létfontosságú a kialakult újfajta helyzet megértéséhez, amikor civilizációnk megújítása egybefonódik az emberi nem fennmaradásának feladatával. Az újfajta gondolkodás egyben új erkölcsöt, újfajta pszichológiát jelent. Mindennek arra kell irányulnia, hogy minden embernek — miközben saját hazájának állampolgára, saját pártjának tagja, bármifajta haladó nemzeti mozgalom aktivistája marad — át kell éreznie felelősségét aziránt is, hogy milyen legyen az egész világ a jövőben, és legyen-e egyáltalán. Gazdagítjuk a szocializmus értékeit I mozgalom nemzetközi erő is A legszélesebb összefogással szavatoljuk az élethez való Tisztelt alivtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mumikásipárt képviseletében üdvözlöm a találkozó kezdeményezőit és mindem résztvevőjét. Nagy jelentőségű eseménynek tartjuk, hogy a Nagy Október 70. évfordulója alkalmából Moszkvába érkezett különböző pártok, mozgalmak képviselői és más felelős tényezők itt ösz- szegyűlitek, kötetlen formá- .ban szólhatnak, és a kölcsönös ■tisztelet alapján. meghallgathatják egymás véleményét az emberiséget foglalkoztató fontos 'kérdésekről. Barátaim! Karunkban egyetlen felelősen gondolkodó kormány, párt vagy egyén számára sem lehet fontosabb és sürgetőbb feladat, mint a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, külösen a nukleáris fegyverzet csökkentése és végső soron teljes megsemmisítése. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül mindenkit el kell gondolkodtasson, az a tény, hogy a világon felhalmozott nukleáris fegyverek a földi élet többszörös kiirtására elegendőek. Egyre ■többen ismerik fel, hogy az emberiség válaszúthoz érkezett: vagy a nukleáris fegyverzet megsemmisítésének útjára tér rá, vagy pedig beletörődik abba, hogy a nukleáris fegyverek árnyékában, a bizonytalanság és a veszélyeztetettség légkörében éfl, egy olyan világban, amelyben a jövő kiszámíthatatlan. Vagy lesz elég ereje az emberiségnek, hogy elérje a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését, vagy kiteszi magát annak a veszélynek, hogy azok semmisítsék meg az emberi civilizációt. Ma ez korunk fö kérdése. Elv társaik, barátaim 1 Századunkban nemcsak az emberiséget fenyegető veszélyek növekedtek, hanem azok leküzdésének reális lehetőségei is. A Nagy október az emberiség történelmében először a dolgozó osztályokat emelte hatalomra a Föld egyhatodán. Tény, a Szovjetunióval olyan hatalom jött létre, amely együtt tűzte zászlajára a béke és a társadalmi haladás ügyét A második világháborúiban, az antifasiszta koalíció erőfeszítései nyomán megsemmisítő vereséget szenvedtek az imperializmus és a militariz- mus legagresszívebb, legre- akoiósabb erői. A háború után új szocialista országok jöttek létre, széthullott a gyarmati rendszer. Sok országban megerősödtek a munkáspártok és más haladó társadalmi mozgalmak. Az emberiség növekvő békevágyát és egyben tettrekészséKádár János, az MSZMP főtitkára felszólalt a Moszkvában kezdődött nemzetközi tanácskozáson (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) gét ás kifejezi az egész világot átfogó 'békemozgailmak sokszínűsége. Mi, kommunisták, elveinkből kiindulva és szándékaink szerint az emberiség békés jövőjéért folyó küzdelemben és munkában készek vagyunk minden erőnket latba vetni a közös célok érdekében Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi .béke és biztonság ügyét szolgáló együttműködésben nélkülözhetetlen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közreműködése. Az egész emberiség jövőjét érintő kérdések megoldását senki sem tekintheti saját kiváltságának. Mi, kommunisták sem tekintjük annak. Tudjuk, hogy csak a legszélesebb összefogással szavatolhatjuk a legfőbb emberi érték, az élethez való jog érvényesülését. Ennek az ösz- szefogásnak nem szabhatnak gátat idealógiaá, politikai, nemzeti különbségek. A múlt pozitív és negatív tapasztalataiból egyaránt okulnunk kell. Különösen fontosnak tartom, hogy aiz emberiség létét érintő nagy kérdések megoldása ban keressük az együttműködés útjait és lehetőségeit a munkásmozgalom másik nagy irányzatával, a szocialista, szociáldemokrata pártokkal és minden más haladó és békeszerető erővel, örülök annak, hogy az enyhülésért az utóbbi években már a gyakorlatban is közösen tudunk cselekedni, és számos képviselőjüket e teremben is üdvözölhetjük. Részvételüket e tanácskozásán fontos, jövőbe mutató és biztató eseménynek tartom. Barátaim! A jelenlegi helyzetben a nemzetközi viszonyok alakulását még változatlanul befolyásolják a tartós feszültségek, de erősödnek már a kedvező irányú folyamatok is. Alapvető fordulat egyelőre nem történt, de az eddigi eredményekre épülő állhatatos erőfeszítések elvezethetnek az áttöréshez. Az elmúlt másfél-két évben máris sokat javult a nemzetközi légkör. Fontos, hogy egyre inkább tért hódít a nukleáris kor követelményeinek megfelelő új politikai gondolkodásmód és felelősségtudat. K javuló légkör előnyei Bizakodásra elsősorban az ad okolt, hogy ismét megélénkült a kelet—nyugati párbeszéd, rendszeressé váltak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok tárgyalásai. Belátható közelségibe került a szovjet—amerikai megegyezés a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról. E szerződés létrejötte első ízben rendelné el korszerű atomfegyverek teljes felszámolását, s ezáltal hozzájárulna a vilá^ nagyobb biztonságához. Fontosnak tartjuk a küszöbön álló tárgyalások, a megállapodás létrejöttének politikai következményeit: erősödhet a két nagyhatalom és általában az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, további ösztönzést kaphat a fegyverzetkorlátozás, s a javuló légkör megkönnyítheti az előrelépést a ■kapcsolatok más területein is. Elvtársaik, barátaim! A béke megvédésén túl más nagy közös gondok is foglalkoztatják az emberiséget. A legszélesebb körű ösz- szefogásra van szükség olyan globális problémák enyhítéséhez és megoldásához, mint számos országban a gyarmati múlt nyomasztó örökségének felszámolása, a gazdasági fejletlenségből adódó nehézségek áthidalása, a népesedési és az élelmezési válság leküzdése. Terjed a felismerés: az egész emberiség érdeke a természeti környezet romlásának megállítása. A nemzetközi biztonság megszilárdulása, az előítéletek leküzdése, a kölcsönös bizalom erősödése, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése teszi csak lehetővé ezeknek a nagy problémáiknak a megoldását. Barátaim! Itt Moszkvában, a Nagy Október 70. évfordulóját most a szocialista gondolkodás és gyakorlat megújulásának jegyében ünnepük a szovjet emberek. Meggyőződésem szerint a Szovjetunióiban folyó átalakítási eredményéi és tapasztalatai nemcsak a szovjet nép számára fontosaik. Akárcsak 70 évvel ezelőtt a Nagy Október, úgy ma a Szovjetunióban folyó átalakítás is Világpolitikai «tényező. Az átalakítás 'kedvez» nemzetközi hatása máris látható, kézzel fogihatóan érzékelhető. A szocialista országokban az útkeresés formái az eltérő adottságok, nemzeti sajátosságok következtében változatosak. Ezek az országok túljutottak fejlődésük korai szakaszának gyermekbetegségein. A Szovjetunióban végbemenő változások nem gépies másolásra, hanem ellenkezőleg. éppen az önálló -gondolkodásra, egymás tapasztalatainak alkotó felhasználására ösztönzik valamennyi szocialista ország felelős tényezőit. Nem a példa kötelező ereje, hanem saját fejlődésünk jól felfogott érdeke követeli meg a szovjet tapasztalatok gondos fi- gyedembevételét. A megoldásra váró kérdések ugyanis sok tekintetben azonosak vagy hasonlóak. Mindez arra mutat, hogy a Szovjetunióban folyó átalakítás (kedvezően hat az egész szocialista Világira. Célunk a reformok továbbfejlesztése Magyarországon is a társadalmi és a gazdasági fejlődés fontos kérdéseinek megoldásán dolgozunk. Célunk az, hogy a már korábban bevezetett reformok következetes továbbfejlesztésével, a szocialista rendszer humánus alapelveit érvényesítve megteremtsük a hatékony racionális gazdálkodás feltételeit. Tudatában vagyunk annak is, hogy szocialista fejlődésünk elengedhetetlen feltétele a társadalom legszélesebb rétegeinek a bevonása a közös gondolkodásba, a döntési folyamatokba és a közös munkába. Ezért gazdasági problémáink megoldásától elválaszthatatlan feladat politikai intézményrendszerünk tökéletesí- tése és a szocialista demokrácia további sokoldalú (kibontakoztatása. Tisztelt elvtársaik, barátaim 1 Nagyra értékelem az elhangzott gondolatokat, találkozónk demokratikus légkörét és elkötelezettségét a béke és a haladás ügye mellett. Derűlátó vagyok, és bízom abban: együttes gondolkodásunk hasznosan járul hozzá, hogy a nemzetközi kapcsolatokban végleg felülkerekedjen a józan ész, a béke, az ember védelme. Meggyőződésem az ás, hogy ma ez szolgálja legjobban mozgalmunk eredeti nagy célját, az ember felszabadításának ügyét. Köszönöm a figyelmüket. Kádár János találkozói Kádár János, az MSZMP főtitkára a szovjet fővárosban találkozott és (baráti megbeszélést folytatott Heng Samrinmal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának elnökével. A kambodzsai vezető tájékoztatást adott országa helyzetéről, nemzeti megbékélési törekvéseikről és a kambodzsai kérdés politikai rendezésének lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkára további sikereket kívánt a kambodzsai pártnak és népnek az országépítő munkához, e sokat szenvedett nép helyzetének javításához, a nemzeti megbékélési és politikai rendezési erőfeszítésekhez. A szolidaritás szeneimében kifejezték szándékukat a magyar—kambodzsai kapcsolatok további kiegyensúlyozott fejlesztésére. Kádár János találkozott és tárgyalt Alá Szalem al-Beiddel, a Jemeni, Szocialista Párt KB főtitkárával. A jemeni vezető részletes tájékoztatást adott országa helyzetéről, a társadalmi, gazdasági élet megszilárdításának folyamatáról. Véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről', különös figyelmet szentelve a közel-keleti, valamint a Perzsa(Arab)- öbölben kialakult rohbamás- veszélyes helyzetnek. A találkozó során a két vezető megerősítette pártjaik és népeik kölcsönös szolidaritását, és kinyilvánította közös szándékát a kétoldalú kapcsolótok sokrétű fejlesztésére, magasabb szintre emelésére. Az MSZMP főtitkára megbeszélést folytatott Gerardo Iglesias-szal, a Spanyol Kommunista Párt főtntkáirá- val, akivel' áttekintették a pártközá kapcsolatok, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséit. * • * A találkozókon részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Gyerke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője.
