Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

Nemzetközi találkozó a Kremlben 2 (Folytatás az 1. oldalról) fecsérlésének elfogadha­tatlansága és kártékonysága mind nyilvánvalóbbá válik a környezeti veszélyeztetett­ség árnyékában és a munka- nélküliség fokozódásával kapcsolatban. A munkanél­küliség a tudományos-mű­szaki forradalom minden egyes fordulóján a korábbi­tól eltérő nagyságrendű problémát jelent. Fenyegető jeleket ad le a pénzügyi rendszer is, amely nem képes elviselni a fegy­verkezési versenyből, a csil­lagászati méretű államadós­ságokból és a hegemonista gazdasági önzésből származó túlterhelést. Másrészt az az új felsza­badító impulzus, amely most a „harmadik világban” for­málódik (ami a meghatáro­zást illeti, egyetértek az előt­tem felszólalt E. Ram véle­ményével), robbanással fe­nyeget, amennyiben a fejlő­dő országok a világgazdasá­gi kapcsolatokban nem fog­Egy jottányit sem enge­dünk a szocializmus igazi értékeiből. Sőt, gazdagítani, fejleszteni fogjuk ezeket az értékeket és megszabadítjuk mindattól, ami eltorzította rendszerünk humanista ér­telmét. Egyáltalán nem tö­rekszünk arra, hogy „meg­szeressen” bennünket az osztályellenfél. Nekünk erre semmi szükségünk. Számí­tunk arra, hogy az élet kény­szeríti ellenfeleinket a reali­tásokkal való számolásra, és annak felismerésére, hogy valamennyien egy csónak­ban evezünk, és úgy kell vi­selkedni, hogy ez a csónak ne boruljon fel. A szocializmus számára ebben az irányvonaloan mintegy ötvöződnek magá­nak a rendszernek az osz­tályérdekei az összemberi érdekekkel. A kapitalizmus számára sincs más éssze­rűbb út, mint az egymás mellett élés és a versengés. Csak közösen lehet csök­kenteni és megszüntetni az ökológiai „infarktus” globá­Ma különösen fontos, hogy a mozgalom nemcsak nem­zeti, hanem természeténél fogva nemzetközi erő is. Az ilyen erőre különösen nagy szüksége van a mai emberiségnek. Ami az SZKP-t illeti, belső terveit és tetteit nem tudja elkép­zelni a nemzetközi összefüg­géseken kívül és természe­tesen nem tudja elképzelni attól elvonatkoztatva sem, hogy milyen jelentőségűek lehetnek azok elvbarátainkra és általában a haladó erők­re. Mi magunk is nagyon megéreztük, hogy az egy helyben topogás időszaká­ban mennyire csökkent a szocializmus nemzetközi ösz­tönző ereje. A peresztrojka, az átalakítás tehát a Szov­Kádár János: laihatnak el egyenjogú hely­zetet, amennyiben az új gazdasági világrend eszméit nem kezdik meg átültetni a valóságba, amennyiben, nem kezdődik meg a „leszerelés a fejlődésért” feladataink gyakorlati megvalósítása. íme, a nemzetközi folya­matban ilyen vonalak men­tén folytatódik a „kritikus tömeg” kialakulása, ami fel­veti a kérdést — fennma- rad-e vagy megsemmisül a civilizáció, és ami kihatással van mindarra, ami a világ­ban megy végbe. Ma már nem lehet a világ fejlődését csak a két ellenté­tes társadalmi rendszer har­cának szemszögéből szemlél­ni. E fejlődés dialektikája feltételezi a tényezők soka­ságának egységét és harcát, versengését és kölcsönhatá­sát. Éppen a különböző tár­sadalmak e kölcsönhatásá­ban vizsgázik minden egyes társadalom. Természetesen ez nem jelenti egybeolva­dásukat, valamiféle konver­genciájukat. lis veszélyét. A probléma már régen nemzetközivé vált. Egyenként aligha le­hetséges radikális módon megoldani az energetikai problémát, még kevésbé ki­aknázni a világóceán kin­cseit. Végül, csak az embe­riség kollektív értelmével le­hetséges feljutni a Föld kö­rüli térség magasságába és még tovább, a Nap körüli és a csillagközi térségbe. A fentiek fényében min­den eddigieknél nagyobb ko­runk haladó erőinek inter­nacionalista felelőssége, amely erők között méltó és tekintélyes helyet foglal el és fog is elfoglalni a kom­munista mozgalom. Az SZKP képviseletében szeretném most néhány szó­val kiegészíteni azt, amit erről tegnapelőtt a beszé­demben mondtam. Mint aho­gyan sok másnak is a mai világban, a kommunista mozgalomnak is megújulás­ra, minőségi változásokra van szüksége. jetunióban ilyen szempont­ból is időszerűvé vált. Az új szakaszban teljes egészé­ben számolunk azzal, hogy munkánk milyen jelentőségű nemcsak világgazdasági és világpolitikai síkban, hanem a szocializmus, a demokrá­cia és a haladás erőinek nyújtott morális támogatás szempontjából is. Azonban nem elgendő csu­pán a párhuzamos tevékeny­ség országainkban. Együtt- munkálkodásra is szükség van — természetesen kor­szerű formában. Ha szabad így fogalmazni: a haladó erők között a kapcsolat- rendszer magasabb szintű kultúrája kívánatos. Olyan, amely lehetővé teszi tapasz­talataink sokszínűségének felhalmozását, elősegíti kör­nyező világunk megértését annak sokféleségével és el­lentmondásaival. A „min­dentudás gőgje” rokonság­ban áll azon aggályokkal, képesnek bizonyulunk-e az új problémák leküzdésére, és egy olyan, mindmáig meglé­vő szokásról tanúskodik, hogy automatikusan vissza­utasítják a sajátjuktól elté­rő álláspontokat. így pedig nem alakulhat ki sem pár­beszéd, sem termékeny vita; a fő baj viszont az, hogy en­nek maga az ügy látja kárát. Ahogy a század elején nem volt lehetséges dogmatikus módon extrapolálni Marx és Engels valamennyi megálla­pítását az imperializmus ko­rára, még kevésbé lehet ezt tenni az ötvenes, hatvanas, vagy akár a harmincas évek­ben kialakult követelmény- rendszer alapján értékelve a jelenkort. Az ember társa­dalmi felszabadítása nevé­ben elődeink által létreho­zott elméleti kincsestárat új­ra kell értékelni, oly mó­don, hogy ez az átértékelés lehetővé tegye az új reali­tások pontos elemzését, az optimális, helyes politikai következtetések levonását. A nemzetközi színtéren az antagonista társadalom és a konfrontációs feszültség al­ternatív programjának ke­resésekor számos kérdés vár válaszra. E kérdésekkel pár­tunk, a párt elméleti, tudo­mányos erői igen komolyan kezdtek foglalkozni — meg­szabadulva azoktól a sémák­tól és elképzelésektől, ame­lyek korábban, más időszak­ban és az alkotó munkát meghatározó más feltételek között alakultak ki. Közös munkálkodás Közös munkálkodásra, vizsgálódásra szólítjuk fel nemcsak a testvérpártokat, a kommunistákat, hanem a szocialistákat és a szociál­demokratákat is, valamint a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés más irányzatainak képviselőit: mindazokat, akiknek drágák az emberi szellemi vívmá­nyai; akik a felnövekvő nemzedékek számára meg akarják őrizni és értékesíte­ni kívánják e vívmányokat. Ez a közös munka létfontos­ságú a kialakult újfajta helyzet megértéséhez, ami­kor civilizációnk megújítá­sa egybefonódik az emberi nem fennmaradásának fel­adatával. Az újfajta gondolkodás egyben új erkölcsöt, újfajta pszichológiát jelent. Mind­ennek arra kell irányulnia, hogy minden embernek — miközben saját hazájának állampolgára, saját pártjá­nak tagja, bármifajta haladó nemzeti mozgalom aktivistá­ja marad — át kell éreznie felelősségét aziránt is, hogy milyen legyen az egész vi­lág a jövőben, és legyen-e egyáltalán. Gazdagítjuk a szocializmus értékeit I mozgalom nemzetközi erő is A legszélesebb összefogással szavatoljuk az élethez való Tisztelt alivtársak! Bará­taim! A Magyar Szocialista Mumikásipárt képviseletében üdvözlöm a találkozó kez­deményezőit és mindem résztvevőjét. Nagy jelentősé­gű eseménynek tartjuk, hogy a Nagy Október 70. évfordu­lója alkalmából Moszkvába érkezett különböző pártok, mozgalmak képviselői és más felelős tényezők itt ösz- szegyűlitek, kötetlen formá- .ban szólhatnak, és a kölcsö­nös ■tisztelet alapján. meg­hallgathatják egymás véle­ményét az emberiséget fog­lalkoztató fontos 'kérdések­ről. Barátaim! Karunkban egyetlen fele­lősen gondolkodó kormány, párt vagy egyén számára sem lehet fontosabb és sürgetőbb feladat, mint a világ béké­jét fenyegető veszélyek el­hárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, külö­sen a nukleáris fegyverzet csökkentése és végső soron teljes megsemmisítése. Pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül minden­kit el kell gondolkodtasson, az a tény, hogy a világon felhalmozott nukleáris fegy­verek a földi élet többszörös kiirtására elegendőek. Egyre ■többen ismerik fel, hogy az emberiség válaszúthoz ér­kezett: vagy a nukleáris fegyverzet megsemmisítésé­nek útjára tér rá, vagy pe­dig beletörődik abba, hogy a nukleáris fegyverek árnyéká­ban, a bizonytalanság és a ve­szélyeztetettség légkörében éfl, egy olyan világban, amelyben a jövő kiszámíthatatlan. Vagy lesz elég ereje az em­beriségnek, hogy elérje a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítését, vagy kite­szi magát annak a veszély­nek, hogy azok semmisítsék meg az emberi civilizációt. Ma ez korunk fö kérdése. Elv társaik, barátaim 1 Századunkban nemcsak az emberiséget fenyegető veszé­lyek növekedtek, hanem azok leküzdésének reális lehető­ségei is. A Nagy október az emberiség történelmében elő­ször a dolgozó osztályokat emelte hatalomra a Föld egyhatodán. Tény, a Szov­jetunióval olyan hatalom jött létre, amely együtt tűz­te zászlajára a béke és a tár­sadalmi haladás ügyét A második világháborúiban, az antifasiszta koalíció erőfeszí­tései nyomán megsemmisítő vereséget szenvedtek az im­perializmus és a militariz- mus legagresszívebb, legre- akoiósabb erői. A háború után új szocialista országok jöttek létre, széthullott a gyarmati rendszer. Sok or­szágban megerősödtek a munkáspártok és más hala­dó társadalmi mozgalmak. Az emberiség növekvő békevá­gyát és egyben tettrekészsé­Kádár János, az MSZMP főtitkára felszólalt a Moszkvában kezdődött nemzetközi tanácskozáson (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) gét ás kifejezi az egész vilá­got átfogó 'békemozgailmak sokszínűsége. Mi, kommunisták, elveink­ből kiindulva és szándékaink szerint az emberiség békés jövőjéért folyó küzdelemben és munkában készek va­gyunk minden erőnket latba vetni a közös célok érdeké­ben Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi .béke és bizton­ság ügyét szolgáló együtt­működésben nélkülözhetet­len a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom köz­reműködése. Az egész emberiség jövőjét érintő kérdések megoldását senki sem tekintheti saját kiváltságának. Mi, kommu­nisták sem tekintjük annak. Tudjuk, hogy csak a legszé­lesebb összefogással szava­tolhatjuk a legfőbb emberi érték, az élethez való jog ér­vényesülését. Ennek az ösz- szefogásnak nem szabhatnak gátat idealógiaá, politikai, nemzeti különbségek. A múlt pozitív és negatív tapaszta­lataiból egyaránt okulnunk kell. Különösen fontosnak tartom, hogy aiz emberiség létét érintő nagy kérdések megoldása ban keressük az együttműködés útjait és le­hetőségeit a munkásmozga­lom másik nagy irányzatá­val, a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal és min­den más haladó és békesze­rető erővel, örülök annak, hogy az enyhülésért az utób­bi években már a gyakorlat­ban is közösen tudunk cse­lekedni, és számos képvise­lőjüket e teremben is üdvö­zölhetjük. Részvételüket e tanácskozásán fontos, jövő­be mutató és biztató ese­ménynek tartom. Barátaim! A jelenlegi helyzetben a nemzetközi viszonyok alaku­lását még változatlanul be­folyásolják a tartós feszült­ségek, de erősödnek már a kedvező irányú folyamatok is. Alapvető fordulat egyelő­re nem történt, de az eddi­gi eredményekre épülő áll­hatatos erőfeszítések elvezet­hetnek az áttöréshez. Az el­múlt másfél-két évben má­ris sokat javult a nemzetkö­zi légkör. Fontos, hogy egy­re inkább tért hódít a nuk­leáris kor követelményeinek megfelelő új politikai gon­dolkodásmód és felelősség­tudat. K javuló légkör előnyei Bizakodásra elsősorban az ad okolt, hogy ismét meg­élénkült a kelet—nyugati párbeszéd, rendszeressé vál­tak a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok tár­gyalásai. Belátható közelség­ibe került a szovjet—ameri­kai megegyezés a közepes hatótávolságú és a hadmű­veleti-harcászati rakéták fel­számolásáról. E szerződés létrejötte első ízben rendel­né el korszerű atomfegyve­rek teljes felszámolását, s ezáltal hozzájárulna a vilá^ nagyobb biztonságához. Fon­tosnak tartjuk a küszöbön álló tárgyalások, a megálla­podás létrejöttének politikai következményeit: erősödhet a két nagyhatalom és általá­ban az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, további ösztönzést kaphat a fegyverzetkorláto­zás, s a javuló légkör meg­könnyítheti az előrelépést a ■kapcsolatok más területein is. Elvtársaik, barátaim! A béke megvédésén túl más nagy közös gondok is foglalkoztatják az emberisé­get. A legszélesebb körű ösz- szefogásra van szükség olyan globális problémák enyhíté­séhez és megoldásához, mint számos országban a gyarma­ti múlt nyomasztó örökségé­nek felszámolása, a gazdasá­gi fejletlenségből adódó ne­hézségek áthidalása, a népe­sedési és az élelmezési vál­ság leküzdése. Terjed a fel­ismerés: az egész emberiség érdeke a természeti környe­zet romlásának megállítása. A nemzetközi biztonság megszilárdulása, az előítéle­tek leküzdése, a kölcsönös bizalom erősödése, a külön­böző társadalmi rendszerű országok együttműködése te­szi csak lehetővé ezeknek a nagy problémáiknak a meg­oldását. Barátaim! Itt Moszkvában, a Nagy Október 70. évfordulóját most a szocialista gondolko­dás és gyakorlat megújulá­sának jegyében ünnepük a szovjet emberek. Meggyőző­désem szerint a Szovjetunió­iban folyó átalakítási ered­ményéi és tapasztalatai nemcsak a szovjet nép szá­mára fontosaik. Akárcsak 70 évvel ezelőtt a Nagy Októ­ber, úgy ma a Szovjetunió­ban folyó átalakítás is Vi­lágpolitikai «tényező. Az át­alakítás 'kedvez» nemzetközi hatása máris látható, kézzel fogihatóan érzékelhető. A szocialista országokban az útkeresés formái az elté­rő adottságok, nemzeti sajá­tosságok következtében vál­tozatosak. Ezek az országok túljutottak fejlődésük korai szakaszának gyermekbeteg­ségein. A Szovjetunióban végbemenő változások nem gépies másolásra, hanem el­lenkezőleg. éppen az önálló -gondolkodásra, egymás ta­pasztalatainak alkotó fel­használására ösztönzik va­lamennyi szocialista ország felelős tényezőit. Nem a pél­da kötelező ereje, hanem sa­ját fejlődésünk jól felfogott érdeke követeli meg a szov­jet tapasztalatok gondos fi- gyedembevételét. A megol­dásra váró kérdések ugyanis sok tekintetben azonosak vagy hasonlóak. Mindez ar­ra mutat, hogy a Szovjet­unióban folyó átalakítás (kedvezően hat az egész szo­cialista Világira. Célunk a reformok továbbfejlesztése Magyarországon is a tár­sadalmi és a gazdasági fej­lődés fontos kérdéseinek megoldásán dolgozunk. Cé­lunk az, hogy a már koráb­ban bevezetett reformok kö­vetkezetes továbbfejlesztésé­vel, a szocialista rendszer humánus alapelveit érvénye­sítve megteremtsük a haté­kony racionális gazdálkodás feltételeit. Tudatában va­gyunk annak is, hogy szoci­alista fejlődésünk elengedhe­tetlen feltétele a társadalom legszélesebb rétegeinek a bevonása a közös gondolko­dásba, a döntési folyamatok­ba és a közös munkába. Ezért gazdasági problémáink megoldásától elválaszthatat­lan feladat politikai intéz­ményrendszerünk tökéletesí- tése és a szocialista demok­rácia további sokoldalú (ki­bontakoztatása. Tisztelt elvtársaik, bará­taim 1 Nagyra értékelem az el­hangzott gondolatokat, talál­kozónk demokratikus légkö­rét és elkötelezettségét a bé­ke és a haladás ügye mellett. Derűlátó vagyok, és bízom abban: együttes gondolko­dásunk hasznosan járul hoz­zá, hogy a nemzetközi kap­csolatokban végleg felülke­rekedjen a józan ész, a béke, az ember védelme. Meggyő­ződésem az ás, hogy ma ez szolgálja legjobban mozgal­munk eredeti nagy célját, az ember felszabadításának ügyét. Köszönöm a figyelmüket. Kádár János találkozói Kádár János, az MSZMP főtitkára a szovjet főváros­ban találkozott és (baráti megbeszélést folytatott Heng Samrinmal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a Kambodzsai Népköztársaság Államtaná­csának elnökével. A kam­bodzsai vezető tájékoztatást adott országa helyzetéről, nemzeti megbékélési törek­véseikről és a kambodzsai kérdés politikai rendezésé­nek lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkára to­vábbi sikereket kívánt a kambodzsai pártnak és nép­nek az országépítő munká­hoz, e sokat szenvedett nép helyzetének javításához, a nemzeti megbékélési és po­litikai rendezési erőfeszíté­sekhez. A szolidaritás szene­imében kifejezték szándéku­kat a magyar—kambodzsai kapcsolatok további kiegyen­súlyozott fejlesztésére. Kádár János találkozott és tárgyalt Alá Szalem al-Beid­del, a Jemeni, Szocialista Párt KB főtitkárával. A je­meni vezető részletes tájé­koztatást adott országa hely­zetéről, a társadalmi, gazda­sági élet megszilárdításának folyamatáról. Véleményt cse­réltek időszerű nemzetközi kérdésekről', különös figyel­met szentelve a közel-keleti, valamint a Perzsa(Arab)- öbölben kialakult rohbamás- veszélyes helyzetnek. A ta­lálkozó során a két vezető megerősítette pártjaik és né­peik kölcsönös szolidaritását, és kinyilvánította közös szándékát a kétoldalú kap­csolótok sokrétű fejlesztésé­re, magasabb szintre emelé­sére. Az MSZMP főtitkára meg­beszélést folytatott Gerardo Iglesias-szal, a Spanyol Kommunista Párt főtntkáirá- val, akivel' áttekintették a pártközá kapcsolatok, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséit. * • * A találkozókon részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Gyerke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents