Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 25. Egy bürtünlázadás margóiára A hír nem tévedés. Több száz kubai rab lázadt fel a hét végén az Egyesült Álla­mok két börtönében. A fog­lyok túszokat ejtettek, a jelentések szerint lövöldözés­re is sor került. A lázadást az robbantotta ki, hogy múlt héten az Egyesült Államok és Kuba felújította az ere­detileg még 1984-ben kötött megállapodását, s ennek egyik pontjaként Washing­ton visszaküldheti azt a kö­rülbelül 2700 nemkívánatos­nak minősített, bizonyítot­tan bűnöző személyt, akik még 1980-ban hagyták el a karibi szigetországot. Az Egyesült Államok ugyanak­kor az egyezmény értelmé­ben kötelezettséget vállalt arra, hogy felújítja a csa­ládegyesítést, évente húsz­ezer olyan kubai állampol­gár kaphat amerikai beuta-- zási vízumot, akiknek csa­ládtagjai az Egyesült Álla­mokban élnek. Közismert, hogy a kubai forradalom győzelme óta, tehát immár közel három évtizede rendkívül feszült a két ország viszonya. Az Egyesült Államok mindent elkövetett a gazdasági és diplomáciai blokádtól kezd­ve az ellenforradalmárok fegyveres támogatásáig a szocialista Kuba térdrekény- szerítésére. A kubai nép ál­landó készültségben él, a forradalmi fegyveres erők mellett az utóbbi években másfél millióra duzzadt az önkéntes milicisták száma, és Washington bármiféle Ebben a légkörben Havanna és Washington bármiféle megállapodása, lett légyen látszatra kisjelentőségű, a megfigyelők számára mindig lényegsnek tűnik, hiszen megnyithatja az utat a kap­csolatok fokozatos normali­zálódása felé. A három évvel ezelőtti ki- vándorlási egyezmény felújí­tása, pontosabban életbe lép­tetése is fontos mozzanatnak tekinthető ilyen értelemben. Az időpont aligha véletlen. Az Egyesült Államok elnök- választásra készül. Nem kö­zömbös, hogy kire adja a majd egymillió, elsősorban Floridában élő kubai a vok- sát. s minthogy a kubai emigrációnak létszámát messze meghaladó befolyá­sa van a mintegy húsz mil­lióra becsült spanyol ajkú amerikai választók körében, egyértelmű a magyarázat, hogy most Washington, pon­tosabban a Reagan kor­mányzat miért volt érdekelt az egyébként számára alig­ha kedvező megállapodás­ban. A kubai vezetés a forrada­lom győzelme óta azt az el­vet képviselte hivatalosan, hogy mindazok elhagyhatják az országot, akik nem érte­nek egyet a választott tár­sadalmi fejlődéssel. A kiván­dorlási hullám — a havan­nai propaganda szerint — mindig levezető szelepként is szolgált a társadalomelle­nes elemektől való szabadu­lásra. így volt ez legutóbb 1980-ban is, amikor a 125 ezer kivándorló jelentős ré­szét lumpen-elemek, köztük köztörvényes bűnözők alkot­ták. a távozni akarók szá­ma jóval nagyobb lett vol­na, ha — mint korábban is — az Egyesült Államok gya­korlatilag haditengerészeti blokáddal nem vet gátat a kivándorlásnak. Kuba szempontjából, ha nem is a jelenben, hanem a jövőben van egy lényeges vonatkozása az ügynek. Nem mindenki eilenforradalmár, aki az utóbbi három-négy évtizedben elhagyta a szi­getországot. A kapcsolatok normalizálódása esetén az Egyesült Államokban élő jó­szándékú kubaiak fontos gazdasági és kulturális hi­dat alkothatnának, hiszen mindössze 90 tengeri mér­föld választja el a két or­szágot. Ortutay L. Gyula Megállapodás született Genfben Eduard Sevardnadzc szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter genfi tárgyalásaik második napján a szovjet ENSZ-misszió épületében (Telefotó — KS) (Folytatás az I. oldalról) radt kérdésében. Ezután már csak a szerződés szavakba öntése marad, amelyet má­sok is elvégezhetnek. Na­gyon elégedettek vagyunk." Sevardnadze: „Igen fontos munkát végeztünk. Vélemé­nyem szerint amit tettünk, az a bolygónkon élő vala­mennyi nemzet érdekeit szol­gálja, s nincs kétségünk afelől, hogy a washingtoni csúcstalálkozó sikeres lesz, s ez lesz a következő lépés a nukleáris fegyverzetek fel­számolása felé. Nagyra értékelem az ame­rikai kollegák erőfeszítéseit és együttműködését. Közös erőfeszítéssel történelmi fel­adatot végeztünk el.” Végső, felfokozott szaka­szába érkezett a szovjet— amerikai csúcstalálkozó elő­készítését célzó munka Moszkvában és Washington­ban — hangsúlyozta keddi moszkvai sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov szov­jet külügyi szóvivő. Geraszimov ismertette a december 7-én kezdődő csú­cson résztvevő, Mihail Gor­bacsov vezette küldöttség összetételét: Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter. Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. Vlagyimir Ka- mencev miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Külgaz­dasági Bizottság elnöke, Szergej Ahromejev marsall, vezérkari főnök, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB fő­titkárának tanácsadója. Ju- rij Dubinyin washingtoni szovjet nagykövet. A csúcstalálkozó program­jával kapcsolatosan a szó­vivő nem bocsátkozott rész­letekbe. csak annyit közölt, hogy rendkívül feszített munkarendet alakítottak ki. Szovjet-portugál megbeszélések Moszkvában A Szovjetunióban nem lát­nak akadályt a szovjet—por­tugál kapcsolatok komoly fejlődésének útjában, s arra számítanak, hogy a portugál vezetés is megteszi a magá­ét a kölcsönös megértés és a két ország közötti együttmű­ködés érdekében — fejtette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott a hivatalos látogatáson hétfő óta a Szovjetunióban tartóz­kodó Mario Soares portugál államfővel. Kötetlen, a témák széles körét érintő megbeszélésük — mint az arról kiadott je­lentés megállapította — két olyan államférfi beszélgetése volt, akik látják, hogy a világ mára fordulóponthoz érkezett, s tisztában vannak azzal, hogy országaiknak le­hetőségeiket kihasználva részt kell venniük a világ- problémák megoldásában. Gorbacsov és Soares esz­mecseréjén a konfrontációs vagy azzal fenyegető helyze­teknek az egyenjogúság és az érdekek egyesúlyán ala­puló feloldásáról, s az euró­pai biztonságról volt szó. Megállapították, hogy Euró­pa megkülönböztetett szere­pet kap a két ország politi­kájában. Kínai Népköztársaság Li Peng a megbízott miniszterelnök Horn Gyula felszAlalása az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszeréről folytatott vitájában felszó­lalt dr. Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a tíz szocialista ország, köztük ha­zánk által előterjesztett ja­vaslat az ENSZ alapokmá­nyából kiindulva új típusú nemzetközi együttműködést szorgalmaz a politika, a ka­tonai. a gazdasági és a hu­manitárius területen egy­aránt. Ezzel összhangban, politikai téren olyan új in­tézményes alapok és keretek kialakítása szükséges, ame­lyek megakadályozzák a hi­degháborús állapotokhoz va­ló visszatérést. Horn Gyula aláhúzta a ka­tonai doktrínák, a hagyo­mányos haderők védelmi jel­legűvé történő átalakításának fontosságát. Több konkrét javaslatot tett arra, hogyan lehet megelőzni, illetve sem­legesíteni a helyi háborús konfliktusokat, illetve erősí­teni a terrorizmus elleni nemzetközi összefogást. Pekingben bejelentették, hogy a kínai Országos Né­pi Gyűlés Állandó Bizottsá­gának keddi ülésén elfo­gadták Csao Ce-jang lemon­dását a miniszterelnöki tisztségről és Li Penget, a KKP KB Politikai Bizottsá­ga Állandó Bizottságának tagját, miniszterelnök-he­lyettest nevezték ki megbí­zott miniszterelnöknek. Mint ismeretes, Csao Ce- jang azt követően kérte fel­mentését a miniszterelnöki (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöki látogatás kereté­ben Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter Juan Sourrouille gazdasági csúcs­miniszterrel és Juan Higinio Ciminari kereskedelmi és ipari államtitkárral tárgyalt. Dr. Bányász Rezső államtit­kár, a kormány tájékoztatá­si hivatalának elnöke J. Ig­nacio Lopezzel, az argentin tisztségből, miután megvá­lasztották a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárává. Li Peng tölti be a kor­mányfői tisztséget és irá­nyítja a kínai Államtanács munkáját addig, amíg a jö­vő év márciusában össze nem ül a kínai Országos Népi Gyűlés rendes ülés­szaka, amely jóváhagyja majd Csao Ce-jang lemon­dását és megválasztja az új miniszterelnököt. elnöki hivatal szóvivőjével tanácskozott. A küldöttség többi tagjai is megbeszélése­ket folytattak partnereikkel a kétoldalú együttműködés gyakorlatának különböző kérdéseiről. Kedden Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter és dr. Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes Dante Ca- puto külügyminiszterrel ta­nácskozott. Németh Károly Argentínában BUDAPEST Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága meghívására kedden Auszt­riába utazott. Látogatása so­rán megbeszéléseket folytat az AKP és az osztrák poli­tikai élet vezető képviselői­vel, valamint előadást tart az osztrák—magyar egyesület­ben. HANOI Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke parlamenti de­legáció élén kedden a viet­nami fővárosba érkezett. A vendéget Le Quang Dao, a vietnami nemzetgyűlés elnö­ke fogadta. Kedden délután a két parlamenti vezető megkezdte hivatalos tárgya­lásait. PEKING Kína kedden hallgatólagos egyetértéssel nyugtázta No­rodom Szihanuk herceg és Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnök december elejé­re tervezett találkozóját. Pe­kingben a külügyminiszté­rium szóvivője kedden az AFP francia hírügynökség telefonhívásos érdeklődésére válaszul kijelentette: „Kíná­ban mindig tisztelték Sziha­nuk herceget és sohasem fűztek felesleges megjegy­zést ahhoz, amit és ahogyan tenni szándékozik". WASHINGTON Jesse Jackson, a demokra­ta párti elnökjelöltségre pá­lyázó amerikai lelkész — aki kedden indult közel-keleti körútra — üdvözölte a kö­zelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozót, és kijelen­tette: maga is arra törekszik, hogy vessenek véget a fegy­verkezésnek, a nukleáris fegyverkészletek felhalmo­zásának. „A világ nem lett biztosabb hely a fegyverke­zés következtében” — álla­pította meg. SAN SALVADOR Újabb tárgyalásokat java­solt a salvadori kormánynak Guillermo Ungo, az ellenzé­ki Demokratikus Forradalmi Front (FDR) vezetője. A po­litikus hétfőn, San Salvador­ban tartott sajtókonferenci­át, nem sokkal hazaérkezése után. Ungót, aki hét év után tért haza az emigrációból, mintegy 2000 főnyi tömeg fo­gadta a San Salvador-i re­pülőtéren, vörös zászlókkal és forradalmi jelszavakkal. MOSZKVA Tengizi ügyeletet tart is­mét a moszkvai rádió ma­gyar adása. A Kaszpi-tenger melléki kőolaj- és földgázle­lőhelyen dolgozók rokonai, barátai és kollégái csütörtö­kön és pénteken — novem­ber 26-án és 27-én — magyar idő szerint reggel héttől déli 12 óráig hívhatják a 233-73- 16-os moszkvai telefonszá­mot. BELGRAD Jugoszláviában az idén, november közepéig 1262 sztrájk volt, s ezekben össze­sen 196 190 dolgozó vett részt — közölte Zvonomir Hrabar, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsá­nak elnöke. TOKIÓ Szerdán kezdődik a Japán Kommunista Párt XVIII. kongresszusa, amely egybe­esik a párt megalakítása 75. évfordulójának megünneplé­sével. Az ötnapos kongresz- szusra — amelyet a JKP Atamiban levő oktatási köz­pontjában rendeznek — 29 külföldi delegációt hívtak meg. Az MSZMP küldöttsé­gét Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke vezeti. Ikaruszok Ikarosz föld jón Athéni városrészlet Görögország nem csupán ősi tör­ténelme, kultúrája, napsütéses ten­gerpartjai és turistaparadicsomként sem utolsó szigetei miatt játszik sa­játságos szerepet Európában. Egyre fokozódik politikai szerepe; megfon­tolt, felelősségteljes lépéseinek nyo­mán növekszik tekintélye, miköz­ben gazdaságilag is egyre inkább integrálódik a Közös Piachoz. Ez lé­nyeges a görög ipar és mezőgazda­ság számára — ezáltal azonban a magyar partnereknek a Brüsszelben meghatározott korlátozó intézkedé­sek miatt nehezedett a helyzetük. A két ország együttműködését a világpolitika számos alapvető kér­désében meglévő nézetazonosság is elősegíti. Jóllehet két eltérő politi­kai-katonai szövetségi rendszer tag­jairól van szó, hazánk és Hellász kapcsolataiban ez nem okoz nehéz­ségeket. Sőt, egyaránt fontosnak tartják mind Athénban, mind Bu­dapesten, hogy tovább erősödjön a Helsinki nevével fémjelzett európai enyhülési és együttműködési folya­mat. Azonosan ítéljük meg például a szovjet—amerikai leszerelési tár­gyalások szükségességét, s mélysé­gesen egyetértünk az atomfegyver- mentes Balkánt célul kitűző kezde­ményezésekkel is. Grósz Károly kü­szöbönálló görögországi látogatása során előre láthatóan további érint­kezési pontokat is sikerül majd ta­lálni a két fél nézeteiben, mint aho­gyan az előző miniszterelnöki vizi­tek alkalmával is történt. Legutóbb 1983-ban Andreasz Pa­pandreu tárgyalt Budapesten. Ezek a megbeszélések jól szolgálták a két ország együttműködésének kölcsö­nösen előnyös bővítését. Remélhető­leg a jövőben sikerül majd még rendszeresebbé tenni a magas szin­tű látogatásokat. Magyarország jelen van a görög hétköznapokban: Athén utcáin szá­mos Ikarusz hirdeti a görög legen­da hőse és autóbuszgyártásunk di­csőségét, s sok görög kikötőben köz- megelégedéssel üzemelnek a Ganz feliratú daruk. Ahhoz képest vi­szont, hogy országaink viszonylag közel fekszenek egymáshoz, ipari fejlettségünk nagyjából azonosnak mondható, és a gazdaságok struktú­rája is jól kiegészíthetné egymást, jelenleg nem tekinthetők kielégítők­nek a két ország gazdasági kapcso­latai. Úgy tűnik, lehetőség van a meglévő tartalékok jobb kihaszná­lására, az intenzívebb együttműkö­désre, amelyre mindkét fél törek­szik. A görög vezetőknél megértés­re talál hazánk álláspontja az EGK és Magyarország közötti kapcsolat- rendszer javításának szükségességét illetően, ami kétségkívül előmozdít­hatja e régóta meglévő probléma felszámolását. Évente mintegy tizenötezer ma­gyar turista . fordul meg Görög­országban, és több mint négyszer ennyi hellén jár nálunk. Az egyre sokrétűbb politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok mellett erő­södnek tehát az emberek közti sze­mélyes szálak, a barátság kötelékei. Görögországban sok jó ismerősünk van, hiszen nem merült még fele­désbe a negyven évvel ezelőtti me­nekültek itteni fogadtatása. Aligha túlzás azt állítani, hogy a mostani tárgyalások mindkét or­szágban az érdeklődés homlokteré­ben állnak majd. Görögországban mindig is nagy hangsúlyt fektettek a szocialista országokkal fenntar­tott jó viszony ápolására. Magyaror­szágon pedig az elmúlt években folytatott nyílt, kapcsolatokat kere­ső és építő politika egyenes követ­kezményének, a stabilizáció és ki­bontakozás kormányprogramja ré­vén pedig aktuális, fontos esemény­nek tekintik ezt a látogatást, hiszen Grósz Károly miniszterelnöki minő­ségében második alkalommal uta­zik európai tőkés országba. Horváth Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents