Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

XXXVIII. évf. 278. sz., 1987. nov. 25.. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lépés a nukleáris fegyverzetek felszámolása felé Megállapodás születelt Genfben Kedden Genfben befeje­ződtek Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai. Megbeszélésükön egyeztet­ték a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták megsemmisítésére vonatkozó szerződés terveze­tével összefüggő utolsó meg­oldatlan kérdéseket. Bizonyossággal megállapít­ható tehát, hogy elkészült a rendkívül fontos dokumen­tum, s azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnpke december­ben, a washingtoni csúcsta­lálkozón aláírja. Sevardnadze és Shultz át­tekintették a csúcstalálkozó programjával és ügyrendjé­vel kapcsolatos kérdéseket is — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Nyugati hírügynökségek helyszíni beszámolóikban azt közölték, hogy a megálla­podásra vonatkozó bejelen­tést a két külügyminiszter a tanácskozás szünetében tette az amerikai képviselet épü­lete előtt összegyűlt újság­íróknak. Charles Redman amerikai külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó napirendjét egyeztetve Shultz és Sevard­nadze más kérdéseket, pél­dául a hadászati nukleáris fegyverekkel, az emberi jo­gokkal és regionális ügyek­kel összefüggő problémákat is megvitat. Hírügynökségek nemhiva­talos fordításban az alábbiak szerint ismertetik a külügy­miniszterek szavait: Shultz: „Sevardnadze mi­niszter és én most kezet rá­zunk. Ennek oka az. hogy megállapodásra jutottunk az INF minden függőben ma­(Folytatás a 2. oldalon) MA: Önálló jogi személy lesz a Martfűi Sörgyár >. oldal Grósz Károly fogadta A. Antonovot Oj teherfuvarozási műszaki bázis Pécsett. Cj műszaki bázist adtak át rendeltetésének a Belkereskedelmi Szállítási Válla­lat pécsi üzemében. A 70 millió forintból felépített komplex szervizállomás felavatásával befejeződött a Pécsi telephely öt éve kezdődött, két ütemben megvalósult 150 millió forint értékű korszerűsítése. A képen; a javítóműhely (MTI-fotó; Kálmándy Ferenc — KS) Jubileumi ünnepség Budapesten Negyedszázados a magyar—szovjet timföld--alumínium egyezmény Tárgyalások — Ismerkedés a dél-amerikai ország életével Németh Károly Argentínában A Magyar Alumíniumipari Tröszt aktív és nyugdíjas dolgozóinak képviselői ked­den. a Duna Intercontinental Szállóban ünnepi emlékülést tartottak abból az alkalom­ból, , hogy 25 éves a magyar —szovjet timföld-alumínium egyezmény. A jelenlévőket a kormány nevében Marjai József mi­niszterelnök-helyettes kö­szöntötte. Ünnepi beszédé­ben méltatta a negyedszá­zaddal ezelőtt megkötött egyezmény jelentőségét, s rámutatott, hogy az együtt­működés előnyeit a világ- gazdaságban az utóbbi évek­ben bekövetkezett változá­sok sem csökkentették. E nagy jelentőségű megállapo­dás lehetővé tette a hazai timföldgyártás és alumíni­umfeldolgozás intenzív, gaz­daságos fejlesztését, s men­tesítette népgazdaságunkat az energia- és tőkeigényes alumíniumkohók építésétől. Hangsúlyozta, az idei év az „ együttműködésben azért is nevezetes, mert hazánk most szállította ki az ötmil­liomodik tonna timföldet a Szovjetunióba, s a napokban lépi át a magyar határt a 2,5 milliomodik tonna szov­jet kohófém. Ezután a miniszterelnök­helyettes a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok ala­kulásáról szólt. Népgazdasá­gunk fejlődése számára meg­határozó jelentőségű ténye­ző, és az marad a jövőben is. Elmondta, a kormány 1990-ig szóló munkaprog­ramjának teljesítéséhez is nélkülözhetetlen a szocialis­ta országokkal, ezen belül is elsősorban a Szovjetunió­val folytatott sokirányú gaz­dasági együttműködés haté­konyságának a növelése. A kormány munkaprog­ramja épít együttműködé­sünk eddigi eredményeire, s egyben jelentős feladatokat ró a magyar—szovjet kétol­dalú kapcsolatok elmélyíté­sén munkálkodó kollektí­vákra, dolgozókra. Az új együttműködési for­mák kibontakozását — mond­ta Marjai József, jelzi, hogy egy év alatt több mint 100 szovjet és magyar vállalat között létesült közvetlen kapcsolat. Ezt követően Alekszej An- tonóv szovjet miniszterel­nök-helyettes elemezte, hogy a magyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény — amelyet a hasonló nagysza­bású megállapodások sorá­ban elsőként írtak alá — miként járult hozzá a két ország közötti együttműkö­dés elmélyítéséhez. Hang­súlyozta, hogy az egyezmény megvalósítása nemcsak Ma­gyarország számára biztosít előnyös feltételeket a ba­uxitbányászat, az alumíni­umfeldolgozás fejlesztésé­hez. Kedvező a szovjet nép­gazdaság számára is, amely a timföld feldolgozásában vállalt közreműködéséért cserébe jelentős mennyisé­gű alumíniumtermékhez jut. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy az alumíniumgyár­tásban megvalósított koope­ráció jó alapul szolgált to­vábbi egyezmények megkö­téséhez más ágazatokban is, mint például az olefin- és az agrokémiai együttműkö­dés területén, s a Lada sze­mélygépkocsik gyártásában. A hazai bauxitbányászat fejlődésének eredményeit, gondjait, Kapolyi László ipa­ri miniszter vázolta. Az ünnepségen kitünteté­seket adtak át azoknak a dolgozóknak, akik tevé­kenységükkel kiemelkedően hozzájárultak az egyezmény létrejöttéhez, megvalósításá­hoz. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Alekszej Antonov szovjet miniszterel­nök-helyettest, a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttmű­ködési Bizottság társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. * * * A nap folyamán Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ugyan­csak fogadta Alekszej Anto­novot. Ezen a megbeszélésen is részt vett Marjai József, s mindkét találkozón jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Kárpáti Ferenc Bukarestbe utazott Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter vezetésével kedden katonai küldöttség utazott Bukarest­be, a Varsói Szerződés Tag­államai Honvédelmi Minisz­teri Bizottságának soron kö­vetkező ülésére. A honvé­delmi miniszteri bizottság ülése tegnap megkezdte munkáját. Argentínai látogatásának második napján Németh Ká­roly és felesége a dél-ameri­kai ország életével és neve­zetességeivel ismerkedett. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete délelőtt a Rio- platense húsfeldolgozó üzem­be látogatott, majd az Itati elnöki jachton hajókirándu­láson vett részt az Ezüstfo­lyó, a Rio de la Plata sziget­A kialakulóban lévő vál­lalati belső vállalkozásokról, működésük ' feltételrendsze­rérői tanácskoztak kedden az Ipari v Minisztériumban. húsz vállalat szocialista bri­gádjainak vezetői, az Ipari Minisztérium és a társható­ságok, valamint a SZOT és az ágazati szakszervezetek vezetői A megbeszélésen részt vett és felszólalt Lu­világában, a Tigre torkolatá­ban. Elnökünk délután a ha­zánk iránt lojális magatar­tást tanúsító magyar emig­ráció vezetőivel találkozott a magyar nagykövetségen, majd Klein Márton nagykö­vet bemutatta neki a követ­ségen dolgozó magyarokat. A vendéglátók estére kulturá­lis programot szerveztek. (Folytatás a 2. oldalon) kács János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Kapolyi László miniszter bevezetőben arról szólt, hogy az iparpolitikai célok való­ra váltásához elengedhetet­lenül szükséges a teljesítmé­nyek növelése, a termelé­kenység fokozása, s ebben fontos szerep jut a dolgozó kollektíváknak. A jövő év­ben életbe lépő keresetsza­bályozás ösztönözni kíván­ja a vállalati belső vállalko­zásokat, köztük az autonom munkacsoportokat. Az ipari vezetés szándéka, elhatáro­zása, hogy az ilyen módsze­reket széles körben elter­jessze és megfelelően támo­gassa. A minisztérium a belgő vállalkozások feltételerend- szerének kidolgozására ja­vaslatokat alakított ki az ágazati szakszervezetek be­vonásával, s a tanácskozá­son ehhez szólt hozzá több résztvevő. Az autonóm munkacsopor­tok eddigi tapasztalatairól beszámolva szóltak a kezde­ti fogadtatásokról. A felszó­lalók közül többen az auto­nóm munkacsoportokban, mások a szerződésen alapuló belső vállalkozásokban lát­ják a kibontakozás útját. Ugyanakkor azt is elmond­ták, hogy sokan bizonytalan- kodnak: feladják-e biztos­nak remélt munkaközösségi jövedelemforrásukat olyan belső vállalkozásért, amely­nek feltételrendszere még nem kialakított. Élénk vita kerekedett a tervezett ja­vaslatok egy részéről, még­pedig a belső vállalkozások finanszírozási elképzelései­ről is. Végül is a résztvevők megegyeztek: támogatják, hogy a vitatott elképzelést eseti szabályozással, kísér­leti jelleggel vezessék be néhány üzemben. Varroda | megújhodás elüti Hazai viszonyok között még mindig kor­szerűnek mondbató a Szolnoki Vörös Csil­lag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmárto­ni üzemének gépparkja. A szövetkezet ve­zetősége mégis a gépek lecserélését terve­zi, mert a mostani technológia már nem tudja követni a nyugat-európai vevők igé­nyeit. A jelenlegiek helyett félautomata varrógépek üzembeállítása mintegy 25—30 százalékkal növelné meg az üzem gyártó- kapacitását. A mostani 150—160 ezer nad­rág helyett a technológiai rekonstrukció után évente mintegy 200 ezer férfi nadrág varrására lesz képes a kunszentmártoni üzem. Felvételeink a jelenlegi körülmé­nyek között készültek. Fotó: T. K. L. Tanácskozás az Inari Minisztérinmban Új vállalkozási forma szocialista brigádoknak

Next

/
Thumbnails
Contents