Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

xxxvm. évf. 272. .Z.( 1987. nov. is., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eredmónyes tárgyalások után Kádár János hazaérkezett a belga fővárosból Egység és stabilizáció Embert próbáló feladato­kat kell megoldania a mái magyar nemzedékeknek. Az ingatag gazdasági egyen­súlyból szilárdat kell terem­tenie. Egy egész népgazda­ság szerkezetének átalakítá­sa vár rá — és a cselekvés most már nem halasztható. Termelő munkája során egy új kapcsolattartási gyakor­latba kell beilleszkednie ter­melőnek és kereskedőnek; bármerre néz a világban, könnyű égtájat nem talál. Nem egyszerűen az irányítá­si rendszernek, hanem az egész gazdasági működésé­nek meg kell újulnia, ha még oly nehezek is ennek a terhei. Nem túl sok ez? Bizony, nem kevés. Jó program, megalapozott terv nélkül ta­lán meg sem lenne valósít­ható. Érezték ezt a népnek felelősséggel tartozó politi­kai testületek is. Ez a fele­lősség szülte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának állás- foglalását a társadalmi, gaz­dasági kibontakozásról a nyáron, ez a felelősség ál­lította az országgyűlés kép­viselőit a kormány munka- programja mellé a kora­őszön. A párt elkötelezte magát a felelős parlamenti kormányzat és az önigazga­tás, a gazdálkodói termelő vállalkozás és a helyi auto­nómia mellett. Ezzel a hala­dó politikai törekvések leg­jobb magyar hagyományait újította fel. A közös cselekvéshez köz­akarat kell, ennek kialakí­tásához pedig nyílt és tisz­ta beszéd, közérthető szó kell. Ez teremtheti meg azt az állampolgári beavatottsá- got, amire munkahelyen és lakóterületen egyaránt szük­ség van, ami nélkül nem le­het okosan gondolkodni, s az eddiginél eredményeseb­ben dolgozni. Munkavállalói magatartá­sunkkal sem lehettünk, le­hetünk mindig elégedettek, s most ennek a magatartás­nak ráadásul egy felelős ál­lampolgári tudattal és fe­gyelemmel is ötvöződnie kell. Valami olyan gondolko­dásmóddal, ami, kicsit szo­katlanul és talán furcsán így fogalmazódott meg egy tanácskozás egyik felszóla­lásában: „Én egy tízmilli- omodnyi részvényese vagyok ennek a Magyar Népköztár­saság nevű vállalkozásnak!” A szó hétköznapi értelmé­ben természetesen a haza nem egy vállalkozás. Emel- kedettebb értelemben azon­ban igen, s nem árt, ha az állampolgárok részvényesi érdeklődéssel, érzékenység­gel és munkával vigyáznak közös vállalkozásukra. Eh­hez a szocialista demokrá­cia sem nélkülözheti a fo­lyamatos párbeszédet. Nem azért, hogy az emberek kibe­szélhessék magukat, hanem, hogy beleszólhassanak leg- sajátabb ügyeikbe. S nem a tettek helyett van szükség ezekre az eszmecserékre, ha­nem a tettek jogán. Az ország és népe előtt te­hát nehéz év, kemény esz­tendők, de nem megoldha­tatlan feladatok állnak. Ezért most nagyobb szükség van arra, mint bármikor, hogy a cselekvéshez köz- megegyezést teremtsünk és szocialista nemzeti egység­ben növeljük erőfeszítésein­ket, megvalósítsuk azt a re­formpolitikát, amitől joggal várható a kibontakozás. Brüsszel főtere, a világhí­rű Grande Place és az ott álló 17. századi gótikus vá­rosháza kedden magyar és belga nemzeti zászlódíszt öl­tött Kádár János tiszteletére, aki megkezdte belgiumi hi­vatalos látogatása második napjának programját. A Grande Place a nemzet­közi munkásmozgalom neve­zetes emlékét is őrzi: a vá­rosháza mellett áll az — oromzatának díszítéséről el­nevezett — „Hattyús ház”. A múlt század derekán az eb­ben levő 'kávéházban tartot­ta összejöveteleit a Demok­ratikus Szövetség elnevezé­sű munkásegylet, amelynek rendszeres vendége volt az akkor Brüsszelben élő Marx Károly. Marx ott olvasta fel elsőízben a kommunista ki­áltvány részleteit. A városháza bejáratánál Hervé Brouhon Brüsszel vá­ros polgármestere fogadta Kádár Jánost és felkísérte a városiháza gótikus termébe. A polgármester — aki maga nem is egyszer járt Budapes­ten és jó kapcsolatokat ápol a magyar főváros vezetői­vel — bemutatta a vendég­nek a brüsszeli városi elöl­járóság megjelent tagjait, majd rövid üdvözlő beszédet mondott. Hangsúlyozta többek kö­zött: Kádár János látogatása elmélyíti a két ország pár­beszédét a kétoldalú és az egyetemes európai kapcso­latok javára. Az EGK és a KGST között kialakult kon­taktusnak is ez a célja, erő­sítve a két gazdasági közös­ség tagjai — így Magyaror­szág és Belgium részéről tett — kezdeményezéseket. Vé­gezetül a brüsszeliek nevé­ben tolmácsolta jókívánsá­gait Kádár Jánosnak és a magyar nemzetnek. Kádár János válaszában köszönetét mondott a pol­gármester meleg baráti sza­vadért, amelyben kifejező­dött a magyar nép iránti tisztelet is. Hervé Brouhon gondolataihoz 'kapcsolódva szólt a Magyarország előtt álló feladatokról, amelyek megoldására világos, ke­mény, nyílt program szüle­tett. Hangsúlyozta: az or­szág adottságaiból kiinduló politika azt diktálja, hogy a problémákat nem elszigetel­ten, hanem közös munkával, az együttműködésre kész partnerekkel együtt kell megoldani. A brüsszeli magas szintű találkozóról megállapította: e megbeszéléseken közös szándék és elhatározás nyil­vánult meg, hogy tovább bő­vüljenek a két ország kap­csolatai mindkét nép javára. Brüsszel város vezetőinek és lakóinak szóló jókívánsá­gait kifejezve kérte: ezentúl is járuljanak hozzá a ma­gyar—belga kapcsolatok fej­lesztéséhez, a népek jobb megismeréséhez, a barát­sághoz és együttműködés­hez. A polgármester felkérésére Kádár János látogatása em­lékére bejegyezte nevét a vá­ros aranykönyvébe. Ezt kö­vetően a vendég átnyújtotta a budapesti Halászbástya bőrbe mintázott képét, az ajándékot a polgármester a brüsszeli királyi palota park­ját ábrázoló rézkarccal vi­szonozta. A bensőséges hangulatú találkozó után a polgármes­ter és a városi tanács tagjai végigkísérték a magyar ven­dégeket a városháza terme­in. A városházán tett látoga­tás után Kádár János és kí­sérete a laekeni királyi pa­lotába ment. I. Baldvdn ki­rály a palota bejáratánál várta és üdvözölte Kádár Já­nost és előbb a kupolacsar­nokba kísérte, ahol a televí­zió és a sajtó riporterei gyűl­tek össze, majd átmentek a király hivatalának fogadó- termébe és megkezdték ta­nácskozásukat . Ezután a király és a ki­rályné ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kedden délután,, belgiumi hivatalos látogatásának be­fejezéseiként Kádár János Brüsszel sajtóközpontjában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Az igen nagy érdek­lődéssel várt tájékoztatóra 20 belga és 35 más ország­beli újság, folyóirat, hírügy­nökség, rádió- és televízió- állomás összesen több mint 100 tudósítója jött el. Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottsá­ga osztályvezető-helyettese bevezetője után, amelyben utalt Kádár János legutóbbi (Folytatás a 2. oldalon) Az épülő szolnoki katonai kollégium részére készít egyedi tervezésű nyílászáró­kat a Jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezet asztalos részlege. A kazettás, nagyméretű kétszárnyas ajtókból huszonnyolcat gyártanak (Fotó: T. Katona L.) Kádár János és I. Baldvin király találkozója a Laeken-1 ki­rályi palotában (Telefotó: MTI — Soós Lajos felvétele — KS) A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalat törökszentmik­lósi üzemében szovjet exportra betonelemgyári görgősort gyártanak. Jelenleg 7,2 millió forint értékben 30 készletet szállítanak a megrendelőnek (Fotó: T. Z.) Németh Károly Dél-Amerikában Magyar-brazil tárgyalások Németh Károly, az Elnö­ki Tanács brazíliai látogatá­son tartózkodó elnöke és vendéglátója, Jósé Sarney államfő hétfői tárgyalásán elsősorban a kétoldalú kap­csolatok fejlődését tekintet­te át. Sarney elnök megerősítet­te, hogy Brazília kész a két ország kapcsolatának elmé­lyítésére. Kijelentette, hogy kormánya igyekszik „nyit­ni” a szocialista országok fe­lé és reményét fejezte ki, hogy ez a törekvés eredmé­nyes lesz. Állást foglalt a kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett. Konkrétan utalt az informatikában, a biotechnológiában, a har­madik piacokon, a vasércki­termelés, a vízügy és a gép­kocsiipar területén meglé­vő együttműködési lehetősé­gekre. Németh Károly reményét fejezte ki, hogy látogatása a kapcsolatok fejlesztésére ösztönöz a kölcsönös érde­kek és a szuverenitás tiszte­lete alapján. Az Elnöki Ta­nács elnöke síkra szállt a kulturális értékek cseréje, az emberek szabad mozgása, az idegenforgalom fejlesztése mellett. Felvetette a vízum­könnyítés kérdését és annak lehetőségét, hogy magyar főkonzulátus nyíljon Sao Paulo-ban, ahol nagyon sok Magyarországról elszárma­zott ember él. (Sarney ígé­retet tett a kérdés megvizs­gálására.) Az Elnöki Ta­nács elnöke „tisztességes, igazságos megoldást” sürge­tett az adósságproblémával kapcsolatosan és méltatta azt a szerepet, amelyet Bra­zília tölt be Latin-Amerika biztonsága és békéje szava­tolásában. A magyar—brazil államfői tanácskozással egyidejűleg Veress Péter külkereskedel­mi mir\iszter Abreu Sobre brazil külügyminiszterrel és gazdasági szakemberekkel tanácskozott az együttmű­ködés problémáiról. Ma­gyarország kedvezőbb mér­leget szeretné elérni a Bra­zília javára nagy aktívumot mutató kereskedelemben. Megvizsgálták, milyen lehe­tőség kínálkozik a cél eléré­sére termelési, harmadik pi­aci és egyéb kereskedelmi együttműködési lehetőségek révén. A magyar—brazil tanács­kozások kedden fejeződtek be. Németh Károly és kísé­rete ma Brasiliából Rio de Janeiro-ba utazik, majd csü­törtökön dél-amerikai láto­gatásának második állomá­sára, Uruguayba folytatja útját. Paradicsom a Rákóczi Tsz-ből Primőrszüret Szajolban Szabadföldi paradicsom ma már csak elvétve akad a piacokon, azok is meglehe­tősen foltosak, gyengébb mi­nőségűek. Helyét fokozato­san átveszik a primőrök. A Rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli „üvegfalújában” egy hónapja tárt a paradicsom­szüret. A kedvező klimati­kus viszonyokat teremtő üvegházak alatt 7 ezer 500 négyzetméteren telepítettek holland, úgynevezett folyton növő paradicsomfajtát. Egy- egy tő meglehetősen ma­gasra nő, ezért paradicsom- iának is nevezik. A nyúlánk bokrokról, melyekből leg­alább harmincezer található, hetente kétszer szedik a termést. Az őszi hajtatású növényeken, elsősorban nap­fényhiány miatt, kevesebb a termés. Négyzetméterenként körülbelül hat kilót szednek le, ami tövenként két kilo- garmm termést jelent. Az őszi paradicsomszezon várhatóan december végéig tart. Addig heti kétszeri sze­déssel összesen harminc tonna termést visznek pi­acra, melynek egy része Szolnok ellátását segíti, a másik részét pedig a fővá­rosiba szállítják. Az árak a kínálattól függően változóak, a szép egészséges paradicsom 'kilója jelenleg 36 és 50 forint között váltakozik a piacon, de egyes árusok már hatvan forintot is kérnek kilójáért. A paradicsom mellett je­lenleg a virágnak is az egyik fő szezonja van. A 6zajoli üvegházakból Erzsébetre és Katalinra 20—30 ezer szál szegfűt, 5—10 ezer szál genberát szállí tanaik, első­sorban a szerződéses meg­rendelőknek, kisebb meny- nyiség pedig közvetlenül ke­rül piacra. Mutatóiban ugyan, de újdonság lesz a műanyagdobozban megjele­nő orchidea, s lesz .bőven az árusítóhelyeken rózsa és ikála is. J. R.

Next

/
Thumbnails
Contents