Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 16. Kádár János Brüsszelbe érkezett Kommentár Ortega javaslata Washingtonból egymás után érkeznek a Nicaraguá­val kapcsolatos hírek. Min­denki tárgyal, a konfliktus összes résztvevője naponta többször is a sajtó képviselői elé áll, hogy elmondja véle­ményét a megállapodás mó­dozatairól, lehetőségeiről. Az igazi áttörés azonban még várat magára. Legalábbis ez az első benyomása azoknak a kommentátoroknak, akik Daniel Ortega nicaraguai el­nök javaslatait és az azokra adott válaszokat elsőként ér­tékelték. Ortega az Amerikai Álla­mok Szervezetének éves köz­gyűlése alkalmából látogatott az Egyesült Államok főváro­sába. A Reagan-kormányzat tagjai jóelőre közölték: szó­ba sem jöhet, hogy találkoz­zanak a sandinista vezető­vel. Jim Wright, a képvise­lőház elnöke, aki korábban Reagan személyes kérésére kísérletezett a közvetítéssel, most is úttörő szerepre szán­ta el magát: leült a tárgya­lóasztalhoz a Washingtonban „kommunista ördögnek” ki­kiáltott Ortegával és meg­próbálta közelíteni egymás­hoz az amerikai és nicara­guai álláspontot. Álláspontja szerint Nica­raguának be kell vonni a rendezésbe a kontrákat, megadva a fegyveres ellen- forradalmi szervezeteknek a politikai hatalomból való ré­szesedés lehetőségét. Mana­gua viszont arra hivatkozott, hogy a kontrák legfelsőbb parancsnoka nem más, mint az amerikai elnök, követke­zésképpen Ortegának vele kellene megbeszéléseket kez­deni a válság rendezéséről. A fegyvereket azonban előbb le kell tenni a kontráknak. Némi kötélhúzás után — valószínűleg Obando y Bravo bíboros közvetítő tevékeny­sége is közrejátszott ebben — valamelyest módosultak az álláspontok. Ortega haj­landó bizonyos párbeszédre a kontrákkal, az Egyesült Államok pedig kész az öt közép-amerikai ország egyi­keként tárgyalni Nicaraguá­val. Ortega tizenegypontos békejavaslatát a kontrák ugyan azonnal elutasították, de könnyen elképzelhető, hogy ezzel a tárgyalások újabb szakasza veszi kezde­tét. Valószínű, hogy még egyik fél sem játszotta ki va­lamennyi aduját. Ha a ja­vaslatra ellen javaslat, arra válasz, majd újabb ajánlat következik, akkor új fejezet nyílhat a közép-amerikai válság történetében. Horváth Gábor (Folytatás az 1. oldalról) nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Vasárnap délután 17 óra­kor Brüsszelbe érkezett Ká­dár János és kísérete. A repülőtéren a vendége­ket a külügyminisztérium protokollfőnöke, De Posch báró királyi főudvarmester, Maurice Vaisiere, Belgium budapesti nagykövete és Vleeschauwer van Braekel báró meghatalmazott mi­niszter, a Kádár János mel­lé rendelt állandó kísérő várta és a szálláshelyre, a laekeni királyi palotához tartozó Stuyvenberg kas­télyba kísérte. A legmagasabb rangú ven­dégeket megillető hivatalos ünnepélyes fogadtatás ma reggel lesz, a helyi szokások szerint Brüsszel központjá­ban, a külügyminisztérium mellett fekvő Egmont palo­ta díszudvarán. Ma közvetlenül az ünne­pélyes fogadtatást követően az Egmont palotában meg­kezdődnek a hivatalos tár­gyalások Kádár János és Wilfried Martens miniszter­S zom baton Moszkvában megnyílt a szovjet főváros tanácsának ülése, s ezen fel­mentették a városa tanács vb-tagi tisztéből Borisz Jel­cint, akit a héten a moszk­vai városi pártbizottság első titkári funkciójából is fel­mentettek. A tanácsülés előtt értekezletet tartott a váro­Giovanrui Goria olasz mi­niszterelnök szombaton be­nyújtotta Cossiga köztársa­sági elnöknek kormánya le­mondását. Erre a döntésre azután került sor, hogy a koalícióban részt vevő libe­rális párt visszavonta mi­nisztereit a végrehajtó tes­tületből. Mint ismeretes, a keresz­ténydemokrata Coria kor­elnök, illetve a munkameg­beszélések a delegációk kö­zött. Ezután Kádár János a parlamentben a képviselő- ház és a szenátus elnökével tanácskozik. Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja hivatalos belgiumi programjának megkezdése előtt vasárnap este szállás­helyén találkozott Jacques Delors-ral, az EGK bizott­ság elnökével és Willy de Clercq-kel, a bizottság nem­zetközi kapcsolatokért fele­lős tagjával. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken érintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és áttekintették a Magyarország és az EGK tagországai közötti kapcsola­tok alakulását. A megbeszélésen ;elen volt Várkonyi Péter külügymi­niszter, Gecse Attila, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese és Bartha Ferenc a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának veze­tője, illetve Guenter Burg- hardt az elnök kabinetfő­nök-helyettese és Alexander Schaub, Willy de Clercq ka­binetfőnöke. cint felmentették a képvi­selőcsoport elnökének funk­ciójából. A városi tanács ülésén át­tekintették Moszkva 1988. évi gazdasági és szociális fejlesztési tervét, megvitat­ták, hogy miként halad az idei terv teljesítése. Ugyanr- osaik a napirenden szerepelt a jövő évi költségvetés ter­ve. mánya a nyáron allaikult hosszú kormányválság után, s öt párt (a keresztényde­mokrata, a szocialista, a szo­ciáldemokrata), a republiká­nus és a liberális) képvise­lőiből állt. Cossiga államfő — a szo­kásos módon — „feltétele­sen” elfogadta Goria lemon­dását, s felkérte, hogy a na>- pi ügyek intézésére egyelőre maradjon hivatalában. Nicaragua! balyzat Ortega bizakodik Rendkívül pozitívnak ér­tékelte washingtoni látoga­tását Dániel Ortega nicara­guai államfő annak ellenére, hogy az amerikai kormány­zat elutasította 11 pontos fegyverszüneti tervét. A kö­zép-amerikai ország elnöke szombaton a mexikói fővá­rosban nyilatkozott útjáróL Ortega Washingtoniból ha­zafelé állt meg Mexikóban, ahol a közép-amerikai térség helyzetéről fog tárgyalni Mi­guel de le Madrid államfő­vel. Újságíróknak kormánya fegyverszüneti tervével kap­csolatban elmondta, hogy az javaslat és nem ultimátum. Reajgan amerikai elnök szombati rádióbeszédében el­utasította Ortega pénteken előterjesztett javaslatát. Az amerikai elnök szerint a ni­caraguai probléma „belső konfliktus”, s ezért a nica- raguaiaknak maguknak kell megoldaniuk. • • • A nicaraguai ellenforra­dalmárok nyomban elutasí­tották Ortega lavaslatät. A kontrák a béketervet egyol­dalúnak minősítették, olyan javaslatnak, amely „nem vet számot a fegyveres harc rea­litásaival”. BONN Helmut Kohl nyugatné­met kancellár vasárnap reg­gel egyhetes afrikai körútra indult. A bonni kormányfő — országa üzleti-gazdasági köreinek megbízottaitól kí­sérve — megfordul Kame­runban, Mozambdkban és Kenyában. CORDOBA Argentínában az NSZK ki­adatási megkeresésére pén­teken letartóztatták Leo Schwammberger náci hábo­rús bűnöst. A 75 éves embert Argentínából később Stutt­gartba szállítják, ahol bíró­ság előtt kell felelnie tettei­ért. A második világháború­ban, HANOI November első napjaiban több fegyveres összetűzés volt Laosz és Thaiföld hatá­rán. A laoszi hírügynökség jelentése szerint előbb Saya- bouri, később Boten laoszi tartomány ellen intézett tá­madást a thai tüzérség és gyalogság. A támadókat, akik tíz kilométer mélyen hatol­tak be laoszi területre, visz- szaverték. A moszkvai városi taoács ülésén Felmentették Jelcint sí tanacs kommunista kép­viselőcsoportja : Borisz Jel­Lemondott az olasz kormány Uruguay: ~A Pampa kapujában Uruguay egyik legfőbb érdekessége, idegenforgalmi látványossága a La Pla­ta folyó tenger-torkolata. A tölcsértor­kolat! kezdete csupán 11 kilométer szé­les, a főváros Montevideo magasságá­ban már 30 kilométer, nyílása a ten­geröbölnél viszont 323 kilométer. A kö­zépen haladó hajók utasai nem is lát­ják a partokat. Joggal nevezték el az első spanyol hajósok a felfedezésekko­rában édesvízű tengernek. A La Plata — mint mondják a helybeliek —, nem folyó, hanemi a Paraná, a Paraguay és az Uruguay folyó közös tölcsér-torko­lata: a „Pampa kapuja”. A La Plata ráadásul határfolyó is, hisz északi part­ja Argentínához, míg a déli Uruguay- hoz tartozik. S még egy kuriózum: az országnak nevet adó Uruguay folyó je­lentése: a tarka papagáj folyója. Uruguay latin-amerikai méretekkel — s hatalmas szomszédaival összevetve — kis ország, ám területe még így is két magyarországnyi. Az itt élő, job­bára európai ősök leszármazottai büsz­ke, érzékeny emberek, nehezed viselik, ha akár az argentinokhoz — ez a gya­koribb — akár a brazilokhoz hasonlít­ják őket. Pedig a számtalan közös vo­nás, az összekötő történelmi múlt ön­magáért beszél. Jellemző momentum, hogy Buenos Airesből Montevideóba egy „belső” repülőtérről, az Aero- parque-ról lehet eljutni, sőt a La Pla­tán át akár szárnyashajóval is eljuthat az ember egyik fővárosból a másikba. A rokonságot még hosszan emleget­hetnénk, ám elég emlékeztetni, hogy a két országban szinte egy időben kerül­tek hatalomra a katonák, s a Cono Sur (Déli Kúp) demokratikus fordulata, a polgári pártok uralmának visszaállítá­sa is gyakorlatilag egybeesett. Van vi­szont lényeges különbség is, amelyet előszeretettel hangoztatnak az uruguayi politikusok: a XX. század elején a La Plata északi partján nem egyszerűen felvilágosult polgári erő állt a kor­mányrúd mellé, mint Argentínában, hanem ez a vezető réteg korának talán leghaladóbb szociálpolitikai intézkedé­seit vezette be. Negyven órás, sőt egyes esetekben 35 órás munkahetet, korsze­rű társadalombiztosítási- és nyugdíj- rendszert. Sok vonatkozásban megelőz­tük a világot a „jóléti állam” modell­jével — mondogatják nosztalgikus órá­ikban az uruguayiak. Fejlettségükre jellemző adat, hogy a nemzeti jövede­lem több mint felét már az ötvenes évek elején a szolgáltató-ágazat állította elő. A katonai diktatúra utóbbi tizenegy éve gyökeresen megváltoztatta Uruguayt. Ez már nem az egykori jó­léti társadalom, hanem az elszegénye­dett középréteg és a harcos munkás- osztály társadalma. Az életszínvonal az utóbbi évtizedben egyharmadával esett vissza. Sanguinetti elnök a két és fél évvel ezelőtti hatalomváltás idején helyreállította ugyan a demokratikus játékszabályokat, a gazdaság megre­formálásában azonban csak szerényebb sikereket mondhat magáénak. A kis Uruguay számára döntően po­zitív változás a Braziliával és Argenti­Czletsor Montevldeóban (MTI Külföld! Képszerkesztőség — KS) nával formálódó gazdasági integráció hozhat, hisz áruinak piaca a két hatal­mas szomszéd jóvoltából kontinensnyi­re duzzadhat, s a számára fontos im­port jó részét is innen hozhatja be. Az együttműködés hatása máris érzékel­hető: 1986-ban újra 1 milliárd dollár fölé emelkedett az uruguayi export értéke, egy év alatt 23 százalékos növe­kedést produkálva. Ez idő alatt Brazí­liában 134 százalékkal, Argentínában 36 százalékkal, a nyugat-európai orszá­gokba pedig 72 százalékkal több uruguayi áru került a megelőző évinél. A szándék: még tovább bőviteni a politikai és gazdasági együttműködés körét, különösen a szocialistái országok irányába. A kapcsolatok elmélyítése Európa1 keleti felének is érdeke, a kö­zeledés tehát a kölcsönös előnyökre alapozódik. Seres Attila Géni Voroncov megbeszélései Julij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki a szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalásokon a Szovjetunió küldöttségét ve­zeti, szombaton Genfbe ér­kezett. Vasárnap és ma meg­beszéléseket folytat Max Kampelmannal, az amerikai küldöttség vezetőjével a kö­zepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati ra­kéták világméretű felszámo­lásáról kötendő szovjet— amerikai szerződés előkészí­téséről. A dokumentumon végzett munka most érkezett a leg­fontosabb szakaszához — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség, kiemelve, hogy az előkészületeknek de­cember elsejéig, Mihail Gor­bacsov amerikai látogatásá­ig be kell fejezdőniük. Voroncov genfi tartózko­dása alatt találkozik Michael Armacost amerikai külügyi államtitkárral is, akivel re­gionális kérdéseket vitat meg. Délkelet-ázsiai térség A kínai államfő Rómában A kelet-nyugati kapcsola­tok, a Perzsa- (Arab) -öböl, valamint a délkelet-ázsiai térség helyzetének megvita­tása állt Li Hsznen-náen kí­nai államfő szombaton Ró­mában lezajlott tárgyalásai­nak középpontjában. A ven­dég Giovanni Goria minisz­terelnökkel és Giulio Andre­otti külügyminiszterrel te­kintette át ezeket a témáikat. Az iraki—iráni háború alakulásának kérdése nagy hangsúlyt kapott a megbe­széléseken. Li Hszien-nien és Andreotti teljes támogatásá­ról biztosította Pérez de Cu­ellar békéltető tevékenységét a térségben. Szíria—Egyiptom Damaszkusz ellenzi a kapcsolatok levételét A damaszkuszi rádió szombaton, a Tisrin című szíriai napilap pedig vasár­nap éles támadást intézett mindazon arab országok el­len, amelyek a múlthéten véget ért arab csúcsértekez­let határozata alapján fel­újították diplomáciai kap­csolataikat Egyiptommal. Omán, Szomália és Szu­dán még Camp David után sem szakított Kairóval. Jor­dánia 1985-ben más arab államok felháborodása elle­nére rendezte hivatalos kap­csolatait Egyiptommal. A szerdán véget ért ammani csúcs után négy arab ország — az Egyesült Arab Emírsé­gek, Irak, Kuvait és Marok­kó — döntött a teljes értékű diplomáciai viszony helyre- állításáról. A damaszkuszi rádió azzal érvelt a kapcsolatok helyre- állítása ellen, hogy Camp David óta az egyiptomi po­litika mit sem változott. Az amerikai beavatkozás ellen Tiltakoztak az észtek A litván és a lett parla­ment határozatait követően szombaton a harmadik szov­jet balti köztársaság, Észt­ország parlamentje is tilta­kozott a belügyekbe való washingtoni beavatkozás eit­len, egyebek között. ^ ,£*alti- kumi sízaibadság nacja” meg­hirdetése ellen. Az Észt Legfelsőbb Ta­nács ülésszakán nyilatkoza­tot fogadtak el, amelyet az Egyesült Államok köngresz- szusának címeztek. A doku- m entumbam hangsúlyozzák: jelenleg, amikor kedvező vál­tozások bontakoznak ki a szovjet—amerikai kapcsola­tokban, bizonyos kormány- és sajtókánök provokatív kampányba kezdtek Észt­ország ellen, beavatkoznak a köztársaság belúgyeibe. A határozatban rámutat­nak: ez a tevékenység nem egyeztethető össze a helsin- ku megállapodások szellemé­vel és elveivel, a kétoldalú kaipcsolatokban mutatkozó enyhüléssel1. Az észt parla­ment képviselői felszólítot­ták az amerikai kongresz- szust, hogy vessen véget az Észtorszáig-ellenes kiroha»- násoknaík, a szovjetéi Jenes kampánynak. November 17—20-ig virágkiállítás és kedvezményes virágvásár a Megyei Művelődési és lljúsági Központban cserepes levéldísz és virágzó növények, 30—40 százalékos engedménnyel, vágott virágok nagy választékban RENDEZŐ: Virágellátó Gazdasági Társaság Szolnok, Tiszaliget, Telefon: 11 -156 és Városi Tanács Közterületfenntartó Intézmény, Szolnok, Tiszaliget. Telefon: 11-855

Next

/
Thumbnails
Contents