Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
1987. NOVEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megye! tanács vb napirendjén Elismerés a törökszentmiklósi tanácsnak Korszakváltáshoz érkeztünk Baszólgotős időszerű Ideológiai feladatokról Napjainkban az élet minden területén előtérbe kerültek a korszerűsítési folyamatok, s ez alól a tanácsi munka sem kivétel. Itt is „helyet kér” például magának az elektronika; az ügyvitel gépesítése, a számító- gépes adatrögzítés és adatszolgáltatás a jövő tanácsi „technológiájához” tartozik. A kezdeményező készségéről közismert törökszentmiklósi tanácsnál a megyében elsőként vállalkoztak kísérletképp az új technika meghonosítására, s ha minden jól megy, márpedig az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, különösebb akadály nem lehet: a városi tanácsnál elkészül, december 3-ra teljessé válik a város lakosságának számítógépes adatrendszere. Az adatbankba táplált információk előhívásával nemcsak gyorsan juthatnak hozzá szükséges ismeretekhez, de egyúttal bővebb információt is szerezhetnek várospolitikai döntéseik meghozatalához. A biztató, s az anyagiaktól függően a jövőben másutt is meghonosítandó módszer gyakorlati használatának tapasztalatait megismerendő tartotta soron következő ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap a törökszentmiklósi tanácsnál. Túl azonban a modern eszköz tapasztalatainak megismerésén, meghallgatta és megvitatta a városi tanács elnökének, Kóródi Antalnénak beszámolóját, illetve a városi tanács vb előzetesen írásban megfogalmazott jelentését a tanácsi tevékenységről. Ugyanis az elektronizáció csupán részeleme annak az új, friss szemléletről tanúskodó államigazgatási munkának, amelyet Törökszentmiklóson végeznek, s amelyet most egyértelmű elismeréssel nyugtázott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Külön is kiemelve azt a szervezőParlamenti bizottság Ülésén Jövő évi terv Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bognár József akadémikusnak, a testület elnökének vezetésével Az ülésen részt vett Cservenka Ferenc- né, az Országgyűlés alelnö- ke, s megjelentek a Minisztertanács parlamenti titkárságának képviselői is. A napirendnek megfelelően a bizottság tagjait Ma- róthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta az 1988. évi nép- gazdasági terv kidolgozásáról A tájékoztatót követő vitában felszólalt Szabó Kálmán (Budapest), Kovács András (Heves megye), Ose- lőtei László (Pest megye), Antal Ferenc (Veszprém megye), Puskás Sándor (Heves megye), Horváth Lajos, a bizottság titkára, Plecskó Ferenc (Somogy megye), Cservenka Ferencné, Katona Sándor (Fejér megye), Bö- dőné Rózsa Edit (Csongrád megye), dr. Séra János (Komárom megye), dr. Sinko- vdcs Mátyás (Budapest), Dev- csics Miklós Nógrád megyei képviselő. Az elhangzottakat Bognár József összegezte, s a képviselőik kérdéseire, felvetéseire Maróthy László, valamint az "Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium más vezető képviselői válaszoltak. mozgósító tevékenységet, amellyel sikerült elérni a városban az infrastruktúra színvonalának jelentős emelését — gáz- és vízvezeték, útalap építése — továbbá azt a szoros kapcsolatot, amely a tanács és a lakosság között épült ki épp az új formájú, a városlakók számára is kedvező ügyintézés módszerével. De jólesően nyugtázta a vb a városkörnyéki községekkel kiépített, jól működő kapcsolatrendszert is, amely Törökszentmiklóst és a környező településeket kapcsolja egybe, s amely ugyan a jövőben módosul a kétszintű közigazgatás bevezetésével — fokozott önállóságot kapnak az egyes községek —, de továbbra is életben marad megváltozott tartalommal. A tanács valóban a város polgárainak tett szolgálatként végzi mindennapi feladatait — tömören így jellemezte a megyei tanács végrehajtó bizottsága a törökszentmikló- siak eredményes munkáját. A fenti témán kívül további két fontos kérdéskörben hangzott el jelentés, illetve beszámoló a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén. Megvitatták a gyermek- és ifjúságvédelem megyei helyzetének problémáit, különös tekintettel a veszélyeztetett gyermekek számának növekedésére, aláhúzván az állami gondoskodás és támogatás fontossága mellett a családi nevelésben rejlő lehetőségek szerepét, s hangsúlyozván, hogy a további eredmények érdekében szükséges a különböző mozgalmak és különböző testületek tevékenységének jobb összehangolása. Megvizsgálta a vb a műemlékek sorsának kérdését is, ráirányítván a figyelmet a múlt értékes emlékeinek gondosabb ápolására, a megmenthető értékek helyi erők összefogásával is történő megmentésére. (Folytatás az 1. oldalról) a téli hónapokra munkát biztosító alapanyagnak mintegy a 65 százalékát a közös és a háztáji földeken termelte meg a Vörös Csillag Tsz mintegy félezer tagja. A helyben történő feldolgozás népgazdasági, üzemi és egyéni haszna máris megmutatkozik. Vitathatatlan ugyanis, hogy a más megyékben lévő konzervgyárakba szállítás közben korábban a mennyiségből és minőségből egyaránt sokat vesztett az alapanyag. A termelőszövetkezet — számolva az új üzemek olyan gyermekbetegségeivel, mint például a gépi technológia bejáródása, a dolgozók betanulása, a kezdeti alapanyagellátási és értékesítési nehézségek — az induló esztendőre nem tervezett nyereséget. A savanyítóüzem eddigi mérlege szerint azonban már számíthatnak mintegy egymillió forintot közelítő haszonra, a 15 milliós árbevételi terv várható túlteljesítésével. A háztáji területüknek az arra engedélyezett 50 százalékán zöldségfélék termesztésére vállalkozó téesz- tagoknak pedig a családtagjaik segitségével, a szabadidejükben megtermelt áru biztonságos értékesítését jelenti a téesz új kiegészítő tevékenysége. A szövetkezet szakvezetői ülést tartott az elnökség Szakszervezetek a stabilizációért Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége. A testület megtárgyalta a SZOT és a Minisztertanács képviselői november 16-án sorra kerülő találkozójának napirendjét és kialakította az ehhez kapcsolódó szakszervezeti álláspontot. Hinnék keretében megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetés fő irányairól szóló tervezetet, és megfogalmazta a szakszervezeti vé leményt. A napirend vitájában .részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára és Békési László pénzügyminiszter-helyettes is. A SZOT Elnöksége úgy ítéli meg, hogy a stabilizációs programot következetesen végre keli hajtani. Az ebből származó követelményeknek érvényesülniük kell az 1988. évi népgazdasági tervben, amely döntő jelentőségű a kormány munkaprogramjának megvalósításában. A SZOT Elnöksége tudatában van annak, hogy az egyensúlyi követelmények érvényesítése a vállalatok mellett nagy terheket ró a költségvetésre és a lakosságra is. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az áldozatok értelmét csak az adhatja meg, ha a gazdaságban megkezdődnek és fokoztosan uralkodóvá válnak a műszaki fejlődés gyorsítását, a hatékonyság, a versenyképesség javulását eredményező pozitív folyamatok. A testület szükségesnek tartja, hogy a kormány az életszínvonalpolitikai döntések előkészítése során nagy körültekinitéssel mérlegelje az egyes rétegek teherviselő képességét. Fontosnak tartja az adórendszer bevezetésével összefüggésben a különböző szociálpolitikai ellátásoknak az előterjesztettnél magasabb összegekkel való növelését, illetve a családi pótléknak a javasoltnál nagyobb mértékű emelését. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett árszínvonalemelkedést a lehető legalacsonyabb szinten kell megvalósítani. A hatósági áremelések között elfogadhatatlannak tartja a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelését. a napokban egyeztették a Békéscsabai Konzervgyár képviselőivel a jövő évi alapanyagtermeltetési, késztermékgyártási és értékesítési elképzeléseket. A cibakházi savanyítóüzemben 1988-ban várhatóan mintegy 50 millió forint árbevételt biztosító készterméket állítanak majd elő. Ennek természetesen az eddiginél nagyobb hányadát kívánják a hazai üzletekben, a téesz saját címkéjével ellátott üvegekben forgalomba hozni. Jövőre már két műszakban végzik majd a tartósítást. a szükséges létszámtöbbletet, ésszerű átszervezéssel, a téesztagok köréből biztosítják. Szeretnék, ha a szükséges alapanyagnak már mintegy a 80 százaléka a tagok háztáji földjéről kerülne felvásárlásra. Lehetőséget biztosítanak ezért jövőre arra, hogy a korábbi ötven százalék helyett a teljes háztáji területen savanyúságnak valót termelhessenek az arra vállalkozók. Ezenkívül a környékbeli mezőgazdasági nagyüzemekkel és kistermelőkkel is kötnek termeltetési szerződést, szükség szerint uborkára, paprikára és káposzta- félékre, hogy minél nagyobb területen újra élesszék a Tiszazug valaha országosan ismert zöldségtermesztési hagyományait. T. F. — A szocializmus hazai és nemzetközi fejlődésében korszakváltáshoz érkeztünk, a hetvenes évek elejétől új feltételek, körülmények és követelmények között kell dolgozni. Ennek megfelelően sok mindent át kell gondolni. A korszak- váltásból keletkező gyors mozgások meg a külső hatások azt követelték meg, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk egészét átgondolva, gyorsabban váltsunk bizonyos területeken. A vizsgálódás és a váltás igénye tavaly a novemberi központi bizottsági ülésen fogalmazódott meg. Az azóta eltelt egy esztendő hazai és nemzetközi fejleményei még inkább előtérbe állították a váltás igényét. Milyen hatással volt ez a politikára? — Erről kérdeztük Kemény Lászlót, az MSZMP KB propaganda alosztályvezetőjét. — Az ön által említett felismerés négy nagyon fontos politikai döntéssorban nyilvánul meg. Kezdődött a társadalomgazdasági kibontakozási programmal, melynek feladata' meghatározni, hogy az adott helyzetből milyen stratégia alapján akar a párt kiutat mutatni. A július 2-i KB-határozat ezért született meg. Ideológiai megújulásra is szükség van, tehát az ideológiai kérdésekben a pártnak állást kellett foglalnia, ami a mostani KB ülésen megtörtént. A harmadik, hogy a párt vezető szerepének kérdését a megváltozott körülmények között újra kell fogalmazni és egyúttal korszerűsíteni kell a politikai intézmény- rendszert. A negyedik elem, hogy nyilvánvalóan az ilyen mélyreható és minőségi változtatásokhoz személyi változásokra is szükség van. Tehát kellenek azok az emberek, akik ezt a minőségi változást vezérelni tudják. Jelenleg abban a fázisban vagyunk, amikor ez a négv nagyon fontos politikai döntés még nem ért össze. A kibontakozási program elkészült, erre épült a kormány munka- programja a végrehajtáshoz, és az elmúlt napokban a Központi Bizottság állást foglalt az ideológiai munka időszerű kérdéseivel kapcsolatban is. Várhatóan a jövő évben pedig a párt vezető szerepével és az intézményrendszer átalakításával kapcsolatos elképzelések megvitatására kerül sor. A fentiek együttesen adnak választ arra, hogy ezt a minőségi fordulatot, a társadalom és a gazdaság minden területét érintő váltást hogyan tudjuk megvalósítani. — Milyen nemzetközi feltételek között kezdhetünk ehhez a nagyob nehéz, jövőnket alapvetően meghatározó munkához? — A korszakváltás nagyon sok gyötrelemmel jár mindegyik szocialista ország számára. Vannak bizonyos megtorpanásaink is. Történelmi rálátással azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szocializmus, a társadalmi fejlődés irányát tekintve, reális alternatíva. Segít bennünket a Szovjetunióban megindult megújulási folyamat. Mára megtanultuk, hogy mindegyik szocialista országnak a saját feltételeit, lehetőségeit kell figyelembe vennie a saját megoldásaihoz, a saját,pályát kell a legjobban kihasználni úgy, hogy közben egymástól tanulunk. Nagyon pontosan kell tudni, hogy mi az, ami kedvező, és mi az, ami kevésbé az. Figyelembe kell vennünk, hog>’ megújulási programunknak ellenfeleink egyáltalán nem tapsolnak, mert terveinkre válaszul a világban ma egy minden oldalú ellentámadás bontakozik ki a szocializmussal, mint eszmével, mint társadalmi gyakorlattal szemben. — Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy a szocializmus építésében korszakváltáshoz érkeztünk, és most keressük a megfelelő válaszokat. Felmerült egy csomó régi kérdés, amelyre azt hittük, hogy már megadtuk a választ. Letudtuk egyszer és mindenkorra. Most az új körülmények között teljesen új módon kellene válaszolni rájuk és nincsenek megfelelő válaszaink. Egyetért ezzel? — Azzal értek egyet, hogy meg kell találnunk a helyes válaszokat. Bátorít és kötelez erre bennünket a Központi Bizottság mostani állásfoglalása is. Példát is mondanék feladataink egyikére: mondjuk a tulajdon- viszonyok kérdését. A termelőerők fejlődésében olyan elemek jelennek meg. amely másfajta tulajdoni elrendezést igényelnek, nem megkérdőjelezve egyik alapértékünk, a különböző formájú társadalmi tulajdon meghatározó szerepének létjogosultságát, sőt elsődlegességét az épülő szocializmusban. Ennek nem mond ellent, hogy reális igények életre hívják a tulajdon különböző kombinációit. A magántaxis, hogyha taxisként fuvarozik, ugye akkor magántulajdonos. Ha a családját szállítja ugyanazzal a gépkocsival, akkor a személyi tulajdonát használja. Viszont, ha egy megrendelés alapján belép valamiféle állami vállalat körébe, akkor ismét egy másfajta tulajdonkombinációban vesz részt a munkamegosztásban. A válaszadáshoz tartozik: a korszakváltásnak az új minőségű fejlődésnek döntő eleme a tudományos technikai forradalom megjelenése és kibontakozása. — Felismertük és ki merjük mondani, hogy a szocializmus nem ellentmondásmentes társadalom, és a szocialista országokban számos ellentmondás létezik. Ha ezeket az ellentmondásokat időben fel tudjuk tárni és megoldást is tudunk kínálni, akkor ezeknek hajtóerőt jelenthetnek. Véleménye szerint a mai magyar társadalomban milyen sürgetően figyelmet kívánó ellentmondások léteznek? — Két súlyos ellentmondást emelnék ki. Az egyik, hogy egy ilyen kis ország, amely nyersanyagban szegény és korábbi elmaradottságát még teljes egészében nem tudta leküzdeni, a sokoldalú nemzetközi munka- megosztásban való maximális részvételben érdekelt. Mondhatnám úgy is, hogy a világ civilizációs fejlődésének a főútvonalán kell járnunk. A jelenlegi nemzetközi munkamegosztásból azonban számunkra jelenleg alig származik valami pozitív impulzus. Megfogalmazták, hogy a KGST megújítására van szükség, az integráció elmélyítése és szervezeti struktúrájának megújítása azonban a gyakorlatban éveket fog igénybe venni, a feilődő világgal, a felevülemlett nehézségek ellenére is a kapcsolataink megőrzése a cél. Ez a világ legnagyobb régiója, jelen kell lennünk, még akkor is, ha ezek számunkra ma gazdaságilag olykor kedvezőtlenek. Hiszen ké sőbb. amikor kedvezőbbé válnak a lehetőségek, nem lehetnénk ott. ha most eleve kiszorítanánk magunkat. Am a pillanatnyi helyzet nem ad pozitív impulzusokat. A másik nagy ellentmondás belső dolgainkból fakad. Az előbb említettek miatt az elmúlt tizenöt évben egy restriktiv gazdaságpolitikát kellett megvalósítanunk. Ez visszafogott gazdasági növekedést jelentett, sőt, 1985-ben a nemzeti jövedelem termelése abszolút értékben csökkent. Eközben az emberek és a társadalom szükségleteit nem lehetett visszafogni. Az ellentmondás, hogy a népgazdaságunk teljesítménye stagnált, vagy minimálisan növekedett, miközben az emberek szükségletei dinamikusan növekedtek. Mit lehet tenni ilyenkor? A teljesítményt mindenképpen növelni kell. Amit rövid idő alatt vissza tudunk fogni, az a fogyasztás. Ezzel viszont a szükségletek és a fogyasztás lehetősége között keletkezik ellentmondás. — Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása szerint jelentős szerepe van az ideológiának, amely segít ezeket az ellentmondásokat időben feltárni, segít az alternatívák keresésében és a közöttük való választásban. Olyan ideológiai munkára van szükség, amelyik nyitott, demokratikus, nem zár le folyamatokat, hanem gondolkodásra késztet és a társadalomnak az ösz- szes gondolkodásra kész alkotó erejére épít. Az irányítási folyamatokban, a döntéselőkészítésben és a döntéshozatalban, valamint a végrehajtásban való részvétel lehetősége a további fejlődésünk egyik kulcskérdése. — Tovább folytatnám a gondolatot, a szocializmus demokrácia nélkül nem létezik, a szocializmus egyenlő a demokráciával. A magyar társadalomban nagyon sokféle osztály, réteg van jelen, és ezek különböző érdekeket hordoznak, jelenítenek meg. Ezek az érdekek valamilyen módon felszínre is kell, hogy kerüljenek és érvényesülni fognak, ha akarjuk, ha nem a döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Ha a társadalomnak nincsenek erre kulturált eszközei, intézményei, jól kimunkált módszerei, akkor ezek spontán módon fognak érvényesülni, adott esetben éppen a megfogalmazott társadalmi célokkal szemben; az érdekpluralizmus alapján intézményesen kell biztosítani az érdekek közötti ütközést és vitát, az érdekek rangsorolását, az érdekprioritások megfogalmazását és a politikai döntésekbe való beépítését. — Társadalmi-gazdasági fejlődésünk meggyorsításának ma ideológiai feltételei is vannak, amint erre « Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásában is utalt. A társadalomban ma van egy olyan várakozás, hogy az ideológia majd mindent megold, rajzoljunk tehát egy pontos képet a szocializmusról. Vannak, akik pedig úgy fogalmaznak, hogy az ideológia fékje, gátja mindennek. Ha nem fogalmaz meg abszolút értékeket, akkor nem is ideológia, és aki ma ideológiáról beszél, az a reform ellensége. — Az visz most előre a társadalomban, ha lenini stílusban a valós helyzetből, a reális folyamatokból szűrjük le a megfelelő tanulságokat, és ezek alapján keressük a megoldásokat. Lenin gondolata ma is érvényes, hogy csak a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján lehet megfogalmazni a célokat, a társadalmi cselekvés irányát és módját. Tehát a fejlődés gyorsítása végett olyan ideológiai munka szükséges, amely a progresszív gazdasági-társadalmi folyamatok kibontását, tudatosítását, a törvényszerűségeinek felismerését és tudatos gyakorlati alkalmazását segíti elő. Ezt egyetlen határozattal nem lehet megoldani. Az ideológiai munka ezért sem lehet egy szűk réteg kiváltsága, ahhoz a párt teljes erejét igényelnünk kell. — Köszönjük a beszélgetést. Bánhidi László Cibakházi savanyúság a tengerentúlra
