Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

967. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A nagy október megújítói A 70 évforduló alkalmából! szokatlan film kerül a té­vénézők elé. A film a történelmi korszak valóságos törté­nelmi teljesítményét kívánja ábrázolni úgy. hogy egyben kutatja a peresztrojka történelmi gyökerét, vizsgálja, hogy minek a folytatása, minek a tagadása az a változás, amely ma a viliág figyelmétől kísérve — o Szovjetunióban végbe­megy. A film készítőinek módja volt több mint egy hóna­pot ebben a vitáktól pezsgő hatalmas országban eltölteni, több helyszínen forgatni, s mintegy 25 riportot készíteni. E sorok írója — aki szintén részese volt a vállalkozásnak — az alábbiakban megkísérli néhány, a megtett útra s a történelmi perspektívákra egyaránt jellemző portré (J. Flakszerman volt népbiztos. J. Afanaszjev történész. T. Zaszlavszkaja szociológus és M. Satrov drámaíró) felvil­lantását. A népbiztos November elsején sokan felkeresik a temetőket. Van. aki csak kisétál la­kóhelyén a temetőkertbe, a már korábban rendbe- tett síron elhelyezi az ősz virágait, mécsest gyújt, vagy gyertyát, s elálldoaál hozzátartozója, barátja sírhantja mellett. A szü­lők magukkal viszik gyer­mekeiket is. mert évszá­zadok óta ez a szokás. így hagyomány már a halot­tak napja. Az elődök előt­ti esztendős tisztelgés, a virágok, a gyertyák az élő emlékezet bizonyítékai. Az ember el nem felejtheti, kinek köszönheti életét, kikkel töltött évtizedeket közös falak között — a szülőket, az élettársat, a rokonokat, a kedves régi munkatársakat megilleti esztendőnként legalább egyszer az emlékezés. Vannak, akik messzi, más vidékről utaznak ilyenkor „haza”, a szülő­faluba, a szülővárosba, hogy emlékezzenek. Nem sajnálják a törődést, a pénzt, a szabadnapok pi­henő óráit; nem tartják áldozatnak, inkább köte­lességnek a keavelet nap­ját. Ki-ki fölidézi ilyenkor emlékezetében megfogyott, vagy elfogyott családja történetét, a kenyérért küzdő édesapa életét, a gyerekeit féltő-óvó édes­anya szeretetét. a hajdan­volt első szerelmet, amely­ből új család nőtt. s amelynek egy vagy több tagja már nem lehet sze­rettei között. Nincs olyan család, amelyben ne hiá­nyozna valaki, amelyben ne gondolnának elmúlt, régi történetekre. egy gesztusra, egy halk. de idejében kimondott jó szóra, egy-egy olyan tett­re, amely átsegítette ne­héz perceken, vívódásokon a kis közösséget. Akinek a gyásza friss még, nehéz napja ez a november ele­ji, hiszen túl sok az emlé­ke, túl nagy a fájdalma, a veszítés bánata. Idővel azonban belenyugszik a megváltoztathatatlanba. Szép látvány a novem­ber eleji estén minden te­mető. Gyertyák, mécsesek lángja világot. hófehér dússzirmú virágok hirde­tik. jut a szerétéiből, az élők emlékezéséből azok­nak. akik örökre eltávoz­tak közülünk. Mostanában szinte nem marad virág, gyertya nélkül egy sírhant sem. figyelmesebbek, csa­ládhoz. rokonsághoz erő­sebb szálakkal kötődők lettek az emberek. És so­kan nem is csak egy év­ben egyszer mennek ke­zükben a virággal a teme­tőbe. Tehetségükhöz mér­ten meaadják hozzátarto­zójuknak a végtisztesség után is amit lehet, emel­tetnek egyszerű síremlé­ket vagy soktízezret érő családi kriptát; ültetnek egész évben virágtól ros­kadozó rózsabokrokat, rendben tartják a sírokat, környéküket is. Mégis, ez az őszi. korán sötétedő november eleje az esztendős ünnep a temető­ben. Búcsúzik a természet, közeleg a tél, amikor hó takarja be o temetőkert hantjait. Előtte egy tisztel­gés egy emlékezés jár az elődöknek, s a gyertyák, mécsesek lángjának fényé­ben azokra gondolunk, akik hozzánk tartoztak, amíg éltek. S élnek is to­vább — emlékeinkben. S. J. Változik a táppénz és a nyugd/JJárulók Módosítások a társadalombiztosítási rendelkezésekben Az új adórendszer bevezetésével összefüggésben módo­sulnak egyes társadalombiztosítási rendelkezések — erről tá­jékoztatta pénteken az újságírókat Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője. A változtatá­sok azt szolgálják, bogy a személyi jövedelemadó hatására ne csökkenjenek, és ne rendeződjenek át érdemben a társada­lombiztosítási ellátások. Emellett az ügyvitel lehetőség sze­rinti egyszerűsítésére Is törekedtek, az új számítási módok miatt azonban bizonyos juttatások folyósításának előkészíté­se az eddigieknél bonyolultabb lesz. J. Flakszerman nevét hiá- i keresnénk lexikonokban, )ha számos szakmonográfia erzője, s a közelmúltban lent meg emlékiratainak ásodik kiadása. A szerző, ti 90. életévén túl is alkotó, erény, ám tudós műszaki nber, egyetlen, még élő tag- t az októberi forradalom íáni koalíciós — bolsevi­kből és baloldali szociál- irradalmárokból alakult — :ovjet kormánynak. Szinte iletlenül szereztünk tudo- íást róla, és csoportunknak dán a legnagyobb élménye olt az a néhány óra, amit jyszerű, moszkvakörnyéki ázacskájában tölthettünk. Hősünk forradalmár csa- idból származott. Nővérei, 5gorai részt vettek (külön- íie pártárnyalatokhoz csat- ikozva) az önkényuralom lleni küzdelemben, ő 1915- en, mint diák került kap- solatba a bolsevikokkal. A ilágháború alatt besorozták, szti iskolára került, s itt rte a februári forradalom, .zonnal a fővárosba sietett, hol a történelem sodra ma­ival ragadta. Ott volt Lenin tkezésénél, akit sógora, a .ensevik Szuhanov fogadott, lakszerman volt a titkára s jegyzője annak a tanács­ozásnak, ahol Lenin először ímertette stratégiai jelentő- égű Áprilisi tézise.it. 1917 augusztusában, ami- or átmenetileg a bolsevik árt féllegális körülmények őzt tevékenykedett, ő te- emtett biztonságos munka- eltételeket a VI. pártkong- esszus dokumentumait ké­zitő Sztálin vezette bizott- ágnak, már említett sógora aicásában. Ugyanitt tartotta a párt őzponti bizottsága 1917 ok- óberében azt az ülését, ame- yen határoztak a fegyveres elkelésről. A tanácskozást az ikkor már tiszt Flakszerman :s a bolsevikokkal rokon- :zenvező nővére biztosítot- ák. A felkelés katonai-politikai ■lőkészítésében is részt vett, küldöttként jelen volt a II. Izovjetkongresszuson, ahol Lenin bejelentette a győzel­met. Október után Luna- csarszkij mellett kezdett dol­gozni, majd a baloldali esze- rekkel folytatott koalíciós tárgyalások után megszerve­zett Állami javak népbiztos­ságán az eszer Karelin he­lyettese lett. Mivel Karelint egyúttal delegálták a breszti békedelegációba, a népbiz­tosságot ténylegesen a 22 éves Flakszerman irányítot­ta. Milyennek látta a Lenin vezette szovjet kormány munkastílusát a népbiztosok Benjáminja? Mint mondot­ta: „Itt valóban kollektív munka folyt, s Lenin egész idő alatt az idősebb elvtárs és oktató szerepét alakította — ragyogóan. Úgy, hogy ezt senkinek nem kellett észre- vennie.” A polgárháború évei után a lenini GOELRO-terv hatá­sára Flakszerman pályát vál­toztatott, a hőenergetika kér­déseivel kezdett foglalkozni, kutatóintézeti vezetőként, majd a Népgazdasági Ta­nács tisztségviselőjeként hő­erőművek szervezésével szol­gálta a villamosítási progra­mot. Egy alkalommal részt vett egy szakmai tanácskozáson, ahol Sztálin is felszólalt. Szándékosan halkan beszélt, s végül mindenki, aki csak egy-egy mondatot akart el­kapni szavaiból kénytelen volt valósággal az asztalra hajolni. A megdöbbent Flak­szerman előtt a résztvevők hátsó fele és meggörbedt há­ta „terült el”. „Úgy mentem el — mondotta —, hogy az ülést önkénytelenül összeha­sonlítottam a Lenin vezette tanácskozásokkal. Ott meg­tanultam valójában élni és dolgozni, de itt mit tanulhat­tam volna? Egy olyan alá­rendeltséget, hogy lessem a „vezér” minden szavát”. Flakszermant 1937. május elsején tartóztatták le. A ki­hallgatási procedúra két részletben, körülbelül egy esztendeig tartott (így, utalt rá, alkalma volt kipróbálni a Jezsov és a Berija fémjelezte korszakot is). Mivel nem volt hajlandó semmiféle „bűnt” J. Ny. Flakszerman mérnök, volt népbiztos bevallani, ítélet nélkül 8 év­re a kolimai aranybányákba küldték. A vádlott „konok- sága” ezúttal nemcsak erköl­csi okokkal volt magyaráz­ható. Flakszerman úgy látta, hogy a beismerés épp a túl­élés esélyét csökkenti a mi­nimumra (hisz épp ekkor fej­tette ki a Szovjetunió akkori főügyésze, hogy a vádlott be­ismerő vallomása a legfőbb, perdöntő bizonyíték). A kolimai életkörülmé­nyekről csak egy adatot kö­zölt. A táborkomplexumnak mintegy 250 ezer lakója volt. Minden hajózási időszakban hoztak további mintegy 70 ezer foglyot, ám az összlét- szám soha nem nőtt lényege­sen. Az átmeneti szabadulás 1945-ben következett be, ám ezt újabb és újabb letartóz­tatások követték, mivel hő­sünk kiváló mérnök volt, s ilyen minőségben foglalkoz­tatták olyan hőerőművek építésénél, irányításánál, amelyek az állambiztonság felügyelete alatt működtek. A „nagy utazás” 1955-ben ért véget. Ekkor visszatért Moszkvába, jogilag és poli­tikailag rehabilitálták, párt­tagságát visszakapta, és is­mét lehetősége nyílott a tu­dományos munkára. Miután nyolcvanadik évét betöltötte, nyugalomba vonult, ám a nyugdíjas lét nem jelentett tétlen pihenést. Ekkor írta a szovjet hőenergetika 1920 és 1980 közötti fejlődését tár­gyaló monográfiáját, amely 1985-ben jelent meg az Aka­démiai Könyvkiadónál. A még mindig aktív, szel­lemileg friss idős férfi csak azon sajnálkozott, hogy gaz­dag élete tapasztalatait ke­véssé tudja megosztani a fia­talabb nemzedékkel. Vélemé­nye szerint a lenini tradí­ciókhoz való közeledésben van a peresztrojka lényege. Kende János Nyolc megyeszékhelyről Tapasztalatcsere a társadalmi munkáról A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szervezésé­ben tegnap Szolnok volt a házigazdá ja annak az egész- napos tapasztalatcserének, amelyet az ország keleti fele megyeszékhelyeinek tanácsi és népfront vezetői részvéte­lével tartottak. A Hazafias Népfront székházában Sán­dor László, a HNF megyei bizottságának titkára kö­szöntötte Borsod-Abaúi. Nógrád. Heves. Szabolcs— Szatmár. Hajdú-Bihar. Csongrád és Békés megye- székhelyi városi népfrontbi­zottságainak és városi taná­csainak küldötteit, valamint a vendéglátó Szolnok város vezetőit. A tapasztalatcserén részt vett Varga Sándorné, az MSZMP Szolnoki Városi Bizottságának első titkára és Bálint Ferenc városi tanács­elnök is. A tapasztalatcsere egyet­len témája a társadalmi munka szerepe, jelentősége és továbbfejlesztésének le­hetősége volt. Erről Ferenczi József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosz­tályvezetője tartott vitaindí­tó előadást. Szolnok megye és a város társadalmi mun­kában elért eredményeiről Bekényi Istvánná, a Nép­front városi bizottságának titkára tartott előadást. A tapasztalatcsere résztve­vői a nap folyamán a város több pontján tanulmányoz­ták a településfejlesztési tár­sadalmi munka eredményeit A változások egy része technikai jellegű ugyan, csak elszámolásbeli különb­séget jelent, de ezekre is az ellátások értékének megőrzé­se miatt van szükség — mondta. így például a táp­pénz, a terhességi-gyermek­ágyi segély, a gyermekgon­dozási díj. valamint a bal­eseti táppénz kiszámításá­hoz 1988. január elseje után a bruttósított kereseteket ve­szik alapul. A táppénzzel kapcsolatos az a változás is. hogy jövő­re már nem csak a munka­napokra. hanem valamennyi naptári napra, tehát szom­batra és vasárnapra, vala­mint ünnepnapra is iár táp­pénz. Ennek megfelelően vi­szont már nem az egy mun­kanapra eső. hanem az egv naptári napra jutó kereset lesz a táppénz kiszámításá­nak alapja. A táppénz meg­állapításához a lövő évtől már a betegállomány első napjától figyelembe veszik a jutalom és az év végi része­sedés címén felvett összege­ket is. amelyek eddig csak akkor számítottak bele a táppénzbe, ha valaki 30 napnál hosszabb ideig volt betegállományban, s akkor is csak a 31. naptól. A baleseti járadék megha­tározásánál is a bruttósított keresetekből indulnak ki a jövő évtőL mert ez az ellá­tási forma is adóköteles lesz. Ez a változás azonban csak azokat érinti, akiknek a baleseti járadékát 1988. ja­nuár elseje után állapítják meg. mert a korábban meg­állapított baleseti járadékok nem lesznek adókötelesek. A személyi jövedelemadó bevezetése után — mint is­meretes — a nyugdíjak ön­magukban nem adóznak majd. Ezért a jövőben kiszá­mításuknál sem a bruttósí­tott. hanem az adóval csök­kentett kereseteket veszik figyelembe. A nyugdíjalapot bővíti majd. hogy a jövő év­től nem korlátozzák a jutal­mak beszámítását. A nyug­díj megállapításához ezután is a nyugdíjazás évében és azt megelőző öt év közül a három legjobb évben elért, nyugdíjjárulék-köteles kere­setek szolgálnak majd ala­pul. Kedvező változás, hogy a jövő évtől kezdve a nyugdíj melletti munkavégzést sem­milyen módon nem korlá­tozzák. így tehát a nyugdí­jakat sem kell majd szüne­teltetni azért, mert valaki túllépi a foglalkozási köré­ben engedélyezett óraszámot, vagy jövedelemkeretet. Az emiatt jelenleg szünetelte­tett nyugdífolyósítóst a jövő évtől ismét megkezdik, de ezt az érintetteknek kell majd kérniük. Az aktív dolgozók jövőre a jelenlegi 3—15 százalékos progresszív nyugdíjjárulék helyett egységesen 10 száza­lékot fognak fizetni. A nyug­díjasként munkát vállalókat csak 5 százalék nvugdíijáru- lék terheli majd. A nvugdíi- iárulék kiszámításának alap­ja a bruttósított kereset lesz. tehát annak 10 százalékát vonják le minden aktív dol­gozótól Változnak egyes, a mun­káltatókat érintő társada­lombiztosítási járulékkifize­tési előírások is. A vállala­tok dolgozóik után válto­zatlanul 40 százalékos tár­sadalombiztosítási járulékot fizetnek, a mezőgazdasági szövetkezeteknél azonban az alaptevékenységben foglal­koztatott tagok és alkalma­zottak után most már egy­ségesen 33 százalékot. Az egyéni és társas kisvál­lalkozók jövőre az eddigitől merőben eltérő rendszerben fizetik majd a társadalom- biztosítási járulékot. A je­lenlegi osztályba sorolási rendszer helyett ezután TB- járulék címen egységesen adóköteles jövedelmük 40 százalékát kell befizetniük, de csak legfeljebb 240 ezer forint jövedelmet alapul vé­ve. Nem változik viszont a tevékenységüket megkezdő kisiparosok, magánkereske­dők járulékának összege. A járulékköteles jövedel­mek 240 ezer forintos felső határa vonatkozik jövőre a kisszövetkezetekre is. ame­lyek eddig tagjaik teljes jö­vedelme után fizették a 40 százalékos társadalombizto­sítási járulékot. A változások másik köre a gyermekvállalás terheit könnyítik meg a családok­nak. Eszerint a jelenlegi 4 ezer forintról 6 ezer forint­ra emelik az anyasági se­gély összegét. A felemelt összegű segélyre azok az édesanyák jogosultak, akik 1987. december 31-ét követő­en szülnek. Meghosszabbitiák a gyed idejét; a jövő év elejétől a jelenlegi másfél év helyett gyermekük két éves koráig vehetik igénybe az édes­anyák a gyermekgondozási díjat. Ez a rendelkezés mind­azokra vonatkozik, akiknek gyermeke 1988. január 1-jén még nem töltötte be a má­sodik életévét. Jövőre már nem korlátozzák a gyed összegének felső határát. Emberségesen kell megoldani a létszámcsökkentést Tájékoztató munkaügyi kérdésekről Pénteken a Parlamentben, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának szervezésé­ben tájékoztatta az újság­írókat aktuális munkaügyi kérdésekről Bukta László, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökhelyettese. A közvéleményt élénken foglalkoztatja, hogy a gaz­dasági átalakulások nyomán vajon számolhatunk-e mun­kanélküliség kialakulásával — náondta. majd így folytat­ta: minden intézkedés azt szolgálja, hogy elkerüljük a tömeges munkanélküliséget. A szakmai összetételt, a te­rületi igényeket figyelembe véve mindig is volt egyfaj­ta, úgynevezett strukturális munkanélküliség, amely vár­hatóan felerősödik majd. ha a vállalatok a gazdasági kö­vetelményekkel összhangban gyorsítják a termékszerke­zetváltóst. A munkaügyi kormány­zatnak fel kell készülnie ar­ra, hogy lehetőség szerint élébe menjen az események­nél^' s ne csak a már kiala­kult foglalkoztatási feszültsé­gek feloldására törekedjék. Vigyázni kell arra. hogy a munkaerő-átcsoportosító­sokhoz megfelelő alkotmá­nyi és munkajogi garanciák legyenek, s a vállalatok a létszám csökkentését a lehe­tő leghumánusabb módon oldják meg — hangsúlyozta. A hosszú évekig tartó ir­reálisan nagy mértékű mun­kaerőkereslet után 1983-tól tapasztalhatók a tudatos, ámde nagyon lassú létszám- leépítési törekvések. A mun­kaerőkereslet és -kínálat közelített egymáshoz, de ez nem oldotta meg azokat a strukturális problémákat, amelyek a munkaerő össze tételéből területi elhelyezke­déséből adódtak és adódnak mind a mai napig. Már az idén élénkült, s várhatóan - jövőre méginkább élénkül a munkaerő mozgása, mert a termékszerkezet-váltós kény­szere. s a szabályozók lét­számleépítésre ösztönzik a vállalatokat. Jelentősebb el­helyezkedési nehézségeik ma a szakképzetlen dolgozóknak vannak; egyes megyékben tíz. munkát kereső, de szak­mával nem rendelkező dol­gozóra egy állásajánlat jut. A foglalkoztatási feszültsé­geket várhatóan az is to­vább élezi majd. hogy a kö­vetkező években az eddigi­eknél több fiatal végez az iskolákban. Különösen nehéz lesz azoknak a fiataloknak a munkábaállás. akik semmi­féle szakképzettséggel nem rendelkeznek, s ragaszkod­nak az íróasztalos munka­körhöz. A jelentkező feszült­ségek feloldását nehezíti, hogy munkaerőtervezésünk gyakorlata elmarad a köve­telményektől. s a munkaerő­gazdálkodási szempontok nem érvényesülnek az okta­táspolitikában. A foglalkoz­tatáspolitika jelenlegi esz­közrendszere a mai igények­nek még megfelel, de az úi követelményeknek már nem — mutatott rá. A korszerűsí­tés, a bővítés megkezdődött, s több új intézkedés előkészí­tése folyamatban van. Élő emlékezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents