Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

1987. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tárcaközi ülésen r az ünnepi kínálatról Mint ismeretes, a közel­múltban koordinációs tárca­közi munkacsoport alakult, amelynek feladata, hogy az utóbbi időben tapasztalható nagyarányú felvásárlás elle­nére biztosítsa a lakosság áruellátását a termelők, a kül- és belkereskedelem munkájának összehangolá­sával. A munkacsoport veze­tője, Spilák Ferenc belkeres­kedelmi miniszterhelyettes adott tájékoztatást az eddigi döntésekről és azok várható eredményeiről. A munkacsoport eddig egyebek közt döntést hozott az építőanyag-forgalmazás rendjéről, s intézkedett, hogy az építkezők kellő időben tá­jékozódjanak lehetőségeikről, illetve teendőikről az anyag- beszerzéssel kapcsolatban. Aki a már birtokában lévő építőanyag-utalvány alapján megállapodott a gyártó cég­gel, még az idén garantáltan hozzájut az építőanyaghoz. Az élelmiszer-kínálat javí­tása érdekében a munkacso­port állásfoglalása alapján a MÉM szükség esetén terven felül 2000 tonna húst szállít a kereskedelemnek, a tejipar pedig többlet tejport és va­jat, a gabonaipar többlet rizst importál. Mivel a mo­só- és tisztítószerek iránt is igen megnövekedett a keres­let, a munkacsoport felkérte a Külkereskedelmi Miniszté­riumot, hogy mihamarabb intézkedjék az import alap­anyagok beérkezése érdeké­ben. Felhívta a kereskedelmi vállalatok figyelmét is, hogy a keresleti cikkekből foko­zottan töltsék fel készletei­ket. A munkacsoport legutóbbi ülésén a többi között átte­kintette az év végi ünnepek várható árukínálatát. Megál­lapította, hogy az élelmisze­rek döntő többségéből ele­gendőnek ígérkezik a meny- nyiség, édesipari termékek­ből is kielégítő lesz a vá­laszték, ám a szaloncukor és a díszdobozos desszertek kí­nálatának javítására további tárgyalások szükségesek az iparral. A déligyümölcs-be- hozatalra kapott importkere­tek döntő hányadát a válla­latok narancs és mandarin behozatalára kívánják fordí­tani, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium azonban szorgal­mazza, hogy színesebb le­gyen a választék, s a lehető­ségekhez képest próbáljanak vásárolni banánt és más dé­ligyümölcsöket is. Az ellátás kritikus pontja immár hónapok óta a tartós fogyasztási cikkek kínálata. A munkacsoport határozata értelmében a kereskedelem további tárgyalásokat folytat a hazai termelőkkel, hogy a leginkább keresett termékek — színes tévék, fagyasztólá­dák, automata mosógépek — az év végi ünnepek előtt kaphatók legyenek az üzle­tekben. Importból a kará­csony előtti hetekben a szo­kásos mennyiségű, az év ed­digi időszakánál színesebb áruválaszték érkezik, mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokból. Az egész évben forgalomba kerülő import­cikkeknek az időarányosnál jóval nagyobb része kerül ekkor az üzletekbe. A tárcaközi munkacsoport legközelebbi ülésén ellenőrzi az addig hozott döntések végrehajtását. Kétnapos tanácskozás Rendszerelemző szervezetek A döntések előkészítését segítő rendszerelemző szol­gáltató szervezetek alakul­nak a jövőben hazánkban. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia elkészítette ezek elvi ter­vét. A Pécsett kedden kezdő­dött rendszerelemzési anké- ton többek között erről adott tájékoztatást Kiss István, az OMFB rendszerelemzési iro­dájának igazgatója. A mű­szaki, a gazdasági és a po­litikai rendszerek korszerű­sítéséhez egyaránt haszno­sítható elméleti és gyakorla­ti tapasztalatok közreadásá­ra szervezett kétnapos tudo­mányos tanácskozást azért rendezték a mecsekaljai vá­rosban, mert az egyik ilyen új típusú szervezetet éppen ott hozzák létre. A londoni közgazdasági egyetemtől vett know-how, a számító- gépes programcsomag és a „kiképző” szakemberek stáb­ja már együtt van, a szol­gálat munkatársainak felké­szítése után kezdhetik majd meg munkájukat a különfé­le rendszerelemzésre képes, a döntéseket segítő új szer­vezetek. A pécsi ankéton többek között hangsúlyozták, hogy a világszerte sikeres korsze­rű rendszerelemzési mód­szereket a hazai gyakorlat­ba is haladéktalanul be kell vezetni. A bonyolult válla­lati, intézményi rendszerek összetett és sokoldalú elem­zésére alkalmas módszerek nem csupán az egyes ele­mek alaposabb megismeré­sét. hanem együttműködé-j sük javítását is lehetővé te­szik. Vallja: csak a tudás, a munka érdeme! tiszteletet „Karcagon, a kunlaposi ta­nyavilágban születtem. Nem messze tőlünk lakott egy öreg lókupec, még pöttöm koromban ő tanított meg ar­ra, hogy ha kérdezi valaki; Mi leszel, ha nagy leszel? — egyszerűen csak azt vála­szoljam: dr. Cs. Nagy Mihály igazgató.” Az öreg tréfája valóra vált. A kunsági szegénypa­raszt fiából a középiskola be­fejezése után gyári munkás, majd minisztériumi osztály­vezető-helyettes, később gaz­dasági igazgató lett. Tizenhét év után a negyedik jelentős „állomástól” is búcsúzik. A Szolnok Megyei Állami Gaz­daságok Szakszolgálati Állo­másának vezetője átadja a stafétabotot. Megtudom: a négy gyerek közül csak őt tudták tanít­tatni a szülei. A mezőgazda- sági középiskola befejezése után a környéken nem ka­pott munkát, így Budapestre került gyári munkásnak. Mondja: Itt tanult meg ke­ményen dolgozni, s megérte­ni, hogy az embernek a munkája után van becsülete. 1949-ben Nagy Mihályt munkáskáderként „kiemel­ték” a gyárból, s a Földmű­velésügyi Minisztériumban kapott állást. A beosztásához szükséges ismereteket feltét­lenül meg kellett szereznie. Levelező hallgatóként elvé­gezte az Agrártudományi Egyetem közgazdasági karát. — A minisztériumban töl­tött öt év alatt nagyon sokat tanultam. Az ott magamba szívott tudást a későbbiek során jól tudtam hasznosíta­ni. 1954-ben saját kérésemre vidékre helyeztek. Török- szentmiklóson, a Szenttamási Állami Gazdaságban lettem Igazgató. — Az előző munkahelyvál­tása is elég regényes, de hu­szonévesen vezetői, gazdál­kodói tapasztalat nélkül el­vállalni egy ilyen felelősség- teljes beosztást nagy önbiza­lomra vall... — Igen, 27 évesen nevez­tek ki igazgatónak. A legna­gyobb gondot nekem az je­lentette, hogv nem ismertem az embereket. Kapcsolatokat teremteni, szót érteni a munkatársakkal, közel két­ezer ember munkáját szer­vezni, irányítani nem volt egyszerű dolog. Elméletben tudtam, hogy mit kellene tennem, de a célok elérésé­Egy öreg tréfája valóra vélt Regényes munkahelyváltás Metódus tápanyag pótlására hez az idősebb kollégák job­ban értettek. Akkor nagyon nehéz volt fejet hajtanom a „beosztottjaim” tudása előtt, s elfogadnom a véleményü­ket. Mindezek ellenére, ma is jóleső érzés visszagondolni a munkaköri vitáinkra, a kö­zös, megfeszített munkánk eredményeire. — Tizenöt évi gazdálkodói gyakorlat után, lehetősége nyílt megismerni az elméleti oldalt is. Azóta vezeti ezt a szakszolgálati állomást. Akik nem járatosak a mezőgazda­ságban talán még a nevét sem hallották ennek az állo­másnak. Mivel foglalkoznak az itt dolgozók? — A szakszolgálati állo­más célja, hogy a kutatók, s a termelők megismerjék egymás eredményeit, mun­kájuk során alkalmazzák ezeket. Nekünk gyorsan, pontosan kell dolgoznunk, mert a gazdasági szakembe­rek csak az időben érkező, a hiteles adatok alapján tud­nak dönteni. Hosszú idő telt el amíg a gazdaságok, a szö­vetkezetek vezetőit meg­győztük arról, hogy érdemes szolgáltatásainkat igénybe venni. S most, ezekben a pénzszűkös években újra harcba kell indulnunk, ugyanis az üzemek nagyon meggondolják, hogy mire költenek. Miközben a modern tech­nika rejtelmeivel ismerked­tem, s próbáltam saját mun­kám során hasznosítani, új barátokra, ismerősökre talál­tam, Sipos Sándorra, aki a talajtannak, Sváb Jánosra, aki a biometriának volt nem­zetközileg elismert tudója (már elhunytak), Antal Jó­zsefre, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem professzo­rára, s Debreceni Bélára, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorára. Közösen dolgoztuk ki az országos műtrágyázási irányelveket, amelyeket a MÉM is, a Tu­dományos Akadémia is al­kalmasnak ítélt arra, hogy az országban e metódus szerint pótolják a tápanyagot. Je­lenleg a szisztéma korszerű­sítésén dolgozunk, 32 növény termelési és tápanyag-után­pótlási tervét adjuk majd közre. Ezzel a megjelenés előtt álló tudományos munkával elérkeztünk napjainkig. — Ha az ember befejez va­lamit — mérleget készít. Most a nyugdíjas élet küszö­bén felteszem magamban a kérdést: Mit értem el? Mire lettem volna képes? Nem hagy nyugodni a gondolat — talán több van bennem, mint amit eddig adni tudtam. Ah­hoz, hogy nagyobb eredmé­nyeket érhessek el, talán hajlékonyabb természettel kellett volna megáldani a sorsnak. Hálás is vagyok a családomnak, a munkatár­saimnak, hogy mégis megér­tették bennem a jó szándé­kot. Én mindig a szakmának, mesterségemnek éltem, en­nek rendeltem alá mindent, ez nyomta rá bélyegét a csa­ládi életemre is. Nem volt könnyű mellettem feleségnek lenni. Nem tudok rangot tisztelni, csak a tudást és a szorgalmas, jól végzett mun­kát. Számomra ez a legfon­tosabb érték. — Kéri — Miről dönt az autonóm munkacsoport ? A főnök személyéről, a dolgozók fizetéséről A három munkacsoport a megalakulás utáni első év­ben összesen 34 főből állt. s Í70 ezer darab úgynevezett kalandert készített. A máso­dik évben létszámuk 31-re olvadt, termelésük viszont 287 ezer darabra emelkedett. A következő évben már csak 27-en dolgoztak, ámde 305 ezer darabos termelést terveztek. Azaz a termelé­kenységük az egyik évben 18, a másik évben csaknem Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke a közel­múltban kifejtette, hogy a különböző szaktárcák között egyelőre nem jött létre meg­állapodás e formák elterjed­tebb alkalmazásáról. Ám — mint hangsúlyozta — nem szabad lemondani róluk: a további kísérletezések egye­lőre vállalati kezdeményezé­sekre folynak. A magyar gazdaságnak égetően szüksé­ge van a teljesítmények mind minőségi, mind meny- nyiségi növelésére, s ebben többek között számítani le­het a dolgozók egészséges munkaszellemére építő belső vállalkozásokra. Adott egy. a piacon kelen­dő termék. Ehhez jelen van az anyag, az energia, s többé-kevésbé kidolgozott gyártási eljárás. Itt válik je­lentőssé egy olyan munka- csoport. mely nagy önállósá­got — autonómiát kap ab­ban. hogy a termékből mi­nél többet, minél jobb mi­nőségben gyártson. Miben áll az önállósága? Egyrészt abban, hogy veze­tőjét maga választja meg. Maga dönti el, hogy — az anyagellátáshoz, szállításhoz Újszerű a módszerben az is, hogy a vállalat vezetősé­ge és a csoport között a konkrét feladatot illetően szerződéses viszony van. Többek Között ez tartalmaz­za a minőséggel összefüggő követelményeket is. melyek szintén világosak. A selei- tért nem jár semmi. Nem véletlen, hogy az amcs-szisz- téma alkalmazásának egyik üdvözítő hatása éppen a minőség javulásában mutat­kozott meg. Sorolni lehetne azokat a hatásokat is, amelyek a köz­20 százalékkal emelkedett. Az imponáló adatok mögött nem varázslat rejlik, noha iparunkban egyre elterjed­tebb elnevezés: amcs. a fur­csasága miatt akár varázs­igének is beillene. Ügy tűnik, a lehetségesnél lassabban hódít teret gaz­daságunkban a vállalaton belüli vállalkozások egyik, a nemzetközi tapasztalatok szerint bevált formája: az autonóm munkacsoport. igazodván — milyen munka­idő-beosztásban dolgozik, önállóan dönt a szabadságok kiadásáról. S még két igen lényeges dologban, az eddi­gi „hagyományoktól” eltérő­en. autonóm módon dönt ar­ról. hogy a csoport tagjai közül ki mennyit keres, és mennyi legyen a csoport lét­száma. Igazi, minőségi újdonságot ez a két utóbbi lehetőség je­lent. Tanulságos megnézni, milyen gyakorlattal oldották ezt meg a Taurusnál, egy skandináv vállalat tapaszta­latának fölhasználásával. A dolog lényege egyszerű: ki­számították, hogy az előző évben egy kalanderre meny­nyi bérköltség jutott Ezt a számot beszorozták az új év­re tervezett darabszámmal, s így megkapták a munka­csoport felhasználható bértö­megét. A feladat és az arra szánt pénz világos ismereté­ben a csoport érdeke egyér­telművé vált: a kiszabott munkát minél kevesebben, minél rövidebb idő alatt végrehajtani. Hogy ez mi­ként sikerült, arról a beve­zetőben felsorolt adatok nyújtanak képet. vetlen hozamon kívül „járu­lékos" előnyöket hoztak. Például, hogy a felszabaduló munkaerőt olyan helyekre lehetett csoportosítani, ahol hiányzott a munkáskéz. S az ilyen sorsra jutók az új he­lyen hasznosítani igyekeztek az amcs-ből nyert tapaszta­latokat. Nem lényegtelen az sem. hogy a csoportok új emberi tartalmakkal is gaz­dagodtak. színesedtek. Mindamellett rá kell mu­tatni : az amcs önmagában korántsem oldja meg az ipa­runk előtt tornyosuló hatal­mas feladatokat. Hiszen al­kalmazkodási köre aligha le­het tág a belátható jövőben. Olyan termék kell hozzá, amely hosszabb távon jól el­adható a piacon, s a gyártás anyag-, energiaigénye zök­kenőmentesen kielégíthető. Ma. amikor gyáraink apró importalkatrészek hiányával, késedelmével küszködnek, az ilyen termékek száma igen­csak véges. Tehát ha volná­nak is belső vállalkozók — jól képzett, tettre kész szak­emberek — egy-egy vállalat­nál. komolyan vehető szerző­dés megkötése épp a hiá­nyokkal küszködő vállalati vezetőség oldaláról csaknem lehetetlen. A vgmk-k versenytársai Az eddigi tapasztalatok szerint az amcs kiváló ver­senytársa egy másik belső vállalkozási formának: a vállalati gazdasági munka- közösségnek. Mivel az utób­bi forma a nem főmunka­időben végzett tevékenysé­gek közé tartozik: sokan a visszafogásukat szeretnék látni. Ügy tűnik, az amcs alkalmas arra. hogy a reform szelleméhez illő. ver­senyen alapuló módon hó­dítson el teret a vgmk-tól. Ez sokkal rokonszenvesebb, mint az adminisztratív mód­szerekkel való korlátozás. Ám nem nehéz belátni, hogy amíg gazdaságunkat át- meg átszabdalják a hiányjelen­ségek. addig a hórukkmun­kákra. hétvégi feladatokra örömest vállalkozó vgmk-k jövőjét nem kell a rendsze­res. napi 8 órai munkára alkalmazható amcs-rend- szertől félteni. Az autonóm munkacsopor­tok működtetésében nem ne­héz észrevenni a magyar re­form szelleméhez jól illesz­kedő jegyeket. Már nevük­ben is kiemelődik az önálló­ság követelménye: jogokat kapnak, s ezek gyakorlásá­ba kívülről nem szólhat be­le senki. Azaz a vállalatve­zetőség, mely a kormány­zattól — joggal — nagyobb önállóságot kér magának, „házon belül” maga is gya­korolhatja a döntésbeli „ön- korlátozást”. Az amcs térhó­dítása tehát a felnőttebb gondolkodásmód előretörését is jelentené. M. P. Több szabadság és felelősség Szerződnek a vállalattal A Cibakház! Vörös Csillag Tsz cipőüzemében az idén 23 millió forint értékben gyártanak cipőfelsőrészt és cipő­talpat a Martfűi Cipőgyár részére. Jelenleg női szandálok és magasszárú fiú sportcipők felsőrészeit készítik az üzemben Fotó: D. G. Úf modell Gépjavítás kampány után A mezőgazdasági gépjaví­tás, -karbantartás új, taka­rékos módszereiről tanács­koztak Pest megyei szakem­berek kedden a Gyáli Sza­badság Tsz-ben. A tanácskozáson a MÉM Gödöllői Műszaki Intézeté­nek szakemberei elmondták: olyan új, a gépműhelyekben alkalmazható szervezési mo­dellt alakítottak ki, amellyel egy átlagos nagyságú tsz évi másfél millió forintot taka­ríthat meg anélkül, hogy beruházásra kényszerülne. A modell lényege, hogy az ed­digi gyakorlattal ellentétben közvetlenül a betakarítási kampány után ajánlja a gépjavítási munkák megkez­dését. Ehhez jóelőre gon­doskodni kell a jelentősebb alkatrészekből tartalékról, és el kell végezni a megelő­ző karbantartást. Jelenleg e mezőgazdasági üzemek na­gyobb része a géppark javí­tását a téli időszakra ha­lasztja, ezáltal a munka tor­lódik, hónapokig a szabad­ban rozsdásodnak a gépek. Mindez tetemes többletkölt­séggel jár. A folyamatos, kellő körültekintéssel meg­szervezett gépjavítás nyo­mán viszont csökken az anyag- és energiaráfordítás, gyorsabb a munka, megbíz­hatóbb a gép, növekszik a termelés biztonsága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents