Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
1987. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kambodzsai vondég Kőtelken Szolidaritási nagygyűlés Stabilizáció, kibontakozás Mi van a Mezősén tarsolyában? Tegnap, a délelőtti órákban a megyébe érkezett Pel Tong Cior. a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének titkára. A Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Sándor László megyei titkár fogadta a vendéget, tájékoztatta azokról az időszerű tennivalókról, amelyek a népfrontmozgalom vezetőit és aktivistáit napjainkban foglalkoztatják. Délután a kambodzsai vendég továbbutazott Kőtelekre, ahol a tanácsházán találko(Folytatás az 1. oldalról) red típusú fejlhőház, három silóblokk, átalakították az istállókat, és karámmal kerített, úgynevezett pihenődombokat alakítottak ki a teheneknek. A szenttamási kerületbe a napokban érkezett meg a világbank által meghatározott típusú fejőberendezés, még az idén ott is befejeződik a korábbinál korszerűbb, ugyancsak ötszázas telep kialakítása. A műszaki-technikai megújulásnak máris megmutatkozik a haszna az ágazat gazdálkodásában. A tartás- technológia váltással együttjáró időszaki visszaesés után a korábbinál több tejet adnak a kötetlen körülmények között tartott tthenek. A fejéstechnológia korszerűsítése révén az addigi 70—75 százalékról mintegy húsz százalékkal javult a feldolgozóipar által első osztályúnak minősített tej aránya. Figyelembe véve az első és a harmadosztályú tej átvételi ára közötti literenkénti negyven filléres különbséget, és az állami gazdaságból évente értékesített öt-öt és fél millió liter árutej mennyiségét, ez bizony lényegesen javíthat1985 végén fejeződött be a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat szolnoki, Rákóczi úti üzemének korszerűsítése. A város egykori első kenyérgyára jó ideje már süteményüzemként dolgozott, hiszen az új kenyérgyár fölépülésével a sütőipar rendre megszüntette a régi, elavult, kisüzemi technológiával dolgozó pékségeit. A rekonstrukció 50 millió forintba került, s 1986-ban a próbaüzem után a nyolcvan dolgozó már új termékekkel is bemutatkozott elsősorban - megyeszékhely lakóinak. Akkor 17—20 féle újdonság készült náluk, köztük az azóta közkedvelt kakaós kalács, a sajtos pogácsa is. Az üzem vezetői már akkor készülődtek, s termék- bemutatókon igyekeztek népszerűsíteni a különféle diétás termékeket is. Az egészségnevelési hónapok árubemutatóin, kóstolóin a cukorbetegek étrendjéhez fontos pékárukat is bemutatták, bár ezek készítése részben az alapanyag, részben a munkaigényesség miatt nem könnyű. Még az idén is úgy tűnt, sikerül megvalósítani a cukorbetegek régi kérését, a kereskedelem és néhány élelmiszeripari vállalat ösz- szefogásából diabetikus szaküzlet nyílik Szolnokon. Sajzott a község vezetőivel, majd kíséretükben a településsel ismerkedett. A termelőszövetkezeti üzemlátogatást követően felkereste az óvodát, az alkotóházat. a szabadidőparkot. A községii művelődési házban délután 5 órakor kezdődött barátsági szolidaritási nagygyűlésen megjelenteknek országa fejlődéséről, a kambodzsai nép életéről tartott tájékoztatót Pel Tong Chor. A nagygyűlés kambodzsai diákok műsorával zárult. ja az ágazat jövedelmezőségét. Ugyanígy a tejzsírtartalomnak az ugyancsak a korszerűsítéseknek betudható növekedése. Racionálisabb munkaerőgazdálkodást is lehetővé tesz a tartási és a fejési mód korszerűsítése. Amíg a sajtáras, mobil berendezésekkel huszonöt-harminc dolgozónak adott munkát a tehénállomány napi kétszeri fejése, addig mindössze öt-'hat szakmunkásra van szükség a fejőházban. A fal melletti jászlak megtöltésére szolgáló kosarakat is takarmánykiosztó gépek váltották föl. Ezekkel számítógép „segítségével” történik a tehenek etetése, bevezették ugyanis a Boscoop Agráripari Közös Vállalat takarmány- és költség optimalizálási programját. A pihenődombakon elkülönített, azonos fejési eredményeket produkáló jószágokból összeválogatott tehéncsoportok számára a kívánt tejtermelési színvonal eléréséhez legkisebb költséggel előállítható, legkedvezőbb beltartalmú takarmányösszetételt juttatják ki az etetőhelyekre. nos. hely, üzlethelyiség hiánya miatt ez a terv nem valósult meg. de áruházak és szaküzletek is igényelték a termékeket. 1987 májusától így a Rákóczi úti sütőüzem — szigorú előírások és tech- nilógia alapján — engedélyt kapott a szénhidrát- és kalóriaszegény Graham kenyér, a diétás búzatöretes és búzakorpás kenyér, valamint a diétás zsemle készítésére. Bár az igények, a kereskedelem megrendelése szerénynek bizonyult, a nyáron már Jászberénybe. Karcagra is szállítottak hetenként egyszer e termékekből. A kezdeti siker után váratlan akadály keletkezett. A diabetes termékek alapanyagát, az úgynevezett C lisztet szállító Csongrád megyei gabonaipari vállalat bejelentette. hogy import alapanyag. Glutin hiányában nem tudja a szolnokiak megrendelését teljesíteni. Ezért augusztustól szeptember végéig a vásárlók nem kapták meg se a megyeszékhelyen. se más városokban megszokott kenyerüket, süteményüket. Ügy tűnik, szeptember végétől az alapanyag-ellátás ismét lehetővé teszi a Graham kenyér és társai gyártását. Ezen a héten már útnak indult — Szolnokon kívül Jászberénybe is — az első szállítmány.“* Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Magda Kossuth-díjas írónak, műfordítónak irodalmi tevékenysége elismeréseként, születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese. * • • Az Elnöki Tanács dr. Harmattá János akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, tudomány- szervező tevékenységéért, valamint a nyelvtudományban kifejtett munkássága elismeréseként. 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság aranykoszo- rúval díszített Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla művelődési miniszter pénteken adta át. Termésbiztonság Új vetőmag- kezelési eljárás A termésbiztonságot növelő vetőmagkezelési eljárással, az úgynevezett inkuszt- rálással javítják a vetőmagvak minőségét az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete Kísérleti Gazdaságának erdőháti vetőmagüzemében. Az eljárás során a szemet, valóságos második maghéjként védő, különleges anyagokkal vonják be annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a kelése, s jobban elviselje a vetést követő esetleges kedvezőtlen hatásokat. A módszer bevezetésére, a szükséges technológia megteremtésére csaknem 10 millió forintot költöttek. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával az NSZK-ból szerezték be azokat az alapgépeket, amelyekből kialakították a vetőmagfeldolgozás technológiájába illeszkedő inkusztráló gépsort. A különböző berendezéseket vezérlő automatika egészíti ki. A berendezéssel óránként 10—15 tonna búza, illetve 5—10 tonna egyéb vetőmag kezelését oldják meg. Az idén várhatóan 1500—1600 tonna hibridkukorica vetőmagot inkusztrálnak a termelési rendszerek számára. A különleges kezelési eljárás valamennyivel megnöveli ugyan a vetőmagvak árát, de jelentősen javítja a termelési biztonságot. A Központi Bizottság július 2-i ülésén elfogadott kibontakozási program, az erre alapozó, a pártdokumentumokban megfogalmazott célok eléréséhez a kívánatos teendők elvégzésének módjait konkretizáló kormányprogram, illetve a Szolnok Megyei Pártbizottság nemrég megismert feladatterve nélkülözhetetlen fogódzókat ad a vállalatoknak és szövetkezeteknek az évtized végéig megoldandó gazdálkodási feladatok meghatározásához. Nem téved azonban, aki úgy gondolja, hogy csupán ezekből a dokumentumokból egyetlen cég kollektívája, vezetősége sem olvashatja ki a náluk a továbbhaladás érdekében megteendő lépéseket. A központi és a megyei politikai szerveknél még az egyes minisztériumoknál elvégzett elemző munka sem pótolja az elkövetkezendő évek vállalati stratégiájához mindig is nélkülözhetetlen, a helyi adottságokat és a piaci hatásokat számba vevő analízist. Biztos csalódtak azok a — remélhetőleg kisebbségben lévő vállalati vezetők —, akik arra számítottak, hogy a legutóbb született országos határozatok pontosan megmondják, mit is kell nekik tenniük. Csak azoknak adnak ugyanis támpontot, segítséget ezek a döntések, akiknek már jó ideje „van valami a tarsolyukban”, tudják, hogy a most elfogadott célok felé milyen eséllyel haladhatnak. A Szolnoki Mezőgép Vállalat vezetői például megoldhatatlan dilemmával kerültek volna szembe, amikor minden az előbb említett dokumentumból azt olvasták, hogy a tőkés export növelése a népgazdaság létfontosságú érdeke, náluk viszont a már az idei konvertibilis bevételi terv teljesítése is csak rendkívüli erőfeszítések árán, a vállalat megszokott tevékenységétől meglehetősen idegen munkák kényszerű elvállalásával sikerülhet. Csakhát nem egy „jó hivatkozási alap” megtalálása, a kereslet csökkenésével való magyarázkodás volt a céljuk, hanem külföldi piaci pozíciók megőrzése. Tudomásul kellett venni: az agrár termékek világpiaci árának csökkenése — mindenhol — itthon, a szocialista és a tőkés országokban egyaránt — rontotta mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzetét, kevesebb pénzük jut gépeik megújítására. A kereslet pangása viszonylag tartósnak ígérkezik. A felismerésből levont következtetés: meg kell gyorsítani a Mezőgép termékválasztékának korszerűsítését. A vállalatnál bár rendszeresen képesek voltak új gyártmányokkal a vevőik elé állni (többek között ennek köszönhető, hogy az előző két esztendőben 60 százalékkal több gépüket tudták eladni a legfejlettebb országokban) — a termékfejlesztő munka nemcsak a mindenkori eladási gondok tükrében bizonyult késlekedőnek. A legkorszerűbb gyártmányok kínálói ugyanis most is partnerre találnak. A legfőbb alap, biztosíték a vállalat és az ország számára egyaránt kívánatos megújuláshoz a gondokkal való szembenézés, a „kihívás” elfogadásának képessége. Ehhez a „hátországhoz” kell azonban más is: például a megújulás kényszerébe „beletörődni”. Biztos, hogy a Mezőgép gyáraiban nem fogadják majd a tervek valóra váltását megakadályozó ellenérzéssel a legújabb, a szakma élenjáróitól vásárolt licenceket — a korszerű konstrukciós megoldások technológiák befogadásához már évekkel ezelőtt hozzá kellett szokni. A takarmánytermesztés és -hasznosítás technológiájának teljessé tételét szolgáló berendezések (például a gyeptelepítést és -művelést szolgáló eszközök, vagy a szénát, a silót kiosztó gépek) gyártásának megkezdése sem okozhat különösebb gondot. Az igazi újdonság inkább a tervező műszaki gárdára vár. A Mozőgóp már tavaly elkezdte egy kicsit visszájára is fordítani több mint egy évtizedes gyakorlatát : világcégeknek, a Claasnak, a John Deere-nek, a Hestonnak sikerrel ajánlott a külföldön készülő alapgépekhez saját tervezésű szecskázó adaptereket. Az idén már 70—30 darabos sorozatokat rendeltek a partnerek, a cél pedig — a mostani nagyobb teljesítményű gépeket is kínálva — mind nagyobb szériákat elérni. Szinte minden a terméken, annak korszerűségén múlik: megfelelő szintet elérve ebben az esetben még rossz piaci helyzetben is van esély az eladásra. Ha ráadásul még hazai szellemi erőket „hadra fogva” képes újdonsággal jelentkezni egy-egy cég, még kifizetődőbb az üzlet bármelyik piacon. De nemcsak a termékfejlesztés, a saját műszaki gárda jobb hasznosításáról érdemes gondolkodni. A partneri kapcsolatok terén is muszáj megpróbálni a még járatlan utakat. A Mezőgép például nemrégiben kezdett a Bauer osztrák céggel kooperációban öntöző berendezéseket gyártani. Már dolgozik a két vállalat egy közös fejlesztő irodája is, és közeli a következő lépés is: a Bauer, a KITE mezőgazdasági termelési rendszer és a Szolnoki Mezőgép a közeli jövőben (a tárgyalások befejezés előtt vannak) közös vállalatot alapít. Az iparvállalat a termelés területén nála új szervezeti formától több előnyt is vár. A korábban említett korszerűsítési törekvések azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő műszaki hátországot sikerül kiépítenie a vállalatnál. Ehhez jó alapot ad a nemrég kialakított fejlesztési gyáregység, de tagadhatatlanul van még tennivaló bőven. Szolnokon a gyorsabb, igényesebb munkát lehetővé tévő, „számítógéppel támogatott”, úgynevezett CAD/CAM módszer bevezetését tervezik. A computerek megvásárlásához szükséges pénzt egy ipari minisztériumi pályázat sikeres elnyerésétől is remélik. Egy éve vannak kedvező jelei a fejlesztő tevékenység eddigi, tovább is folytatódó centralizálásának, illetve a MÉM Műszaki Intézeténél közösen létrehozott fejlesztő iroda működésének. A már az idén piacra került új saját gyártmányok is jórészt ezeknek a változásoknak köszönhetők — felgyorsult a technikai megújulást segítő munka. A továbblépést pedig egy nemsokára megalakuló, ahogy a vállalat vezetői fogalmaznak, stratégiai fejlesztések feladatait is felvállalni képes, kiváló szakembergárdával megalakuló önálló budapesti fejlesztő részleg jelenti majd. Ettől remélhető, hogy a Szolnoki Mezőgép képes lesz rendszeresen vevői igényeit megelőzni. A fejlesztő munka sikeressége, a vásárlók „óhajának” követése persze mit sem ér egy nagyvállalatnak is kifizetődő költségekkel előállítható sorozatban készülő termékek nélkül. Ha minden eddig felsorolt terv valóra válik is, a Mezőgép saját „kibontakozási programja” sikertelen lesz, ha nem sikerül mérsékelni a termékek előállításának fajlagos ráfordításait. Számos gyártási technológia vár (további) megújításra a vállalatnál, a világbanki termeléskorszerűsítési program keretében van is kínálkozó lehetőség feladatok megoldásához szükséges pénz előteremtésére. A szakemberek most dolgoznak azon. hogy a kínálkozó hitellehetőségből mennyivel érdemes élni. Többek között azt vizsgálják, melyik gyáruk tud gyorsan, legkésőbb két-három év alatt megtérülő beruházási javaslatot tenni, hogy tartós pénzügyi egyensúlyának veszélyeztetése nélkül a jók közül is melyiket vállalhatja magára a cég. És ez az utóbbi meglehetősen bonyolult kérdésnek tűnik ma, hiszen a gazdálkodás legfontosabb jövő esztendei feltételei, legfeljebb ha sejthetők. Ahogy Sziráki András vezérigazgató megfogalmazta: „Annyit tudunk, hogy 7 százalékkal kell csökkenteni árainkat, hogy a felhasznált alapanyagok ára nem változik, hogy a bérek „bruttósítására” valószínűleg nem kell hitelt felvennünk. Számításaink szerint az idénre tervezett adózatlan nyereségünk körülbelül felére csökken jövőre. Még így is jól járnánk majd, hisz az érdekeltségi alapunk növekedne. De ezekből a számítgatásokból semmi sem biztos! A jövő évi szabályozókat még nem rögzítették. Pedig ilyen jelentőségű döntések meghozatala előtt már legalább azt kellene pontosan tudni, hogy 1988-ban pontosan melyik elgondolásunkkal érdemes tervként valóban komolyan foglalkozni”. V. Szász József A Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepén ezekben a hetekben tart a paprikaszezon. Összesen mintegy ötven vagon paprikát készít elő az üzem savanyításra, illetve további feldolgozásra (Fotó: T. K. L) Korszerűbb tehenészeti telepeken jövedelmezőbb tejtermelés T. F. Sütőipari korszerűsítés után Negyvennégy féle termék a szolnoki üzemből Űjbél szállítják a diétás kenyeret és zsemlét
