Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 23. Ködoszlatók A köd mintha szövetsége­sül szegődött volna a fegy- verzetkorlátozás amerikai ellenfeleinek. Ha „rajta” múlik, ugyanis aligha ér­kezett volna meg Moszkvá­ba az amerikai külügjgohjL- niszter. George Shultz azon­ban fölült a helsinkiben a vonatra, s így időben meg­kezdhette tárgyalásait Edu­ard Sevardnadzéval. Ennek az eszmecserének pedig afig- hanem világtörténelmi ered­ménye lesz, hiszen sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban nem kételkednek abban, hogy a két külügyminiszter most már készre formálja a kö­zép-hatótávolságú rakéták teljes megsemmisítéséről szóló egyezséget, ez pedig példátlan a történelemben, mert először fordulna elő, hogy két világhatalom ön­ként lemond igen fontos fegyvereinek egy részéről. Eleddig ugyanis csak korlá­tokat szabtak a további fegyverszaporítás elé. Most viszont két teljes osztálynyi fegyvert, — a közép-, illet­ve az 500—1000 kilométer közötti hatótávolságú — ra-, kétákat — számolnak telj Péntekre vagy szombatra leméli a hírt a világ,, amely mintegy lábujjhegyre ágas­kodva próbál bepillantani a moszkvai ködfalak mögé, hogy koronatanúja lehessen egy nagy eseménynek. Ilyen prizmán át kicsit szimboli­kus is ez a köd: mintha sok esztendő haragos-sötét köd­függönyét végre szétszaggat­va jönne elő ez a megálla-, podás, amely egy hosszú és. sikeres fegyverzetcsökkenté-, si folyamatnak éppúgy in-, dulópontja lehet, mint a második enyhülés korszaká­nak. Ezek hát a mai — már. nem is túlzottan optimista — remények. Hiszen mind-, két fővárosban hangsúlyoz­ták, hogy a már csaknem kész eurorakéta-szerződésen túl megvitatják a hadásza­ti rakéták és más nukleáris töltet-hordozók 50 százalé­kos csökkentésének ideáját is. És természetesen szó lesz az újabb Gorbacsov—Reagan találkozóról, amely már a harmadik lehetne a sorban. S minden szempontból sors­döntő, mert ezen írnák alá az egyezményt. No meg az is egy jelképszerű tény: majd 15 esztendő után újra látogatást tenne az egyik nagyhatalom vezetője a má­sik fővárosában. A közeljö­vő ilyen forgatókönyvét Ír­hatják meg ezekben a na­pokban George Shultz tár­gyalásain, ha azok sikere­sek lesznek. Amennyiben igen, akkor bízvást hiheti a világ, hogy a nemzetközi viszonyok makacs ködfelhői dacára jobb lesz a politikai közlekedés a nyolcvanas év­tized vége felé, mint volt a kezdetén. Avar Károly Indiai erük — Tamil tigrisek Heves közelharc Jaffna utcáin Az indiai erők birtokában vannak már a katonailag fontos létesítmények és épü­letek Jaffna városban, de a tamil „tigrisek” fanatikus megszállottsággal védelme­zik térben egyre szűkülő ál­lásaikat. A csütörtöki badi- helyzetről kiadott közlemé­nyek szerint a jaffnai utcá­kon heves közelharc folyik egy-egy épület ellenőrzésé­ért. A Jaffnát keleti és nyuga­ti irányból körülzáról két in­diai hadoszlop a város szívé­ben egyesült. Az indiai ha­ditengerészet csütörtökön először avatkozott be a har­cokba. A város közelében hadihajói lőtték az LTTE ki­építette kikötőhidat és jóné- hány motorcsónakot meg­semmisítettek. Egyelőre nincs hír arról, hogy volt-e foganatja az in­diai békeerők felhívásának, miszerint kegyelemben ré­szesülnek azok a gerillák, akik lerakják a fegyvert. Szovjet—amerikai tárgyalások Eduard Sevardnadzc és George Shultz kézfogása (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) hárköszöntőkben hangzott el, s a szövegkörnyezetből arra lehet következtetni, hogy Shultz elsősorban a szovjet—amerikai kapcsolat- rendszer általános fejleszté­sére gondol, míg Sevard- nadze a konkrét feladatra összpontosított. Chartas Redman és Sen- nagyij Geraszimov komoly­nak és tárgyszerűnek minő­sítette az első napi tárgya­lásokat. A Redman szavai szerint építő, a problémák megoldására összpontosító megbeszélések csütörtökön az éjszakába nyúlóan folyta­tódnak. A két miniszter minde­nekelőtt a rájuk váró mun­ka pontosabb meghatározá­sával, ügyrendi kérdésekkel — mint a munkacsoportok száma, összetétele és felada­tai — foglalkozott. Shultz és Sevardnadze el­ső, mintegy kétórás megbe­szélésén először az emberi jogok kérdéseiről és huma­nitárius problémákról esett szó, majd a közepes hatótá­volságú és a hadműveleti­harcászati rakéták témájára tértek át, de még mindig négyszemközt. A rakétafegy­verek problémájának meg­vitatását szűk szakértői kör­ben folytatták, szovjet rész­ről Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára és Alek- szandr Besszmertnih kül­ügyminiszter-helyettes, ame­rikai részről Rozanne Rid- gway államtitkár és Frank Carlucci nemzetbiztonsági tanácsadó volt jelen. Ugyan­ebben a körben folytatódtak a miniszteri megbeszélések ebéd után, amikor a tár­gyalásokra szánt idő 60 szá­zalékát a rakéta-kérdésre, a fennmaradó időt a hadásza­ti fegyverek korlátozásának megvitatására fordították. A miniszterek tehát három té­makörrel, a közepes hatótá­volságú fegyverek, a hadá­szati fegyverek és az embe­ri jogok kérdéseivel foglal­koztak az első napon, este pedig tájékoztatót hallgat­tak meg a regionális vál­ságokkal foglalkozó munka- csoport tevékenységéről. A megbeszéléseken meg­vonták a szovjet és amerikai küldöttségeknek a nukleá­ris és űrfegyverzetről folyta­tott genfi tárgyaláson vég­zett munkája mérlegét, első­sorban abból a szempontból, hogy a két külügyminiszter szeptemberi washingtoni ta­lálkozóján elért elvi megál­lapodásnak megfelelően miként készítették elő a szovjet és az amerikai köze­pes hatótávolságú és had- műveléti-harcászati rakéták felszámolásáról szóló megál­lapodás szövegét. Egyebek között részletesen megvizs­gálták azokat a kérdéseket, amelyeket a küldöttségek­nek Genfben egyelőre még nem sikerült teljes mér­tékben egyeztetniük. A felek nagy figyelmet szenteltek a fegyverzetkor­látozás és -csökkentés terén teendő lépéseknek. Ezzel összefüggésben megállapí­tották, hogy a leszerelés problémáinak egészét fel­ölelő tárgyalásoknak újabb ösztönzést adhat a hadásza­ti támadó fegyverzet 50 százalékos csökkentését elő­irányzó megállapodás előké­szítésében történő előrelé­pés. Szovjet részről hangsú­lyozták, hogy már a közel­jövőben lehetségessé válhat ilyen előrelépés az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elvei kölcsönös tiszteletben tartása alapján, ami min­den kétséget kizáróan felté­telezi az ABM-szerződés szi­gorú betartását. Amerikai részről fenntartásokat han­goztattak, amelyek lényege, hogy változatlanul ki akar­ják vonni a megállapodás kereteiből az amerikai űr- fegyverzet kifejlesztésének kérdését. Mindamellett meg­értés mutatkozott abban, hogy a hadászati támadó­fegyverzet és a világűr kér­désében intenzívebbé kell tenni a mindkét fél számára elfogadható megállapodások kidogozását. Eduard Sevardnadze csü­törtökön ebédet adott Geor­ge Shultz és kísérete tiszte­letére. Ezen szovjet részről megjelent Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter, Ana­tolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, Vlagyimir Ka- mencev, a Minisztertanács elnökhelyettese, számos mi­nisztériumi és főhatóság ve­zetője, a tárgyalások szovjet és amerikai részvevői, va­lamint más hivatalos szemé­lyiségek. A tárgyalások pénteken folytatódnak. Külön siltéközpont létesül Kongresszusra készül a Kínai KP Pekingben sajtóértekezle­ten jelentették be, hogy kü­lön sajtóközpontot hoznak létre a Kínai Kommunista Párt október 25-én megnyíló 13. kongresszusának időtar­tamára. A sajtóközpont il­letékes szóvivője szerint ed­dig több mint négyszáz kí­nai és külföldi újságíró kér­te akkreditálását a kong­resszus helyszíni tudósításá­ra. Figyelemmel kíséri majd a pártkongresszus esemé­nyeit többek között a kínai fővárosban működő 140 ál­landó külföldi tudósító, öt­ven újságíró lesz jelen Hong­kongból, Makaóról és való­színűleg Tajvanról, s mint­egy kilencven különtudósító érkezik Pekingbe húsz or­szágból, köztük az Egyesült Államokból, a Szovjetunió­ból és az európai szocialista országokból. Az 1956. szeptemberében megtartott 8. pártkongresz- szus óta ez az első olyan kongresszus Kínában, amely­nek nyitó és záróülésén je­len lehetnek külföldi újság­írók is. Arra, hogy külön sajtóközpontot rendeznek be egy pártkongresszus alkal­mából, még nem volt példa a Kínai Kommunista Párt kongresszusainak történe­tében. Úi chilei törvény Szigorú eljárások baloldaliak ellen A chilei juntával szem­benálló politikai erők szer­dán egyöntetűen az emberi jogok semmibevételének ne­vezték a katonai kormány­zat által előző nap jóváha­gyott „marxista-ellenes” tör­vénytervezetet. Az új törvény szigorú büntetéseket helyez kilátás­ba azok ellen, akik lehetővé teszik, hogy baloldali, mar­xista meggyőződésű szemé­lyek nézeteiket a sajtóban közzétegyék. A törvény ki­mondja, hogy ez utóbbiakat nem alkalmazhatják bizo­nyos „kényes” állásokban, így a tanári és újságírói pá­lyán. MOSZKVA A tudományos szerveze­teknek a teljes önelszámolás és önfinanszírozás rendszeré­re való átállásáról hozott kö­zös határozatot az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány. A társadal­mi-gazdasági fejlődés gyorsí­tására a párt XXVII. kong­resszusán hozott határozat következetes végrehajtása megköveteli, hogy gyorsan hasznosítsák a tudományos­műszaki haladás, a tudomá­nyos-kutató, tervező és tech­nológiai szervezetek gyökeres átalakításának eredményeit. KUVAIT Rakéta csapódott be és robbant csütörtökön kora reggel egy tengerre telepí­tett kuvaiti olajkikötő állo­máson a Perzsa (Arab)-öböl északi részén. Az AP hír- ügynökség jelentése szerint feltehetően iráni tulajdon­ban lévő, kínai gyártmányú Silkworm típusú rakéta volt. A becsapódás idején hajó nem tartózkodott a töltőállo­máson, de az állandó sze­mélyzet három tagja megse­besült. és komoly anyagi ká­rok keletkeztek. NEW YORK Az ENSZ közgyűlése szer­dán egyhangúlag elfogadott határozatban támogatásáról biztosította a közepes ható- távolságú és hadműveleti­harcászati rakétákról szóló szovjet—amerikai elvi meg­állapodást. és felszólította a két ország kormányát: mi­előbb kössék meg az erről szóló szerződést. STOCKHOLM Joseph Brodsky — oroszul író amerikai költő és esszé­ista — kapta meg az idei irodalmi Nobel-díjat. A díjat odaítélő Svéd Akadémia min­denekelőtt Brodsky költésze­tének intellektuális és ér­zelmi gazdagságát méltatta. Andreotti az Öbölről Végre kell hajtani a BT határozatát Az olasz külügyminiszter felszólította Iránt és Irakot, hogy minden módon sejt­sék elő az ENSZ-főtitkár bé­kéltető tevékenységét. Giulio Andreotti szerdán Rómában külön-külön fo­gadta a két ország nagykö­veteit. A Biztonsági Takács soros elnöki tisztségét betöl­tő Olaszország külügymi­nisztere az értesülések sze­rint figyelmeztette a két or­szágot: az ENSZ rendezési erőfeszítéseinek kudarca ese­tén azt a háborús felet, amely szembeszegül a ren­dezést szorgalmazó BT-hatá- rozattal, büntető intézkedé­sekkel sújtják. Andreotti szerdán találko­zott Sedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával is. Az olasz külügyminiszter vasárnap New York-ban tárgyal Pé­rez de Cuellar ENSiZ-főtit- kárral. Űjabb iráni Silkworm-ra- kéta csapódott be csütörtö­kön a kuvaiti Mína el-Ah- madi nagyforgalmú olajki­kötő körzetében. Az ország hadügyminisztériuma szerint jelentős károk és személyi sérülések vannak. A kuvaiti hadügyminisz- tériumi közlemény agresszió­nak minősítette az eseményt. A fegyver szerintük kínai gyártmányú Silkworm-raké- ta volt, amelyet az irániak lőttek ki az Iraktól részben elfoglalt Fáó-félszigetről. az Öböl északi pontjáról. Sza- lem esz-Szabah sejk, had­ügyminiszter — részletesebb kifejtés nélkül — azt is kö­zölte. hogy Kuvait intézke­déseket tesz az ilyen típusú rakéták elleni védelemre. Csütörtök este Hoszni Mu­barak egyiptomi elnök köz­leményben ítélte el a Ku- vaitot ért reggeli támadást, bejelentve, hogy akár egyol­dalúan, akár más arab álla­mokkal összefogva Egyiptom kész segítséget nyújtani a megtámadottnak. Ez már a második alkalom, hogy az egyik legerősebb hadsereggel rendelkező Egyiptom elnöke felajánlotta aktív segítségét Kuvaitnak. Husszein jordá- niai uralkodó telefonon biz­tosította szolidaritásáról a kuvaiti vezetőket. Mitterrand hazautazott az NSZK-ből Sajtóértekezlet a hivatalos látogatásról Szerda délután repülőgé­pen hazautazott Hannover­ből Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Az NSZK-ban tett hiva­talos látogatásának eredmé­nyeit még elutazása előtt megtartott sajtóértekezletén értékelve kifejtette: A véleménycserék lehető­vé tették Párizs számára Bonn politikájának jobb megértését. Közlése szerint a tárgyalások súlypontját a nyugat-európai államok kö­zelítése, a közös Európa épí­tésével kapcsolatos kérdések alkották. Mitterrand búcsúzóul is szükségesnek tartotta hang­súlyozni az atomelrettentés politikájának és így e fran­cia stratégiának a fontossá­gát is, megismételve azt a véleményét, hogy — szavai szerint — a második világ­háború utáni „fegyveres bé­két” is a kölcsönös nukleá­ris elrettentés tartotta fenn. Újra rámutatott azonban, hogy országa e stratégiájával is a háború megakadályozá­sára, nem pedig háborúk megnyerésére törekszik. NSZK-beli sajtóértekezletén ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország rendel­kezni fog mindázokkal a fegyverekkel, amelyekkel más országok is rendelkez­nek, s ezek közé sorolta a neutronbombát is. Könnygázgránáttal támadtak a dél-koreai Kvanzsn város­ban a kormánypárt elnök jelöltjére Ro Te Vu-ra. Ebben a városban hét évvel ezelőtt a rendőrség brutálisan támadott rá a tüntetőkre, aminek következtében sokan meghaltak (Telefotó: AP — MTI — KS) Gandhi nyilatkozata Imerikai katonai felszerelések Indiának Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő közlése szerint or­szága korszerű katonai fel­szereléseket kért az Egye­sült Államoktól — és min­den bizonnyal meg is fogja kapni azokat, legalábbis nagyrészüket. Á miniszterel­nök csütörtökre virradóra ért haza washingtoni látoga­tásáról. Tárgyalásairól a re- pülőúton nyilatkozott indiai újságíróknak. „Mindmáig gyakorlatilag csak technoló­giákat vásároltunk katonai célokra az Egyesült Álla­moktól. Most viszont olyan eszközök megvételére ter­jesztettük be igényünket, amelyeket más forrásokból nem tudunk beszerezni” — mondta. Az ázsiai ország legfőbb katonai szállítópart­nereként a Szovjetuniót tart­ják számon hosszú évek óta a nyugati szakpublikációk. A miniszterelnök elégedet­ten beszélt Reagan amerikai elnökkel folytatott tárgya­lásairól. A két évvel ez­előtti találkozónkon elhatá­rozott célokat elértük, most új szakaszt nyitunk a kap­csolatok fejlesztésében — mondta az indiai kormány­fő. Benyomása szerint Was­hingtonban kedvezőbben íté­lik meg India szerepét álta­lában, de különösképpen a dél-ázsiai térségben, mint korábban.

Next

/
Thumbnails
Contents