Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII« cvf* 250« sz., 1987. okt. 23., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Moszkvában megkezdődtek Szovjet - amerikai tárgyalások Helyi idő szerint tíz órakor gördült be az amerikai kül­ügyminiszter Helsinkiből érkező külőnvonata Moszkva Le- ningrádi pályaudvarára tegnap. George Shultzot érkezésekor Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte. A hideg, ködös időben várakozó újságíróknak Shultz mosolyogva, integet­ve csak annyit mondott, hogy nyugodt, jó éjszakája volt a vonaton. Az amerikai külügyminiszter és a kíséretében lévő né­pes szakértői csoport a pályaudvarról azonnal a tárgyalások színhelyére ment. Shultz kíséretében van Frank Carlucci, az amerikai elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója is. A tárgyalásokon szovjet részről Sevardnadze külügy­miniszter mellett részt vesz Anatolij Dobrinyin, azSZKP KB titkára is. A tervek szerint véglegesí­tik a közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szerződést, s foglalkoznak a hadászati tá­madófegyverek ötven száza­lékos csökkentéséről szóló megállapodás kidolgozá­sával. Szerepel a napirenden a regionális válsággócok problémája, az emberi jo­gok kérdése, s több más, a kétoldalú viszonyt érintő kérdés. Az amerikai külügyminisz­tert az előzetes tervek sze­rint pénteken fogadja Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Lehetséges, hogy a kétna­pos megbeszéléseken meg­állapodás jön létre az újabb szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról. A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások első napját követően a je­lek szerint a Szovjetunió a szakértői csoportok munká­jának sikerétől várja a megáüa podások végleged formába öntését, míg az amerikai fél több, elsősor­ban elvi politikai vetületű kérdésben a legfelsőbb szin­tű vezetőkre hagyná a végső döntést. Ebben összegezhetők Edu­ard Sevardnadze és George Shultz csütörtöki megbeszé­lései. A két külügyminiszté­rium szóvivőinek esti kö­zös sajtóértekezletén Gen- nagyij Geraszimov elmond­ta, hogy a csütörtöki ebé­den a szovjet külügyminisz­ter így fogalmazott: „ha a szakértők nem hagynak ben­nünket cserben, van esély a sikerre”. Shultz szavai szerint „a megállapodáshoz szükség van a legfelsőbb szint bevonására is”. El­hangzott ugyanakkor, hogy a két kijelentés hosszú po­(Folytatás a 2. oldalon) Hiába korszerű, ha nincs Alapanyaghiány lassítja a folyékony műtrágyázás térhódítását Tápanyaggazdálkodási szakmai nap Szolnokon A hazai műtrágyafelhasználásnak a néhány évi stag­nálás utáni ismételten csökkend tendenciájáról hallhat­tak országos és megyei adatokat a jelenlévők Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek művelődési központjában teg­nap megtartott szakmai tanácskozáson. A TIT és a MAE megyei szervezetének a szakosztályai, valamint a Magyar Kémikusok Egyesületének megyei csoportja által rendezett program első részében a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központjának képviselője adott tájékoztatást táp­anyaggazdálkodásunk helyzetéről. Szólt többek között az ag­ronómiái igényektől — job­bára a mezőgazdasági nagy­üzemek pénzügyi lehetősé­geinek kedvezőtlen alakulása miatt — elmaradó ható­anyagfelhasználás növelé­sét segítő új technológiákról is. Így például a hatéko­nyabb növényvédelem és tápanyagvisszapótlás ré­vén hektáronként átlagosan több mint fél tonnás gabona terméstöbbletet biztosító mű­velőutas termesztésről, vala­mint a szállítási, tárolási és kijuttatási veszteségek mér­séklése által gazdaságosabb folyékony műtrágyázásról. A Szolnoki Agroker Vál­lalat képviselője elmondta, hogy az országos indítástól kicsit elmaradva, a megyé­ben 1985-ben megkezdett fo­lyékony műtrágyázás hamar népszerű lett a gazdaságok körében. Az első évben öt­ezer tonna, tavaly már 37 ezer tonna szuszpenziós mű­trágyát értékesített a válla­lat. Az idén pedig — az új technológiára teljes egészé­ben vagy részlegesen át­állt, folyékony műtrágyát keverő kapacitásokat létre­hozó nagyüzemek igényeire alapozva — 47 ezer tonnás értékesítést terveztek. Hu­szonöt Szolnok megyei gaz­daságban alkalmaznak je­lenleg szuszpendált műtrá­gyát, ezek hatvan százaléka a Tiszamenti Vegyiművektől szerzi be a szuszpenziót, a többiek vagy maguk oldják- keverik, vagy más gazdasá­goktól vásárolják. A terve­zett felhasználás azonban import alapanyag hiánya mi­att nem valósul meg, az Ag­roker mintegy 35—40 ezer tonna folyékony műtrágya eladásával számol csak. Arról, hogy az új techno­lógia terjedési dinamikájá­nak megtorpanása nem a gyártókon múlik, egyértel­műen meggyőződ hettek a ta­nácskozás résztvevői a TVM képviselőjének tájékoztatá­sából. Az 1985-ben létreho­zott, folyékony műtrágyát gyártó üzemrész kapacitását megduplázta, azaz évi 60 ezer tonnásra bővítette a gyár, hogy ki tudja elégíte­ni 12 fajta termékéből a Szolnok, Pest és Békés me­gyéből érkezett 51 ezer ton­nás igényt. Sajnos, a már említett import alapanyag hiánya ezzel szemben csak mintegy 40 ezer tonna szusz­penzió gyártását teszi lehe­tővé, és a mostani őszi alap- műtrágyázási szezonban már tíznapos terméskiesést is okozott a TVM üzemrészé­ben. Elmondta a vegyimű­vek képviselője azt is, hogy a gyár szakembergárdája, az Agrokerrel közösen, keresi az eddig csak tőkés import­ból beszerezhető és így mind gyakrabban hiányzó alap­anyag helyettesítésének le­hetőségét. Elhangzott a tanácskozá­son az is, hogy országos szinten hasznos lenne meg­határozni azt a felhasználá­si arányt, amelyhez bizton­sággal előállítható a szüksé­ges folyékony műtrágya, mert megengedhetetlen, hogy az új technológia fogadására pénzszűke időkben is vál­lalkozó nagyüzemekben, 200 milliós költséggel létreho­zott megyei gyártó- és táro­lókapacitások csak félgőzzel üzemelnek. S legalább any- nyira nem hiányzik sokféle gonddal küszködő gazdasá­gainkban, hogy az időjárá­son kívül újabb tényező hát­ráltassa az őszi vetések üte­mét, bizonytalanná tegye az elvárt gabonahozamoknak megfelelő színvonalú táp­anyaggazdálkodást. T. F. A szakmai tanácskozás résztvevői üzemlátogatást tettek a TVM műtrágyagyártó üzem­részben, majd a Héki Állami Gazdaság piros kai kerületében (ott készült felvételünk) megtekintették a folyékony műtrágya kijut tatást és bedolgozást MA: Reformer volt és szabadság­harcos 4. oldal A rádió és a televízió jövö heti műsora 5—6. oldal A Budapesti Szeszipari Vállalat szolnoki üzemegységében évente húszezer hektoliter biológiai ecetet készítenek az al­földi konzervgyárak és savanyítóüzemek részére (Fotó: D. G.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő tájákoztatója A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatá­si Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Grósz Károlynak, a kormány elnökének beszámolóját a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett hivatalos látoga­tásáról. Megállapította, hogy a tárgyalások, a kölcsönös előnyök alapján történő együttműködés bővítését cél­zó megállapodások egyaránt szolgálják a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság népei­nek! javát. A Minisztertanács tájékoz­tatót hallgatott meg a KGST Moszkvában megtartott 43. (rendkívüli) ülésszakáróL A kormány a tájékoztatót tu­domásul vette és úgy foglalt állást, hogy az érintett ma­gyar szerveknek a további­akban is aktív szerepet kell vállalniuk a sokoldalú együttműködési rendszer és a KGST tevékenységének korszerűsítésében, az ülés­szakon elfogadott határoza­tok végrehajtásában. A Minisztertanács megvi­tatta a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat terve­zetét, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé ter­jeszti. A kormány az új adó­rendszerrel összefüggésben tárgyalt egyes társadalom- biztosítási rendelkezések módosításáról. Erre vonatko­zóan javaslatot tesz az Elnö­ki Tanácsnak a társadalom- biztosításról szóló törvény módosítására, illetve rende­letet alkotott. A Miniszter- tanács ugyancsak az Elnöki Tanács elé terjeszti a köt­vényről ' szóló jogszabályok tervezetét és a kincstárjegy bevezetéséről szóló előter­jesztést. A Minisztertanács megvi­tatta a kétszintű bankrend­szer működésének tapaszta­latait és kijelölte a további feladatokat. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a kormányszóvivői intéz­mény egy éves működéséről szóló tájékoztatót. A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Bá­nyász Rezső a közleményben szereplő első két témával külön nyilatkozatban is fog­lalkozott. — Kormányunk és közvé­leményünk régóta nagyra értékeli a Magyar Népköz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsola­tainak sokoldalú fejlődését, s úgy véli. hogy a mostani kormányfői találkozó e kap­csolatrendszert számos új!, értékes elemmel gazdagítot­ta. Jelentősnek tartjuk gaz­dasági együttműködésünk növekedését. Elégedetten nyugtáztuk, hogy az NSZK vezető sze­mélyiségei elismeréssel szól­tak nemzetgazdasági politi­kánkról. Ogy véljük, hogy a népek és a nemzetiségek kö­zötti harmonikus viszony az emberi kapcsolatok, a tu­rizmus fejlesztésével még tovább javítható. E folya­matban az utazási lehetősé­gek fontos szerepet játsza­nak. S bár kormányunk tel­jes körű vízumkönnyítésre törekedett, a megvalósult könnyítéseket is jó ered­ménynek tekintjük. — A KGST legutóbb, Moszkvában megtartott 43. (rendkívüli) ülésszakát a kormány úgy értékelte, hogy a szocialista gazdasági in­tegráció, az együttműködés mechanizmusának szükséges átalakítása és a szervezet (Folytatás a 3. oldalon) A Rába mérlege Új termékek A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban — a most elkészült értékelés sze­rint — az év első háromne­gyed évében több mint 18,5 milliárdos termelési értéket állítottak elő, ami egymilli- árd forinttal több. mint a múlt év azonos időszakának termelése volt. A létszám ugyanakkor hét százalékkal csökkent: a fejlődést új, ter­melékeny berendezések üzembe állítása, a számító- gépes termelésirányítás be­vezetése. s a munkaerő ha­tékonyabb foglalkoztatása tette lehetővé. A vállalat konvertibilis el­számolású exportja 10,4 szá­zalékkal nőtt a tavalyi ha­sonló időszakbelihez képest. A korábbinál több futómű­vet szállítottak az Amerikai Egyesült Államokba, és újabb piacokat is meghódítottak ezzel a gyártmánnyal. A dí­zelmotorból több mint 18 ezer készült háromnegyed év alatt, csaknem ezerrel több, mint 1986 októberéig. Idő­arányosan teljesítették a mo- torpótalkatrész-gyártás ter­vét. ami erre az évre több mint másfél milliárd forint értékű alkatrész elkészítését irányozza elő. Színesfém-öntéshez Kőszénpor helyett Bentolux Környezetkímélő, januártól forintért kapható A szakemberek előtt közis­mert, hogy a vas-, az acél- meg a színesfémöntés egyik elengedhetetlen segédanyaga a kőszénpor. amely az öntött tárgy szilárdságát biztosítja. Évek hosszú sora óta kizá­rólag ezt az anyagot hasz­nálták, csak az utóbbi idő­ben — amikoris egyre töb­ben. egyre gyakrabban és egyre hangosabban emelik fel szavukat a környezetünk sorsáért aggódók közül — kérdőjelezték meg az alkal­mazását. mivel a kőszénpor az öntéskor elég és annak során szénmonoxid, széndi­oxid és kéndioxid keletke­zik.. amely egyrészt az ön­tőmunkások egészségét ká­rosítja, másrészt pedig az ily módon levegőbe kerülő kéndioxid alapja a mosta­nában oly sokat emlegetett és erdeinkben milliós káro­kat okozó savas esőknek. Ha­zánkban az öntőipar 450— 500 tonna kőszénport hasz­nál évente, amelyből 100— 135 tonna kéndioxid, illetve 150—200 tonna kénsav kép­ződik. Így aztán érthető, hogy a kutatók közül sokan foglal­koztak azzal a kérdéssel, hogy miként és mivel lehet­ne helyettesíteni a környe­zetszennyező kőszénport. Nos, a lényeg az. hogy nem­régiben megszületett az új találmány — segédanyag —, amely a Bentolux névre hall­gat, s mindazokat a hátrá­nyokat kiküszöböli, amikről az előzőekben már szó esett. S ráadásul ezzel a segéd­anyaggal készült termékek jobb minőségűek, legalábbis a kísérletek ezt bizonyítot­ták. hiszen többször és több­felé kipróbálták már. Az eredmények tehát biztatóak és ennek a találmánynak ki­zárólagos hasznosítója a szol­noki Agroinnovációs Közös Vállalat, amelynek égisze alatt 1988. január elsejével megalakuló gazdasági társa­ság fogja előállítani és itt­hon forgalmazni a Bentolu- xot. A külföldi elterjeszté­sét, értékesítését pedig a Chempolimpex vállalta ma­gára. Ma. amikor gazdaságunk­ban minden fillérnek helye van, íme egy újabb adalék importhelyettesítő — kivál­tó — törekvéseinkhez. Ami ugyanis még idetartozik: azt a környezetszennyező kő­szénport. amelyről az előző­ekben már többször is szó esett, eddig tőkés importból szereztük be —n. k—

Next

/
Thumbnails
Contents