Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER Az oldalszél veszélyei Útjaink mentén egyre többször találkozhatunk egy hosszú póznán elhelyezett, csíkos zsákkal. Ez az úgynevezett szélzsák amelyet általában hidaknál, viaduktoknál, bevágásoknál helyeznek el, olyan helyeken, ahol szélárnyékos helyről az autó hirtelen „oldaltámadást” kaphat. Ez annyira megzavarhatja a felkészületlen vezetőt, hogy autójával együtt lekerülhet az útról. Az oldalszél annál nagyobb eltérítő hatással van az autóra, minél nagyobb a jármű sebessége. A szélzsákot tehát nemcsak azért helyezik el, hogy az autóvezetőket az oldalszél tényére figyelmeztessék, hanem azért is, hogy az autósok a sebességet még időben csökkenteni tudják. A távcsövek világa Pillantás a csillagokba Az autó haladása és a szél oldalirányú fújása következtében olyan helyzet áll elő, mintha az autó oldalát elölről és ferdén irányuló erő támadná meg. Ennek az erőnek a nagysága nyilván a sebességtől (az autó és a szél sebességétől) valamint az autó oldalfelületétől függ. Ez az erő egyrészt le akarja tolni az autót az útról, másrészt el akarja fordítani a súlypontja körül. Mindkét hatás arra irányul, hogy a kocsit eltérítse eredeti nyomvonalától, a vezető által elképzelt és a kormánykerékkel meghatározni kívánt pályáról. Az autóra ható oldalirányú erőt a gumiabroncsok adják át az útra, a súrlódás révén (ha minimális a súrlódás — például jeges úton —, az autót a szél egyszerűen lefújhatja az útról). Az oldalirányú erő átadásánál az abroncs oldalirányban deformálódik, és mivel közben a kerék gördül, előáll az a helyzet, hogy a síkjától eltérő irányba fog gördülni. Az autók oldalszélben való viselkedése nagymértékben függ attól is, hogy a Már a tévézés kezdeti korszakában felmerült a gyanú, hogy a katódsugarakat kibocsátó képernyő huzamos nézése esetleg sugárzási ártalmakat okozhat. A számítógépek videotermináljai- nak rohamos elterjedésével feltétlenül tisztázni kellett e gyanút, hiszen ma már sokan vannak, akik egész munkaidejüket képernyős monitorok előtt töltik. A kérdést már a legtekintélyesebb tudományos intézetek is megvizsgálták és arra az eredményre jutottak, hogy semmiféle sugárzási ártalom nem áll fenn (tehát semmiképp sincs szükség arra, hogy amit egyes szélsőségesek követeltek, hogy a munkáltatók sugárzás elleni mellényben foglalkoztassák csak az állandóan képernyők előtt dolgozókat.) Mindamellett az ilyen terminálok gyártásának és fel- használásának a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozást javasolták. A terminálok mellett dolgozóknál ugyanis esetenkénti látási, izom és ízületi, valamint súlypontjuk hol helyezkedik el. Ettől függ ugyanis, hogy a szélerő az autót mennyire akarja elfordíta- ni. Mivel a szélerő az autó első részén támad, annál nagyobb lesz a szélerő elfordító hatása, minél hátrább van a súlypont. Innen származik az a tapasztalat, hogy a farmotoros autók szélér- zékenyebbek, mint az orrmotorosok, vagy az elsőke- rékhajtásúak. Ez azonban nem törvény, csak tendencia. Egy elsőkerékhajtásúnak is hátratolódhat a súlypontja, ha tele van utasokkal, és a csomagtartójába nehéz bőröndöket raknak. És — hasonló módon — egy farmotorosnak is előre lehet „csalogatni” a súlypontját. A hirtelen széllökés általában veszélyesebb, mint az állandó oldalszél. Hirtelen széllökésre olyan helyen kell számítani, ahol szélárnyékos helyről nyílt területre vezet az út. Szélzsák hiányában felismerhető az oldal- szél a fák, bokrok mozgásából is, ezért nemcsak az utat, hanem az út környezetét is célszerű figyelemmel pszichológiai panaszok előfordulhatnak. Ma már kívánatos, hogy a terminálok képernyője csillogásmentes felületű legyen, s az egyes karakterek zöld színben jelenjenek meg rajta, így ugyanis a látvány a szokásos tévéképnél sokkal kevésbé fárasztó. Ajánlatos, hogy szabályozni lehessen a terminálok képernyőinek fényerejét; a képernyő dőlési szögének módosíthatónak, a hozzá tartozó billentyűzetnek elmoz- díthatónak kell lennie. A szembántalmak elkerülésére a terminálokat nem szabad ablak közelébe, vagy nagy fényerejű világítótest alá helyezni. A képernyős munkahelyeken elvárható a kényelmes szék és asztal, valamint a kielégítő szellőzés. Mindig előfordulhat, hogy a számítógép-képernyők előtt huzamosabb időt eltöltőknél időnként optikai csalódások lépnek fel, amelyek akár egy napnál is tovább tarthatnak, de maradandó károsodást nem okoznak. kísérni. A szél iránya hosz- szabb időtartamokon belül általában állandó, de változhat is. Az út viszont állandó szélirány esetén is kanyarog. A szembefújó szélből vagy hátszélből ezért az út elkanyarodása miatt hirtelen oldalszél lehet! Állandó oldalszél esetén kismértékben a szél irányába való kormányzással („rá- kormányzással”) tartjuk egyenesben az autót. Alul- kormányzottan viselkedő autónál viszont állandó figyelmet, kormánykorrekciót igényel. Az állandó oldalszél hirtelen megszűnése legalább annyira veszélyes, mint a hirtelen széllökés. Nagyon kell figyelni tehát, hogy „rákormányzott” módon haladva mikor érünk olyan nagyméretű akadály mellé, amely felfogja a szelet. Ilyen esetben fel kell készülni arra, hogy a kormányt a megfelelő pillanatban hozzuk ismét egyenesbe. Állandó oldalszél esetén a legalattomosabb, legveszélyesebb közlekedési szituáció, amikor a széi felőli oldalról teherautó vagy autóbusz kerül mellénk (akár úgy, hogy szembejön, akár úgy, hogy mi előzzük). A teherautó felfogja a szelet, és ha a kormánykerék a szükségesnél csak egy pillanatra is tovább marad „rákormány- zott” helyzetben, könnyen bekövetkezhet a súlyos baleset. szerűen, feleslegesen kárt nem okozva hatol be —, sok gondosan megtervezett kísérletet kellett végezni, meghatározva a pontos műszaki jellemzőket és kipróbálva a fénysugár-sebészkést előbb leölt állatok szöveteiben, majd élő állatokon végzett műtétek sokaságával is. A távcső — a csillagászat fejlődése szempontjából oly fontos találmány — ma is nélkülözhetetlen a világ- egyetem megismerésében. A többi, később kifejlődött módszer, a rádiócsillagászat, a színképelemzés stb. jól kiegészítik a távcsöves megfigyeléseket. Tulajdonképpen neip tudjuk, ki fedezte fel a távcsövet. Tény, hogy a 17. század elején, pontosan 1608. októberében ketten is kértek szabadalmat Hollandiában az általuk készített távcsőre, de még el sem dőlt a vita a prioritásról, amikor egy harmadik rivális is jelentkezett, aki azt állította, hogy ő már 1607-ben készített távcsövet. S mivel ő volt a mikroszkóp egyik feltalálója, elképzelhető, hogy valóban — véletlenül — felfedezte nemcsak a mikroszkóp, hanem a messzelátó elvét is. De ezeknek a kísérleteknek már a régmúltban is voltak előzményei, hiszen az ókori Trója és a krétai palota romjainál is találtak tízszeres nagyítású kvarclencsét. A három holland távcsőnek híre ment Európában, és 1609-ben Galilei is tudomást szerzett róluk. Maga is készített erre fel távcsöveket, és a legjobbat be is mutatta Velence város tanácsának. Kétségtelen, hogy ő volt az. aki felismerte a távcső igazi jelentőségét, az ő kezében vált az univerzumot kutató eszközzé. A távcsővel és Galileivel kezdődött az a korszak, amely az emberiség figyelmét a tények világa, a valóság felé fordította. Ó fedezte fel a Hold hegyeit és krátereit, a napfoltokat, a Nap tengelyforgását, a Vénus fény változásait, a Jupiter négy holdját, stb. A lencsés távcsövek elméletét Kepler, a bolygómozgások törvényeinek megalkotója fejlesztette tovább, s Űj-zélandi kutatók úgy vélik, hogy birkafaggyúval kőolajat takaríthatnak meg. Az országban 70 millió birka tenyészik, s minden állat, amikor feldolgozzák, a húshoz tartozó zsiradékon kívül még több mint 2 kg faggyút is ad. Csakhogy szobahőmérsékleten a faggyú szilárd halmazállapotú. A kutatóknak sikerült egy olyan eljárást találniuk, amelynek révén a faggyú — alkohollal és egy kataliA lézersugaras gyógyítást először a szemészet vezette be. A lézersugárnak köszönhető, hogy napjainkban már sikerül megmenteni a meg- vakulástól az olyan betegek többségét, akiknél a szem ideghártyájának, a retinának a leválása és vérzése lép fel. A lézersugár alkal1611-ben megjelent könyvében kifejtette a lencsék elméletét. Csakhamar kiütköztek a lencsék hibái, elsősorban a kromatikus vagy színi hiba, amely onnan ered, hogy a különböző színű fénysugarak gyújtópontja nem azonos. Isaac Newton, az általános tömegvonzás felfedezője, bár évtizedekig foglalkozott optikával, nem tudott a lencsék hibáján javítani, ezért áttért a tükrök készítésére. A tükrös távcső vagy reflektor összehasonlíthatatlan előnye a lencsékkel szemben, hogy nem bo- csájtja magán keresztül, tehát nem töri meg a fénysugarakat, csupán egy pontba gyűjti azokat, így sem színező, sem fénygyengítő hatás nem jelentkezik. Newton 1672-ben mutatta bel első, csillagászati célokra is alkalmas tükrös távcsövét az angol tudós társaságnak. (Ez időtájt készült el hazánkban is az első tükrös távcső, Ké- ry Ferenc; a nagyszombati egyetem fizikatanára készítette.) Ám a tükröknek is vannak hibái; a látómező széle felé a kép eltorzul, és a súzátorral melegítve — megolvad, s a dízelmotorokban üzemanyagként felhasználható sárgás folyadékká bomlik. A dízelolajhoz legfeljebb 20 százalék birkaolaj keverhető hozzá, mert ha az arány erűnél nagyobb, az adalék hideg időben összecsomósodik A teherautók és a traktorok átalakítás nélkül használhatják az új üzemanyagot. Egyelőre az a baj, hogy — akár a legtöbb biomassza-üzemanyag — ez is drágább az olajnál. mazása forradalmat ígért a gyomor-béltraktus vérzéseinek megszüntetésében is. Igen jól bevált a lézersugár gyógyító alkalmazása jó néhány nőgyógyászati megbetegedés műtéti kezelésében is. A hüvely és a méhszáj krónikus felmaródásának és más sérüléseinek lézeres gyógyítását sok klinikán és kórházban végzik már sikerrel. Hasonlóan nagy jelentőségűek a lézerek alkalmazásának lehetőségei és eredményei a génsebészetben. Korszaknyitó jelentőségű a lézer daganatsebészeti alkalmazása. Akár egyetlen daganatsejtet vagy néhány tucatnyi sejtből álló szövet- részletet is le lehet választani lézersugárral, az ép szövetkörnyezetről. Képünk felső mikroszkópos felvételén egy ráksejt látható lézersugaras beavatkozás előtt. Az alsó felvétel a lézersugárral elroncsolt daganatsejtet mutatja. lyos fémkorong a legkise hőmérséklet változásra érzékenyen reagál, csiszol suk, kezelésük nehézk Ezért a lencsés távcsövek 1 szítése iparrá fejlődött, Németországban a 19. s: zad elején elkészítették első korszerű, ma is ha: nálható lencsés műszert, század végén az óriáslencs egész sorát gyártott* Oroszországnak 76 cm- majd a franciáknak 83 ci es lencséjük lett, míg An rikának egy 102 cm-es i mérőjű. És ezzel eljutott a lehetőségek felső határá az ennél nagyobb lencsék 1 sok fényt elnyelnek. A 20. században javított a tükrös-távcsöveken Műszer-monstrumok h szültek, amelyek 6 milliá fényévig növelték az emb láthatárát. Képünkön 2,2 méter tükör készítése korszei módszerekkel, olyan üvegf leségből, amely hőhatás: gyakorlatilag nem növekszi A tükör súlya 3 tonna. Há oldalán 68 ponton — eg; mástól egyenlő távolságra támasztják alá. (KS) Vulkánok a tenger mélyéi A Föld vulkánjainak ké harmada a tengerek mély« működik, és négyszer ann lávát, port és gázokat de ki magából, mint a felszíj tűzhányók. Egy nemzetki zi kutatócsoport jutott an a megállapításra, befejezi egy három évig tartó kút; tómunkát. Egy különleges« felszerelt 1130 tonnás hajó dolgoztak, amelyet mindé olyan eszközzel felszerelte! amelyekkel feltérképezhette a tengerek mélyét, és mir tákat vehettek a mélybő Három év alatt tüzetesen át vizsgálták a Kamcsatkát; TJj-Zélanddg húzódó vulkí ni gyűrűt. Tucatnyi elm« rült vulkánt találtak, és tudások még vannak gye ződve róla, hogy a tengei mélyi vasat, mangánt « foszforotokat tartalmaz rögmezök vulkáni eredetű ek. Kubai barlangászol Egy barlang átkutatásako vakrákokra bukkantak ku bai amatőr barlangászok, i normális körülmények ke zött „teleszkópszemeikkel” teret körös-körül „áttekintő rákok nyilvánvalóan nem zedékeken át messzemenő en alkalmazkodtak a bar lang környezeti viszonyai hoz. A barlangot átkutatví a barlangászok két föld alatti tóra bukkantak, a egyik 67 méter hosszú é 20 méter széles, befogadó képessége csaknem 15 eze köbméter víz. Az 1966 ót< működő kutatócsoportnál egyebek között az a felada ta, hogy vízkészleteket ku tasson fel a lakosság szánttá ra és az ipar céljaira. B. I. Szigorúbb szabványok Ártalmasak-e a képernyős munkahelyek? A „fény szike” rejtelmeiről Lézersugár a gyógyítás szolgálatában A lézersugár orvostudományi fel- használására, gyógyító alkalmazására már nagyon korán, az első fejlettebb lézerek előállításával egyidejűleg sor került, mégpedig már a kezdet kezdetén is a várakozásoknak megfelelő, vagy a vártnál nagyobb sikerrel. Természetesen ahhoz, hogy a gyógyításban alkalmazható lézersugár álljon rendelkezésre — olyan szabályozható erejű „fény- szike”, amely az élő szervezet szöveteibe cél Üí7filnlai helvett — hirkafauuvú?
