Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

1987. OKTÓBER 22 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Jászberényi NEB megállapította Gyorsan, megfelelő helyre jutott a segítség Milyen eredményeket értek el a családsegítő köz­pontok a különböző helyi szociálpolitikai tevékenysé­gek összehangolásában, az ezzel kapcsolatos régi és új­szerű feladatok végrehajtásában? Milyen lehetőségek vannak a családsegítő központok hálózatának a kiszé­lesítésére ? Ezekre a kérdésekre kere­sett választ vizsgálatával a Jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság. Vizsgálatot tartott a jászberényi városi taná'f VTVB hatósági osztályán, a Jánoshidai Községi Tanács Szakigazgatási Szervénél és a két település családse­gítő központjánál. Az 1985 márciusában kísérleti jelleg­gel létrehozott családsegítő központok kapcsolata a javaslatára működési sza­bályzatot készítettek. Fő feladatként a felderítő, az információgyűjtési, a tanács­adói és a döntéselőkészítői munkát határozták meg. Az intézményrendszeren belül önálló egységként működ­nek, a többi intézménnyel mellérendeltségi viszonyban vannak. A vizsgálat során a népi ellenőrök megállapították, hogy a családsegítő közpon­tok létrejöttével javult a szociális ellátás rendszeré­nek eredményessége, bővül­tek a gondozás formái. Fel­derítőmunkájuk eredménye­ként gyorsan és megfelelő helyre jut el a segítség, több képzett szakember — orvos, védőnő, pedagógus, pszicho­lógus-közreműködésével. Át­alakult az intézmények kö­zötti munkamegosztás el­sősorban a környezettanul­mányok készítésében, az, esetek feltárásában, tartási, életjáradéki, öröklési szerző­dések létrejöttének előse­gítésében. Tevékenységük hasznos­ságát sok más szolgáltatás is igazolja. Ezek közül leg­jelentősebbek a mindennai- pos ügyfélfogadás, a rend­szeres családlátogatás, a gyors ügyintézés. A humán szolgáltatások között külön dicséretet érdemel az idős emberek felügyeletének a megszervezése, a gyermek - felügyelet biztosítása, patro­nált családok esetében a gyerekek felkészítése pót­vizsgára. Hasznos segítség a jogi tanácsadás, a rászorul­tak anyagi támogatása. az életviteli zavarokkal küzdők részére nyújtott segítség (gyermekláthatás meg­szervezésében, alkoholista életmód megváltoztatásá­ban, munkavállalás támoga­tásában). Ezek a szolgáltatások is bizonyítják, hogy tevékeny­ségük sok szálon kapcsoló­dik a területi házi szociális gondozáshoz, az idősek klubjához, a GYIVI-hez, az egészségügyi intézmények­hez és az iskolákhoz. Ezek­nek a szolgáltatásoknak az értékét emelné, ha a család- segítő központok eseten­ként határozottabb állásfog­lalással segítenék a döntés- hozatalt. Az eredmények mellett a gondokra, a még megoldásra váró szervezeti kérdésekre is felhívták a figyelmet a népi ellenőrök. Konkrét ese­tek, bonyolultabb ügyek in­tézésénél derül ki, hogy nem elég szoros a családsegítő központok kapcsolata a szociálpolitikai feladatokat ellátó intézményekkel, a szakigazgatási szervekkel. Az emberek is keveset tudnak munkájukról, vannak akik csak újabb segélyezési lehe­tőségnek tekintik. Jászberényben a családse­gítő központ közvetlen irá­nyítását a tanács hatósági osztálya látja el. Jánoshidán az irányítást a vb a szak- igazgatási szerv útján gya­korolja. Az egyik, a jászbe­rényi családsegítő központ illetékességi területe a vá­ros, a másiké Jánoshida és Jászboldogháza község. Mindkét szervnél gond, hogy hatósági jogköre nincs, csak előkészítő munkában vehet részt, a felderített ii "vekkel növeli a hatósági jogkört gyakorló igazgatási ügyintézők munkáját. Gond és a tartalmi mun­kát, a közép és hosszútávú elképzelések kidolgozását akadályozza, hogy még min­dig kísérleti jelleggel mű­ködnek, tevékenységi jog­körüket jogszabály nem ren­dezi. A családsegítő közpon­tok, de a szociálpolitkai fel­adatokat ellátó többi intéz­mények munkájának haté­konyságát is csökkenti a párhuzamosság. Amikor két, vagy több szerv egyszerre, egymástól függetlenül intéz­kedik egyazon ügyben. A NEB a vizsgálatok ta­pasztalatai alapján a követ­kezőket javasolta, hogy a ta­nácsi szervek terhelésének csökkentése, a párhuzamos ügyintézés kiküszöbölése érdekében egy „Szociális Központot” bízzanak meg a szociálpolitikai feladatok el­látásával. Biztosítsák a csa­ládsegítő Központok dolgo­zóinak rendszeres tovább­képzését. Jánoshidán a csa­ládsegítő központ illetékessé­gi területét bővítsék ki Alattyán, Jásztelek és Jász- alsószentgyörgy községekkel. Illés Antal Közel tíz éve ku­tatja a vetítés­technika törté­netét, gyűjti a ré­gi diavetítő gépe­ket Kolozsi Sán­dor. Most gyűjte­ményének érde­kesebb darab­jait november közepéig Szol­nokon az MMIK első emeleti vit­rinjében mutatja be. A kiállításon századunk elejé­től napjainkig húsz, egy-két ki­vétellel még ma is működő készü­léken követhet­jük végig a diave­títés a vetítőgé­pek fejlődését. (Fotó: D. G.) Érettségizőitek számára City-grill Felvételi előkészítő Bővülő hálózat A Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem Ter­mészettudományi Kara az 1987/88-ban felsőoktatási in­tézménybe jelentkező közép- iskolások és érettségizettek számára újszerű, önköltsé­ges felvételi előkészítő tan­folyamot indít matematika, fizika, kémia, biológia, föld­rajz, politikai gazdaságtan és történelem tantárgyakból. Felvételi szakpárok szerint csoportosítanak, de egy tárgyból is lehet előkészítést igényelni. A jövőre érettsé­gizők, illetve korábban érett­ségizettek részére intéz­ménytípusonként és szakon­ként csoportokat szerveznek. Ä résztvevők speciális ' se­gédanyagot kapnak. Az írásbeli vizsgákra ez év november 14-től ".988. áp­rilis 30-ig tart az előkészítő, szombatonként 8-tól 14 órá­ig (22 alkalommal, tárgyan­ként 3—3 óra). A szóbeli vizsgák előkészítése (várha­tóan) jövő év június 10-től június 20-ig (11 nap), s na­ponta 8-tól 14 óráig tart. Ez utóbbira — korlátozott számban — kollégiumi he­lyet biztosítanak. Ebéd az egyetemi menzán, készpén­zért. Az önköltség — a kis- csoportú létszámtól függően — 30—35 forint/óra. A tan­folyamdíjat az első foglal­kozáson kell fizetni. Helye: KLTe TTK Debrecen, Egye­tem tér 1. Érdeklődni és je­lentkezni a tanulmányi osz­tályon lehet, november 4-ig. (4010. Debrecen, Pf.: 18. Tel.: 52 16—666 (355, 351-es m.). Jelentkezési lapot ké­résre azonnal küldenek. A közeljövőben több vidé­ki városban is megnyílnak a City-grill üzletek, az egy­séges kiképzésű gyorsétkező helyek, ahol azonos tech­nológiával készítik és azo­nos csomagolásban árusít­ják a hamburgereket, és egyéb könnyen, gyorsan fo­gyasztható ételeket. A Taverna Vendéglátó Vállalat hét City-grill üzle­tet működtet a fővárosban, s ezek a forgalomból ítélve egyre népszerűbbekké vál­nak, hiszen gyors, kényel­mes, s nem utolsósorban? viszonylag olcsó étkezési le­hetőséget biztosítanak. A vállalat a saját fejlesztésű üzlettípus licencét felaján­lotta megvételre vidéki ven­déglátó vállalatoknak, s az eddigi érdeklődés alapján várható, hogy az elkövetke­zendő években az országban széles körben elterjed a City-grill üzlethálózat. Becsapott vásárlók II kiskörei hajózsilip Újból üzemel Háromhónapos munká­vá] befejezte a kiskörei víz­lépcső hajózsilipjének öt­évenként esedékes rekonst­rukcióját es ismét megnyi­totta a tiszai vízi forgalom számára a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az évente átlagosan 1500—2000 hajóegységet, vízi járművet átbocsájtó zsilipet a víztele­nítés után részletesen átvizs­gálták, a vízalatti részeket ultrahangos készülékkel röntgenezték meg, ellenőriz­ték, és ahol szükséges volt, kicserélték a hidraulikai be­rendezések, elektronikus szerkezetek elhasználódott alkatrészeit. Elvégezték a 85 méter hosszú és 12 méter széles zsilip korrózióvédel­mét is. A hajózsilipen korszerű­sítést is vegeztek, ipari tévé­kamerát szereltek fel. A kamera végig követi az át­haladó vízijárművek útját a zsilip azon részén is, ahol jelenleg az iránvítoronyból nem látható, így a képeket az irányítótorony monitor­jára közvetíti. A hajózási korlátozások idejének a csökkentése érdekében a kis­körei hajózsilip rekonstruk­cióját összehangolták a ti- szalóki vízlépcső hasonló munkálataival. A rekon­strukciót az első tiszai víz­lépcsőn is a kisköreivel sgy- idobén fejezték be. Hagyományőrzés Gyulai szenesek külföldre Az idén már termékeinek csaknem a felét külföldi megrendelőknek készíti a Gyulai Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet, s a ki­vitel évről évre emelkedik. A nyugat-európai piacokra a gyulai szőnyegek, kötött, szőtt és varrt népművészeti termékek harminc százaléka kerül. Az alkalmazásukban állók kétharmada a környező fal­vak bedolgozóként végzi a munkáját, a foglalkoztatot­tak ötödé nyugdíjas, s fél­száz megváltozott munkaké­pességű dolgozónak is kenye­ret ad a szövetkezet, amely a népi kismesterségek mű­velése, a hagyományőrzés mellett így a környék fog­lalkoztatási feltételeinek ja­vításában is számottevő sze­repet játszik. A szövetkezetiek riadtan figyelték a szomszé­dok készülődését. Mellettük lázasan dolgoztak a maszek lángossütő faház építésén. Baráti segítséggel néhány nap alatt el is készült a pa­vilon. Tulajdonosa, bár nem képzett közgazdász, azt tud­ta, hogy drágábban nem ad­hatja lángosát, mint a szom­szédok, mert akkor biztosan nem szerez magának vendé­geket. A finom falatok árát hajszálpontosan a szövetke­zetivei azonos mértékben ál­lapította meg. Ettől kezdve nem egy, hanem két kígyó­zó sorban álltak az éhes kuncsaftok. A szövetkezetiek először csak féltékenyen nézegették a maszek lángossütőt, majd aprólékosan tervezgették ad­minisztratív tönkretételét. A higgadtabbak a tanácshoz készülődtek. kérve, hogy vonják vissza a kiskereske­dő működési engedélyét. A harciasabbak viszont a fel­jelentések sorozatát, a ma­szek macerálását tartották célravezetőbbnek. Végül az elnök bölcsen döntött, mond­ván: „mi kiváló, mondhatni ínycsiklandozó lángost sü­tünk, s ötven fillérrel ol­csóbban adjuk, mint a ma­szek”. Így is lett, s attól kezdve a szövetkezeti bódé előtt hosszabb sor kacska­ringózott. A történet bár igaz, de a régi idők gyakorlatának terméke. Manapság nem di­vat a közgazdaságilag is védhető, a fogyasztók érde­keit is számbavevő, tisztes­séges verseny. A termékek, a szolgáltatások nem a mi­nőséggel. s az értékekhez szorosan kapcsolódó árral versenyeznek, hanem csupán az árral, a minőségtől szin­te teljesen függetlenül. Siófok dél-nyugati szögle­tében ezt a nyáron bárki ki­próbálhatta kávéivás köz­ben. Mehetett üdülőbe, első osztályba sorolt szövetkezeti vendéglőbe, állami vendég­látó vállalat pavilonjába, vagy maszek kifőzdébe, egy­formán középbarna, alig iható löttyöt kapott kávé he­lyett. Az ital minőségében alig vo/t eltérés, annál in­kább az árában: dupláját hat—nyolc—tíz forintért mérték az osztálvbasorolás- tól, vagy inkább a fennma­radni vagy meggazdagodni vágyás mohóságától függő­en. A foyasztó kívánsága semmis, de még az üzleti tisztességnek is jócskán hí­ján vannak a kávéfőzők Vajon elmarasztalhatók-e magatartásukért? Etikai ér­telemben feltétlenül, de üz­leti szempontból már nem Ítélhetünk ilyen sommásan. Az iskolában ugyanis azt tanítják (s valóban ősrégi közgazdasági tétel), hogy az árat a kereslet-kínálat vi­szonya is befolyásolja. Sió­fokon, s más balatoni váro­sokban. községekben a ke­reslet sokszorosa a kínálat­nak. Aki megfordult a par­ton. tudja, hogy a fabódék előtt sokan ácsorognak so­rukra várva a fekete italért, vagv más, testet üdítő folya­dékért. A tóparti települé­sek nyári népessége nyolc- tízszerese a szokottnak, s a vendéglátás kiszolgáló ké­pessége megközelítően sem igazodik a nyaralók szük­ségleteihez. Ráadásul a nyaraló ember önfeledt, ennél fogva gyar­lóbb is a szokásosnál: egy­két hetes szabadsága idején azt is elfogadja, amin évköz­ben méltatlankodik, amiért panaszkönyvvel, hatósági be­jelentéssel fenyegetőzik. Rit­kán lehet látni, tapasztalni pincért rendreutasító vendé­get. Pedig ez bizonyára ha­tásosabb. hosszú távon hasz­nosabb lenne, mint a vizs­gálódásra hivatott ellenőrök ténykedése. Az utóbbiak ugyanis a vendéglátók kicsi arányát képesek alaposan megvizsgálni, a vendég-ven­déglátó kapcsolat pedig tel­jes mértékben szükségszerű. Saját pénztárcánk, érdeke­ink védelmében vállalni kel­lene a hibák szóvátételét. szükséges esetben a vitát, a veszekedést. Nehéz volna számba ven­ni miért, de manapság az egységes fogyasztói kívána­lom és fellépés csak álom. Slzinte mindenki tudna pél­dát mondani arra, hogy a kereskedővel, vendéglátóval perlekedő vásárlót éppen a sorban mögötte álló társai utasítják „rendre”, a gyor­sabb távozásra. Persze el kell ismerni, manapság sem minden ke­reskedő. vendéglátó illethető csalással, fogyasztót károsí­tó magatartással, sőt többsé­gük tisztességesen ellátja a vállalat munkáját. Amíg azonban a kereslet és kíná­lat mai torz aránya fennma­rad a Balaton partján, vagy más településeken, addig a gyors gazdagodással párosu­ló igénytelenség is meglehe­tősen csábító lehetőség lesz az erre fogékonyaknak. Éppen ezért saját érdekünkben nyugod­tan kívánhatjuk: nyíljanak újabb állami, szövetkezeti üzletek, vendéglátó egysé­gek, sokasodjanak a ma­szekok a Balaton partján, s mindenütt, ahol az egészsé­ges piaci verseny feltételezi létüket. Csak így, valamint a szektorok közötti azonos kereskedelmi és közgazdasá­gi feltételekkel érhető el, hogy a kereslet és a kínálat közelit egymáshoz, s virág­zik a tisztességesen életre va­ló. de tönkremegy a mások kárán élősködő, haszonleső kereskedő. V. F. 3. Újszászi önkéntesek Nem „szürkék” a vöröskeresztesek „Az életnek tanulsz, nem az iskolának” — tartja a mondás. A későbbiekben nélkülözhetetlen ismeretek mellett a közösségi életre nevelés során azt is meg kell tanulnunk, hogy nem elég csak magunkkal törőd­ni. Közösségben élünk, igényt tarthatnak segítsé­günkre, rászorulók számíta­nak gondoskodásunkra. Nincs könnyű dolga a pe­dagógusnak: főleg akkor nem, ha hivatása mellett olyan tömegszervezet helyi vezetője, mely humánumra, az önkéntességre alapozza működését. Rózsa Györgyné újszászi tanítónő, a nagyközségi vö­röskereszt titkára . immár négy éve látja el lakóhelyén a mozgalom irányításával kapcsolatos tennivalókat. Feladata nem kevés, hiszen kilenc alapszervezet — és az azokban tevékenykedő mind­egy1 hétszázötven aktivista — munkáját kell összehangol­nia, melyek a Magyar Vö­röskereszt céljainak megfe­lelően végzik a családvéde­lemmel, az idősek gondozá­sával, a véradással kapcso­latos feladataikat, szervezik az egészségügyi nevelőmun­kát. Az előbbiek megvalósítá­sa érdekében több egészség- ügyi-felvilágosító előadást tartottak, „Rák ellen a hol­napért” — jelmondattal fu­tó-kocogónapot szerveztek, amelynek bevételét a rák­kutatás céljára ajánlották fel. A közeljövőben rendez­nek egy, az AIDS-el kap­csolatos előadást.. A korsze­rű táplálkozást népszerűsí­tette a helyi áfész kóstoló­val egybekötött termékbe­mutatója. A legszorpsabb kapcsolat érthetően az egész­ségüggyel, az ott dolgozók­kal alakult ki. hiszen ők biztosítják többek között az ismeretterjesztő előadáso­kon, a véradások alkalmá­val a szakmai hozzáértést. Lehetővé vált. hogy a ko­rábbinál kedvezőbb körül­mények között, a Hetényi Géza Kórház újszászi pszi­chiátriai osztályán rendez­zenek be vérvételi helyet, de ezen kívül az egyik alap- szervezet is tart véradóna­pot. A magukra maradt idős embereknek különösen jól­esik a gondoskodás, a törő­dés. Magányukat enyhítik a nyugdíjastalálkozók, me­lyekre az iskolások műsor­ral, ajándékkal készülnek. Azért, hogy a segítő szán­dékból kézzel fogható ered­mények legyenek, meg kell találni azt a közös hangot, mellyel a tagokat és a la­kosságot mozgósítani lehet. A vállaltak végrehajtására, s ha ez sikerül, akkor nem­csak a vöröskeresztes esz­mék valósulnak meg, „hanem közéletünk is gazdagodik. — Szurmay —

Next

/
Thumbnails
Contents