Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTOBER 19. IA szerkesztőség postájából | Lesz gáz a Szilvás utcában Ignác Lászlóné szandasző- lősi olvasónk azzal a pa­nasszal kereste meg szer­kesztőségünket. hogy a Szil­vás utca gázvezeték-építés ügye valami miatt megre­kedt. két éve húzódik, pe­dig hatvan-hetven családot érint. Családonként régen befizették a 6000 forintot, és vállalták, hogy az utca szé- tesítése miatt beljebb rak­ják a kerítést, a vízaknát — saját erőből, ami ugyan­csak nem kis költséggel járt. El is végezték ezeket a munkákat, s arra számítot­tak, hogy már az idén gáz­zal fűthetnek. Ügy tudják, hogy a villanyoszlopok át- helyzése miatt állt le a munka. A gázvezeték-építés ügyé­ben Deák Lászlónétól, a Szolnok Városi Tanács ener­getikusától kaptunk tájékoz­tatást: Valóban megrekedt a munka, átmenetileg le kel­lett állni a gázvezeték-épí­tés előkészületeivel, mert az utcabeliek közül ketten nem egyeztek bele a kerítés ás a vízakna beljebb rakásába, sőt eyikük kertjébe került volna a villanyoszlop, eh­hez sem járult hozzá. (A vízakna-átehelyezés költsé­geit azoknak, akiknél ez szükséges volt. a városi ta­nács utólag megtéríti) Hosz- szas huzavona és győzködés után sikerült az egyik tu­lajdonost megnyerni, a má­sikat pedig — sarokház lé­vén az övé — kiiktatni az ügyből. Ezek után lehetett csak hozzáfogni a munká­hoz. A TITÁSZ szakemberei már le is rakták az új vil­lanyoszlopokat. s megkezdő­dött a gázvezeték építése. A kivitelező Szolnoki Épszöv Kuppfergáz szakcsoportja jövő hónap közepéig szeret­né befejezni a munkát — mondta Deák Lászlóné. aki a helyszínen járt. és figye­lemmel kíséri a gázvezeték­építést. Ha némi késéssel is de a télen gázzal fűthetnek az itt lakók. Milliókat „osztogat” a falu szája Az egyik Szolnok közeli kis településen az a hír iár- ja. hogy a falubeli egyik EO éves bácsié volt a több mint ötmilliót érő augusztusi öt- találatos lottószelvény. Szél- tében-hosszában ez a téma, még a bejáró munkások is erről beszélnek a buszon. Mondják, hogy a gyerekei eddig feléjük se mentek, most meg ki akarják foszta­ni. Az idős házaspár hiába tiltakozik a pletyka ellen, elhárítják: „nem zörög a haraszt..Már-már ret­tegnek, hiszen megtörtént hogy éjszaka rájuk verték az ablakot. Ki tudja, mi es­het meg a sötétség leple alatt, ha egy mindenre el­szánt alak sok pénzt sejt védtelen öregeknél! Pedig megírták az orszá­gos lapok is. hogy egy Ba­ranya megyei kis községben. Mozsgón élő fiatalember. Gulyás István volt a szeren­csés, Szigetvárott vette át a sok pénzt. Nem olvasnak az emberek? Inkább hitelt ad­nak holmi mende-mondá- nak? Mert hogy a szóban forgó idős ember valóban lottózik. Fiai rendszeresen adnak rá zsebpénzt, hogy legyen a papának szórakozása, ne csak egy, legalább 3—4 szel­vénnyel játsszon. Egyszer, tavaly, volt is hármas talá­lata. Ötös? Még álomnak is túl nagy lenne! Most a 34. heti húzás, augusztusban egybe esett az ünneppel. Másnap hallotta a kis öreg, hogy öttalálatos szelvényre akadtak a kiér­tékelők, de a nyertes még ismeretlen. Nem tudta a ki­húzott számokat, beballagott hát a postára, mert sose le­het tudni, hátha éppen neki sikeredett! Ezt meg is je­gyezte. miközben sorra föl- írta: 3, 7, 13, 21, 59. Aztán sarkon fordult, hazatért. Ki hallotta, ki adta tovább elferdítve? Sose derül ki. Mindenesetre rossz tréfa volt. éjszakai nyugalmától is megfosztotta a két öreget a falu milliókat osztogató szá­ja. Kétszer törték fel a szolnoki dr. Balogh Kálmán utcát — tették szóvá itt lakó olvasóink, mert a gázvezeték-építés so­rán módosítani kellett a nyomvonalat. Kiderült, hogy nem lehet megvalósítani az eredeti elképzelést, amit a tervező a közműegyeztetés alkalmával jónak talált. (A szerk.) Az ut­ca lakói türelmetlenek, hogy emiatt húzódik el a munka, ugyanakkor se tüzelőt, se bútort nem tudnak egyelőre haza­szállítani. (Fotó: H. L.) Mások okolására Október 2-án vettem egy lemezjátszót a szolnoki Ská­lában. 5590 forintot fizet­tem érte. Jótállási jegyet ugyan nem kaptam hozzá, azt ígérték, majd postán el­küldik. Otthon vettem észre, hogy nem a hozzá tartozó hangfalat csomagolták be. A lemezjátszó csehszlovák gyártmányú, aranybarna színű, a hangfal pedig más típusú és ezüstszürke volt. Azonnal visszavittem és kértem a készülékhez való hangfalat. Az üzletben ad­dig magyarázták, hogy ez tartozik hozzá, míg vissza­hoztam. Este műszerészt hívtam, aki megerősített ab­ban. hogy nem ez a hangfal tartozik a készülékhez — a gyári leírás és a magyar használati utasítás szerint sem. Ráadásul hibás, mert a hármas mély hangnál erősen torzít. Másnap a Skála vezetőjé­vel beszéltem, aki azt taná­csolta, hogy a panaszomat írjam a vásárlók könyvébe, miközben hangsúlyozta: a hangfal ehhez a készülékhez való. Ezek után valamennyi lemezjátszót árusító szolno­ki üzletet bejártam, de ezt a típusút nem találtam, ugyan­akkor minden cseh gyártmá­nyú készülékhez — a legol- csóbbhoz is — azonos színű hangfal tartozott. Az eladók megerősítették: esztétikai köveltelmény, ha a lemez­játszó tartozéka a hangfal, azonos színű azzal. Mind­ezek után visszavittem a lemezjátszót, és Rátfai La- josné közreműködésével — minden további kellemetlen­ség nélkül — visszaadták a vételárat. Segítségét ezúton is köszönöm. Most azonban mondhatják, ha rendeződött az ügyem, miért írok a Nép­lapnak? Azért, hogy kálvá­riámból okuljanak az olva­sók. hiszen naponta hallunk a vásárlók ilyen-olyan meg­károsításáról, arról, hogy főképp a műszaki cikkeknél visszaélnek a vevők hozzá nem értésével. S e levél megírására az október 2-i számukban közölt. A jelzés ma már sokszor nem elég című cikkük is ösztönzött. Németh Mihályné Szolnok űszl találkozások Gazdagabbak lettünk Szeretnénk egy zongorát címmel ezen a helyen jelent meg október 5-én a kéré­sem: Ha valahol nélkülözni tudnának egy zongorát — akár intézmény, vagy ma­gán személy — és közsé­günknek ajándékozná, na­gyon örülnénk, mivel Tisza- ugon egyelőre nincs zeneok­tatás, ehhez nincsenek meg a feltételek. Levelem közlé­se után — a szerkesztőség közvetítésével — Boda János és felesége Szolnokról érte­sített, hogy bécsi zongoráju­kat Tiszaugnak ajándékoz­zák. Személyes találkozá­sunknál ezt mondták: „Fon­tosnak tartjuk a zeneokta­tást, a zene megszeretteté­sét. Kislányunk már megta­nult zongorázni, most min­den vágya egy hegedű. Azt gondoltuk, a zongoránk jobb helyre nem is kerülhet. Jó érzés egy közösséget meg­ajándékozni.” A zongoráéit a Csépai Nagyközségi Közös Tanács elnöke mondott kö­szönetét Tiszaug nevében A kedves hangszer most a klubkönyvtárunk kister­mében áll és várja a gyere­keket. Tiszaug azonban nemcsak egy bécsi zongorá­val lett gazdagabb, hanem az önzetlen segítség, az em­beri jóság nemes példájával is. Még egyszer köszönjük a segítséget. Tigyl Istvánná Tiszaug özv. Tóth Zsigmondné me­zőtúri olvasónk levelében arról számolt be. hogy mint minden évben, az idén is ta­lálkozóra hívta nyugdíjasait a Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregysége. A társadalmi szervek és a Nagy László, Március 4., Kállai Éva Szo­cialista Brigád tagjai nagy szeretettel fogadták a volt dolgozókat. A szakszerveze­ti bizottság titkárának kö­szöntője és tájékoztatója után ajándékkal és virággal kedveskedtek. Este a Diófa étteremben finom vacsorá­val várták őket, ahol kelle­mes zeneszó mellett későig elbeszélgettek. Jólesett a megbecsülés, a fiatalok tö­rődése az idősekkel, amiért a résztvevők nevében mon­dok köszönetét. Dr. Zsembeli József, a Karcagi Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézet igazga­tó-főorvosa levelében ugyan­csak arról tudósit, hogy ok­tóber 4-én rendelőintézetük és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete városi alap­szervezete nyugdíjas talál­kozót rendezett. Az összejö­vetelre százhuszonnyolcán jöttek el, melyen a Lenin úti óvoda kicsinyei és a me­zőgazdasági szakközépiskola Pacsirta együttese magával ragadó, kedves műsort adott — az egészségügyi dolgozók együtt daloltak velük. A kórház életéről, felada­tairól tartott rövid tájékoz­tató után felelevenítették az intézmény „hőskorának" eseményeit. Olyan jó hangu­lat alakult ki, hogy Miklósi József nyugdíjas Petőfi Sán­dor és Devecseri Gábor ver­seinek előadásával is szóra­koztatta a megjelenteket. A szolnoki sportrepülőtér bejáratánál, a Kertész úton fedett buszvárót készített — fémvázon alumíniumlemez borítással — a Szolnoki KÖTIVIZIG gépműhelyének Lenin, Törekvés és Széchenyi Szocialista Brigádja, amit október 14-én adtak át az utazó közönségnek. A lakatos munkákat Dobos János és Menyhárt József brigádja végezte, a festést pedig Fodor Ildikó brigádtagjai. Társadalmi munkájuk értéke 25 ezer forint — hozta tudomásunkra Nagy József körzeti tanácstag Vendégeink tiszteletére Iskolánk énekkarosait az a megtiszteltetés érte. hogy október I-jén ünnepi műsor­ral köszönthettük a Tószeg­re látogató kubai nagyköve­tet és feleségét. Úgy gondol­tam, legnagyobb tiszteletün­ket anyanyelvükön megszó­laló köszöntővel és spanyol nyelvű verssel, énekkel fe­jezhetjük ki. Tervem meg­valósítása végül is nem volt egyszerű, mert sok minden­ki közreműködése vált szük­ségessé. A megyei Verseghy Könyvtár munkatársainak köszönhetem, hogy pár na­pon belül Debrecenből meg­hozatták a spanyol nyelvű antológiát. A verset némi ráérzéssel sikerült ugyan ki­választanom, de nyelvisme­ret hiányában a tartalmát nem tudhattam. Nyakamba vettem Szolnok városát, s végül az Idegenforgalmi Hi­vatalnál megkaptam Bede Katalin angol—spanyol nyelvtanár szüleinek a cí­mét. A tanárnő uyanis Bu­dapesten, a Közgazdaságtu­dományi Egyetemen tanít. Szerencsémre hétköznap es­te hazajött, így szülei közve­títésével arra kértem, hogy a vers mondanivalójáról tá­IA tárgyalóteremből I Földhöz verte gyerekét — becsukták A büntetett előéletű ci- bakiházi tanyán lakó Nyúzó Bálint „amúgy” családszere­tő ember. A gazdálkodó élet­formába beleillett a három kiskorú gyerek is, akikkel gyakran felnőttnek való munkát végeztetett apjuk. Ennek ellenére sem az isko­lában, sem a szomszédság­ban sókáig nem tudtak rosz- szat mondani a Nyúzó csa­ládra. Csakhogy ? családfő egyre gyakrabban nyúlt a pohárhoz: így történt ez ta­valy október 15-én, amikor is az egyik fiú engedetlen volt anyjával. Ez lett volna a kisehbik baj, a nagyobbik az volt, hogy az igazságot szolgáltató Nyúzó Bálint ala­posan beszeszelt. Istenesen megverte a fiút, majd föl­kapta, és úgy a földhöz vág­ta, hogy a szomszéd sietett a gyerek segítségére. Feljelentést tett a taná­cson, és a vizsgálat megálla­pította, hogy a bántalmazás következményeként a gyer­mek testén 22 rendbeli kül- sérelmi nyom maradt, amely 14 nap alatt gyógyult meg. Az eljárás során jobbnak látták az államigazgatási szervek, ha a kiskorú gyer­meket állami gondozásba veszik. Nyúzó Bálint vallo­mása szerint „mindössze” három nyaklevest kevert le a fiúnak, a többi sérülést a srác rosszal kodásai során szedte össze. A védekezést az orvosi szakvélemények megcáfolták, hiszen az ütés­jékoztasson. Este 10 után ér­kezett. haza, s legnagyobb meglepetésemre másnap a kazettára mondott spanyol vers várt és mellette a mon­danivalója is. Amikor meg­kérdeztem. mivel tartozom, az édesanyja tiltakozva mondta: „ez csak természe­tes, szóra sem érdemes. Az nyomok frissek voltak i egyértelműen megállapíth, tó volt, hogy a tettlegessé nyomán keletkeztek. A mi sik két gyerek valamikép megúszta az atyai szigor Mindennek ellenére az alf posan helybenhagyott fi ragaszkodott a családjáho sőt a tárgyaláson készség« sen ült az apja mellé. . Mezőtúri Városi Bírósá Nyúzó Bálintot bűnösne mondta ki súlyos testi séi tés és kiskorú veszélyezteté sének bűntettében, ezért hal mazati büntetésül 10 hónaf szabadságvesztésre ítélt* melynek végrehajtását évi próbaidőre felfüggesz tette. A városi ügyész fel lebbezett, így került az üg a Szolnok Megyei Bíróságr. ahol dr. Szűcs Sándor ta nácsa megváltoztatta az íté letet. A másodfokú bírósái úgy találta, hogy a durvi ember esetében szigorúbl eszközökhöz kell nyúlni ezért Nyúzó Bálintot kény szergyógyító kezelésre ren delte, megváltoztatta a bűn cselekmény minősítését is amely így különös kegyet­lenséggel elkövetett súlyos testi sértés lett, s ezért t vádlott már nem kaphattí meg a felfüggesztés ked­vezményét. A megyei bíróság tehá Nyúzó Bálintot 10 hónap letöltendő szabadságvesztés­re ítélte, egyben mellékbün­tetésül 2 évre eltiltotta s közügyek gyakorlásától. ember ahol csak tud, segít.” Bár így lenne mindenkor. Műsorunkkal elégedettek voltak, mi pedig örültünk. A segítségért valamennyiünk nevében ezúton is köszöne­tét mondok. Tölgyesi Béláné tanár Válaszoltak - intézkedtek Házhoz megy a Áldatlan állapot címmel közöltük szeptember 28-án Kun Júlia mezőtúri olvasónk panaszát, melyben szóvá tet­te, hogy ebben az évben áp­rilisban járt náluk utoljára a gázdíjbeszedö, aki akkor bemutatta az utódját, azóta sem látták. Nem tudja a la­kosság, hogy most mi a helyzet a díjbeszedés körül, mivel a TIGÁZ kirendeltsé­gének irodájában olyan sor- banállás van, hogy képte­lenség a díjat befizetni. Marjas Kornél, a TIGÁZ szolnoki üzemigazgatója ez­zel kapcsolatban a követke­ző tájékoztatást adta: „A pa­nasz kivizsgálásakor kide­rült, hogy ebben az évben két díjbeszedőnk felmon­dott. mert kedvezőbb kere­A gázszerelés Szandai panaszok címmel közöltük október 5-i szá­munkban Kocsis Lajosné ol­vasónk levelét, melyben többek között megemlítette, hogy a takarékszövetkezet­re is ráférne egy külső fes­tés, mert omladozik róla a vakolat. Nagy Emilné, a Rákóczi- falva és Vidéke Takarék- szövetkezet ügyvezetője ol­vasónk észrevételére a kö­vetkezőket válaszolta: ..Szandaszőlősi kirendeltsé­günk külső festése valóban pereg, a teljes felújítást már gázdiibeszedé seti lehetőséget találtak, mindegyik helyett azonnali új dolgozót vettünk fel. A harmadik díjbeszedő azon­ban nem látta el rendesen a munkáját, ezért tőle nekünk kellett megválni. Október el­sejével Mezőtúron ismét új díjbeszdőt alkalmazunk, aki­nek ugyanaz a feladata, mint a korábbiaknak: felke­resi a fogyasztókat, leolvas­sa az órát és beszedi a dija­kat. Akikhez nem tud be­jutni, azok hétfőn és szer­dán fizethetik be a kiren­deltségen a dijat. A segítő szándékú észre­vételt köszönjük, s a mun­kaerőváltozások miatt vala­mennyi fogyasztónk megér­tését kérjük." után tataroznak 1986-ra terveztük, de idő­közben megkezdődött e te­rületen a gázvezetés. Üzlet­házunkba is vezetik a gázt. ezért a felújítási munkála­tokat el kellett halasztani. Ésszerűtlen lenne most rend­be tenni, festeni az épüle­tet, s utána megkezdeni a bontási, fúrási munkákat. A szerelés elvégzése után az üzletház külső részét kőoo- rozással hozzuk rendbe. Ad­dig is a -lakosság szíves meg­értését és türelmén kérjük.” Összeállította; Csankó Mlklósné

Next

/
Thumbnails
Contents