Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-19 / 246. szám
1987. OKTÓBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szombaton - Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartották meg a fotószakkörök megyei fórumát, ahol fotós régiségbörzét is rendeztek. A börzén gazdát cseréltek régi fényképezőgépek és egyéb fotós eszközök, szakkönyvek, folyóiratok, prospektusok, kiállítási katalógusok, régi fényképek és szinte minden olyan tárgy, amit a fotográfia múltja iránt érdeklődők gyűjthetnek. (Fotó: T. K. L.) Kalandos nyár volt A fiát filmjeiből Hol volt, hol nem volt Volt egyszer egy kisfiú, aki nem ismerte az apját. De ha gyerek van, akkor apának is kell lenni, fordítja „magyarra” a törvény szavát a köznyelv. A kisfiú édesanyja meghal, a gyerek pedig elindul, hogy megkeresse az apját. De az apa fiktív, személyi adatait a gyámügyi hatóság „gyártotta”. Gazdag Gyula új filmjének röviden ez az indító gondolata. Már az eleve felvet néhány kérdést, elsősorban a „kegyes hazugságok” gondolatát látja el jó nagy kérdőjelekkel és felkiáltójelekkel. Ha csak a kérdőjelet nézzük, akkor talán felkiáltunk: micsoda dolog ez? De a felkiáltó jellel meg egyetértünk: még, hogy valakinek ne legyen apja! A gyermek útra kél. S milyen a gyermekszem: a lényeget látja, a hiányt érzi. Mi nézők a kisfiú hangulataiból kapjuk meg azt a racionális és irracionális szemléletet, amelyből a film építkezik. Eddig is tudtuk, hogy Gazdag Gyula eredeti látásmódú művész. Az ominózus Hosszú futásodra mindig számíthatunk című, egyenesen gyilkos erejű filmpamflettel „robbant be” a magyar filmvilágba. Későbbi játékfilmjei nem igazolták maradéktalanul a felfokozott várakozást, de akármelyik egész estén munkáját nézzük is, mindebben találunk valami értékes sajátosságot. Nem át- érzést a nagy elődöktől, hanem valami olyasmit, ami Gazdag alkotói sajátossága. Ez érződött A sípoló macskakőben, a Bástyasétány 77- ben és a „magyar Balzac”filmjében is. Ügy is mondhatjuk mindig új irányból próbál eljutni az új konklúziókig. Különösen ezt teszi a Hol volt, hol nem volt című, új filmjében. Tegyük hozzá eddigi életművének szerény ismeretében, hogy korábbi törekvéseinél sokkal céltu-. datosabban, érettebben — nem szeretnénk ha közhelynek tűnne — bölcsebben. Szivárványos szép film gondolatilag is a kisfiú története, törékeny akár a kis árva lelke. De hol a mese és a valóság határa egy érzelmileg ennyire túlfűtött és egyben sérült, fiúcska, AndTis képzeletvilágában? Ezt ki tudja? De hajiunk arra, hogy valahol ott lehet ahol Gazdag Gyula — Győrffi Miklóssal, a forgatókönyv társírójával — filmjében megtalálni véli. Ügy tűnik a valóság a szomorúbb, ahol mi vagyunk a főszereplők,, ma élő hús-vér emberek. Nem hízelgő ránk, amilyennek a kisgyerek lát, tapasztal bennünket. Ideges hajsza, ridegség, kinek nyílik meg a szíve? A gyereket mindig csak a képzelőereje menti meg, így bírja elviselni csalódásait, a mese világába helyezi át magát, ahol kedvére történnek a dolgok. Gazdag Gyula viliódzó gondolatait a színek mesére, Ragályi Eelemér váltja látvánnyá, a filmhez illő-l en fekete-fehérben. Torokszorítóan szép film, dg nem a könnyzacskónkat akarja próbára tenni, hanem koordinátákat rak elénk: ki, ki határozza meg a helyét, hogy hol tart emberségében, vagy elvadultságában. — ti — Jutalom a Kitartó rejtvényfejtftknek A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekikönyvtára lehetőséget adott azoknak a gyerekeknek is, akik a nyári szünidőt ném itthon töltötték, hogy — ötfordulós rejtvénypályázatának megfejtését utólag be- küldve — nyerhessenek. A szeptember 15-ig, mind az öt feladványra beérkezett helyes válaszok beküldői, valamint azok közül, akik a nyár folyamán valamennyi forduló megfejtését beküld- ték, a következők nyertek: Jávorszkj Mónika és Zala völgyi Judit (Abádszalók), Bódis Anikó, Bordás Anikó, Bordás Judit, Major Andrea és Mozsár Zoltán (Jász- ágó), Birkás Terézia, Fügedi Rita, Gojsza Márta, Ivanics Piroska, Kalmár Krisztina, Mihályi Anikó, Mihályi Gábor, Nagy Gabriella, Nagy- pál Nikolett, Nagypál Sándor, Pintér Annamária, Stuchlik Nóra, Szabari Katalin, Urbán Zsuzsanna és Varga Balázs (Jászapáti), Csáki Mónika, Cservölgyi Rita, Faragó László, Fehér Ildikó, Kovács Katalin, Kovács Tamás, Lengyel Zsolt, Mezei Gábor, Móczár ZsQlt, Mozsár Mónika, Szántó Marianna, Szerző Ildikó és Tóth Ivett (Jászárokszállás), Ba- gi Zsolt, Boda László, Kovács Tünde és Móczó Zsolt (Jászberény), valamint Kerekes Réka, Sutovszky Angelika és Szepesi Beatrix (Kunhegyes). Lemozfigyolő Férfivilág Az európai, sőt bátran mondhatjuk, a világ köny- myűzenei élete úgy alakult ez elmúlt évtizedekben, hogy szinte minden nemzetnek lett egy énekes üdvöskéje — akár férfi, akár női előadóban. Olyan sztárról van szó, akinek neve hallatán elismerően csettintenek a könnyűzene barátai szerte a világban. Egy Karel Gott, Udo Jürgens, Falco, Charles Aznavour, Julio Ig- lesias, Gianni Morandi (és még hosszan sorolihatnántk tovább) színrelépése és működése sokáig meghatározta hazája könnyűzenei fejlődését A régieknek természetesen egy idő után leáldozott a csillagjuk, de mindig jöttek — jönnek újak, akik átveszik a stafétát hőskorá Gs,£B o etaoih Magyarországon — a beat hőskorában — több szólóénekes is feltűnt, ári közülük kevesen érvényesültek igazán, és főleg tartottak ki. A megszállottaknak sikerült. Ma ott tartunk, hogy a tehetséges kísérletezőket leszámítva csupán három énekes áll helyt keményen a dinamikusabb, talán még igényesebbnek is nevezhető slágerzene frontján: Zorán Komár László és Soltész Rezső. Közismert, hogy Zorán a „Presser-művekből” él, Komár a rock and Tollal jegyezte el magát, míg Soltész a mai európai szirupos slágerek felé vette az útját. Ötödik nagylemeze, mely nemrég jelent meg Férfivilág címmel, természetesen nem hozott merőben újat, inkább — elkerülvén a kockázatot — az előző négy jól kitaposott ösvényén halad. A külső megjelenésében is az európai* „könnyed” fazonra igazodott Soltész tizenkét friss dalt énekelt fel lemezére, köztük két népszerű külföldi szerzeményt is. A zenei kísérők, illetve a nagyszámú közrep| j||| N Wlw to FÉRFIVILÁG működői tábor összehozott egy, az éppen uralkodó zenei divatot mindenben kiszolgáló albumot, amelyre nyugodtan ráillik a tucattermék titulus. A dalok szövegei olyanok, mintha egy kávéházi csevegést hallanánk vissza — lekottázva. Kiugró slágert sem tartalmaz a korong; elejétől végéig hengerel az euródiszkó lágyított változata. A legújabb Soltész-produktum érződik, hogy azonnali fogyasztásra készült réteglemez. J. J. Megnövekedett érdeklődés, hiányos iskolai feltételek Idogennyelv-tanárok tanácskozása Szolnokon Szombaton Immár harmadik alkalommal adott otthont Szolnok az idegennyelv-tanárok regionális konferenciájának. A már hagyományosnak számító tanácskozást a TIT idegennyelvi-oktatási választmánya, a társulat megyei szervezete, a megyei pedagógiai intézet, a Gorkij nyelviskola és a Puskin Intézet budapesti tagozata rendezte. A konferenciát, amelyre a Dunától keletre lévő országrészből közel kétszáz idegennyelv szakos pedagógus érkezett Nyáry László, a TIT megyei titkára nyitotta meg. Ezt követően Boldizsár Gábor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőhelyettese tartott előadást, amelyben elemezte a nyelv- tanulás iránt megnövekedett érdeklődés okait. Az utóbbi időben leginkább az angol nyelvet választják a fiatalok az iskolában második idegen nyelvként, de a különböző tanfolyamok közül is az angol a legnépesebb. Ennek oka többek között abban keresendő, hogy a tudomány, a technika és a modern kultúra nyelve ma már az angol. Ami az iskolai nyelvoktatást illeti, főleg az általános iskolában nincsenek meg a feltételek a második idegennyelv tanításához. Az ország általános iskoláinak mindössze öt százalékában van lehetőségük a diákoknak az orosz mellett az angol, német, francia nyelv tanulására. S a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az orosz órák száma is kevés a nyelv ered ményes elsajátításához. Gyakorlatilag valameny- nyi alsó és középfokú oktatási intézmény közül csak a gimnáziumokban vannak meg a feltételek a magasszintű nyelvoktatáshoz. Gimnáziumba viszont az adott korosztálynak csak mindössze egy ötödé jár. Az óraszám persze ebben az intézménytípusban is változó, a heti 3-tól heti húszig terjed. Az utóbbi a kéttan- nyelvű gimnáziumokban, köztük a Szolnoki Varga Katalin és a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban lesz, amelyekben november 9-én tartják meg az írásbe li felvételi vizsgát. A kéttannyelvű tanítás kétségtelenül a leghatékonyabb oktatási forma az idegen nyelvet illetően. A minisztérium azonban azt szorgalmazza, hogy valameny- nyi középiskolában az idegen nyelvből tett érettségi vizsga egyben nyelvvizsga is legyen. E szerint különböző szintű vizsgára jelentkezhetnének a fiatalok, s sikeres felelet esetén középfokú vagy alapfokú minősítő oklevelet kapnának, illetve ha a teljesítményük ez alatt van, akkor csak az érettségi kötelezettségüket teljesítették. Az elképzelés nagy sikert aratott a tanácskozás résztvevői körében annál is inkább, mert ez fokozná a diákok nyelvtanulási kedvét, szorgalmát. S mindemellett megnövekedne a fiatalok esélye a felsőfokú továbbtanulásra. Ugyancsak egyelőre még terv, hogy az egyetemre pályázóknak a sikeres felvételi mellett legalább középfokú szintű idegen nyelv ismerettel is rendelkezni kell. Mindez természetesen a diákoknak csak kisebb részét érinti. Az iskolai idegennyelvoktatás önmagában ha még hatékonyan történik is kevés a sikerhez, ha az onnan kikerülő fiatal nem folytatja a tanulást, nem használja ismereteit — hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes. Mindehhez a különböző tanfolyamok jó lehetőséget nyújtanak. Az iskolai nyelv- oktatást jól kiegészítik, folytatják az iskolán kívüli tanfolyamok. Boldizsár Gábor vitaindítóját konzultáció követte, majd Basel Péter, a TIT Nyelvoktatási Igazgatóságának igazgatója A nyelv- tanulási folyamatra épülő oktatási stratégiák címmel tartott előadást. Többek között a tanítás tervezéséről, a nyelv tanár személyiségéről, s a továbbképzés feladatairól szólt. A plenáris ülés után szekcióülésekre került sor. A résztvevők orosz, angol, német és francia nyelvű előadásokat hallgattak meg. T .G. A Magvető őszi, téli kiadványaiból Helyünk Európában A Magvető Könyvkiadó ezóv második félévében mintegy nyolcvannégy kiadvány megjelentetését tervezi, melyekből néhányat már ma is megtalálhatunk a könyvesboltok polcain. A prózakötetek sorából kiemelkedik két antológia: a Helyünk Európában című kétkötetes összeállítás második kiadása, valamint a téli könyvvásárra megjelenő Űjhold Évkönyv 1987/2- es kötete. Egy-egy új darabbal gyarapodik Mándy Iván, Hernády Gyula és Török Sándor életműsorozata, Az ajtó című új regényével jelentkezik Szabó Magda. A fiatal romániai magyar szerző, Molnár H. Lajos harmadik regényét Donki Ákos címmel jelenteti meg a Magvető, új kiadásban jelenik meg Ottlik Géza Hajnali háztetők, Szász Imre Ménesi út, Temesi Ferenc Por I—II., című regénye A Patyomkinnál fogok jelentkezni címmel adnak ki válogatást Darvas Szilárd humoros írásaiból, Szakonyi Károly Képnovellák című prózakötetének érdekessége, ■hogy Eigel István tizenegy festménye ihlette. A Karcagon élő Körmendi Lajos Művész Pista huszonegye című kisregénye az egykori vásárok „képmutogatói” nyomán tárja fel huszonegy rajzon keresztül egy nagyon is valóságos, ám elképzelt falu emberi viszonyait, történeteit, jellegzetes alakjait. A Gondolkodó magyarok sorozatban jelenik meg Erdei Ferenc A magyar társadalom című elemző írása, melynek alapjául a politikus 1943 augusztusában, a szárszói találkozón elmondott beszéde szolgált, — valamint Kodolányi János A hazugság öl című röpirata. Madách Imre beszédeit gyűjtötték össze az Országgyűlés című kötetben. A népszerű Tények és tanúk sorozat öt új kötettel gyarapodik, egyebek között Tolnai Gábor Szóbeli jegyzék címmel kiadott, 1949 és 50 között Rómában írt naplójegyzeteivel. A JAK-Fü- zetek sorozatban lát napvilágot Bódy Gábor filmforgatókönyvei, illetve az a fotóalbum, amely a mai magyar fotóművészet kísérletező irányzatainak 21 képviselőjét mutatja be. A drámakötetek sorában jelennek meg Görgey Gábor és Pás- kándi Géza színpadi művei, illetve Márton László három darabja, köztük a Szigligeti Színházban is nagy sikert aratott Kínkastély. Igencsak bőséges a Magvető verskínálata. Nagy László, Pákolitz István, Weöres Sándor, Simor András kötetei mellett kiadják a Kanadában élő Tűz Tamás Hét sóhaj a hegyen című válogatását. A tanulmányok közül nagy érdeklődésre tarthat majd számot Ormos Mária Nácizmus-fasizmus című könyve, amely a magyar nyelven hozzáférhető szakirodalmak között alapműnek tekinthető. A Gyorsuló idő sorozatban lát napvilágot E. Fehér Pál A „glászmoszty”, illetve Miklós Tamás József Attila metafizikája című kötete. A ra-re sorozat hét újabb kötete között lesz Aleksander Scibor—Rylski A márványember című kisregénye, melyből Andrzej Wajda készített filmet. A világirodalom klasszikus és kortárs terméséből Asztalos József fordításában Dürrenmatt Igazság-ügy, Ádám Péter fordításában Jean-Paul Sartre Freud című kötete jelenik meg többek között. A Honvédkolléfliumban Névadó Damjanich János nevét vette fel szombaton, Szegeden a Magyar Néphadsereg 4-es számú középiskolai honvédkollégiuma. Az ünnepségen Nárai István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes méltatta Damjanich honvédtábornoknak, az 1848—49-es szabadságharc kiemelkedő személyiségének, a magyar nemzeti törekvések és radikális polgári reformok hívének életútját. A névadó ünnepségen adták át a kollégiumnak adományozott zászlót, majd leleplezték Damjanich János emléktábláját, amelyet a Honvédelmi Minisztérium, Csongrád megye és Szeged város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői koszorúztak meg. Párizsban Kassákra emlékezlek A francia és magyar művelődési miniszterek pártfogása alatt, október 8-tól Ifiig, különböző rendezvények tették lehetővé a párizsiak számára a száaadeleji és a mai magyar avantgárd alkotásainak felfedezését, vagy mélyebb megismerését. A Centre Pompidouban (Modern Művészetek Múzeuma), a Francia írók Házában, az Európai Filozófiai Egyetem helyiségeiben, a Francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ székházában (GNRS), a Párizsi Magyar Kulturális Intézetben és a Franka Bemdt Ké tárban rendeztek kiállításokat. Szabolcsi Miklós akadémikus francia nyelven tartott előadást Kassák Lajosról, aki ebben az évben töltötte volna be századik életévét. A húszas évek magyar úttörő művészeit .a Sorbonne egyik híres tanára, Decaudin méltatta.
