Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

1987. SZEPTEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyere hozzánk vendégségbe/ A kormányszóvivő tájékoztatója Kedvcsináló utazási kiállítás a Szovjetunióról Szociális intézkedési terv készül az adóreformhoz Szépszámú közönség, a „Szovjetunió egész évben várja önt” című kiállítás megnyitóján Ha egy szakma protokollá­ris eseményéből következtet­ni lehet a valós érdeklődés­re, úgy minden bizonnyal rövidesen megnő a Szovjet­unióba látogató turisták szák ma. Tegnap délután Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Szovjet­unió egész évben várja önt címmel kiállítás nyílt az in- tourist RT Magyarországi Képviselete és az IBUSZ Szolnok Megyei Igazgatósá­ga szervezésében. Jurij V. Perov, a Szovjet utazási iro­da magyarországi képvise­letének vezetője olyan szép­számú érdeklődő ölőtt mon­dott kedvcsináló beszédet, hogy az idegenforgalom je­lenlévő szakemberei elége­detten konstatálhatták: a jövőben nem lesz nehéz utat szervezniük. A színes képek, no meg a levetített film biz­tató előlege volt egy szovjet- unióbeli utazásnak. És hogy jó idők járnak manapság keleti határain­kon túl is a vendégcserére, ezt már a Jurij V. Perowal folytatott beszélgetés igazol­ta. A fiatal utazási szakem­ber elmondta, hogy a kö­zelmúltban az SZKP Köz­ponti Bizottságának politi­kai osztálya tette közzé azt az új programot, amely az eddiginél is jobb munkára és hatékonyabb utascserére sarkallja a turizmus terüle­tén dolgozókat. A szándék komolyságát igazolja, hogy új szállodákat építenek Szov- jetunió-szerte. A fővárosban például három hotel alapját rakták le és két patinás szál­ló felújításához fogtak hoz­zá. Ami pedig a vendéglá­tást illeti, magántulajdon­ban és szövetkezeti kézben lévő éttermek nyílnak vala­mennyi köztársaságban, a szakma számára pedig tan­folyamokat, továbbképzése­ket szerveznek. De talán a legfontosabb döntés az volt, hogy az In- tourist szervezetét kiterjesz­tik valamennyi nagyobb vá­rosra. A csoportok be- és ki­utazását ma már nem kell „egyeztetni” a moszkvai központtal; a köztársaságok (Folytatás az 1. oldalról) új technológia egyéb gazda­sági- és műszaki előnyeit is. Ami az előbbiek közül szembetűnő: a hagyomá­nyos termesztés esetén 2,5 és 2,7 tonnás közötti hozam, az új módszerrel 1,8 és 2,2 tonna közötti hektáronkénti átlagtermés fedezi a terme­lési ráfordításokat. Nemcsak víztakarékos, ugyanis a ku­tatók, a termelők és a víz­szolgáltatók szerencsés ösz- szefogásával Mezőhéken ki­próbált módszer alkalmaz­ható kevésbé kötött — de jó vízgazdálkodású — földeken, nem feltétele a teljesen sík terep, és a gátak, csatornák építésével járó mintegy tizenkét százalékos te­rületkieséssel sem kell számolniuk a termesz­tőknek. Bár az idei, me- zóhéki tapasztalatok még a vegyszeres gyomirtás fino­mítására figyelmeztetnek, az már nyilvánvaló, hogy a ha­gyományos rizstelepek ál­landó vízboritöttsága miatti gyakori algásodással, az év­elő mocsári gyomok elsza­porodásával szemben csak az öntözéses gazdálkodásnál egyébként is előforduló gyo­mok adnak munkát a nö- vényvédősöknek. A tanácskozáson hangsú­lyozták: az árasztás nélküli technológiát nem a hagyo­mányos módszer verseny­társának szánják. Egyéb ön­tözött szántóföldi növények­kel szemben kell kiállnia az összáhasonlitás próbáját, elsősorban a gazdaságossá­got illetően. Nos. egy ösz- szehasonlító adat máris biz­tató: háromtonnás héktáron­Jurij V. Perov, az Intonrist RT Magyarországi Képvise­letének vezetője (Fotó: Hargitai) és a városok döntenek ab­ban, kiket fogadnak és kiket küldenek a határokon túlra. Ami a magyar turisták szá­mára a legnagyobb vonzerőt jelenti, az a Fekete-tenger. Egyrészt a turisták harminc százalékkal olcsóbban tölt­hetik itt idejüket, mint az ország más területén, más­részt telente vonzó sípara­dicsomok jelentik az igazi slágert. Hogy az Intourist útjai drágák? J. V. Perov kénti hozam esetén tizen- egyezer-hatszáz, négy ton­nás átlagtermésnél huszon­hat és félezer forint hektá­ronkénti jövedelem prog­nosztizálható az újfai'a rizstermesztésnél. Tehát mindenképpen több, mint a búzánál vagy a kukoricánál. Amint az a rendezvény vé­gén kitűnt, az ÖKI-t és a TRV-t a tagvállalatai között számon tartó Mezővíz Tár­sasággal is bővül az új tech­nológia elterjesztésén mun­kálkodók köre. A vízigabo- nával eddig nem foglalkozó taggazdaságaiban jövőre — a mezőhéki tapasztalatok alapján adaptált technológia szerint — 150—200 hektár­nyi területen tervezi a tár­saság meghonosítani az új­fajta rizstermesztést. Ezzel 1988-ban a későbbi — a Me­zővíz öntözőgépgyártási- és értékesítési törekvéseit is jól szolgáló — nagyobb ará­nyú területnövelés biztonsá­gos vetőmagellátási hátterít kívánják biztositani. A szántóföldi méretekben az országban elsőként Me­zőhéken kipróbált módszer eredményei tehát biztatóak. A tíz hektáros táblán tíz nap múlva érik kasza, azaz a hagyományosan termesz­tett rizs betakarításánál használatos lánctalpat ez­úttal nélkülöző kombájnok alá, a hat rizsfajta. Amint arról a tegnapi tájékoztatón jelen lévő szakemberek is meggyőződhettek, az orszá­gostul tervezett hektáron­ként három tonna körüli át­lagterméssel biztat az árasz­tás nélküli rizs. T. F. erről úgy vélekedett, hogy olcsóbban is tudnák fogadni a magyar turistákat, ha az Ibusz nem emelné oly gyak­ran az árait. És ezzel nekik kötelességük lépést tartani. Ámbár lehet, hogy a közel­jövőben e téren különválnak útjaik... Tóth László, az Ibusz Szol­nok Megyei Igazgatóság ve­zetője tehetetlenül tárta szét a karját: — Emelkednek itt­hon az áraink, a szolgáltatá­saink és ezek alól a vendé­gek sem kivételek. Miit tehetett mindehhez egy jövendőbeli utazó? Ta­lán annyit, hogy a Szovjet­unió nevezetességeinél ne az út költsége legyen a leg­döntőbb szempont. Lenin- grádot — kissé szenvedélye­sen szólva — mindenkinek látni kell. Ez az igény akár jószándékú kampányra is sarkallhatná az utak szer­vezőit; merthát az Ermitázs, a Péter Pál erőd, vagy a Té­li Palota látványa semmi mással nem pótolható. A vá­rost a turizmus reflektor- fényébe állíthatja egy világ­raszóló ünnep, a nagy októ­beri szociálisba forradalom 70. évfordulója, melynek bölcsője éppen Szentpéter- várott ringott. — Pb — Közgazdasági Egyetem Változások a képzésben Megújul jövő szeptember­től a közgazdászképzés a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen. A képzési rendszer korszerű­sítéséről két évvel ezelőtt döntöttek, ezt mind a hall­gatók, mind az oktatók sür­gették. A jelenlegi képzés túlzottan elméleti, gazdaság- politikai jellegű, míg az egyetemről kikerülő közgaz­dászok legnagyobb része a vállalatoknál helyezkedik el. Az új képzési rend három lépcsőből áll. A második év után elágazik a hallgatók útja: főiskolai és egyetemi szintre. Ez versenyt is te­remt a diákok között. Az egyetemi tanulmányok be­fejezése után a legkiválób­bak lehetőséget kapnak a szakmai specializációra. A szakmai tárgyak mellett na­gyobb szerepet kap az értel­miségi képzés, ezen belül a nyelvoktatás. Az új képzési rend részleteiről ma délután az egyetemen tájékoztatják a sajtó képviselőit. Textiles találkozó Csütörtökön Kőszegen megkezdődött a textilipar­ban dolgozó fiatal szakem­berek háromnapos országos tanácskozása, amelynek na­pirendjén az adóreform tex­tiliparban várható hatásai, és a ruhaipari számítógépes gyártáselőkészítési rendsze­rek hatékonysága, időszerű kérdései szerepelnek. árasztás helyett esőztetés (Folytatás az 1. oldalról) tiségek egyenjogúságának érvényesülésére, kulturális és társadalmi fejlődésére. A tárgyalásokat a közvetlen, személyes, baráti hangnem jellemezte. A munkatalálko­zóknak ezt a gyakorlatát kí­vánjuk a jövőben is folytat­ni. A szóvivő a népgazdaság idei fejlődéséről nyilatkozva mindenekelőtt kiemelte, hogy a testület igen széles körű, négy és fél órás vitát foly­tatott arról, hogyan is áll gazdaságunk, s milyen irányelvek alapján dolgoz­zák ki a jövő évi tervet és költségvetést. Előnyős gazdasági változások, fordulat nélkül A vitában megállapítot­ták, hogy az év eddig eltelt időszakában az 1985—86-os kedvezőtlen tendenciákhoz képest bizonyos előnyös vál­tozások már tapasztalhatók a gazdaságban, de a szüksé­ges fordulat még nem ment végbe. Az ipari termelés kissé élénkült, a növekedés szerkezete viszont kedvezőt­len. A változékony időjárás hátrányosan érintette a me­zőgazdaságot. A konvertibi­lis elszámolású kivitel emel­kedett, a behozatal kismér­tékben csökkent, az árufor­galom egyenlege azonban körülbelül a tavalyi, passzív szinten van. A rubelelszá­molású kivitel a behozatalt meghaladóan nőtt. A lakos­ság jövedelmei a terve­zettnél magasabbak lettek, a vállalati vásárlóerő növeke­dése miatt ott is élénkül­tek beruházások, ahol ez nem kívánatos. A gazdasá­gi folyamatok romlása egé­szében ugyan megállt, de a kedvezőtlen tendenciák ki­váltó okai ma még jelen vannak a gazdaságban. Fej­lődésünk tehát csak részben felel meg a terv céljainak. A vitában igen nagy sze­repet játszott a jövő évi költségvetés előkészítése. Már az idei költségvetés teljesí­tésének is az a vezérelve, hogy a bevételeknél mérsé­keltebben növekedjenek a kiadások. A mostani adatok szerint a deficit a költség- vetésben eredetileg előirány­zott 43,8 milliárddal szemben várhatóan 34—35 milliárd forintra leszorítható Jövőre a cél a költségvetési hiány­nak az ideihez hasonló üte­mű, további lényeges csök­kentése. Ehhez a jövedelem- képzés és -felhasználás kel­lő aránya szükséges. A kor­mány most azzal bízta meg a tervezési szerveket, hogy munkájukat ennek az elv­nek rendeljék alá. Bányász Rezső kitért arra is, hogy a kormányprogram vitájában az elmúlt hetek­ben sokan szorgalmazták: az adóreform miatt várható ne­gatív társadalmi hatásokat fokozottabban ellentételez­zék szociális intézkedések­kel. Mint mondotta, a kor­mány igen ütemesen dolgo­zik, de nem akar felelőtlenül ígérgetni. Megfontolt javas­latokat csak alapos számítá­sok birtokában tehet. A mostani ülésen az is el­hangzott, hogy a képviselők­nek a közeli napokban át­nyújtják azt a kiegészítő ter­vet, amely ezekre a szociális intézkedésekre vonatkozik. Egy kérdésre válaszolva ismertette az adóreform élet­be lépéséig szükséges átme­neti intézkedéseket. Az El­nöki Tanács elé terjeszten­dő törvényerejű rendelet­tervezet például előírja, hogy a személyi jövedelem- adó bevezetésekor az úgy­nevezett bruttósítás — fel- szorzás — során a munkál­tatónak átlagosan olyan mértékben kell emelnie a dolgozók keresetét, hogy a kézhez kapott fizetés ne csökkenjen. Ami a takarék­betétek kamatait illeti: a betétek titkosságának meg­őrzése mellett a tervezet szerint a bank tíz százalékos adót von le a kamatfélék után, ugyanakkor a bankka­matot a levont összeg ará­nyában megemeli. Magyarán: senkit sem ér semmiféle veszteség. Foglalkoztatási alap, korengedményes nyugdíj A szóvivő (a Magyar Nem­zet kérdésére) emlékeztetett arra. hogy a kormány mun­kaprogram-tervezetét nem­csak testületek vitatták meg, hanem a sajtó segítségével lényegében az egész lakos­ság véleményt nyilvánított. A megjegyzések, javaslatok alapján számos alkalommal átdolgozták az eredeti prog­ramtervezetet, tehát az a változat, amely a jövő héten az Országgyűlés elé kerül, már igen sok ember elgon­dolásait, javaslatait is tartal­mazza. A kormány úgy határozott, hogy 1988. január 1-jétől foglalkoztatási alapot hoz létre, és lehetővé teszi, hogy a munkáltatók — költségek egyidejű viselése mellett — élhessenek a karengedmé­nyes nyugdíjazás lehetőségé­vel. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal a SZOT-tal együttműködve rövidesen ki­dolgozza és közzéteszi az in­tézkedéshez kapcsolódó új munkajogi szabályokat. A téma hátteréről (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső el­mondotta, hogy elhelyezke­dési támogatást ma az kap­hat, aki vállalatának felszá­molása, vagy saját munka­körének megszűnése után a meghosszabbított felmondá­si idő elteltével sem tud el­helyezkedni. A költségvetés csak tíznél több dolgozó fel­mondása esetén téríti visz- sza a vállalatoknak a meg­hosszabbított felmondási időre járó átlagkeresetet. A munkáltatók így érdekeltek abban, hogy az eddigieknél átgondoltabban intézzék az átszervezéseket. Valószínű­leg azonban mindezek az in­tézkedések sem elegendőek valamennyi várható konflik­tus feloldására. A kormány alapelve: a foglalkoztatáspo­litikában a gazdasági célsze­rűség és a humanizmus kö­vetelményeit a lehető leg­jobban összehangolni. Ezt szolgálja a mostani döntés is. Hitelek a Világbanktól A Magyar Távirati Iroda tudósítójának érdeklődésére a szóvivő bejelentette: erósz Károly, a Minisztertanács el­nöke Helmut Kohlnak, a Néniét Szövetségi Köztársa­ság kancellárjának meghívá­sára október elején a tervek szerint hivatalos látogatást tervez Bonnban. E látoga­tásra a kétoldalú kapcsola­tok fejlődése szempontjából fontos időszakban kerül sor. A Világbanktól szerkezet- átalakítási célokra nemrégi­ben felvett 150 millió dollá­ros hitelről (az MTI Külföl­di Adások Szerkesztőségek érdeklődésére) a szóvivő el­mondta, hogy eddig összesen 13 olyan hosszú lejáratú kölcsönmegállapodást kö­töttünk a Világbankkal — összesen 1,2 milliárd dollár értékben —, amely fejlesz­tési céljaink importigényé­nek kielégítését segíti. A mostani, 15 éves lejá­ratú kölcsönmegállapodás keretében már nemcsak az iparfejlesztést — a mű­anyaggyártás. a gumiipar, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás beruhá­zásait — szorgalmaztuk, ha­nem az ehhez szükséges köz- gazdasági feltételrendszer továbbfejlesztéséhez is kér­tünk és kaptunk támogatást. Ennek jelentősége a követ­kező években nőni fog, s ez összhangban áll a kormány gazdasági kibontakozást ke­reső programjával. Egy kérdésre (Magyar Nemzet) válaszolva a szóvi­vő bejelentette azt is, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata alapján a III. kerületi Vera tér nevét Lékai bíboros tér­re változtatják. Babakocsi Hátságból. Az idén kezdték ei a Viki fantázianevet viselő babakocsi gyártását a Fémbútoripari Szövetkezet rétsági üzemegységében. A tetszetős kivi­telű, könnyű és összecsukható, könnyen kezelhető babakocsiból ebben az évben harmincezer darabot szerelnek össze, ame lyeket a hazai piacon értékesítenek. (Fo­tó: Rigó Tibor — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents