Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
1987. SZEPTEMBER 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb naptrendjón Új stratégia szükséges az építőipari vállalatnál Nemoaak a mezőgazdaság Ugye Meddig nyílhat az agrárolló? Minden tervezéskor megkezdődik a visszaszámlálás — panaszolja egy termelő- szövetkezet elnöke. Előbb kiszámoljuk, hogy' a tervezett területen és az elgondolt átlagtermések eléréséhez mennyi műtrágyára, növényvédő szerre lenne szükség, utána megnézzük a mérleg pénzügyi adatait, s máris korrigáljuk számításainkat. Az eredmény a legtöbbször elszomorító: jó, ha a szükséDrágán termei az ipar Az említett szövetkezeti vezető panasza nem egyedi,* bár az sem állítható, hogy minden gazdaságra érvényes. A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy kétharmada küszködik kisebb-nagyobb pénzügyi nehézségekkel, melyeknek csak egyik látható jele a termeléshez szükséges anyagok, eszközök vásárlásának a fékezése. A gazdaságokban tapasztalható gyakorlatot igazolja a statisztika is. A mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok, eszközök értéke a VI. ötéves tervidőszakban évente átlagosan 166 milliárd forint volt, 43 százalékkal több, mint a korábbi tervidőszakban. A nem mezőgazdaságból származó anyagok és eszközök aránya 58 százalék jelenleg, öt eszVeszélyes garasoskodás Mindezek ismeretében könnyen belátható, hogy a gazdaságok nagy részében a szükségletekhez igazodó tervezés helyett a kényszerűség uralkodik. S ez nem csak pénzügyi értelemben igaz. Bizonyításához elég megkérdezni egy anyagbeszerzőt. Elmondja, egy-egy keresettebb alkatrész beszerzéséhez hány megyét kell körbejárnia, hány helyen kell papíron nem vezethető ellenszolgáltatást felajánlania. A növényvédelmi és talajerőgazdálkodási szakemberek igazolhatják. hogy az éppen keresett összetételű műtrágyához nem lehet hozzájutni, az adott növény védelméhez leghatásosabb kemikália gyakorta hiányzik a kereskedelmi raktárakból. A mezőgazdasági termeléslyeztetne. V. Farkas József Tanácskozás az Agrokernál Számítógép segítségével a gyomok ellen ges műtrágyának, növényvédő szernek a felét , meg tudjuk vásárolni. Éhnek aztán nem lehet más következménye, mint a tervezettnél gyengébb termés, ami eleve kisebb bevétellel és nyereséggel jár együtt. A következő esztendőben aztán megint nem a növények biológiai szükségleteiből, hanem saját nyomorúságunkból kiindulva kezdhetünk a vásárláshoz. tendő alatt 22 százalékkal növekedett, meghaladva az összes termelő felhasználás növekedési ütemét. Ráadásul e változásokhoz társul az agrárolló nyílása, s ez tovább rontotta a gazdaságok pénzügyi helyzetét. Egy elemzés adatai szerint 1970 és 1984 között a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok és eszközök ára 110 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára viszont csak 69 százalékkal. Ennek egyenes következménye a jövedelmezőség romlása, hiszen az ilyen mértékű árarány-eltolódást nem lehet a termelési költségek csökkentésével kiegyensúlyozni. Az említett másfél évtizedben a 100 forint költségre jutó jövedelem 11,9 forintról 7,7 forintra csökkent. hez kapcsolódó pénzügyi és kereskedelmi ellentmondások következménye, hogy az anyagi-műszaki ellátottság nem igazodik a termelési célokhoz. A növénytermelés hozamai a legutóbbi évtizedben látványosan javujtak, a gabonatermelésben felzárkóztunk a világ élvonalához tartozó termelők közé, ugyanakkor a területegységre jutó műtrágya-felhasználás csökken. Az persze igaz, hogy a hozamok növekedésével egyidőben a műtrágyaadagok is emelkedtek, de a termésátlagok megőrzéséhez is szükség lenne a talajerő visszapótlására. Ezzel szemben például 1983-ban egy hektár mezőgazdasági területre 241 kilogramm műtrágya-hatóanyag jutott, 1986- ban csak 206 kilogramm. Késve és nehezen alkalmazkodik az új gazdasági környezethez a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat, pedig talpon maradását éppen az dönti el, miként tud a megváltozott külső körülményekhez idomulni — állapította meg a megyei párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén, melyen a vállalat gazdasági ■ helyzetéről és a hatékonyság növelésére tervezett feladatokról készített jelentést vitatta meg. A vállalat vezetői körében lassan alakul ki az egységes szemlélet azokról a konkrétan megteendő intézkedésekről, amelyek stabilizálhatják a cég holnapját. Az első félév értékelésekor meg kellett állapítani, hogy a vártnál jóval kedvezőtlenebb helyzet alakult ki és a vállalat gazdasági pozíciója tovább romlott. Nem tudták realizálni a félévrd előirányzott termelési és eredménytervet. Ennek okát a kedvezőtlen időjárás okozta kiesések mellett a következőkben látják: az előre jelzett és tervbe vett beruházások nem indultak pénzügyi hiány, illetve átcsoportosítás miatt. A lakásépítésekre szóló megrendelések is késtek, csak tervüktől eltérően kezdhetnek munkához, viszont ezt ellentételezve határozták el Szolnokon és Törökszentmikló- son a saját értékesítésű lakások nagyobb volumenű építését. A folyamatban lévő építkezéseket is át kellett programozni, szerződéseket módosítani a megnövekedett anyagbeszerzési gondok miatt. A termelőeszközök kihasználása jelentősen csökkent, induló bérűi lázások hiányában más külső munka- vállalásokkal nem lehetett fedezni a felmerülő többlet- költségeket. A fizi.: li dolgozók létszáma a tervezettet meghaladóan, százkilencven(Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: néhány kérdésben — így a nyugdíjasok kiegészítő keresetének adóztatásában, illetve a lakáshoz szükséges megtakarítás utáni adókedvezmények mértékében — nem sikerült lezárni a vitát, ezekről alternatív javaslatok születtek. Csáki Gyula arról is szólt, hogy a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseket tesz az átállás zavartalansága érdekében. A vállalatok részletes tájékoztatást kapnak az adóreform kérdéseiről, így például a bérbrutfósítás módé szeréről, az utóbbi egy-két hónapban pedig próbaszámításokkal segítették a vállalatok felkészülését. A vitában felszólalók közül többen arra mutattak rá, hogy a tömegkommunikáció nem segítette kellően az új adórendszer előkészítését, gyakran nem sikerült hitelesen és megnyugtatóan tájékoztatni a lakosságot. Nagy- iványi András (Budapest) arról is szólt, hogy a nyugdíjasok 70 százaléka havi négyezer forintból, vagy annál kevesebb összegből él. nekik mindennapos megélhetési gondjaik vannak, így fokozott támogatásra szorulnak. Számukra kedvezőbb lenne, ha a rájuk vonatkozó adóztatás olyan változatát vezetnék be, melynek értelmében nem kell adót fizetni a nyugdíj és az egyéb jövedelmek együttes összegének évi 96 ezer forintot meg nem haladó része után. Nobis Ferenc (Budapest felvetette: a lakosság kész a nagyobb terhek vállalására. hattal csökkent, a hiányszakmák okozta feszültség tovább növekedett. A kedvezőtlen gazdálkodási mutatók ismeretében a vállalat vezetése korábban intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása nem hozta a várt eredményt. Ezért újabb intézkedések válnak szükségessé, amelyek meggyorsítják az igazodást a megváltozott célokhoz, feladatokhoz. Nem gondolkozhat a vállalat vezetése jelenleg is az egymilliárdos volumenű vállalat sablonjában. ki kell alakítani stratégiáját a jövőre, felülvizsgálni szervezetét, a hatékony működéshez szükséges létszámot, költségigényeket meghatározni, változtatni a vállalkozási készségen és piacpolitikán. Az eddigi tapasztalatok birtokában javítani szükséges az együttműködést a partnerekkel, a tanácsokkal, a megyén kívüli megrendelőkkel, szervekkel, úf piac után is kutatva, miután a felmérések szerint Szolnok megyében az építési igények nem biztosítják a vállalat egyenletes leterhe? lését. A megyei testület felhívta az üzemi pártbizottság figyelmét arra, hogy a kibontakozási program alapján elkészített feladattervében pontosan határozza meg saját feladatait a vállalati gazdasági intézkedések segítésében és kérje számon végrehajtásukat. A megyei párt- vb novemberben ismét tájékoztatót kér a vállalat helyzetéről, a kialakított gazdasági program teljesítéséről. Megtárgyalta a testület a koordinációs Munka helyzetéről előterjesztett jelentést, a KB Titkárság 1987. január 19-i határozatában megjelölt követelmények érvényesülésének tapasztalatait a Szolnoki Városi Pártbizottság területén. de ehhez feltétlenül szükséges, hogy megszűnjenek, de legalábbis csökkenjenek az irritáló jelenségek, különösen az ellenőrizhetetlen, láthatatlan jövedelmek. Koltai Imre (Pest megye) felvetette, hogy megkezdődött az építőanyagok felvásárlása, ami később kedvezőtlen hatásokkal járhat. Reidl János (Somogy megye) arról szólt, hogy az általános forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt a vállalatok is készleteket halmoznak, ami az ellátást akadályozza. BoVatikáni delegáció Magyarországon Simon D. Lourdusamy bíboros, a Vatikáni Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa és Francesco Colasuonno érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott pápai nuncius szeptember 3-tól 8-ig egyházi meghívásra látogatást tett hazánkban. A vatikáni küldöttség részt vett a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye alapításának 75. évfordulója alkalmából tartott egyházi ünnepségen. Lourdusamy bíboros és kísérete találkozott dr. Paskai László esztergomi érsekkel, valamint a magyar katolikus püspöki kar több tagjával. A Szentszék képviselőit fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Beruházásvédelmi megállapodások Hét országgal — Belgiummal, az Egyesült Királysággal, Hollandiával, Francia- országgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal és Svédországgal — kötött hazánk beruházásvédelmi megállapodást, s több új egyezmény előkészítésén dolgoznak a szakemberek — adtak tájékoztatást a Pénzügyminisztériumban. Ezek a nemzetközi egyezmények arra szolgálnak, hogy elősegítsék külföldi vállalkozók magyarországi, és magyarok külföldi beruházásait, új vegyes vállalatok létrehozását. A magyar gazdaság számára ugyanis egyre nagyobb jelentőségű a külföldi működő tőke behozatala. Több mint 100 vegyes vállalat működik már hazánkban, amelyek elősegítik a tőkés export bővítését, hozzájárulnak a termékszerkezet-átalakítás gyorsításához, a műszaki feljesztés erősítéséhez, és sok esetben fejlett technológiák meghonosításához. donyi Csaba (Borsod megye) aggodalmának adott hangot: a próbaszámítások alapján úgy tűnik, hogy a kommunális szolgáltatást nyújtó városgazdálkodási vállalatok jó része veszteséges lesz a jövőben, ugyanis áraikat nem tudják az adóval arányosan emelni. Véleménye szerint a társadalombiztosítási járulékot kellene úgy megállapítani, hogy ellensúlyozza az adóterheket. Csáki Gyula részletesen válaszolt a vitában felmerült aggályokra, kérdésekre. Téma: a napenergia A világ energiamérlegében ma még másodlagos, de a jövőben egyre jelentősebb szerepet játszó energiaforrásokról tanácskoznak Bala- tonzamárdiban a KGST illetékes munkabizottságának tagjai. A kedden kezdődött négynapos megbeszélés témája — a geotermikus és a napenergia, valamint a kémiai módszerekkel felszabadítható erőforrások kutatása, hasznosítása. A mezőgazdászok bizonyára egyetértenek abban, hogy a gyomirtószerek könnyebbé teszik a gazdaságok munkáját. Ebben az évben meg különösen fontos ezzel a témával behatóbban foglalkozni, hiszen — mint ahogy a szakemberektől hallottuk a Szolnoki Agroker Vállalatnál tegnap megtartott tanácskozáson — az idén úgy néz ki, mintha a kártevők nem éreznék az őszt. hisz károsításaik még most is olyan nagyok, mintha nyár lenne. Ez az esztendő alaposan megtréfált mindenkit, s a jelenlegi védekezést pedig az is nehezíti, hogy a gyümölcsösökben megkezdődött a szüret, tehát ebből következik, hogy olyan vegyszereket eleve nem szabad használni, amelyeknek hosz- szú a lebomlási idejük. S az 1987-es év időjárásának szeszélyessége mellett, amikor is a' száraz és a nedves időszakok gyakran váltogatták egymást — tovább bonyolította az amúgy sem könnyű helyzetet, hogy a gyomirtószer ellátással is gondok voltak. Persze, nem a mennyiség volt kevés, inkább a választék lett szegényesebb az előző évekhez képest, ami azzal magyarázható, hogy a növényvédőszerek egy része, illetve azok adalékainak jelentős hányada külföldről s főképpen a tőkés országokból kerül be hozzánk. Erre Nem jobb a helyzet a termelés gépesítettségében sem. 1981—1985 évek átlagában a mezőgazdasági beruházások 14 százalékkal csökkentek az előző öt évhez képest, s bár a gépesítést előnyben részesítették a gazdaságok, az erre fordított összeg is mérséklődött hét százalékkal. Közben az eszközök megdrágultak 1981-iben például egy traktor átlagosan 322 ezer forintért, egy gabonakombájnt 810 ezer forintért lehetett vásárolni, négy év múlva a traktor ára 490 ezer, a kombájné egymillió négy- százezer forint lett. A dráguló gépek és a beruházásra fordítható forintok ellentmondásából csak az következhetett, hogy romlott az eszközök műszaki állapota. A statisztika szerint a traktoroknak 47, a tehergépkocsiknak 25, a kombájnoknak 33 százalékát nullára leírták a gazdaságok, vagyis a műszakilag elhasználódott gépeket is kénytelenek üzemben tartani. Veszélyes már ez a garasoskodás, a fenntartási költségek növekedésén túlmenően már a termelési biztonságot is rontja. Országos órdek Nem feledhető az a tény, hogy a mezőgazdaságban élő szervezetekkel kell dolgozni, s ezek biológiai szükségleteit ki kell elégíteni, ellenkező esetben eleve a termelés mérséklődésével lehet számolni. Csak példaként említve, ha vetőgéphiány miatt késik a vetés, a következő betakarításkor biztosan kisebb termés várható. Tudomásul véve, hogy a népgazdaság fejlődése nem elsősorban a mezőgazdasági termeléstől függ, nem lehet lemondani az élelmiszergazdaság fejlesztéséről sem. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek kiegyensúlyozott hazai ellátást adnak, az összes kivitelből 22 százalékkal, a nem rubel-elszámolású exportból egyharmados arányban részesednek. Az agrártermelés megtorpanása tehát nemcsak a ma még mással nehezen pótolható exportot, hanem a hazai ellátás biztonságát is vészéviszont nem áll rendelkezésre népgazdasági szinten elegendő pénz. Nos, ez a helyzet nem jelenti azt, hogy a növényvédőszerek pótlásáról vagy hazai gyártmányokkal való helyettesítésükről nem kell gondoskodni. Erre annál is inkább szükség van, mivel az idén a gabonák rossz kelése miatt megyénkben, de országosan is úgy elszaporodtak a gyomok, hogy többek között ez is nehezítette az aratást. De ezek mellett a talajban lakó kártevők, a csócsárlók, az aknázó legyek is elszaporodtak, a mezei pocok és a hörcsög állomány létszáma viszont mintha stagnálna, legalább is a felmérések ezt mutatják. Egy szó mint száz, a ma mezőgazdasága elképzelhetetlen növényvédelem nélkül — hallottuk ugyancsak a tegnapi tanácskozáson. Ezt a munkát a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja úgy is segíti, hogy nemrégiben kidolgoztak egy komplex számítógépes programot — amihez egyébként a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson keresztül hamarosan hozzájuthatnak a szakemberek. Ennek segítségével meghatározható az a legoptimálisabb és leggazdaságosabb gyomirtási technológia, amit, az adott gazdaságban alkalmazni kelL Több lezáratlan kérdés A Karcagi Cipőipari Szövetkezetben férfi félcipőt, leányka szandált, papucsot, valamint sarut gyártanak. Az idén az itt készült mintegy 180 ezer pár lábbeliből 50 ezret holland megrendelőnek szállítanak. (Fotó; D. G.)
