Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 9. A Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet építőbrigádja az elmúlt év őszén kezdte meg a kisújszállási vasútállomás főépületének felújítását. A 25 milliós beruházás során nemcsak kívülről újul meg az épület, hanem a belső elrendezését is az új szabványoknak megfelelően alakítják ki. (Fotó: A. G.) Üdvözlet a Jászságból (Tudósítónktól) A Képzőművészeti Kiadó rendszeresen jelentet meg új képes levelezőlapokat a megye különböző településeiről. Ez jó dolog, hiszen a nyár- folyamán az idegenforgalom növekedésével szinte nem volt olyan község, ahol ne keresték volna a helyi lapokat a nyaralók, a szünidőben ott vakációzó gyerekek. Az igények növekedése és az esztétikai indokok szükségessé tették, hogy a kisebb helyekről is szines lapok jelenjenek meg, ezt az előállítási költségek miatt úgy tudják leggazdaságosabban megoldani, hogy több községről állítanak össze egy- egy lapot. Jelentek már meg ilyen válogatások Szolnok megyei települések névvel, nemrég pedig Üdvözlet a Jászságból felirattal, három jászsági település öt részletét vásárolhatják már a kirándulók és gyűjtők. Hézagpótló ez a vállalkozás miatt is, mert látható rajta az országjárók által mindenkor megkeresett já- noshidai románkori templom, két hangulatos jákóhal- mi részlet a Tama-morotvá- val, az iskolával, és egy boldogházi felvétel. 'Noha a Piért szolnoki le- rakata nagy mennyiségű lappal tud rendelkezésre állni, sajnálatos, hogy a boltok, a posták igen tájékozatlanok a megrendeléssel kapcsol atban. Jákóhalmán például csak a papírárusítással is foglalkozó ruházati boltban lehet beszerezni az új lapot. összhang a jogszabályok között Új földkódex született Szeptember elsejétől hatályos a földről szóló 1987. évi I. törvény, és a végrehajtási szabályokat tartalmazó 26/1987. (VII. 30). számú minisztertanácsi rendelet. A törvény összhangot teremt a földdel valamilyen formában kapcsolatban lev 3 valamennyi jogszabállyal, s a társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményeivel Hosszú távra átfogóan és egységesen szabályozza az ingatlanok tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében feloldja az indokolatlan megkötöttségeket. Bővíti a jogszabály az állami tulajdon kezelőinek jogait. Lehetővé teszi a kezelőnek az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházását meghatározott feltételek mellett gazdálkodó szervezetekre, társadalmi szervezetre. Kártalanításra is nyílik lehetőség a kezelői jog visszavonása esetén. Magánszemély csak kivételesen, a jogszabályban meghatározott esetekben szerezhet tulajdonjogot állami, szövetkezeti tulajdonon. Például tanyára, a hozzá tartozó legfeljebb hatezer négyzetméter nagyságú földre, nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföldre. Magánszemély lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen. A törvény végrehajtási rendelkezése szerint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermek azonban egy további lakótelket vagy lakást szerezhet. A többletingatlanra az elidegenítési kötelezettség változatlanul fennáll. Ez alól indokolt esetben a tanács adhat felmentést. Rendezi a törvény a mezőgazdasági szövetkezetbe bevitt föld tulajdonjogi kérdéseit, a megváltás, a vételre való felajánlás eseteit. A termelőszövetkezetbe bevitt föld a tsz közös használatába kerül, a tag tulajdonjoga azonban fennmarad. Földjét nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, hatósági jóváhagyással azonban elcserélheti a tsz nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földjével. A közös használatba került föld. az illetményföld, n Háztáji föld és a földhaszonbérlet kérdéseit is szabályozza a törvény. Az illetményföld a hatezer négyzetmétert nem haladhatja meg. Rendezi a földcserét, lehetőséget biztosít az értékkülönbözet megtérítésére. Földrendezésbe a zártkert nem vonható be, ha a földnek több, mint ötven százaléka magánszemélyek tulajdonában van. A föld hasznosítása és védelme népgazdasági érdek. Előírja a törvény, hogy a használó köteles a termőföldet a művelési ágának megfelelően hasznosítani és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg növeléséről gondoskodni. A művelési ág megváltoztatását, illetőleg a korábban a termelésből kivont földön más célú használat megszüntetését a földhivatalnak be kell jelenteni. Nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a termőföld minőségének romlását okozza. A mezőgazdasági termelésből engedély nélkül kivont termőföldet eredeti állapotba kell visszahelyezni. Ilyen esetben, továbbá a termőföld minőségében okozott kár esetén a kártalanításon felül, egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Aki a termőföldet neki felróhatóan nem hasznosítja, nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, a termőföldet káros anyagokkal szennyezi, stb„ arra a földhivatal földbírságot vethet ki. A földvédelmi járulék és a bírság fizetése alól felmentés és kedvezmény nem adható. Kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül a termőföld, illetőleg a kezelői jogot visszavonják attól, aki a föld hasznosítását, újrahasznosítását elmulasztja, és ezért öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szabnak ki rá. Meghatározza a jogszabály a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét: így például, aki a termőföldet nem hasznosítja, vagy az ideiglenes, mellék-, illetve az újrahasznosítást elmulasztja, vagy a művelési ágnak megfelelően növényápolási, tápanyagellátási, gyomtalanítási és növényvédelmi munkákat időben nem végzi el — feltéve, hogy a használó ez utóbbi esetben a termőföldet hivatásszerűen műveli — földvédelmi bírságként a termőföld aranykorona értékének ezerszeresét fizeti. dr. Molnár József MáV-nvugdíiasoknak Szabadjegycsere A MÁV Törzsgárda-jel- vény arany fokozata elismerésben részesült, valamint a 30 év a MÁV szolgálatában elnevezésű szabadjeggyel rendelkező nyugdíjasai részére 1987. november 1-től új szabadjegyet rendszeresít a MÁV. A jogosultak a nyugdíj-nyilvántartó főnökségtől kérhetik a cserét a régi sza- badjegy, a nyugdíjfolyósítási igazolvány felmutatásával, és fél évesnél nem régebbi 4x4-es fénykép benyújtásával. A szabadjegyek cseréje augusztus 15-én megkezdődött. 1988. január 1-től már csak az új szabadjegyek érvényesek. Próbafelvétel lami csínyt követ el a gyerek. Nézegetjük a Portugáliában készült fényképeket, szinte mindhez tartozik valamilyen történet. Mutatják a szállodát, ahol laktak, a tengerpartot, a rendezőt, amint épp instrukciókat ad, és sok-sok kép, amin a gyerekek jelmezbe öltözve játszanak. Attila szinte minden képen szerepel, ő volt a kedvenc. A gyermekvárosban most a filmes gyerekeket hajuk alapján lehet megkülönböztetni. Amelyiknek a haja rövid, az zsidógyerekként szerepel majd a filmben, akinek hosszabb, az partizán lesz. K. Zs. Tóalmás.' Ne felejtsük el azt sem. hogy a pénz, amit a gyerekek keresnek az életkezdésben fog segítséget nyújtani, addig takarékbetétkönyvben kamatozik. Pintér Andris és Csengéi Attila komoly filmes szakembernek számítanak már. ök másodszor vesznek részt forgatáson. A 13 éves Andris csillogó szemmel meséli portugáliai élményeit. Fel- nőttes komolysággal állapítja meg. hogy a gyerekekkel ott is könnyű megbarátkozni, és a felnőttek ott sem állják meg szó nélkül, ha vaEgy XII. századi vitéz A gyermekváros Nélkülözhetetlenek az ellátásban Harminckétezer magánkiskereskedtt Negyven esztendeje volt tavasszal, hogy megalakult hazánkban a Kiskereskedők Országos Szervezete, a KISOSZ. Ünneplésre nem került sor, de ebből az alkalomból jelent meg — a napokban — a KISOSZ évkönyve, mely átfogó képet ad a magánkereskedelem helyzetéről, megítéléséről, s bemutatja lehetőségeit a négy évtized tükrében. 1904-ben kezdődött A szerző igyekezett — a tanulságok levonása nélkül — elmondani a történteket, összefoglalni néhány olyan gondolatot, mely a jövőben is hasznos lehet. A kiadványt elsősorban azoknak szánták, akik csak az utóbbi években választották hivatásul a magánkereskedelmet, s nincsenek az előző évtizedekről személyes tapasztalataik. Természetes: a kiskereskedelem története nem azonos az érdekvédelem történetével, de a kettő szorosan összetartozik. A teljes képnek az is lényeges része, hogy az első modern, országos hatáskörű érdekvédelmi szervezet 1904-ben jött létre, Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés néven. Ebbe valamennyi kereskedő beletartozott. Sándor Pál — gabonakereskedő — volt ennek a szervezetnek az elnöke, aki több mint 30 esztendeig látta el tisztségét. A felszabadulást követően a magánkereskedelem és a hozzá kapcsolódó érdekvédelem története 1946 második felétől ismét nyomon követhetővé válik. Ehhez sok segítséget ad a korabeli sajtó. A könyv sokat idéz belőle. A Kereskedelmi Élet 1947 március 9-i számában például vezércikk jelent meg — Kiskereskedelem vagy egye- sületesdi címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy elkezdődött egy új érdekvédelmi szervezet, a KISOSZ kialakulása. Ez feladatául tűzte a kiskereskedők érdekvédelmét. Azután nehéz időszak következett. Az 1957. januári KISOSZ Értesítő három hasábos cikkben jelenti be: ..Bővül a magán kiskereskedelem szerepe — rövidesen megkezdik az iparigazolványok kiadását”. Egy készülő rendelet kapcsán az információk mellett határozott állásfoglalással is találkozhatunk. Tény, hogy a felszabadulást követő évtizedekben voltak olyan időszakok, amikor senki sem gondolta volna: évezredünk végefelé is lesz nálunk fejlett magánkereskedelem és érdekképviseleti szerv is. A magánkereskedők többsége — még akkor is, ha csak néhány éve gyakorolja a szakmát — ismerni kívánja a múltat. És azt sem könnyű megmondani, hogy pontosan hol kezdődik a jelen. Váltakozó négy évtized A magánkereskedelem négy' évtizedes múltjának bemutatása tükrözi a KISOSZ tevékenységét is. A szakszervezet súlya, jelentősége és maga a szervezeti élet — a magánkereskedelemhez hasonlóan — hullámzó volt. Kezdetben a szakmai és a vidéki tagegyesületek a saját területük igazi gazdái voltak, ameddig erre lehetőségük nyílt. Aztán — 1968- ig — a hivatali funkció uralkodott bennük, érdekvédelmi jellegük csak korlátozottan érvényesült. A magánkereskedelem és a KISOSZ történetében igazi fordulópontot az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése hozott. 1968 után, számos jogi és gazdasági korlátozás megszüntetésével — két évtizedes szünet után —, helyreállt a szervezeti élet demokratizmusa. Egyre nagyobb szerepet kaptak a választott testületek és a társadalmi tisztségviselők. A legutóbbi két évtized időszaka jól nyomon követhető a tanácskozások jegyzőkönyveiben. A KISOSZ első elnöke Komnenov Pál volt, majd Gerle Imre és Gyürky Rudolf következett, 1981 óta pedig Szilkovács Ernő tölti be e tisztet. Gyors növekedés A magánkereskedők száma időközben 32 ezer fölé emelkedett. A tulajdonosok mellett mintegy 8 ezer alkalmazott és 14 ezer családtag, összesen több mint 54 ezer ember dolgozott 1986 végén a magánkereskedelemben, amelynek összes (becsült) forgalma tavaly 49,4 milliárd forint volt, s részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból meghaladta a 8 százalékot. Néhány adat az üzletek számának alakulásáról, ízelítőül: 1986-ban 22 230 magánkézben lévő kiskereskedelmi, és 6735 vendéglátó egység üzemelt, 1952-ben mindössze 2710 ilyen kiskereskedelmi és 20 vendéglátó üzem működött hazánkban. Napjainkra kiépültek és megszilárdultak azok az alapok, amelyek lehetővé tették az utóbbi 5—6 év kiugró ütemű növekedését ezen a téren. A szervezeti élet továbbfejlesztése, a társadalmi jelleg erősítése — éppen a megnövekedett létszám miatt is — időszerű feladattá vált. Sokat segít ebben az a kormányrendelet, amely előírja, hogy a magánkereskedőkre vonatkozó jogszabályok kibocsátásához, illetve a jogszabályok értelmezéséhez meg kell szerezni a KISOSZ véleményét is. Sz. E. Szeptember a gyerekek számára az iskolakezdést jelenti. Ki fájó szívvel búcsúzik a nyártól, ki izgatottan várja társait, tanárait, s megszokott helyét az iskolapadban. A Szolnoki Gyermekváros harminc lakója „rendhagyóan” kezdi a tanévet. Ezekben a napokban filmforgatáson vesznek részt. Két évvel ezelőtt egy magyar—portugál—amerikai —olasz kooprodukcióban készült filmhez gyerekszereplőket kerestek és a Mafilm, a Művelődési Minisztérium segítségével a Komáromi Gyermekvárossal és a szolnoki intézménnyel vette fel a kapcsolatot. A gyerekeknek alkalmuk nyílt megismerni egy olyan világot, amely mindannyiunkat érdekel, vonz. A forgatás három hónapig tartott, ezalatt az ifjú statiszták komoly, fegyelmezett munkát végeztek, természetesen nem minden ellenszolgáltatás nélkül; napidíjat kaptak. A filmet Magyarországon és Portugáliában forgatták. Hogy mennyire elégedettek voltak az amerikai filmszakemberek a diákok munkájával, azt az újabb felkérés is bizonyítja. A mostani szintén amerikai produkció lesz. A film 1943—44-ben játszódik egy Budapest környéki gettóban. A kiválasztott gyerekekkel a rendező beszélgetett; megkérdezte tőlük, vállalják-e a szereplést, még olyan áron is, hogy a hajukat le kell vágatni. Természetesen mindenki vállalta. Két forgatási helyszín lesz, Budapest és
