Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-03 / 207. szám
1987. SZEPTEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A fővárosban Információfeldolgozó szervezetek nemzetközi gyűlése Budapesten, az Atrium Hyatt Szállóban szerdán megkezdődött az Informá- ciófeldolgozó Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFIP) 1987. évi közgyűlése. A tanácskozáson hatvan tagország számítástechnikai szervezeteinek vezetői vesznek részt — hazánkat a Neumann János Számítógéptudományi Társaság képvi - seli. A közgyűlést Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az IFIP jelentős szerepet vállal a számítástechnikai információk nemzetek közötti cseréjében. Kiemelte, hogy hazánk az elektronikai kormányprogram végrehajtásakor a jövőben is hasznosítani kívánja azokat az ismereteket, amelyekkel a nemzetközi szervezet rendelkezik. Ennek érdekében az elkövetkezendő időszakban a Neumann János Számítógéptudományi Társaság még szorosabb együttműködést alakít ki a szövetséggel. Uj igazgató a KSH megyei igazgatósága élén Bensőséges ünnepségen búcsúztatták el szeptember 1-jén a KSH Szolnok Megyei Igazgatóságán dr. Lukács Pált, a nyugdíjba vonuló igazgatót, akinek négy évtizedes eredményes munkásságát Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese méltatta. Ezzel egyidőben Sándor Istvánt, az eddigi helyettest nevezte ki igazgatónak. Az eseményen jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Minőm riad! vámár virsli óm vurstli nélkül Népünnepély gépsztárokkal Szolnok megyei szakemberek az ausztriai mezőgazdasági kiállításon Az öntözéses gazdálkodást folytató magyar mezőgazdasági nagyüzemekben már .jelentős számban és megbízhatóan üzemelő öntözőgépek révén jól ismert Bauer cég újdonságként mutatta be a hígtrágya kijuttatására is alkalmas Rain-Star, valamint a kisgazdaságokban rendezéseket Felső-Ausztriában, a bajor határtól mindössze 30 kilométerre található — a téli sportok kedvelőinek körében a jóhírű Fischer sí lécek gyártásáról ismert — Ried városában az elmúlt hét végén nyitotta meg kapuit és e hét végéig tart a szomszéd ország legnagyobb mezőgazdasági szakmai programja, a Riedi Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár. Az Inn folyó térségének legjelentősebb városa — Ried im Innkreis — két évenként, azaz a páratlan számú esztendőkben ad otthont a mi OMÉK-unk- hoz hasonló rendezvénysorozatnak. Kurt Waldheim osztrák államfő nyitotta meg a vásárt, amelyet leginkább így tudtak jellemezni a megyéből résztvevők: osztrák népünnepély gépsztárokkal. Az elmúlt évben 25 millió schillinges beruházással, két új kiállítási csarnokkal bővített riedi vásárközpontban ezúttal 184 ezer négyzetméternyi fedett és szabadtéri kiállítási területen 35 ország kevés híján kétezer kiállítója mutatja be a világszínvonalat képviselő mezőgazda- sági, élelmiszeripari és mezőgépipari termékeit, technológiáit. A Rieder Messe azonban a szó igaz értelmében vásár, mert a termelőeszközökön, berendezéseken kívül megtalálható — megrendelhető és megvásárolható — ott minden, az építőanyagtól a konyhatfelszereléseken keresztül a bútorig, amire csak szükség lehet egy osztrák parasztgazdaságban. S mindezt hamisítatlan vásári hangulatban kínálják kis- és nagyvállalatok, kereskedők: vásári kikiáltók invitálják ugyanis az érdeklődőket például a metszőollókat árusító pavilonokba is, meg a Steyr legújabb traktoróriásainak bemutatójára is. No és persze — mondják az osztrákok — nincsen vásár, riedi vásár virsli és vurstli nélkül. Speciális osztrák ételek, italok kifogyhatatlannak tűnő kínálatával. se szeri se száma vendéglátóhelyek csalogatják a vásárnézőket. A 3. számú kiállítási csarnokban az 1981-ben 24 magyar tagvállalat által alapított Hungaroseed GT mutatja be vetőmagtermeltetési. fajtahonosítási és export-import tevékenységét. A vásár programjához illeszkedő Nemzetközi Vetőmag Szak- kiállítás keretében szeptember 2-án magyar szakmai napot is tartott a gazdasági társaság Az elhangzott előadások célja az volt, hogy az osztrák mezőgazdaságnak a világpiachoz való igazodását elősegítő úgynevezett alternatív termesztési programjához a legújabb hibridkukorica, olajosnövény, gabonaféle vetőmagvakat, termesztési technológiákat ajánlják. A Hungaroseed szomszédságában állított ki a békéscsabai központú, elsősorban a fehérjenövények — szója, lóbab, borsófélék valamint a durum búza — magyarországi termesztését koordináló Proteinvest Közös Vállalat. A legpotenciálisabb fajták és a legkorszerűbb technológiák mellett többek között a karcagi kutatóintézet szabadalma alapján, juhtrágya hasznosításával gyártott úgynevezett szuperkomposz- tot is népszerűsíti a riedi vásárban. A két magyarországi kiállító céget vásárnézőben felkereste Kurt Waldheim is. A megyéből ausztriai tapasztalatcserén ottjáró szakemberek természetesen üzleti tárgyalásokra is kihasználták a jól hasznaiható Boy-Star bevásárlátogatást. Balogh József, a NEFAS marketing vezetője az erdészeti gépeket, berendezéseket gyártó és forgalmazó Schiffer - maschinen céggel folytatott eredményes tárgyalásokat. Egyeztették a szolnoki központú vállalattól 15 apríték- készítő gépet rendelő osztrák cég szabvány és műszaki kiviteli igényeit, valamint a NEFAG ez év végéig lebonyolításra kerülő félmilliós aprítógép-exportjának szállítási feltételeit. A légtechnikai berendezéseket magas színvonalon gyártó svájci AWAG cég szakembereivel pedig tüzeléstechnikai berendezésekhez szükséges, 150—200 speciális ventillátor importjáról állapodott meg, hogy a NEFAG világszínvonalon gyárthassa a gőzt, _ melegvizet és levegőt előállító aprítéktüzelő berendezéseit. Gonda Sándor, a mezőtúri főiskolai kar tanüzemének igazgatója a vetőmagtermesztésben használatos úgynevezett parcellagépeket gyártó riedi Winterstieger céggel kötendő megállapodásokat készített elő. A tanüzem fölvállalja az osztrák cég Magyarországon üzemeltetett gépeinek teljes szervizellátását, a gépesítésfejlesztésben és az alkatrészgyártásban való együttműködést valamint a parcellagépek üzemeltetésének az oktatását a mérnökképzésben. A riedi tárgyalások alapján — hallottuk Gonda Sándortól — lehetőség nyílik arra is, hogy az egyelőre az osztrák cég által átadott dokumentációk alapján végzett alkatrészgyártás később kooperációs üzletté bővüljön. Ezenkívül abban is megegyeztek Riedben, hogy az IMFE, azaz a vetőmagtermesztés háttériparának világszövetsége által 1988-ban VII. alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszusnak, — amelynek Debrecen ad majd otthont, az előkészítéséből is részt vállal a tanüzem. Temesközy Ferenc Nagy érdeklődés kísérte a /megnyitás napján megtartott tenyészállat -bemutatót Nyilvánosság a pártmunkában A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembenézni a problémákkal, nevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni kényesnek tartott kérdésekről is — ezek a kommunista magatartás és stílus gyakorlatban sokszorosan igazolt vonásai. A nyilvánosság a pártélet és a pártmunka demokratizmusának semmi mással nem pótolható eleme. Hatékony érvényesülése csökkenti a szubjektivizmus érvényesülésének lehetőségeit. Ennek megfelelően a párton belüli viszonyokat a nyíltság, s őszinteség kell, hogy jellemezze. Ez azt jelenti, hogy a felmerülő kérdéseket nem szűk csoport dönti el. hanem az alapszervezetek tagjai közvetlenül érvényesítik /politikai akaratukat. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tudnak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem él az ebből táplálkozó alulról jövő ellenőrzés. A nyíltság és nyilvánosság nemcsak a párt belső életében, de a társadalomhoz fűződő kapcsolatában is kiemelkedő szerepet tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és a tömegek kapcsolatának. A kommunisták nem félnek a nyilvánosságtól, hiszen tevékenységük nem szűk, önös érdekeket szolgál, hanem az adott munka-, vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt a társadalom egészének érdekeiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik, és ezek érdekében végzett munkájuk országosan, és helyileg is minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék azokat, és véleményt mondjanak róluk. A pártszervezetek: nem az emberek nélkül, nem a munka-, vagy lakóhelyi kollektívák „háta mögött” dolgoznak, hanem közöttük, velük együtt. Munkájuk annál hatékonyabb, minél jobban megismerik azt a pártonkívüliek, minél erőteljesebben érvényesül annak nyilvánossága. A nyilvánosság hiánya sokban formálissá, és meddővé teheti a pártmunkát. Ha a pártszervezeten kívülállók nem ismerik, nem értik a pártszervezetek állás- foglalásait, azok indítékait, és a kommunisták erőfeszítéseit, akkor nem várható_el, hogy a tömegek kövessék őket. Ahol a nyilvánosság éltető légköre hiányzik, ott rendszerint virágzásnak indul a különböző klikkek által táplált, tendenciózusan beállított féligazságokra épülő jólértesültség. Bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nem egyszer utólagos magyarázkodásra, védekezésre kényszerül. Ma úgy tűnik, hogy jobban meg kellene tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvényesítése hogyanját, mert sokakat az tesz bizonytalanná, hogy hol a határ a nyilvánosság elve és a kíváncsis- kodás, vagy fecsegés között. Másokban okkal visszatartó hatású, hogy pártszervezetének, vagy irányító pártszervének szinte minden anyaga „bizalmas”, vagy „szigorúan bizalmas” jelzővel van ellátva, — sokszor teljesen felesleges. Gyakori, hogy a párttagokhoz is csak az irányító szervek döntései jutnak el. Tehát egy tömör „végtermék” a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is kiható hatékonysági tényező, hogy megismerik-e a döntést hozó pártvezetőségekben, végrehajtó bizottságokban vagy pártbizottságokban hozott döntések hátterét. azokat a meggondolásokat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést olyanná formálták, amilyen lett. A párttagság és a politizáló közvélemény gyakran elégtelennek tartja a döntési folyamatokról kapott információt. Keveset tudnak az egyes döntéseket megelőzd mozzanatok tartalmi kérdéseiről. Ezért az egyik terület, ahol erősíteni szükséges munkánk nyíltságát és nyilvánosságát, a döntés előkészítés.. Nemcsak azzal erősíthetjük e területen munkánk nyilvánosságát, hogy céltudatosabb és részletesebb információt adunk, hanem ha egyre nagyobb mértékben bevonjuk a párttagokat s párton kívülieket a döntések előkészítésébe. Ha elképzeléseinkről, terveinkről véleményt kérünk tőlük, s visz- sza is térünk javaslatáik sorsára. Nagyobb nyilvánosságot kell adni az elismerésnek és a bírálatnak is. Mivel a pártszervezetek nem mindig élnek ezzel, olyan kép alakul ki a közvéleményben, mintha a pártszervezetek nem értékelnék a jól végzett munkát, mintha az felismerés egyetlen módja annak forintban is kifejezett formája lenne. Másrészt a megfelelő nyilvánosság hiánya nem kevesekben — a valóságtól eltérően — olyan vélemény kialakulását segíti elő, hogy a pártszervezetek nem lépnek fel a negativ jelenségekkel szemben. Abból kell kindulni, hogy az egész nép pártjává válás útját járó pártunknak nem lehetnek titkai a nép előtt. Ezt kell szüntelenül érzékeltetni és érvényesíteni a pártmunka nyilvánosságában is. t. r Csaknem mindent vállalnak Sokszínűbbé váltak a Szoltisz szolgáltatásai Gázpalackot, tüzelőolajat forgalmaznak Ma már megmosolyogtatja az embert, ha arról hall, hogy a szolnoki székhelyű Szolgáltató Termelőipari Szövetkezet — közismertebb nevén a Szoltisz — jogelődje a Tempó Kisszövetkezet még 1960 táján is a lakások takarítása mellett triciklikkel, szekerekkel vállalt fuvarokat, szóval lakossági szolgáltatásokat végzett, amelynek sokszínűségére jellemző volt, hogy még gépírást is vállaltak. S nem is akárhogyan. A gépíró hölgy! ugyanis hóna alá csapta a masináját s helybe ment a megrendelőhöz, ahol elvégezte a rábízott munkát. Persze ez mára történelem, hisz azóta nagyot változott a világ, s a régi kisszövetkezet 1976-ban alakult utódja legfeljebb csak any- nyiban hasonlít az elődhöz, hogy tevékenységük még ma is igencsak szerteágazó, hiszen a Szoltisznak jelenleg is van négy vidéki részlege — Mezőtúron, Karcagon. Jászberényben és Törökszent- miklóson. Megfigyelhető, hogy ezek a telephelyek elsősorban ott alakultak ki, ahol a GMV-nek is megtalálhatók az üzemei, mivel a szövetkezet vidéki részlegeinek tevékenysége úgyszólván a GMV-nek végzett belső anyagmozgatási munkákban merül ki. Persze Karcagon tevékenykedik üveges és asztalos részlegük is, ahol elsősorban a lakossági szolgáltatásokat végzik. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolható az is, hogy a szövetkezet a megyében 51 telephelyen forgalmazza a pb- gázpalackokat és a tüzelőolajat. Ez a tevékenységük az előző évek 120 milliós árbevételéből — ami átlagnak mondható — mintegy 40 millió forinttal részesedik, viszont igaz, hogy a nyereségtartalma elég kicsi, mindössze másfél-két százalékos. Talán ezért is fejlesztették erőteljesebben az utóbbi években építőipari szolgáltató részlegüket, ahol a víz és gázvezeték szerelőktől, tetőfedőktől kezdve a hideg, me- legburkolón át az ács állvá-i nyozókig, kőművesekig az építkezéseknél szükséges szakmák képviselői gyűltek össze. Elsősorban közületek- nél vállalatoknál végeznek munkát, így például a papírgyárban karbantartási, a járműjavítóban és az ÁHV- nál fenntartási feladatokat látnak el, de lakossági megrendeléseket is elvállalnak, E tevékenységük hatékonyságára jellemző, hogy hosz- szú évek óta 22—25 milliós termelési érték mellett a szövetkezet éves nyereségének egyharmada. vagyis 3— 3 és félmillió forint onnan származik. Másik, jelentős árbevételt növelő tevékenységük a személy- és teherszállítás. Kis és nagy buszokkal rendelkeznek, s így rendszeresen munkásszállítást végeznek, de hétvégeken munkahelyi kollektívák kirándulásaihoz is biztosítanak autóbuszokat. Persze a teherszállításnál sem válogatnak, hisz az egy tonnás teherautóktól a 20 tonnásig bő a választékuk. S hogy ez az ágazat a szövetkezetben meghatározó, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei évre tervezett 140 milliós árbevételükből 40 milliót onnan szeretnének elérni úgy, hogy közben a 13 milliós összes nyereség csaknem felét is a szállításnak kell hoznia. Persze még ezzel korántsem ért véget a szövetkezet tevékenységeinek felsorolása, hisz ipari tevékenységük ugyancsak említést érdemel. Ezen belül is meghatározó a nyomdaüzemük, ahol űrlapokat, különböző nyomtatványokat készítenek a vállalatok részére, de a lakosság részére is vállalják a meghívók, a névjegykártyák elkészítését, sőt könyv- kötészetük is van. Vasipari műhelyükben általános vas- szerkezeti, lakatos munkákat végeznek, így többek között lépcsőkorlátok, tartályok kerülnek ki a szakembereik kezei alól. Szintén az ipari ágazatuk berkein belül dolgozik az az üzem, ahol az Elzett Gyár részére húzózárak — zipzárak — ösz- szeszerelését végzik, így oldva meg a szövetkezetben tevékenykedő szakképzetlen női munkaerő foglalkoztatását. — a. t —
