Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

Véget ért a Parlament őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) széki ki. (A kormány javas­lata szerint a bírság leg­alábbis 20 százalékos. sú­lyos gondatlanság esetén 50 százalékos lehet.) Az Or­szággyűlés a képviselői ja­vaslatot szavazattöbbség­gel elvetette. E témakört lezárva a kép­viselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslat egészéről sza­vaztak: a törvényhozó testü­let — 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással — általá­nosságban és részleteiben el­fogadta a törvényjavaslatot. A továbiakban az általá­nos forgalmi adóra vonatko­zó — a képviselők, a bi­zottságok és a kormány ál­tal előterjesztett. módosító javaslatok egy részéről együttesen szavaztak, e ja­vaslatokat elfogadták. Ez­után azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között. Búzás József né (Szolnok m. 14. Vk.) indítványozta, hogy a zsűrizett népi ipar- művészeti termékek — a kormány által javasolt — 25 százalékos forgalmi adó­kulcs helyett „0” kulcsba tartozzanak, azaz adómente­sek legyenek. Az indítványt a képviselők többsége elve­tetne. Vári Miklós (Csongrád m. 16. vk.) azt javasolta, hogy a tűzoltó készülékek „0” kulcsos besorolását fo­gadják el, szemben a kor­mány 25 százalékos javas­latával. Az Országgyűlés a kormány álláspontját tá­mogatta. Hasonlóképpen el­vetették a képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyek arról szóltak, hogy az építőipari szolgáltatás ,0” adókulcsos legyen, illet­ve a villanyáram, a gázszol­gáltatás kapjon fogyasztói árki egészítést. Ezután került sor a dön­téshozatalra : az Országgyű­lés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavasla­tot egy ellenszavazattal és öt tartózkodással. általános­ságban és részleteiben elfo­gadta. Ezután Sarlós István beje­lentette. hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége az evangéli­kus egyház kezdeményezésé­re javaslatot tett az orszá­gos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán meg­üresedett képviselői hely betöltésére. A HNF OT el­nöksége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangéli­kus püspök elnököt jelölte. A jelölést az Országos Vá­lasztási Elnökség megvizs­gálta és törvényesnek talál­ta. Az ügyrend ide vonatko­zó paragrafusa szerint ezt követően titkos szavazás kö­vetkezett volna, ám a testü­let egy képviselői indítvány nyomán a nyílt szavazás mellett döntött. Ennek ered­ményeként az Országgyűlés Nagy Gyulát — hét ellen- szavazattal és tizenhárom tartózkodással — soraiba vá­lasztotta. Ügyrendi felülvizsgálat Az Országgyűlés tudomá­sul vette a Népiköztársaság Elnöki Tanácsának jelenté­sét a két ülésszak között al­kotott törvényerejű rende­letéiről. Ezután dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi. igaz­gatási és igazságügyi bi­zottságának titkára ismer­tette a bizottság véleményét — amelyet a plénumon írás­ban is eljuttattak a képvi­selőkhöz — Szirtesné dr. Tamsits Erika képviselőnek az Országgyűlés június 26-i ülésén tett javaslatáról: — A képviselőnek a be­terjesztett törvényjavaslat, illetőleg a módosító javas­latok feletti szavazással kapcsolatos — az Országgyű­lés ügyrendjére vonatkozó — indítványa a következő volt: „Az elnök kérdezze meg. kívánja-e valaki, hogy a módosító javaslatról kü- lön-fcülöm szavazzunk. Ha igen. akkor isimét először a Minisztertanács variációját bocsássa szavazásra, majd a módosító javaslatoikat külön- kiilön.” Korábban előfordult, hogy a szavazásnál nem tar­tottuk be minden esetben az ügyrendet, ezért e javaslat fokozottan ráirányította a figyelmet a módosító indít­ványok kezelésére. Az Or­szággyűlés ügyrendje fen­tieket a következő szerint szabályozza: „Bármelyik képviselő indítványozhatja, hogy egyes módosító ja­vaslatok felett a szavazás külön-külön történjék. Er­ről az Országgyűlés vita nélkül határoz.” Ennek meg­felelően a bizottság javasol­ja következetes gyakorlat folytatását. A bizottság vé­leményével a javaslattevő képviselő is egyetértett. Határozathozatal kö­vetkezett: az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság jelentését — egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett — elfo­gadta. Polgári István (Hajdú-Bi- har m. 7. vk.), a kisiparosok és kiskereskedők házastár­sának alkalmazottként való foglalkoztatása tárgyában kérdést kíván intézni az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökéhez. A képviselő kapott szót. Kifejtette: a házastársak és élettársak jelenleg csak se­gítő családtagként foglalkoz­tathatók, s ez több hátrá­nyos jogkövetkezménnyel jár. Erre vonatkozóan egyéb­ként nincs olyan tételes tör­vényi előírás, amely a házas­társ alkalmazottként! foglal­koztatását tiltaná. Ha általá­nosan nem is indokolt ezt a korlátozást feloldani, van-e lehetőség arra, hogy a kis­kereskedőiméi és más indo­kolt esetben a házastárs al­kalmazottként! foglalkozta­tása a jövőben engedélyezett legyen? Helyes-e az a taná­csi gyakorlat, amely az ilyen irányú kérelmeket kategori­kusan elutasítja? — kérdez­te. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke válaszá­ban jogosnak és Időszerűnek ítélte a kérdést. Mint mond­ta : a most elfogadott, a ma­gánszemélyek jövedelemadó­járól szóló törvény újabb kedvező lehetőséget biztosít arra, hogy immár jogszabályi alapokon a házastársakat al­kalmazottként foglalkoztat­hassák. Végezetül tájékoztat­ta a képviselőket, hogy még ebben az évben a kormány elé terjesztik a jogszabály ezzel kapcsolatos módosítá­sát. Sarlós István ezután beje­lentette: az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bi­zottsága indítványozta, hogy a kormány dolgozzon ki a költségvetési reformra vo­natkozó javaslatot. Az Or­szággyűlés ezt tudomásul vette. A Bizottság javasolta azt is, hogy alakuljon egy úgynevezett AD HOC Bizott­ság az adóügyi törvények kezelésére. A testületet Sar­lós Istvánt felhatalmazta a munkabizottság létrehozásá­ra. A parlament elnöke ez­után emlékeztetett arra: Géczi István (Budapest, 49. vk. ), az Országgyűlés leg­utóbbi, nyári ülésszakán ja­vasolta, hogy az Országgyű­lés alakítson ifjúsági és sportbizottságot. Az Ország- gyűlés határozott az új bi­zottság megalakításáról, il­letve felhatalmazását adta, a bizottság elnökének, titká­rának és tagjainak jelölésé­re. Végezetül a képviselők jóváhagyták — Boldizsár Iván (országos lista) javasla­tára —, hogy az Országgyű­lés Irodája az őszi ülésszak négynapos munkájáról kiad­ványt jelentessen meg. Ezzel befejeződött az Or­szággyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jó­váhagyták a kormány mun­kaprogramját, valamint tör­vényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magán- személyek jövedelemadójá­ról. Az ülésszakon Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva el­nökölt. Moszkva 840 éves Nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg szombaton a szovjet főváros lakói „Moszkva napjáról” és a vá­ros alapításának 840. évfor­dulójáról. Az egész várost átfogó és a szervezők szándéka sze­rint hagyományteremtő „fesztivál” kezdetét a Vörös- teren 10 órakor felharsanó fanfárok jelezték. A köz­ponti nyitórendezvényt 30 ezren tekintették meg a helyszínen. Ezt követően az ünnepi díszbe öltözött, fello­bogózott város számos pont­ján megkezdődték a külön­féle látványos rendezvények. Franciaország-NSZK Közös hadgyakorlat A francia gyorsreagálású erők csapattestei vasárnap csapatszállító járműveikkel és nehézfegyverzetükkel át­keltek a Rajnán és Bajor­ország felé nyomultak. Csat­lakoztak a Bundeswehr ott gyülekező erőihez, hogy együtt vegyenek részt az ed­digi legnagyobb szabású NSZK—francia hadgyakorla­ton. A „Szemtelen veréb” (Kec­ker Spatz—Moineau Hardi) hadgyakorlatnak mindkét országban nagy jelentőséget tulajdonítanák, amit mutat, hogy csütörtökön megszem­léli a manővert Helmut Kohl kancellár és Francois Mit­terrand elnök, s méretei mi­att a legtöbb európai ország katonai megfigyelőket küld a hadijátékokra. A közös hadgyakorlaton 20 ezer francia katona vesz részt hatezer járművel, 550 harckocsival és 240 helikop­terrel. Katonai szempontból az az újdonság, hogy a fran­cia gyorsreagálású erők 1983- as létrehozásuk óta először vesznek részt idegen terüle­ten rendezett hadgyakorla­ton. A hadgyakorlat fő cél­ja annak kipróbálása, mi­ként tudna számottevő fran­cia haderő napok alatt fel­fejlődni az NSZK-iban egy hagyományos típusú konflik­tushoz. Az atomkor kezdete óta első ízben semmisítenek meg nukleáris fegyvereket (Folytatás az 1. oldalról) lapja rámutat, hogy az atomkorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok első íz­ben tudott megállapodni a nukleáris rakétafegyverek két osztályának teljes fel­számolásáról. Washingtonban megegyzés született arról is, hogy idén ősszel kerül sor Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan ta­lálkozójára. Reméljük, hogy ez a találkozó kiindulópont­ja lehet majd újabb nagy­szabású, a nukleáris fenye­getés csökkentését célzó lé­péseknek — hansúlyozza a Pravda. Harlem Brutland norvég kormányfő szerint a megál­lapodás nem ássa alá a NA­TO országok biztonságát. Kijelentette: annak aláírása elősegíti a haladást a hagyo­mányos fegyverek leszerelé­séről folyó tárgyalásokon. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter a nukleáris fegyverek két osz­tályának leszereléséről úgy nyilatkozott, hogy az áttö­rést jelent, és döntő fontos­ságú változást eredményez­het a világpolitikában. Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök az embe­riség nagy sikerének nevez­te a megállapodást. A Ha­tok mozgalmának ezirányú erőfeszítéseit méltatva fel­szólította a két nagyhatal­mat, hogy állítsák le a nuk­leáris kísérleteiket és tegye­nek további lépéseket a vi­lág békéje megteremtése ér­dekében. Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter a megállapo­dást üdvözölve úgy fogal­mazott, hogy annak kedvező hatása lehet a közel-keleti térség problémáira. Kijelen­tette. az egyezmény tükrözi a világban végbemenő alap­vető változásokat. Araki Takesi hirosimai polgármester úgy fogalma­zott, hogy a megállapodás az első lépés az emberiség új történelme felé. A közepes hatótávolságú rakéták fel­számolása és a tervezett szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó nagy lépés Hirosima japán város polgárainak tö­rekvése irányába, amelynek célja az összes nukleáris fegyver leszerelése. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke a megállapodásban a Szovjet­unió leszerelési javaslatai­nak és álhatatos békepoliti­kájának sikerét látja. Londonban Sir Geoffrey Howe brit miniszterelnök a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy a szerző­dés megkötése „rendkívül fontos és óriási jelentőségű eredmény lenne”. Az egyez­mény megszilárdítaná a bi­zalmat Kelet és Nyugat kö­zött, és csökkentené a konf­liktusok kirobbanásának ve­szélyét. A közepes-hatótávolságú rakétákról szóló szerződés megkötése esetén Belgium nem állítja hadrendbe orszá­ga területén a még telepítés­re váró 32 amerikai manőve­rező robotrepülőgépet — je­lentette be Brüsszelben Wilfried Martens belga kor­mányfő. Rómában Giulio Andreotti olasz külügyminiszter újság­íróknak adott nyilakozatá- ban hangsúlyozta, hogy a megállapodás megszilárdítja a Moszkva és Washington közötti párbeszéd fejlődését. „Az egész embereiség nagy sikerének” minősítette a szovjet—amerikai megegye­zést Athénban Andreasz Pa­pandreu görög miniszterel­nök. Üdvözölte a megálla­podást Norvégia, Dánia és Svédország is. A nyugatnémet hírközlés egyöntetűen áttörésként, a józan ész győzelmeként mél­tatja az Egysült Államok és a Szovjetunió elvi megálla­podását. ENSZ-közgyűlés Ma kezdődik az általános vita Szocialista országok küldöttségvezetöínok találkozója Szombaton New Yorkban találkozót tartottak az ENSZ-közgyűlés 42. üléssza­kán résztvevő szocialista or­szágok küldöttségeinek veze­tői. A találkozón véleményt cseréltek a 42. ülésszak mun­kájával összefüggő sekről a szocialista kérdé­orszá­gok egyeztetett külpolitikai kezdeményezéseinek tükré­ben. Az eseményen részt vett Várkonyi Péter külügy­miniszter is, aki szombaton érkezett New Yorkba. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán egyébként ma kezdő­dik meg az általános vita. Akkor van esélyünk a stabilizá­cióra, a gazdasági kibontakozás megkezdésére, ha a munkaprogram feladatainak megoldása nem csupán „kormány ügy” marad, hanem a nemzet a maga ügyének tekinti a kijelölt célok elérését, és ha nem­csak egyetértésével támogatja a kormányzat munkáját, hanem kez­deményezve is segíteni tud, segíteni akar. Nyers Rezsőnek ezek az Ország- gyűlés munkaproram-vitájában el­hangzott szavai végeredményben az elkövetkezendő években kívánatos gazdasági, társadalmi változások el­érésének egyik legfontosabb garan­ciáját fogalmazták meg. És úgy tűnt, hogy a felszólalók túlnyomó többsége hasonlóan gondolgodott. Én legalábbis csak ezt a segíteni akaró felelősségtudatot feltételez­ve tudom magamban feloldani az országgyűlési vita során elhangzott éles, gyakran nálunk szokatlanul ke­ményen fogalmazott bírálatok és a munkaprogram melletti egyhangú voksolás között az első pillanatban érzett feszültséget. A kritikus hozzászólások értékét, jelentőségét úgy hiszem, pontosan szabta meg a párt főtitkára, amikor felszólalásában arról beszélt, hogy téves hiedelmeinkkel kell leszámol­nunk. Ez pedig csak akkor sikrül- het, ha a valóság vágyainknak, gyakran legnemesebb eszméink egyikének másikának is ellentmon­dó tényei előtt sem csukjuk be sze­münket és nemcsak tudomásul vesz- szük őket, hanem hátterének meg­jelenésük törvényeit is megtaláljuk. Mindenekelőtt tehát reális hely­zetelemzésre van szükség, és ennek érdekében ezen az ülésszakon mind a kormány munkaprogramja, mind A párbeszéd és cselekvő támogatás pedig az adótörvények esetében igen sok történt. A miniszterelnök expozéja a legveszélyesebb feszült­ségek, az utóbbi időben elkövetett hibák őszinte elemzésével szinte ösztönözte a képviselőket, a tovább­gondolkodásra, a pénzügyminiszter pedig előterjesztésében nem hagyott kétséget afelől, hogy — ezt a tör­vényjavaslatokról korábban folyta­tott viták kereszttüzében is ez állt — a két új adó bevezetése egyálta­lán nemcsak javíthatja társadalmi, gazdasági céljaink elérésének felté­teleit, hanem komoly gondokat is szülhet majd. Csak hát — az egyik felszólaló hasonlatával élve — a csöppet sem vigasztaló diagnózistól, a jobbulás reményében végrehajtott fájdalmas operációtól nem szabad visszarettennünk. A képviselő azon­ban azt is hozzátette szavaihoz, hogy méltán számítunk a lehetsé­ges helyi érzéstelenítésre. Az ezt a fájdalom csillapítását szolgáló első injekció pedig kétség­telenül a mostani parlamenti vita nyíltsága volt. Szerdától szombatig ugyanis az Országházban nyilván­valóvá vált: a kormány munkája so­rán a feladatok, a megoldási módo­zatok meghatározása előtt az eddi­ginél jobban kíván építeni a társa­dalom különböző rétegeinek véle­ményére, mindinkább figyelembe akarja venni az eltérő érdekeket Az is kiviláglott, hogy ez a törekvé­se nem egy „demokratizálási di­vatnak” tett engedmény, a bársony­székekben ülők saját érdekeiket is szolgálják, amikor munkamódszerü­ket, stílusukat ekként fejlesztik to­vább. Az ő munkájukat is minősítő eredmények többsége ugyanis — ahogyan Grósz Károly expozéjában fogalmazott — csakis „állampolgári közreműködésből születhet”. Nagyon fontos, hogy megvan az esélye az érzéstelenítésnek. Mert igaz, hogy — mint a miniszterelnök mondotta — „a változásnak most szorító kényszere hat. Nem mind­egy azonban, hogy ennek milyen iránya alakul ki. hogy az irányt mi tartjuk-e akaratunk, szocialista ér­tékrendszerünk szerint, vagy sodró­dunk az eseményekkel”. Nem feltét­lenül vagyunk a mai nehéz helyzet­ben sem kiszolgáltatottak. Kádár János szavaival: a gazdaság racio­nális törvényeit érvényesítve is megőrizhetjük szocialista társadal­munk humánus vonását. Ehhez azonban elengedhetetlen a közös gondolkodás, az erre ösztönző köl­csönös bizalom. Persze nem (csak) arról van szó hogy a képviselő vagy bármelyik ál­lampolgár „kibeszélhesse magából” őt is aggasztó gondjait. Az egyes ember, a különböző érdekcsoportok érzékelte nehézségeknek a „legfel­sőbb szinten” dolgozók fülébe is el kell jutnia, hogy kellő körültekin­téssel dönthessenek. És persze a sokkal kisebb, nem országos jelen­tőségű kérdésekben döntőknek is pontos képet kell ismerniük a va­lóságról. Teljesen igaza volt a szer­dán szót kérő egyik Zala megyei képviselőnek, amikor úgy véleke­dett, hogy mostani gondjaink, túl­zott biztonságérzetünk a túlzásba vitt, úgynevezett eredménypropa­gandánknak is köszönhető. Bár ebben a kérdésben nem szó­lították fel szavazásra a képviselő­ket, a mostani Országgyűlés nagyon határozottan a Parlament és a kor­mányzat párbeszédének nyíltabbá tétele mellett voksolt. A kormány elnöke pedig a hozzászólásokra adott válaszában, majd nemzetközi sajtótájékoztatóján is arról beszélt, hogy saját érdekükben el is várják a képviselőktől, hogy a képviselők minden, a Ház szabályai szerint kí­nálkozó lehetőséget használjanak ki az efféle „számonkérésre”, üdvö­zölte az Országgyűlés ellenőrzési teendőit kiterjesztését szorgalmazó javaslatokat is. Mindenekelőtt a hasonló, a szoci­alista demokrácia fejlesztésének kérdéseiben tapasztalt egyetértés adta meg ennek a mostani Ország- gyűlésnek az igazi jelentőségét. Csak ezt tudva, a dolgokat ennek tükrében értékelhető helyesen az, hogy a mostani országgyűlési ülés­szakon nagyon élénk vita után a képviselők elfogadtak egy, jövőbeni boldogulásunkat megalapozni szán­dékozó kormányprogramot és két nagyon is „húsba vágó” törvényt. Éppen a mostani parlamenti légkör ad reményt: a szavazással a képvi­selők korán sem érzik munkájukat befejezettnek. Nem csupán az övék, hanem az egész ország ügye ugyan­is. most már a megszavazott prog­ram megvalósítása. E folyamathoz elengedhetetlen viszont a párbeszéd folytatása, s ugyanígy mindnyájunk cselekvő támogatása. V. Szász József MOSZKVA A Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának Iroda-' ja határozatot hozott azok­ról a feladatokról, amelyek a szovjet ifjúsági törvény előkészítéséből az ifjúsági szövetségre hárulnak. Az ülésről a Komszomolszkaja Pravda, a Komszomol KB központi lapja számol be. JERUZSÁLEM Négy napig tartó sztrájk­ba kezdett vasárnap 150 ezer izraeli közalkalmazott, hogy ily módon adjon nyomatékot ibér emelési, munkaidőcsök- kentési követeléseinek. A munkabeszüntetők között vannak a hadügyminiszté­rium, a helyi igazgatási szer­vek, vallási intézmények, felsőoktatási intézmények alkalmazottai. EVREUX Három ember életét vesz­tette, másik három megse­besült szombaton egy nor­mandiai faluban, amikor egy teherautó lecsúszott az útról és az útmenti kocsmába ro­hant. A teherautó vezetőjét az előtte haladó gépkocsi hirtelen, jelzés nélküli irány- változtatása kényszerítette fékezésre. MANILA Meggyilkolták szombaton Leandro Alejandrot, a Fü- löp-szigetek Új Demokrati­kus Szövetség nevű balol­dali ellenzéki pártcsoporto­sulásának főtitkárát. Ale­jandro éppen egy sajtóérte­kezletről tért vissza autóján pártja székházába; ezen újabb kormányellenes felvo­nulás tervét jelentette be. A székház parkolóhelyén, még a gépkocsiban érték a halá­los lövések, amelyeket egy szemközt álló teherautóból adtak le.

Next

/
Thumbnails
Contents