Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

Véget ért a Parlament őszi ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

következményeket az adórendszer bevezetése során vállalnunk kell. A másik lényeges különbség, hogy az új adórendszer magában hordozza a kibontakozás lehetőségét, amellyel a régi eszközrendszer nem rendelkezik.

Az adórendszer előkészítésének társadalmi vitája, s a parlamenti tanácskozás is őszinte eszmecserére adott alkalmat. A vita során az adó révén olyan súlyos gazdasági-társadalmi kérdésekről is kialakult a vélemény- csere, mint a szociálpolitika jelenlegi rendszere, a bérezési rendszer, az állampolgári erkölcsök kérdése, a köz- gondolkodás alakulása. Az eszmecserék során többen megfogalmazták azt a kérdést: vajon elő van-e készítve az adóreform a bevezetésre. Szakmailag ezt a pénzügyi kormányzat megfelelően előkészítette. Természetesen ennek ellenére — amennyiben az Országgyűlés törvénnyé emeli a tervezeteket — megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy a részletekbe menő megoldások közül is megtalálják a legjobbat. Ami viszont az adóreform társadalmi előkészítését illeti, a válasz már bizonytalanabb. Sok minden történt az elmúlt hónapokban, de még számosak a tennivalók. A kormány nyitott arra, hogy az adórendszer működésének egy éves tapasztalatait értékelje, és a szükséges következtetéseket levonja.

Külön köszönetét mondott a pénzügyminiszter a tömegkommunikáció munkatársainak, mert kifejezésre juttatták a társadalomban felgyülemlett feszültségeket s részletesen ismertették, az adóreformmal kapcsolatos különböző nézeteket, elképzeléseket, Hangsúlyozta: nagy szükség van arra, hogy ez a munka a következő időszakban is — egy kicsit átgondoltabban, tudatosabban — tovább folytatódjék, segítve az adórendszer alkalmazását.

Alternatívák és következmények

A vita tanulságai alapján helyesnek bizonyult, hogy a kormány a törvényjavaslattervezetében bizonyos kérdésekben alternatív megoldásokat fogalmazott meg. Az alternatívák közötti választás során azonban figyelembe kell venni a következményeket is. A különböző mértékű kedvezmények alkalmazásának más és más a konzekvenciája, ezek részletes mérlegelése szükséges.

A legnagyobb vitát a személyi jövedelemadó tervezete váltotta ki . A személyi jövedelemadó fontos eszköze a teljesítmények szerinti differenciálás megalapozásának, kiterjesztésének. Az elkövetkezendő években a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek fognak kialakulni. Olyan körülményeket kell azonban teremtenünk, hogy a növekvő különbségeket a társadalom elfogadja, s ennek legfontosabb eszköze a bevezetendő személyi jövedelem- adó. Az új adórendszer természetesen nem csodaszer! eredményt csak jól szervezett, célirányos munkával lehet elérni. Ehhez azonban megfelelő feltételeket kell teremteni. A pénzügyi kormányzat azt várja az adórendszertől, hogy a dolgozókat többletteljesítményekre fogja ösztönözni, amivel meg lehet alapozni a következő évek gazdasági stabilizálását, majd a kibontakozást.

A továbbiakban a pénzügyminiszter az adórendszerben alkalmazandó kedvezményekről szólt. Elmondotta: e téren vigyázni kell arra, hogy megfelelő mértéket tartsunk. A kedvezményeket ugyanis az adózók fizetik meg. A pénzügyi kormányzat elképzelése az, hogy a jövőben tovább szélesíti az adófizetők körét, s így lehetővé válik az adók mértékének csökkentése. Ez pedig a kedvezmények további szélesítése ellen szól.

Sokan megfogalmazták azt a kérdést is, melyek a feltételei annak, hogy a személyi jövedelemadó-rendszier kifejtse a kívánatos hatásokat. Medgyessy Péter erre úgy válaszolt: az adórendszer hatékonysága nagy mértékben múlik a kormány munkaprogramjának következetes végrehajtásán, a megfogalmazott gazdaságpolitikai célok és teendők következetes érvényesítésén. Az adórendszer hatásait rontaná. ha nem társulna hozzá következetes gazdaságpolitika, ha elmaradna a reform folytatása. Nagyon fontos a visszarendeződés megakadályozása, ez ugyanis az egész eddigi munkaerednaé- nyeit semmisítené meg.

A továbbiakban a pénzügyminiszter konkrét képviselői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon.

— mondotta — hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja, hogy a bevezetendő személyi jövedelemadórendszerben első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermeW kénként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy egy ilyen jövedelemarányos kedvezményt biztosítsunk.

így a legszorítóbb helyzetben lévő társadalmi réteg helyzetét sikerül bizonyos mértékben javítani anélkül, hogy más területen az adórendszert jelentősen szigorítani kellene. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét — ha kis mértékben is

— javítja. Ennék ellenére vannak olyan képviselők, akik komolyabb intézkedést tartanak szükségesnek. Egy javaslat szerint például minden gyermek után számoljanak el 8400 forintos évi adó- kedvezményt. Ennék azonban nemcsak az a hátránya, hogy a javaslat megvalósítása esetén szigorítani kellene az adótáblát, hanem a leginkább rászorulók — a három- és többgyermekesek

— számára is kedvezőtlenebb feltételeket biztosítana. A kormány javaslata alapján ugyanis ők évi 12 ezer forintos adókedvezményben részesülnének gyér- mékenként. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosszabb távon a családi jövedelemadó bevezetése iránt. Ezt azonban alapos vizsgálatnak kell megelőznie, feltárva az új rendszer minden előnyét de hátrányait is.

Lehetőség a nyugdíjak kiegészítésére

Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedelemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesztették ki — folytatta a miniszter — azt jelentené, hogy az állapolgárok 44 százaléka nem fizetne adót, sőt, az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe véve ez az arány 50 százalék fölé emelkedhetne. Így igen hátríányo- san érintené az adófizető rétegeket. Emellett, e megoldás alkalmazása esetén a 70 ezer forintnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezők fizetését nem bruttósítanák. Ám a következő években az ő jövedelmük is emelkedik, belekerül az adózó sávba, egyszerre jelentős adót kellene fizetniük, ami hirtelen nagy megterhelést jelent. Ennek a megoldásnak az is hátránya, hogy a kedvezmények egy bizonyos körét semlegesítené. Ilyen lenne a fiatalok egy részénél a lakásmegtakarítási kedvezmény, vagy a közművel kapcsolatos kedvezmények, illetve a nagycsaládosok kedvezményeinek egy része is.

Ilyen indokok miatt az indítványt nem támogatja a kormány.

Egy másik javaslat szerint a 48 ezer és a 120 ezer forint közötti évi jövedelem adókulcsa lineáris legyen, a progresszív elvonás helyett. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása azonban igen nehéz helyzetbe hozná az alacsony átlagbért fizető ágazatokat a többi között a könnyűipart. Elhangzott olyan vélemény is, hogy támogassuk a viszonylag alacsonyabb mértékeket tartalmazó adótáblát, s ugyanakkor a magasabb lakásmegtakarítási kedvezményt fogadja el az Országgyűlés. Érthető ez a fajta közelítés is, — mondta a miniszter —, azonban nem biztosít igazi alternatívát. Elfogadása ugyanis másfél-két milliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára, s ennek finanszírozására jelenleg nincsenek meg a források.

Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügyminiszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. Így lehetőségük van arra, hogy olyan díjakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelemadót is. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra: az adórendszertől nem lehet elvárni, hogy helyreállítsa a kívánatos jövedelmi viszonyokat is. A kormány tydja, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítményeket külön is el kell ismerni. Ezért a találmányok terén jelentős kedvezményeket kíván biztosítani.

Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyminiszter emlékeztette a képvi-. selőket arra, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a törvényjavaslat érdemleges kedvezményeket biztosít: 200 ezer forintig a jövedelemnek csak 35 százaléka az adóalap,1 tehát a fennmaradó 65 százalék költségként számolható el. Kétszázezer forintos éves jövedelem felett is csak 60 százalék az adóalap. Ez is azt mutatja, hogy a kormány értékeli a művészi tevékenységet. A pénzügyi kormányzat egyébként készen áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségek nagyobt mértékű elismerésére.

A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítaniuk nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a nyugdíjas évi jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot. akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az ilyen korlátot állító variáció elfogadását.

A szaktudás megszerzését célzó kedvezmények további szélesítése viszont támogatást érdemlő szándék. A törvények végrehajtási rendeleté már tartalmaz bizonyos kedvezményeket az Országos Tudományos Kutatási Alap keretei között végzett tevékenységeknél. A következőkben megvizsgálják: indokolt-e ezeket valamilyen módon kiegészíteni. Ennél nehezebb kérdés a közműtársulások kedvezményezése. A kormány ebben a kérdésben rugalmasságot tanúsítva a korábbi elképzeléshez képest a kedvezmény mértékét 20-ról 30 százalékra emelte. A vitában azonban elhangzott olyan javaslat, amely többes hozzájárulás esetén 40 százalékos kedvezményt tart szükségesnek. E téren azonban egyszerűen nem áll rendelkezésre több pénz a kedvezmények nyújtására. Célszerűbb, hogy a költségvetés valamilyen formában közvetlenül kapcsolódjon be a finanszírozásba.

A vitában elhangzott egy olyan képviselői javaslat is, amely kérte, hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben — ha ez nem szándékosan történik — ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben.

Végezetül ismét megköszönte a képviselők észrevételeit, javaslatait, és Széchenyi István gondolataival zárta válaszát: „Éljenek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak.”

Szavazott a Parlament

Határozathozatal következett. Az Országgyűlés elsőként a magánszemélyék jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül 19-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem érkezett, az Országgyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavaztak: a képviselők. a bizottságok és a kormány — együttesen, kezelt <— 19 módosító javaslatát az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta.

Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelyeket a kormány és az országgyűlési bizottságok nem fogadtak el. illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmazA dóaávtábláza t

Az Országgyűlés ss slábbl sdósávokksl szavast» meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényt:

ÉVI JÖVEDELEM ADÓKULCS

0—48 000 Ft 0%

48 001—70 000 Ft

a 48 000 Ft-on felöli rész 20 %-a

70 001—90 000 Ft

4400 Ft és a 70 000 Ft-on felöli rész 25 %-a

90 001—120 000 Ft

9400 Ft és a 90 000 Ft-on felöli rész 30 %-a

120 001—150 000 Ft

18 400 Ft és a 120 000 Ft-on felöli rész 33 %-a 150 001—180 000 Ft

28 300 Ft és a 150 000 Ft-on felöli rész 38 %-a 180 001—240 000 Ft

39 700 Ft és a 180 000 Ft-on felöli rész 43 %-a 240 001—360 000 Ft

65 500 Ft és a 240 000 Ft-on felöli rész 48 %-a 360 001—600 000 Ft

123 100 Ft és a 360 000 Ft-on felöli rész 52 %-a 600 001—800 000 Ft

247 900 Ft és a 600 000 Ft-on felöli rész 56 %-a

800 001—

359 900 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60 %-a

tak (a nyugdíjasok adózására és a lakásépítéssel kapcsolatos adókedvezményre vonatkozóan.) Boldizsár Iván és Zsigmond Attila képviselők együttesen javasolták, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a művészekre vonatkozó szabályozást változtassák meg: 200 ezer forint hedyett 400 ezer forint jövedelemig adózzanak keresetük 35 százaléka után és csak ezen összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka. Boldizsár Iván azonban az ülésen visszavonta a módosító javaslatát. mondván: az Országgyűlésben az utóbbi napokban megnyilvánult egységet ezzel nem akarja megbontani. Ugyanakkor kérte a pénzügyminisiztert, hogy az alternatívát, a művészek honoráriumainak emelését tartsák napirenden. Zsigmond Attila — csatlakozva az előtte szólóhoz — ezt a módosító javaslatát visszavonta.

Polgárdi József (Pest m

17. vk.) indítványozta, hogy az újításból származó jövedelem elkülönítetten más jövedelmekkel való összevonás nélkül 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. A kormány javaslata szerint az újításból származó jövedelem után az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Az Országgyűlés — 21 ellenszavazattal és 11 tartózkodással — a kormány eredeti javaslatát fogadta el.

Nagyiványi András (Budapest 19. vk.) javasolta, hogy a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990-től vezessék be. A kormány fenntartotta eredeti elképzelését, amely szerint 1988-ban az adót a takarékbetétek kamata után a pénzintézetek fizetik meg, a lakosság csak

1989-itől tartozik adót fizetni. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül. 9 tartózkodással a kormány eredeti javaslatát támogatta.

Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három és többgyermekes családok adóalapcsökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szentágothai János (országos lista) indítványozta. hogy ezek a családok három gyerek után 5 ezer forint és minden további gyerek után úiabb 5—5 ezer forint adóvissaatérítésben részesüljenek. Viola Károly (Pest m. 14. vk.) azt javasolta. hogy a családban élő gyermekek, valamint minden eltartott időskorú után — akinek havi jövedelme a minimális nyugdíjösszegének 80 százalékát nem éri el — havi 700, ösz- szesen évi 8400 forint adóalapcsökkentést állapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.) indítványozta, hogy az egy családiban élő gyermekek számától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalapcsökkentő kedvezményt. Szent- ágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila pedig fenntartotta javaslatát. azzal a megjegyzéssel. hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viola Károly javaslatának a gyermekekre vonatkozó részét fenntartotta. szavazás után azonban az Országgyűlés — a képviselői indítványokkal szemben — a kormány állásfoglalását támogatta.

Nagyiványi András (Budapest 19. vk.) javasolta, hogy az évi 48 ezer és 120 ezer forintos összjövedelem között egy külön megállapítandó lineáris kulccsal történjék az adózás. Az Ország- gyűlés a képviselők javaslatát elvetette, a törvényjavaslatban meghatározott sávok és kulcsok szerinti adózás mellett szavazott.

Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a képviselők. Az eredeti törvénytervezet egy A és egy B változatot javasolt. Ez további képviselői indítványnyal egészült ki arról, hogy a nyugdíjasok 120 ezer forint évi jövedelem határig kapjanak adómentességet. A kormány az A pontban megjelölt javaslatot tartotta támogatandónak. Ennek lényege, hogy a fizetendő adó asszerint állapítandó meg. hogy a külön kereset hányadrészét teszi ki a nyugdíjasok összjövedelmének. A B pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad

lehetőséget az adómentességire. A határozathozatal eredményeként az Országgyűlés szavazattöbbséggel a B variációt fogadta ed.

Döntés a javaslatokról

Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) arra tett javaslatot, hogy ha valaki egy évben több közműtársulásban is részt vesz, magasabb összegű adókedvezményben részesüljön: az eredeti 30 százalék hedyett 40 százalékot. A javaslatot az Országgyűlés

Szavaz az Országgyűlés (Telefotó — KS)

szavazattöbbséggel elvetette. Elek József (Borsod- Abaúj-Zemplén m. 13. vk.) ehhez a ponthoz azt javasolta. hogy az egészséges ivóvíz bevezetésére létrehozott társulás tagjai által kifizetett összeg az adóból egészében visszaigényelhető legyen. A kormány ezzel sem értett egyet és az Országgyűlés támogatta ezt az álláspontját.

A lakáscélú megtakarításokra vonatkozó adószabályokkal kapcsolatban Dobi Ferenc (Pest m. 6. Vk.) terjesztett elő módosító javaslatot. Indítványozta, hogy a kormány A variációjának megfelelő, 36 ezer forintos sávot fogadják el, de a 24 ezer forintosra vonatkozó kedvezőbb adókulccsal. A szakértők szerint ez másfél milliárdos adókiesést jelentene. A képviselők többsége a kormány eredeti A variációja mellett szavazott.

Békái Gusztáv (Hajdú-Bi- har m. 13. vk.) azt javasolta, hogy ha az adóhiányt gondatlanság okozta, akkor

1988-ban ezért ne szabjanak ki bírságot, s az átmeneti időszakot 1989-re is terjesz(Folytatás a 3. oldalon)