Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

1987. SZEPTEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Minisztertanács Grósz Károly sajtótájékoztatója munkaprogramja (Folytatás a 4. oldalról) A nemzeti jövedelem elosztásában a következő években előnyben kell része­síteni a külgazdasági egyensúlyi és terme- téskarszerűsítési követelményeket, ezért a közösségi és a lakossági fogyasztás színvo­nalának megőrzéséhez lényeges teljesít­mény-többletekre van szükség. E többle­tek létrejöttéig átmenetileg a lakossági fogyasztás és a reáljövedelmek mérséklő­désével kell számolni. A kormány célja, hogy a dolgozók keresetei jobban igazod­janak tényleges teljesítményükhöz. A munka szerinti elosztás erősítése érdeké­ben — a gazdasági feltételekkel össze­hangoltan — fokozatosan úgy módosítja a bérek szabályozását, hogy ösztönözzön a munkaerővel való takarékos gazdálkodás­ra, lehetőséget teremtsen a dolgozó kol­lektívák és a munkavállalók számára az adottságoknak megfelelő, ösztönző érde­keltségi viszonyok és javadalmazás-for­mák kialakítására. Lehetővé teszi és ga­rantálja az egyéni és csoportos vállalko­zói tevékenység fejlődését és megfelelő el­ismerését. A mai egyensúlyi viszonyok miatt elkerülhetetlen a fogyasztói árszín­vonal emelkedése. Az 1988-ra tervezett át­csoportosítással és adóreformmal össze­függő jelentősebb árváltozásokat követően az árszintemelkedés — a gazdasági telje­sítmények javulásának függvényében — mérséklődhet. Az alapvető fogyasztási cikkek és szol­gáltatások áremelkedését a kormány a fel­tétlenül indokolt mértékre korlátozza, a többi árát a kereseti-kínálati viszonyok határozzák meg. Jövedelempolitikai intéz­kedésekkel összehangoltan sor kerül majd a gazdaságilag és társadalompolitikailag indokolatlan fogyasztói ártámogatások fel­számolására. Ilyen támogatásokat a kor­mányzat csak néhány alapvető szolgálta­tás körében, a főbb egészség- és kultúr­politikai célokkal, a gyermeknevelés se­gítségével összefüggően kíván fenntartani. Az ország dolgozóinak képzettsége, ta­pasztalata lehetővé teszi a gazdasági szer­kezet korszerűsítésének felgyorsítását. A szerkezeti változások megvalósítása azon­ban több munkahelyváltoztatást igényel; a gazdaságirányítás feladata a megfelelő mobilitást biztosító feltételrendszer kiala­kítása. Helyenként átmeneti foglalkozta­tási, elhelyezkedési feszültségek keletke­zésével is számolni kell. Ezért a kormány olyan rendszert alakít ki, amely a társa­dalom minden tevékeny, dolgozni akaró tagja számára segítséget nyújt új munka­hely megszerzéséhez. Az átállási időszak­ban garantálja a szociális biztonságot, a vonatkozó jogok és lehetőségek érvénye­sítését. A gazdasági szerkezet változásai — kisebb feszültségekkel — lehetővé te­szik a korszerűbb képzettséggel rendelke­ző fiatalok elhelyezkedését, munkába lé­pését. A kormány foglalkoztatáspolitikai alapot hoz létre, kiterjeszti az átképzési és elhelyezkedési támogatást, ösztönzi a változatos és rugalmas munkavállalási formákat, esetenként kezdeményezi és tá­mogatja a munkahelyteremtő, hatékony bér üházás okát. A gazdasági stabilizáció, egyben a ké­sőbbi kibontakozás megalapozása is ki­egyensúlyozottabb szociális viszonyokat követel. A kormány megújítja a szociál­politikát. Gazdasági és társadalmi viszo­nyainknak megfelelő felelősségmegosztás felé haladva, az állami feladatok megva­lósításán kívül számít a családok és az egyén felelősségvállalására. Az eszközök átcsoportosítása révén a leginkább indo­kolt területeken javítja a szociális viszo­nyokat A központi és helyi eszközöket — a fogyasztói árváltozások réteghatásait is figyelembe véve — elsősorban a gyerme­kes családok, az idős korúak, a hátrányos helyzetűek ellátásának javítására indo­kolt összpontosítani. A társadalombiztosítás területén a kor­mány célja, hogy a normatív ellátásokat kiegészítő kedvezmények és a juttatások jobban igazodjanak a családok szociális helyzetéhez és változásaihoz. Az ellátási minimumok, a rendszeres szociális segélyek folyamatosan emelked­nek. A foglalkoztatáspolitikával is összehan­golva a kormány 1988-ban törvényjavas­latot terjeszt elő a nyugdíjrendszer vál­toztatására. A tervezett változások célja, hogy elősegítse az alacsony nyugdíjjal ren­delkezők helyzetének javítását, a nyugdí­jak reálértékének fokozatos megőrzését, az ehhez szükséges forrósok oly módon tör­ténő megteremtését, amely tekintettel van ez adott időszak gazdasági helyzetére, az aktív korú lakosság terheire, a foglalkoz­tatás szempontjaira. Család- és népesedéspolitikai céljaival összhangban a kormány a következő évek­ben fokozatosan megteremti a családi pót­lék vásárlóértékét megőrző rendszert, ki­terjeszti a családi pótlék, a gyermekgon­dozási díj és segély folyósítását. Megszün­teti a gyermekintézményi térítési díjrend­szer és a gyenmékgondozási segélyrend­szer indokolatlan különbségeit. A legrá­szorultabb családok fokozott helyi és közi­ponti támogatásban részesülnek. A kor­mány a központilag szabályozott szociál­politikai rendszerek korszerűsítésével egy­idejűleg növeli a tanácsok szociálpolitikai jogkörét és erőforrásait. A kormány foko­zottan számít az önkéntes lakossági, tár­sadalmi, egyházi stb. szociális gondozási kezdeményezésekre. A lakosság egészségi állapotának javí­tását széles körű, az állami és társadalmi intézményekre, valamint az állampolgári felelősségre egyaránt építő egészségmeg­őrzési program szolgálja. A kormány az egészségügyi ellátás területén fokozatosan olyan szervezeti, működési, érdekeltségi és finanszírozási rendszert alakít ki, amely lehetővé teszi az állami egészségügyi ellá­tás emberi, anyagi és pénzügyi erőforrá­sainak hatékonyabb hasznosítását. A fej­lesztés elsősorban a korszerű technikai feltételek megteremtésére irányul. A kor­mány a családi gondozás lehetőségeinek bővülésével is számol. A kormány a lakásépítési és -gazdálko­dási. lakáspiaci rendszer továbbfejleszté­sével segíti a lakáskörülmények javítását. A következő három évben lakásépítéssel, felújítással és a minőségi cseréket is szá­mítva előreláthatóan összességében kb. 550—600 ezer család lakáshelyzete válto­zik kedvezően. Elsősorban a fiatal háza­sok és a gyermekes családok lakáshelyze­tének javítását indokolt előtérbe állítani. A korábbinál szűkebb körben, a szociális szempontokat fokozottan érvényesítő el­osztással folytatódik az állami bérlakás­építés. A tanácsok a személyi tulajdonú lakás­építéshez és vásárláshoz szélesítik a helyi támogatásokat, így a jelenleginél több rá­szoruló család kaphat segítséget. Lakás­építés esetén a kormány — az eltartottak számától függően differenciált mértékben — a szociálpolitikai kedvezmény növelé­sével ellensúlyozza az építőanyagok ártá­mogatásának megszüntetését. Ä kedvez­ményes lakásépítési és -vásárlási kölcsö­nök felső határa emelkedik, a kamatked­vezmények differenciálódnak, a lakásépí­tést szolgáló megtakarítások adókedvez­ményben részesülnek. A kormány az álla­mi ellenőrzés fokozásával is fellép a visz- szásságokkal és spekulációs jelenségekkel szemben. A kormány időszerű gazdaságpolitikai feladatai és társadalompolitikai céljai megkövetelik a társadalom általános, s különösen munka- és magatartási kultú­rájának emelését. Egyik feladatunk a kul­turális intézmények működése gazdasági feltételeinek javítása. A kormány tovább­ra is feladatának tekinti a kulturális érté­keket teremtő szocialista elkötelezettségű, humánus célokat szolgáló művészi alkotó tevékenységek hatékony támogatását, ugyanakkor — törvényeinkre támaszkod­va — fellép a szocialista erkölcsöt, érté­keket sértő tevékenység ellen. A Minisztertanács tudatában van foko­zott felelősségének a környezet megőrzé­sében, a környezeti károk megelőzésében, mérséklésében; intézkedéseket tesz a la­kosságot közvetlenül veszélyeztető ártal­mak elhárítására, a veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére, a légszennyezés mér­séklésére. valamint az ivóvízbázisok vé­delmére. A kormányzat területfejlesztési politi­káját egyidejűleg formálja a gazdaságilag átlagosnál hatékonyabb régiók gyorsabb, a differenciálódás irányába mutató fejlő­dése. valamint az eltérő fel tételekből szár­mazó különbségek mérséklése, az elmara­dott térségek felzárkózásához szükséges kormányzati segítség igénye. A tanácsi gazdálkodás megújuló rendszerében a kor­mányzat a fejlesztési lehetőségeket a gaz­dasági teljesítményekhez igazító szabályo­zással alapozza meg a támogatásokat pe­dig elsősorban az adott térségek, gazdasá­gi szerkezetek korszerűsítéséhez, a foglal­koztatási nehézségek leküzdéséhez nyújt­ja. Külön figyelmet fordít a kisebb tele­pülések népességmegtartó , képességének erősítésére. A következő évek nehéz erőpróba elé állítják társadalmunkat. A kormány eltö­kélt szándéka, hogy minden rendelkezés­re álló eszközzel megoldja a társadalmi- gazdasági kibontakozás alapjainak megte­remtéséből reá háruló feladatait. A munkaprogram megvalósítása azon­ban nem nélkülözheti a társadalmi élet minden szereplőjének, az irányító szer­veknek, vállalatoknak, intézményeknek és az egyéneknek a cselekvő támogatását sem. Szükség van a közgondolkodás és a szemlélet lényeges megújítására, a társa­dalmi demokrácia erősödésére, a program céljainak megvalósulását segítő politikai légkör kialakítására. Elengedhetetlen fel­tétel a kormányzat és a lakosság, a gaz­dálkodó szervezetek és a gazdaságirányí­tás közötti cselekvési egység megterem­tése. A kormányt az a meggyőződés vezérli, hogy munkaprogramja megvalósitható, ment a végrehajtásban támaszkodhat a nemzeti összefogásra, a szocializmus épí­tésének eredményeire, az elkövetett hibák­ból levonható tanulságokra. Számíthat a társadalomnak a jövő érdekében hozandó áldozatvállalására, a dolgozó emberek munkájára, tenniakarásána és kezdemé­nyezőkészségére. A kormány munkaprog­ramja, amelyet az Ország­gyűlés elfogadott, két tartó­pillérre épül: a szocialista demokráciára, és a nemze­ti egységre. Ez két olyan tartóoszlop, amely reform- politikánk új szakaszának, kibontakozásunknak a jel­szava is lehet — hangsúlyoz­ta Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke péntek dél­után, a Parlamentben tartott nemzetközi sajtókonferenciá­ján. Az értekezletet Bányász Rezső államtitkár, a kor­mány szóvivője vezette. A miniszterelnök bevezető nyi­latkozatát követően a hazai és a külföldi sajtó nagy számban megjelent képvise­lőinek érdeklődését kielégít­ve összesen 27 kérdésre vá­laszolt. Nyilatkozatának elején utalt arra, hogy e munka­körében először találkozik^ a nemzetközi sajtó képviselői­vel, akikkel gyümölcsöző együttműködést kíván fenn­tartani a jövőben is. — Az önök megtisztelő érdeklődé­se — mondotta — bizonyára nem csupán egy kis európai ország helyzetének és gaz­daságpolitikájának szól. Bi­zonyára arra is figyelnek, hogy miként keresi egy szo­cialista ország a kibontako­zás útját, hogyan próbál­ja összefogni ehhez a ren­delkezésre álló szellemi erő­ket, anyagi eszközöket. A Minisztertanács elnöké­hez számos1, a kormányprog­ramhoz közvetlenül kapcso­lódó kérdést intéztek. A Die Presse tudósítója arról ér­deklődött, hogy a megoldás­ra váró problémák közül melyeket ítéli a leglényege­sebbeknek: — A legfontosabbnak ma azt tartom, hogy a nemzet visszanyerje magabiztossá­gát, azt a hitét, hogy felül­kerekedik a felhalmozódott gondokon. Ezzel megteszi a legfontosabb lépést ahhoz, hogy a nagyon szigorú prog­ramban megfogalmazott cé­lokat kemény, következetes munkával valóra váltsa. A munkaprogramnak a társadalmi fogyasztást csök­kentő előirányzatairól kérde­zett a Magyar Hírlap. A kormányfő válaszában han­goztatta : a fogyasztáscsök­kentés olyan kényszerű köte­lezettség. amelyet a követ­kező három esztendőben saj­nos nem tudunk elkerülni. Szerény számítások szerint e három év alatt 6—8 százalé­kos csökkentést kell elér­nünk. Ez 1988-ban körülbe­lül 1—1,5 százalék lesz. Hoz­záfűzte: — Ez a szándék, de jelenleg még nem látom azokat az eszközöket, ame­lyekkel el tudjuk érni. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy e tö­rekvés áremelkedésben fog megnyilvánulni. A lakosság erre úgy reagálhat, hogy csökkenti a fogyasztását, de úgy is. hogy hozzányúl a tartalékaihoz (csupán a ta­karékbetét-állomány megkö­zelíti a 300 milliárd forintot), és akkor viszont nem követ­kezik be csökkenés. Tehát a szándékunkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha kü­lönböző intézkedésekkel ösz­tönözzük. hogy megmaradjon az állampolgárok takarékos- sági készsége. Ennek formáit ezért szabadabbá tesszük, gazdagítjuk és az érdekelt­ségi viszonyokat fejleszteni kívánjuk. Az MTI tudósítója azt tu­dakolta a kormány elnöké­től. hogy az új munkaprog­ram nem kérdőjelezi-e meg a párt XIII. kongresszusá­nak a társadalmi fejlődés irányairól hozott határoza­tát. illetve a VII. ötéves tervben foglaltakat. Grósz Károly kijelentette: — A kérdés jogos, a prog­ram előkészítése során sokan feltették már. Válaszunk egyértelmű: a párt XIII. kongresszusán, valamint a VII. ötéves tervtörvényben rnegjelölt két adat — a ter­melés növekedéséről, illetve az életszínvonal alakulásáról — nem teljesíthető; ezt ma már -Világosan látjuk. Ugyanakkor a kongresszusi határozat és a terv nemcsak ezeket a számokat tartal­mazza. hanem alapvető tö­rekvéseket. határozott irányt, szellemiséget hordoz, és hosszabb távú célokat is megfogalmaz. Ezek változat­lanul érvényesek; a koncep­ció átrendezésére nem lá­tunk indokot. A következő három évre azonban a fel­adatokat újra kell rangsorol­ni. mert az említett célokat a termelés jelenlegi haté­konyságával nem lehet elér­ni. Ezen a ponton kell tehát az átrendezést végrehajtani. A politikai intézményrend­szer felülvizsgálata nem a kormányzat dolga, hiszen a politikai szervezetek önálló­an működnek — közölte Gró6z Károly a Washington Post érdeklődésére. — Min­den olyan tömörülés, amely az alkotmányban és a törvé­nyekben rögzített szabályo­kat betartja, a jövőben is te­vékenykedhet. illetve meg­alakulhat. A miniszterelnöki ■beszámoló is szólt arról, hogy támogatjuk a különbö­ző öntevékeny közösségek szerveződését. Olyan politi­kai szervezeteket azonban, amelyek működése nem fe­lel meg a törvény paragra­fusának. vagy szellemének, eddig sem engedtünk, s a jö­vőben sem engedünk — han­goztatta. Egy másik kérdésre vála­szolva Grósz Károly kifejtet­te: a párt politikai szerepe társadalmunkban egyre in­kább erősödik. Ugyanakkor az MSZMP munkastílusa, -módszere módosul, korsze­rűsödik. A párt vezetésének az a törekvése, hogy a párt a jövőben elsősorban az alapvető elméleti, politikai kérdésekben alakítsa ki ál­láspontját. s jelölje meg — elsősorban a pártmozgalom számára — a feladatokat. Ezzel egyidejűleg a kor­mányzati munkának na­gyobb mozgásteret kell kap­nia. — Az én székemre — tette hozzá — többek között most nem sokan törnek. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez a kormány átmenetileg elég sok ellenszenvet fog kivál­tani. De hiszem, ha a nehéz­ségeinken felülkerekedünk, az érett politikai közvéle­mény, tehát társadalmunk döntő többsége méltányolni fogja azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket nem ma­gunk, hanem az ország ér­dekében, gyermekeink, uno­káink érdekében teszünk. Ebben részt vállalni nekem nem áldozat, hanem meg­tiszteltetés. Belgium nem fogad be robotrepülíigépet Irak—iráni háború Folytatódnak a harcok Az iraki légierő gépe) pén­tek délelőtt ismét bombázták a Hárg-szigeti kőolajfeldal- gozó berendezéseket, és más iráni olajlétesítményeket — jelentették be pénteken Bag­dadban. 48 órán belül ez volt a második iraki légi­támadás a Hárg-sziget ellen. A támadásokról kiadott ira­ki katonai közlemény leszö­gezi, hogy Irak mindaddig támadni fogja az iráni gaz­dasági célpontokat, amíg a teheráni vezetés nem fogad­ja el a tűzszüneti felhívást Belgium nem fogad be több amerikai manőverező robotrepülőgépet — közölte pénteken Wilfried Martens miniszterelnök a kormány szokásos heti ülése után. A NATO 1979-ben hozott kettős határozata értelmé­ben Belgiumnak 48 amerikai robotrepülőgépet kellett be­fogadnia. Ebből 16-ot 1985 tavaszán telepítettek a Flo- rennes-i támaszponton. A fennmaradó 32 robotrepülő- gép telepítése ez év őszén lett volna esedékes. A mi­niszterelnök tájékoztatása szerint azonban a belga kor­mány nem tartja szükséges­nek megvárni e nukleáris eszközök visszavonására vo­natkozó egyezmény ratifiká­lását, ha a két nagyhatalom megállapodik, akkor Belgium már nem fogadja be a 32 manőverező robotrepülőgé­pet. A már telepített 16 robot­repülőgépet a NATO-part- nerekkel való megállapodás alapján szerelik majd le — fűzte hozzá Martens mi­niszterelnök. BUDAPEST A magyar—albán diplo­máciai kapcsolatok felvéte­lének 40. évfordulója alkal­mából Várkonyi Péter kül­ügyminiszter táviratban üd­vözölte Reis Maliiét, az Al­bán Szocialista Népköztársa­ság külügyminiszterét MOSZKVA A szemiipalantyinszki kí­sérleti teleljen pénteken, moszkvai idő szerint 6 óra 30 perckor földalatti nukle­áris robbantást hajtottak végre. A katonai célú rob­bantás hatóereje nem halad­ta meg a 20 kiiotonna TNT-t — jelentette a TASZSZ szov­jet hírügynökség. NYUGAT-BERUN Rudolf Hess önkezével vetett véget életének. Ezt állapítja meg a Nyugat-Ber- lint ellenőrző négy nagyha­talom — az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Nagy- Britannia és a Szovjetunió — rövid közleménye, amit pontosan egy hónappal a ha­láleset után, csütörtökön hoztak nyilvánosságra. WASHINGTON Sikerrel zárultak a bér- tárgyalások az Autóipari Munkások Szakszervezete és a Ford vállalat között; a két fél elfogadta az újabb há­rom éves kollektív szerző­dést, bár ezt még a szak- szervezet tagságának is jóvá kell hagynia. Az új szerző­dés viszonylag kisebb mér­tékű bérnövekedést irányoz elő. HAVANNA Csütörtöktől Managuában tanácskoznak a közép-ame­rikai országok külügyminisz­terei. Az öt állam megbí­zottai áttekintik a közép­amerikai államfői értekezle­ten augusztusiban aláírt meg­állapodás megvalósulását NEW YORK John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes fogadta Atamasz ®inev bol­gár kereskedelimimániszter- helyettest. Találkozójukon a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok hely­zetét vitatták meg. A felek meggyőződésüket fejezték ki. hogy a Bulgáriában végbe­menő gazdasági változások kedvező hatással lesznek a bolgár—amerikai kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tokra. Oj-delhi Szikh iterrorisiták nyolc emberit mészároltak le Pand- zsáb indiai szövetségi állam­ban az elmúlt huszonnégy órában. A legvéresebb me­rényletet Amritszárban, a szikhek szent városában haj­tották végre, eéppisztolyos, álarcos fegyveresek tüzet nyitottak a város egyik for­galmas utcájában. A talá­lomra leadott sorozatok hat ember életét oltották ki. to­vábbi tízen megsebesültek, közülük néhánynak válságos az állapota. Az áldozatok hinduk voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents