Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

nyesülnek majd, figyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Az agrárolló nyitását szeretnék megállítani, az értékarányos árak kialakítása mellett az is cél. hogy biztosítható legyen az árak „együttmozgása”. A jövőben a termelői árakban elsősorban a minőséget fizetjük meg — hangsúlyozta Váncsa Jenő, majd a személyi jövedelemadóról is szólt.

— A személyi jövedelemadóban elismerjük a háztájt termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény, csupán a kistermelésben lévő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabadidőben végzett fokozott munka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborában hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt.

— A mezőgazdasági termelés stabilizálására törekszünk, igyekszünk fokozni' a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet. Fenntartjuk a fejlesztési támogatást az üzemi termelés szerkezetét sok évre meghatározó feladatoknál, például a nagyüzemi állattartásnál, a meliorációnál, az öntözésnél, az ültetvény-telepítésnél.

Ugyanakkor a termelési támogatások fokozatos leépítését tervezzük.

Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer téesztag. háztáji gazda, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozó alkoVáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalása

tóereje biztosíték arra. hogy az ágazat dolgozói végrehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat.

Helyi kezdeményezések a térségi problémák megoldására

Devcsics Miklós (Nógrád

m. 1. vk.), a Nógrád Megyei Tanács elnöke szerint a munkaprogramban szerepló elgondolások megvalósításához töhb feltétel egyidejű megteremtésére van szükség Mindenekelőtt arra, hogy a program egésze és a gyakorlati végrehajtása egyértelmű politikai támogatást kapjon. Elengedhetetlen az is. hogy a lakosság többségét megnyerjék a program megvalósításához. A biztosítékok közé tartozik, hogy a kormány megfelelő felhatalmazást és mozgásteret kapjon a cselekvéshez és az intézkedések meghozatalához.

Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajátos térségi problémák megoldásában. az elmaradottság felszámolásában — természetesen saját erejükhöz mérten — a megyéknek is kezdeményezőbbeknek kell lenniük.

Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m. 11. vtk.). a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének igazgatója kiemelte: mélyre ható viták után az ipari vezetés rendszerszemléletű, a fejlesztéseket és visszafejlesztéseket meghatározó, ezek konzekvenciáit vállaló elképzeléseket dolgozott ki. A képviselő indokoltnak tartotta, hogy az ipar súlyának jelentőségének megfelelően ezzel a témával az elkövetkező időszakban foglalkozzék az Országgyűlés. A stabilizálás és ezáltal a kibontakozás alapja az, hogy a két fő termelő ágazatban a szerkezetátalakítási folyamat felgyorsuljon — tette hozzá.

Lestárné dr. Varga Mária

(Budapest. 51. vk.). a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet fő- igazgató-helyettes főorvosa felhívta a figyelmet arra a fontos politikai követelményre, hogy minden lehető eszközzel törekedni kell a növekvő társadalmi feszültségek mérséklésére. Ez természetesen nem könnyű feladat. mivel a szükségessé váló szociálpolitikai inté2ke- désök végrehajtásához nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. A pénzügyi keretek — a képviselő szerint — csak a fogyasztás visszafogásával növelhetők. E téren elsősorban az állam- igazgatás. a fegyveres testületek kiadásainak mérséklését, a párhuzamosan működő, helyenként felduzzasztott létszámmal tevékenykedő társadalmi szervezetek munkájának korszerűsítését tartja szükségesnek.

Elmondta: sajnálattal értesült arról, hogy a Pénzügyminisztérium előzetes szociálpolitikai csomagtervéből kimaradt néhány korábban felvetett javaslat, többek között a fogyatékos gyermekeket nevelők gyes-idejének növelése, illetve családi pótlékuk olyan méretű emelése, amely teljes kompenzálást biztosít.

Végezetül hangsúlyozta: sürgetőnek tartja a társadalombiztosítás átfogó reformját.

Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyebek között a gazdaság lehetőségeit, a termelő kapacitások kihasználását akadályozó jelenségekre hívta fel a figyelmet, majd az adóreformmal kapcsolatban tett különféle javaslatokat. A költségvetés kiadásainak csökkentésére indítványozta a már hosszú ideje kidolgozott regionális rendszer életbe léptetését, mivel a jelenlegi közigazgatás és intézményrendszer méretei, költségei meghaladják az ország nagyságrendje által indokolt szintet. Az államirányítás és a közigazgatás ésszerűbb átrendezésével felszabaduló forrásokkal nagyobb mértékben csökkenthetők lennének a fiatal házasokra, a nagycsaládosokra, a nyugdíjasokra háruló terhek.

Jó döntések után — következetes végrehajtás

Antal Ferenc (Veszprém m. 7. vk.), az Elekthermax vállalati igazgató-helyettese megállapította: a programban meghatározottak jelentősége alighanem túlzás nélkül megfelel annak a feladatnak, amikor a háború után az új pénzt, a forintot kellett megteremteni. Ma a forint inflálódását kell szabályozható keretek közé szorítani és a gazdaság dinamizálásának gazdaságpolitikai és strukturális alapjait megteremteni. A kormány munkaprogramja szellemében, logikájában, őszinte helyzetelemzésében és határozottságában méltó a kitűzött célok megvalósításához. A bizalomra épül, olyan értelemben is, hogy teljesítéséhez új nemzeti összefogásra van szükség.

Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója felszólalásában történelmi jelentőségűnek ítélte a népgazdaság, illetve a társadalom stabilitációját szolgáló programot. Újszerűnek nevezte, hogy az nem a külső

körülmények számunkra kedvezőtlen alakulását, hanem gazdaságunk belső gyengeségét, alkalmazkodóképességének alacsony szintjét tette az első helyre.

Rámutatott: nem elég csak jó döntéseket hozni, hanem azokat következetesen végre is kell hajtani. Példaként a vaskohászatot érintő határozatok végrehajtásának helyzetét hozta fel. Elmondta, hogy lassan másfél éve tartanak a viták a különböző szaktárcák között a kohászat fejlesztése és szervezeti korszerűsítése felett, ám az ígéretek nem teljesülnek, s elmaradásunk a nemzetközi színvonaltól egyre fokozódik.

Végezetül az Ózdi Kohászati Üzemekről szólt, emlékeztetve arra, hogy az ágazat szerkezetváltása a legmélyebben az ózdiakat érintette. Az átalakulás számos feszültségforrása volt, de a kormányzat megkülönböztetett figyelme, meghozott intézkedései, valamint a megyei és a helyi párt-, állami és gazdasági szervezetek együttes munkája eredményeként napról-napra konszolidálódik a helyzet.

Hellner Károly (Budapest,

32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztály- vezetője: Javasolta a kormánynak : teremtsen olyan feltételrendszert, olyan köz- gazdasági környezetet a kereskedelem számára, amely biztosítja a működőképességet és fejlődőképességet, s amely a magánvállalkozások számára is vonzóbbá teszi az élelmiszer-kereskedelmet. Másik javaslata: a kormány vizsgálja meg milyen intézkedések szükségesek, ahhoz, hogy az idegenforgalmi, szolgáltató vállalatok, intézmények alapvetően piaci körülmények között, saját kockázatukra fejlődőképesen működhessenek.

Lakatos László (Győr-Sop- ron m. 4. vk.), a Győr-Sop- ron Megyei Pártbizottság első titkára javasolta a kormánynak az új vállalatirányítási rendszer egyes részeinek alapos elemzését. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a vállalati tanácsokban fokozzák a jól értelmezett tulajdonosi szemléletet, s biztosítják, hogy a vállalati kollektíva érdekeit — hosszabb távon is — a népgazdasági érdekeket erősítve képviseljék. E tanácsok tagjait akár anyagilag is érdekeltté kellene tenni,

hogy a kollektív és a személyi felelősséget jobban számon lehessen kérni — mondta Lakatos László, majd a demokrácia és a felelősség összefüggéseiről szólt. Mint mondotta: a demokráciát nem sérti, a dolgozók bizalmát viszont erősíti, ha a társadalmi, gazdasági törvények ellen vétőket következetesebben felelősségre vonják.

Szarvas Andrásné (Békés m. 1. vk.), a Békéscsabai

Unicon Ruhagyár meo-cso- portvezetője beszámolt arról, hogy választóinak véleménye megoszlik a kormány stabilizációs programjával kapcsolatban. Mint mondta, érezhető, hogy a célokkal egyetértenek, de tapasztalható bizalmatlanság is az elképzelések megvalósulását illetően. Néhányan nem látják a célok végrehajtásának garanciáit, s attól tartanak, hogy hosszúra nyúlik az átmenet időszaka, s emiatt tovább csökkennek a jelenleg is alacsony munkabérek, a tervezettnél gyorsabban romlik az életszínvonal. Ennek megakadályozása nemcsak a dolgozókon, a vállalatokon múlik, hanem a kormányon is, hiszen a legfelsőbb szintű irányítók feladata is, hogy a célok mielőbb megvalósul-) janak, s a kibontakozás mihamarabb meginduljon, bár a célok elérését szolgáló módszerek és formák, a program eszközrendszere a számítottnál több időre enged következtetni. Ezzel ösz- szefüggésben egy előérzeté- ről szólt, miszerint: az idő múlása a vártnál is több kormányszintű intézkedést tesz majd szükségessé.

Solymosi József (Tolna un.

4. vk.), a Bonyhádi Pannónia Tsz elnöke szükebb hazája választópolgárainak véleményét tolmácsolva a főmunkaidőben végzett munka nagyobb megbecsülését szorgalmazta, a továbbiakban pedig a mezőgazdaságnak a stabilizációs időszakra vonatkozó célkitűzéseiről szólt részletesen. A képviselő nem értett egyet azokkal, akik a mezőgazda- sági termékek világpiaci leértékelődése kapcsán az egész magyar mezőgazdaság leértékelődéséről beszélnek. Ügy vélekedett: egy korszerű mezőgazdaság gazdasági, társadalmi szerepét nem nélkülözheti egyetlen ország, így Magyarország sem.

Végezetül a munkaprogram következetes, határozott végrehajtására biztatta a kormányt.

Gyorsabb ütem a kibontakozás megalapozásához

Szlrtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a

Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegéde kifejtette:

— A munkaprogram véleményem szerint helyesen tárja fel az okokat és a kezelési terv, a javasolt terápia is megfelelőnek tűnik. Ezek alapján egy orvos csak elfogadását javasolhatja.

Ezután a két új adó kapcsán arról szólt, hogy a kibontakozás csak úgy kézpel- hető el, ha az adórendszer reformja következetesen és sok nagy ütemű lépéssel együtt kiteljesedik. Fontosnak tartom hangsúlyozni.— mondta —, hogy gondjaink megoldásában gyorsabb ütemre váltsunk a kibontakozás lehető leggyorsabb megalapozása érdekében, és most a reformlépések ösz- szekapcsolt végrehajtására szavazzunk. Az adórendszer széles körű reformjához szorosan kötődjék a költségvetési politika és a pénzügyi rendszer reformja, ne szakadjon el ettől a következetes árreform, de a valuta- és bérreform sem. Az életszínvonal — reméljük átmeneti — csökkenése nem tekinthető reformlépésnek: egy hibás gazdaságpolitika és a külföldi hitelekre épített életszínvonal-növekedés következménye.

Most törleszteni fogunk a múltban elkövetett hibákért.

A népképviselet témájáról szólva kifejtette, hogy az állampolgárok mind szélesebb rétegeit kell bevonni a tennivalók kidolgozásába, a végrehajtásba és a végrehajtás ellenőrzésébe. A képviselő javasolta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával egyidejűleg jövőre alkossanak új társadalombiztosítási törvényt; továbbá indítványozta, a bérreform megkezdését már 1988— 1989-ben.

Szabó Tamás (Fejér m. 7. vk.). az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője hozzászólását néhány statisztikai adat felsorolásával illusztrálta a magyar gazdaság helyzetéta nemzetközi rangsorolásban. A számok azt jelzik, hogy a fejlődés élvonalától való elmaradásunk az elmúlt években növekedett.

Nem szabad megismételni azokat a hibákat sem, amelyeket az elmúlt években a fejlesztésekben elkövettek. A rossz koncepciót tükröző kormányszintű beruházások — mint a másfél milliárd forintba kerülő bicskei erőmű, a kétmilliárdért készült Adria kőolajvezeték, vagy a Dunai Vasmű több mint tíz milliárd forintot felemésztő kokszolója — jelentős veszteségeket okoztak a népgazdaságnak. A képviselő szorgalmazta, hogy a két új adó- . rendszer mellett az új vállalati jövedelemszabályozást is vitassa meg a Parlament.

Kulcsár Sándor (Komárom m. 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára több javaslatot tett: megfontolásra ajánlotta; a legalacsonyabb munkabéreket úgy állapítsák meg. hogy azok szinkronban legyenek a létminimumnak megfelelő összeggel. Kérte, hogy az aktív keresettel nem rendelkező, önálló háztartásban élő 70 éven felülieket mentesítsék a televízió előfizetési díj alól, s további segítség lenne számukra, ha az utazási kedvezmény mértékét is emelnék. Indítványozta, hogy a szociális foglalkoztatókat ne adóztassák meg. Kérte, hogy kiemelt figyelmet kapjon a pályakezdők bérezése, tudásuk. munkaszeretetük, helytállásuk megbecsülése, lakásgondjaik enyhítése.

Kócza Imre (Heves m„ 3. vk.), az Egri Finomszerel- vénygyár vezérigazgatója kifejtette: a stabilizációs program sikeres megvalósítása nem engedi meg. hogy a feladatok végrehajtásakor

megtűrjük a következetlenséget, azt. hogy parciális érdekeket népgazdaság érdekként tüntessenek fel. El kell kerülni, hogy a múlt hibái visszatérjenek és a program sikerét veszélyeztessék — hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a stabilizáció, valamint a sikeres kibontakozás feltételeként a bizalom mielőbbi helyreállítására, megerősítésére van szükség, különösen a központi államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervek, valamiint az állami vezetés és az állampolgárok közötti kapcsolatban.

Érdekeltségi rendszer — kockázatvállalás

A többi között felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a kormány munkaprogramja célul tűzi ki a munkateljesítményekkel arányos bérezést a fő- munkaidőben. addig az iparban jövőre központi bértömeg- és átlagbérszabályozás bevezetését tervezik.

Morvay László (Budapest,

33. vk.). az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke bevezetőben a kőolajfeldolgozó ipar tevékenységéről szólt, majd a szerkezetátalakítási program végrehajtásával kapcsolatban rámutatott: az összességében helyesen megfogalmazott célkitűzések pénzügyileg megalapozatlannak látszanak, nem érzékelhető az egyes célok eléréséhez szükséges anyagi fedezet.

Vida Kocsárd (Somogy m„ 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat balatoni igazgatóságának igazgatója az idegenforgalom gazdasági jelentőségét néhány kevéssé ismert ténnyel érzékeltette felszólalásában, s ennek megfelelően az ágazat fejlesztése mellett érvelt. Mint mondotta az ágazat bevételei lényegesen magasabbak is lehetnének, ha például töhb szálláshelyet kínálhatnánk a vendégeknek.

Javasolta, hogy azokat az üdülőket, amelyeket az utóbbi 10—12 évben költségvetési pénzekből építettek különböző főhatóságok, minisztériumok és tanácsok, a konvertibilis devizabevételek növelése érdekében adják át hasznosításra az idegenforgalmi szervezeteknek. Ehhez nem szükséges központi rendelkezés. az illetékesek ajánlják fel önkéntesen — mondta a képviselők helyeslése közben Vida Kocsárd.

Nagy László (Borsod-Aba- új-Zemplén m.. 16. vk.), a Krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke szerint ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a programban támasztott magasabb követelményeknek megfeleljenek, nélkülözhetetlen a feltételek egyértelmű meghatározása. Szükség van a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére is úgy, hogy előtérbe kerüljön az egyéni és a kiscsoportos

kockázatvállalás, s fontossá válik a háztáji és a közös gazdaságok magasabb fokú, új alapokra helyezett együttműködésének fejlesztése. Mindezt úgy kell megtenni, hogy eközben megoldják a falusi emberek foglalkoztatását, megtartsák a népességet, javítsák a hatékonyságot, a termelés jövedelmezőségét.

Novák Lajos (Szabolcs- Saaitmár m. 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai osztályvezetője kérdéssel kezdte felszólalását: mi a garancia arra. hogy a nagy elszántságról, eltökéltségről tanúskodó munkaprogram megvalósul ? A válasszal sem késlekedett: garancia csak egy létezik, ha minden magyar állampolgár jól elsajátítja e fogalmakat: rend, fegyelem, tisztesség, őszinteség, becsület; s ennek szellemében dolgozik a társadalmi élet minden területén, nagy elszántsággal és egységben.

Koltai Imre (Pest m., 28. vk.). a Váci Cement- és Mészművek vezérigazgatója a foglalkoztatáspolitikáról szólva hangsúlyozta: nem szabad alábecsülni azoknak a munkásoknak a számát, akiket a 'keresetszabályozás megszüntetése hátrányosan érint majd. Hozzátette: az egyén számára az átmeneti munkanélküliség is tragédia. Kétségtelen, hogy lesznek olyan fejlődő ágazatok, amelyek az ipar szerkezetátalakításával párhuzamosan munkaerőhöz jutnak — emelte ki. utalva arra, hogy például az egészségügy és az idegenforgalom egyaránt létszámgondokkal küzd. Az átcsoportosítások következtében minden bizonnyal nő majd a munkahelyek becsülete. s erősödik a munkafegyelem.

Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizottságának titkára elmondta, aki reformpárti és bízik a stabilizációban, cselekvőén tenni akar annak sikeréért — legyen miniszter, gyárigazgató, értelmiségi vagy szakmunkás —, megtalálja a saját feladatát, csak legyen hozzá hite. bizalma és lásson benne perspektívát a maga és környezete számára.

Sziráki András felszólalása

Sziráki András Szolnok 2. választókerületének képviselője felszólalásának első résziében arról beszélt, hogy a sűrűsödő gondok mérséklése minden területen igényesebb, fegyelmezettebb munkát követel. A munka- program a helyzetértékelés mellett közérthetően megfogalmazza a tennivalókat — mondotta, ugyanakkor megjegyezte, a korábbi programok is megfelelő alapot adtak a jobb munkához, a hiba azonban a végrehajtás során jelentkezett. Az eszköz- rendszer nem volt alkalmas a gazdaságpolitikai célok közvetítésére, a nehézségek láttán előfordult a kormányzati munkában türelmetlenség, a rögtönzés, a kiszámíthatatlanság. A vállalatok egy

része felismerve az irányítás gyengeségeit, egyre több pénzt kért, és kapott a központosított forrásokból. Ugyanakkor a támogatások bonyolult rendszere azt eredményezte, hogy a tempóváltás, az értékgyarapító munka helyett az ügyeskedés került előtérbe. Véleménye szerint a teljesítmények megbízható mérése, az árviszonyok, a támogatások szövevényes rendszerében még ott sem megnyugtató, ahol közvetlen támogatás nélkül nyereséges a termelés. Az értékrendek eltorzultak, a túltámogatott gazdálkodói körben foglalkoztatott dolgozók és vezetők nem kényszerültek a teljesítmények ki(Folytatás a 3, oldalon)

Az őszi ülésszak második napján