Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
xxxviii. évf. azé. sz., 1987. szept. is., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: A rádió és a televízió jövő heti műsora Kemény küzdelmek a megyei bajnokságban Az őszi Ülésszak második napján Gorbacsov cikke a Pravdában Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Folytatódott a vita — A miniszterelnök zárszava Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. II mezőgazdaságban is fő cél a jövedelemtermelő képesség fokozása Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. A mezőgazdaság munkaprogramja — amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszertermelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkora mezőgazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most. mint valaha. További. ám a mainál gazdaságosabb. magas minőségi fcörvetetményeknék megfelelő. dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. — Törekvéseinkből kitűnik. hogy ez a program a minőség programja. A mező- gazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömeg- termelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány termelésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Tovább növeljük az exportképes, úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állattenyésztésben. de különösen a hústermelésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósítani. Az éUemiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezetésével a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatlanul a nagyüzem integráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munkamegosztásnak. amelyre másutt nincsen példa. A háztáji gazdaság termelése ma már megközelíti az évi százmiiliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmének többsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági nagyüzemek ipari szolgáltató tevékenységét is. Ez a munka 170 ezer embernek nyújt megélhetést, az ipari termelés mintegy 8. az élelmiszer- ipar 20. az építőipar teljesítményének 15—20 százalékát adja. s a termelés összértéke meghaladja az évi 115 milliárd forintot. Elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek mezőgazdasági üzemelnek fejlesztésénél szánunk nagy szerepet e tevékenységnek. Ez azért is fontos. mert az országnak főleg azon térségeiben alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés — s egyben a kelleténél több a foglalkoztatott —. ahol az ipar teljesítménye is elmarad a követelményektől. Ebből a szempontból is egymásra utalt a két nagy ágazat: az iparpolitikától is nagyban függ a mezőgazdaság sorsa. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, ha egyre több termelőszövetkezetünkben képvisel nagyobb arányt a kiegészítő tevékenység, mint a hagyományos gazdálkodás. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudomásul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthet háromféle minőséget. Az exportorientált fejlesztés kedvezően hat a hazai élelmiszerellátás színvonalára is. s a hazai piacra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmiszerek 70 százalékát itthon értékesítjük. Szocialista országokba irányuló élelmiszerexportunk jövőjét hosszú távú egyezményekkel kívánjuk megalapozni. hiszen az e piacon eladott élelmiszerekért nélkülözhetetlen energiahordozókat és nyersanyagokat vásárolhatunk. A konvertibilis elszámolású piacon is bővítenünk kell a kivitelt, célul tűzve a külkereskedelmi aktívum erőteljes növelését. A jövőben nemcsak élelmiszert szeretnénk eladni, hanem komplett termelési rendszereket, korszerű technológiákat. Az eddiginél jóval nagyobb arányban kívánunk bekapcsolódni egyes országok mezőgazdasági fejlesztési programjaiba. A program megvalósításának feltételeiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt ésszerűen használják fel. ha itt is érvényesül a szelektivitás. s ha számolunk a háztáji termelőeszközökkel is. akkor nem kevés a fejlesztés forrása. A jövőben is biztosítani szeretnék a nagyüzemék számára az élenjáró technikát. A közgazdasági környezet hatását értékelve a miniszter kiemelte, hogy az új adórendszer segíti a valós értékítélet kialakítását. A fő cél a jövedelemtermelő képesség fokozása, s miközben az adó- és árreform általános céljai a mezőgazdaságban is érvé(Folytatás a 2. oldalon) Folytatódott as Országgyűlés őszi ülésszaka Biztonságos jövőt szolgáié konkrét tetteket sürget Az élet minden fontos területét átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésével, a világ országaira váró és ebből fakadó feladatokkal foglalkozik — az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának megnyitása alkalmából — Mihail Gorbacsov „A biztonságos világ realitása és szavatosságai” című cikke. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának terjedelmes írását csütörtökön közölte a Pravda és az Izvesztyija. Gorbacsov szembe száll cikkében azokkal a koncepciókkal, amelyek szerint a nukleáris fegyverek léte szavatolja korunkban egy új világháború kirobbanásának elkerülését. A cikk a továbbiakban összefoglalóan áttekinti az elmúlt néhány év olyan leszerelési kezdeményezéseit, amelyek a legnagyobb veszélyforrás, a nukleáris eszközök felszámolására irányultak. — A nukleáris konfliktusok kirobbanását megakadályozó mechanizmusnak az a szükségszerű alapja, hogy az emberi élet számára a biztonság oszthatatlan: ez nem csak katonai, politikai, jogi, hanem erkölcsi kategória is. Első lépésként, az ENSZ-fő- titkár javaslata értelmében, a világszervezet keretében létre lehetne hozni egy sokoldalú központot a katonai veszély csökkentése céljából, s ugyancsak az ENSZ égisze alatt lehetne létrehozni a széles körű nemzetközi ellenőrzés rendszerét. — Fokozni kell az együttműködést a terrorizmus gyökeres felszámolása érdekében: is. Hasznos lenne — javasolja a szovjet vezető — az ENSZ égisze alatt egy olyan nemzetközi bíróság létrehozása, amely a terror- cselekményeket vizsgálná ki. A szovjet államférfi ezzel összefüggésben megemlíti a humanitárius kérdések széles körét, s megismétli a javaslatot az ezek megvitatását célzó nemzetközi tanácskozás összehívására. A cikkben kifejtett gondolatokat összefoglalva, a szerző mindenekelőtt a biztonságos jövőt szolgáló konkrét tetteket sürgeti. Sevardnadze - Shultz megbeszólósak Tárgyalások konstruktív szellemben Négy alkalommal találkozott szerdán a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere Washingtonban. Délelőtt egy négyszemközti és egy ahhoz kapcsolódó plenáris megbeszélésen vettek részt. Plenáris ülést tartottak délután is. Ezek együttes tartama meghaladta az öt órát. További két alkalommal fehér asztal mellett találkoztak a miniszterek. Este mindkét részről úgy fogalmaztak, hogy konstruktív szellemű megbeszéléseket folytattak. Tegnap közép-európai idő szerint délután fél négy óra- kor kezdődött meg az amerikai külügyminisztérium épületében Eduard Sevardnadze és George Shultz tárgyalásainak utolsó fordulója. Aratás két hét múlva Csapolják a nagykunsági rizsföldeket A hét elején megkezdődött a rizsföldek lecsapolása a Nagykunságban, azon a tájon, ahol a szik „fehéraranyát”, az ország vízigabonájának majdnem a felét termelik. A 6000 hektár kultúrnövényt a tavasz óta számos szélsőséges időjárási hatás érte, hűvös és kánikulai forróság váltotta egymást, ami nem kedvezett az érzékeny, napfényigényes növény fejlődésének. Sokat segített viszont és a szemek telítődésére kedvezett a szeptember eleje óta tartó egyenletes, száraz időjárás, meggyorsult az érés. A Karcagi Május 1 Tsz 1370 hektár közös- és háztáji területén a viaszérés végén, a teljes érés elején van a két uralkodó rizsfajta, az M—225-ös és a Nuc- leorysa. A vízinövény teljes lecsapolását a hét végére fejezik be, és a talaj megfelelő szikkadása, a termés teljes beérése után szeptember 25 és 28 között vezényelnek rajtot a nyolc Claas Dominä - tornak. A nagyteljesítményű, féllánctalpas gépekkel napi 75—80 hektárról takarítják majd be a termést. A szomszédos Magyar— Bolgár Barátság Tsz-lben kritikus időszakokat élt át a rizs a kedvezőtlen májusi hidegben és esőben. Ahogy a tsz szakemberei mondják, valósággal „ráolvasztotta” a szikes földet a még ki nem kelt rizsre. A kelés több mint három hetet késett, ennek következtében ritkább és gyomosabb leüt a növény. A kedvezőre fordult szeptemberi időjárás szerencsére javított a helyzeten, jelenleg 30 mázsa körülire becsülik a hektáronkénti szemtermést. A táblák lecsapolását megkezdték, az aratás várhatóan két hét múlva indul. Hat Claas Dominä torral, jó idő esetén 13—14 nap alatt magtárba kerül a rizs. A Nagykunsági Állami Gazdaságban tavaly rekord- termést értek el és úgy tűnik, hogy a tervezett hozamot az idén is elérik. A 689 hektár kiterjedésű telepeken megkezdték az árasztóvíz fokozatos vékonyítását. A betakarításhoz szükséges négy féllánctalpas kombájn javítását lényegében befejezték. A szemek nedvességtar-, talmától függően szeptember utolsó hetében kezdik meg a betakarítást. Naponta 200 tonna rizst aratnak le és csépelnek el a földeken.
