Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. SZEPTEMBER 14. Életbe lépett az új földtörvény Nem ünneprontásként Évekkel ezelőtt az Ojszá- mzí Nagyközségi Tanács a Nagy út végén jelölte ki a szemétlerakó telepet. Ez az út viszont olyan rossz állapotban volt, hogy a szemetet csak a járdán tudták az emberek szállítani, sok esetben leboritották a járda mellé. Ezért a tanács elhatározta, hogy kikövezik. Felajánlásokat kértek az utca lakosaitól, ki mennyivel tud hozzá járulni a költségekhez. (Én a havi 2900 forint nyugdijamból 1000 forintot ajánlottam.) Augusztus elsején kezdtek) hozzá a kő terítéséhez — sajnos ez egy kicsit egyenetlenre sikerült —, maid szpntember elseién iötRégóta keresek hagyományos tökgyalut a boltokban. Augusztus közepén is körbe jártam a szolnoki üzleteket, s legnagyobb örömömre a Centrum Áruházban sikerült rábukkannom. Mindjárt kettőt vettem belőle, az egyiket a húgomnak szántam. A csalódás akkor ért, amikor két hét múlva a tök gyalu- lásához fogtam. Az istennek se potyogott át szép hosszú csíkokban a tök a vájato- kon, hanem darabokra törve préselődött át, szétcsó- csálódva. Mindjárt elmentem a húgomhoz, hogy megtudjam, ő hogyan boldogul vele. Azt mondta, ugyanúgy járt mint én, még az uborkát sem tudta rajta lereszelni. Ezek után visszavittem mind a két tökgyalut a tek az aszfaltozok és szépen leterítették. Nem is az a baj, hogy egy kicsit most is hullámos, hanem: az, hogy nincs alapja az útnak. A szeptember 2-i átadáson, mely nem járt nagy ünnepséggel — a tanácselnök másodmagával kerékpáron végig ment rajta — nem ünneprontásként, de megjegyeztem, és ez nem tetszett a tanácselnöknek: a szándék is jó volt, az aszfalt is, csupán nincs alapja az útnak... — írta többek között Törőcsik József, s e levelet rajta kívül még Ur- bán István és Kristály Ferenc utcabeli olvasóink is aláírták. Centrumba és kértem, hogy győződjenek meg a használhatatlanságáról. Az volt a válasz, hogy a KERMI-hez küldik vizsgálatra, s ha az lesz a véleményük, hogy jogos a panasz, akkor majd kártalanítanak. Egyébként Vankó József bajai asztalos kisiparos neve szerepelt a tökgyalura ragasztott cédulán, s ezen a KERMI engedélyének száma is rajta volt. Lehet, hogy nem is próbálták ki? Mindenesetre méltánytalannak tartom, hogy a vevő pénze fekszik a rossz tökgyaluban, amíg vizsgál- gatják. A kis nyugdíjamból fizettem ki érte darabonként 111 forintot, s ezt az összeget nem könnyen nélkülözöm. Dikó Balázsné Szolnok Bár lelt volna egy Ketterem A szeptember 3-i Néplapban olvastam a Biciklizéssel kereste kenyerét című írást, amely megragadta a figyelmem. Igaz, én nem a biciklizéssel kerestem a kenyerem, de mint pék, több mint 18 éven keresztül jártam hajnalonként kerékpárral Cserkébe, hogy reggel ötkor, mire jönnek a vevők, már kisüljön a friss kenyér. S azt is elmondhatom, hogy bármilyen volt az időjiárás, nemigen ismertem a késést, mert ez a munka pontosságot és fegyelmet követelt. Már nyugdíjas vagyok ugyan — 1980. május elsejétől —, de még mindig kerékpárral járok művelni a kis földterületem. E pár sort csupán azért írtam, hogy nemcsak busszal és autóval lehet munkába járni — mégha egy kicsit távolabb is van az ember munkahelye. Bár nekem is volna egy igazi Ketterem, ami strapabíró, mivel a hazai gyártmányú kerékpárok elég gyenge minőségűek. Imrei András Kunszentmárton A mezőtúri művelődési központ alapfokú néptánc tanfolyamot szervezett a 6—10 éves gyermekek részére, melynek záró előadása augusztus végén volt. A foglalkozásokat Kádár Tiborné pedagógus vezette. Felvételünk a záróvizsgán készült (Fotó: Fortuna Mária) Levelekből — sorokban Evek óta előre lefoglalt vasúti kocsiban utaznak nyári táborozásra gyerekeink. Felháborító eset részese voltam nemrég, amikor a fonyódi gyorsvonattal Bala- tonföldvárról utaztunk visz- sza Mezőtúrra, hetven gyerekkel. A kocsi egyik ajtajára ugyan ki volt ragasztva a helybiztosítási cédula, de nem volt lezárva. A fülkék tele voltak felnőtt utasokkal, akik felkérésünkre sem távoztak. Komolyabb fellépésünk miatt durva, arrogáns hangon minősítettek bennünket, majd a kellemetlen helyzetből két hazafelé utazó rendőr szabadított meg bennünket. Papp László és Tóth Antal. Segítségüket ezúton is köszönjük — írta Hegedűs Erzsébet mezőtúri pedagógus. A szolnoki dr. Csanádi krt. 15—17. számú és a mellette lévő Bajcsy-Zs. u. 1—3. sz. társasház lakói nevében kérdezzük, hogy a három hete itt parkoló BU 95—50 rsz. kék-fehér, nagy méretű autóbusz kinek a tulajdona és miért áll ott? De azt is szeretnénk tudni, hogy mikor viszik el, mert az ott jövő-menő gépkocsik forgalmát is akadályozza — írták olvasóink. Gaál Mihály zagyvaréka- si olvasónk véleményével csatlakozik mindazokhoz, akik az utóbbi időben lapunkban szóvá tették, hogy valamilyen módon meg kellene fékezni az éjjel-nappal hangoskodókat, a mások nyugalmát, pihenését zavaró randalírozókat. Sajnos ez a jelenség már nemcsak a városok nyomasztó problémája, kiterjed a falvakra is — írja levelében. Néhány szülő ahelyett hogy elfoglaltságot, feladatot adna gyermekének, tiszteletlen magatartását, garázdaságát is eltűri. A motorberregtetés, hangoskodás nálunk is napirenden van, s az otthon, a környezet szépítéséért egy fűszálat sem tesznek arréb ezek a fiatalok —1 írta levelében. Már foglalkozott a Néplap az utcai és kerti szemétégetéssel, amivel környezetünket szennyezik és egészségünket károsítják. Ismét hullanak a falevelek, összegyűlt a kertekben is az őszi szemét, amelyet reggel és este égetnek a szolnoki Keskeny J. és a Moha utca környékén, de jóllehet, hogy máshol is. Ügy vélem, a környezetvédőknek büntetni kellene ilyen esetekben — írta K. N.-né szolnoki olvasónk. Balogh Román szolnoki olvasónk szeptember 7-én a szandaszőlősi Kocsoroson elveszítette az egyik műanyag szatyorját, amiben igazolványát, buszbérletét, két havi ebédjegyét és meleg pulóverjét tartotta. Legnagyobb örömére szeptember 10-én lakására vitte a becsületes megtaláló, amiért ezúton is szeretne kö-' szünetet mondani. Az őszi árengedményes lábbelik kínálata csalódást okozott több olvasónknak. Volt. aki személyesen kereste meg szerkesztőségünket és így vélekedett: „Ha a két hétig tartó vásár első napján (szeptember 7-én), az üzletek nyitása után egy órahosszával már nem tudtam családtagjaimnak kedvezményesen csizmát vásárolni, mert elfogyott, akkor kár volt őket ebbe az akcióba besorolni. Bosszantó, hogy olyan cikkeket is reklámoznak, amelyekből csak minimális készlettel rendelkeznek”. Késtek a nyitással Nem volt teljes a kép címmel olvastam a Néplap augusztus 24-i számában az Utasellátó Vállalat területi igazgatójának egy korábbi cikkre adott válaszát, mely arról szólt, mit lehet reggelizni a szolnoki vasútállomáson. Ez késztetett arra, hogy! én is tollat fogjak. Augusztus 21-én öttagú családommal korán reggel Martfűről Szolnokra utaztunk, majd tovább Debrecenbe. Úgy határoztunk, hogy majdí Szolnokon, a vasútállomási bisztróban — a vonat indulásáig — nyugodtan megreggelizünk. Sajnos, nem sikerült, mivel a bisztró még 6.10-kor is zárva volt. Próbálkoztunk a többi három büfénél valami harapnivalót venni, de még egyik sem volt nyitva. Visszamentünk a bisztróhoz, ahol már vagy tizen álldogáltak és megkérdeztem, vajon mikor nyitnak? Azt válaszolták, arra várnak 5 órától, mivel ők az üzlet dolgozói. Várjunk türelemmel, mert mostmár hamarosan meghozzák az üzletvezetőt (nála lehetett a kulcs), akiért taxival mentek. Sajnos nem tudtuk megvárni, mivel 6.20-kor még nem nyitottak, mi pedig tovább utaztunk — reggelizés nélkül, s egy tapasztalattal: az Utasellátóra sem lehet mindig számítani. Dankó Imréné Martfű Kis vendégek Sályrél A sályi mozgássérültek iskolájából tavaly két osztály volt háromnapos kiránduláson Szolnokon. Az idén szeptember 4—5-én az Alföld újabb jellegzetességével ismerkedtek a 6. osztályos tanulók. Ütjük egyenesen Törökszentmiklósra a Gabonaforgalmi Vállalathoz vezetett, ahol megnézték, hogyan lesz a búzából liszt. Ebéd után követték a liszt útját a Szolnoki Kenyérgyárba, majd a süteménykészítés fortélyaival ismerkedtek. A Szolnoki Papírgyár tiszaligeti üdülőjében tért nyugovóra a kis csapat. Másnap, szombaton a Tisza- tour rendezésében sétahajózásra indultak Tiszapüspöki- be. Szalonnasütés tetézte a jó hangulatot, szomjúságukat pedig óriásdinnyékkel oltották, amelyeket Tóth Agnes kiskereskedőtől kaptak. Kellemesen elfáradva, újabb élményekkel gazdagodva búcsúztak. A szülői munkaközösség nevében köszönetét mondok mindazoknak. akik szeretettel fogadták és kalauzolták a kis vendégeket. Nagyné Labáth Erzsébet Szolnok Válaszoltak Változott a díjszabás Majd elsüllyedtem szégyenemben címmel közöltük Nagy Lajosné tiszafüredi olvasónk levelét augusztus 10-én, melyre a Jászkun Volán illetékeseitől a következő választ kaptuk: „A Tiszaszőlős—Tiszafüred útvonal helyi járatú üzemeltetése és díjszabásváltozása május 31-én, a menetrend-változáskor lépett életbe. Korábban a helyközi díjszabás volt érvényben. mely szerint a gyerekek 4—10 éves korukig 50 százalékos kedvezményben részesültek. A jelenleg érvényes díjszabás alapján 6 éves korukig díjtalanul utazhatnak a gyerekek, 6 éven felül viszont teljes jeggel. Tehát a gépkocsivezető tájékoztatása helyes volt, de modortalan viselkedése miatt felelősségre vonták. A történtekért olvasónk szíves elnézését kérik és szeretnék, ha továbbra is igénybe venné szolgá Itatásaikat. összeállított*: csankó Miklósné Bevezetik a földvédelmi járulékot - 1 háztájit a törvény nem érinti A több éves előkészítő munka után és a társadalmi vitákon elhangzottak figyelembe vételével — az Országgyűlés törvényalkotó munkája nyomán — szeptember elsején életbe lépett az új földtörvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a földre vonatkozó szabályozást, ideértve az ingatlanok tulajdonszerzését is. Elősegíti egyebek között a termőföld védelmét és hatékony hasznosítását. A föld nemzeti kincs — ezt hangsúlyozza a törvény szelleme, betűje — s a mezőgazdaság semmi mással nem pótolható legfontosabb termelőeszköze; ezért a termelésből való kivonása esetén térítést, úgynevezett földvédelmi járulékot kell majd fizetni. v A törvény a földeket — a korábbitól' eltérően — rendeltetésszerűen csoportosítja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földihaszná- laifci és az ingatlanforgalmi szabályokkal. Továbbbra is fönnmarad viszont a külterületi, a belterületi, illetve a zártkerti meghatározás. Az állami és a szövetkezeti földtulajdonra azonos szabályozás vonatkozik, így a két tulajdonforma között szabadabbá válik a földcsere és a földtulajdon átruházása. Ez összefüggésben van az önálló vállalati gazdálkodás elvével is; nevezetesen azzal, hogy a vállalati és a szövetkezeti szektor közötti földátadást, -cserét az arra jogosult testületek határozzák meg. hatósági jóváhagyás nélkül. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban az állami földek kezelőit az eddiginél nagyobb lehetőségekkel ruházza fel a törvény. A kezelői jognak a tulajdoni joghoz való közelítése bővíti az állami vállalatok döntési hatáskörét. A termelési biztonság növelése érdekében — amint a jogszabály kimondja — a kezelői jog megvonása esetén a föld kezelőjét méltányos kártalanítás illeti meg. Erre korábban nem volt lehetőség. A szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységét a törvény azzal is teljesebbé teszi, hogy lehetővé válik a mezőgazdasági téeszek számára a haszálatukban lévő állami földek úgynevezett megváltása. Ez a lehetőség fennáll a tanácsi kezelésiben lévő állami földek szövetkezeti tulajdonba adásánál is, térítés ellenében. A törvény ezentúl nem teszi lehetővé telkek tartós használatba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartás használatba és a telket beépítették, a korábban kifizetett használatba vételi díj ellenében a telket tulajdonba kapják, további illetékfizetési kötelezettség nélkül. Fontos része a törvénynek: az illetményföld használatát továbbra is fönntartja azzal, hogy az ebben részesíthetők körét a munkahelyi kollektívák határozhatják meg. Az illetményföld nagyságának felső határát hatezer négyzetméterben szabályozza. A háztáji földek tekintetében a törvény életbe lépése nem hoz változást. Ami a magánszemélyek ingatlan- és földtulajdonszerzését illeti; változás lesz, hogy a földtulajdon-szerzés családi alapon — hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz — történik. Családnak számítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabályozás ezzel azt kívánta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdonnal rendelkezők köre. Emellett a művelési ág kialakításában a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak, a hatósági beavatkozás lehetősége erősen szűkül. Ezzel azonban növekszik feüelősségük is. (MTI). IA tárgyalóteremből I Két sör — három lövés — öt hónap A jászíényszarui Füle István nyáresti kalandja egyszerű közlekedési kihágásnak indult, végül hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés lett belőle. A fiatalember egy nyári éjszakán — egészen pontosan július 17-én — kismotorral igyekezett hazafelé Pusztamonostorról. Előzőleg a presszóban két üveg sört fogyasztott, így amikor éjfél után a szolgálatban lévő rendőrjárőr igazoltatta, volt oka a megszeppenésre. Talán a zavart viselkedés következtében került elő a szonda, ám annak használatát Füle megtagadta. A rendőr az orvosi rendelőhöz invitálta a motorost, aki a vérvétel lehetőségének kapujában meggondolta magát és immár hajlandónak mutatkozott belefújni az üvegcsőbe. A reagens anyag illően el is színeződött a szabálysértési értékhatár közepéig, mire a rend őre közölte, hogy a tények birtokában bizony nem adja vissza Füle jogosítványát. A fiatalember reakciója egészen meglepő volt: jobb kézzel arcul ütötte a rendőrt, aki az ütéstől elesett, ám amikor látta, hogy támadója vad futásnak ered, három figyelmeztető lövéssel adva nyomatéket felszólításának, megálljt! — parancsolt. Füle elfutott, sőt megpróbálta az ügy következményeit mgr csírájában elfolytam, visszament a KMB iroda udvarába és megkísérelte kiszabadítani motorját a „fogságból”. Ezután a rendőr édesanyját kereste meg, akit arra kért, hogy fia kabátjából ugyan vegye már ki a vezetői engedélyét. Természetesen nem kapta meg a szükséges okmányt és az éjszaka nem maradt következmények nélkül. A rendőr 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, így magánindít- ványt terjesztett elő és kérte a vádlott megbüntetését könnyű testi sértés vétsége miatt. Füle beismerte tettét, ám a felelősségét megpróbálta kisebbíteni. Azt mondta, azért ütött ő előbb, mert attól félt, hogy a rendőr fogja őt bántalmazni. A Jászberényi Városi Bíróság Füle Istvánt hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, valamint köny- nyű testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül 9 hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre ítélte és mellékbüntetésül 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A fellebbezés folytán az ügy a Megyei Bíróságra került ahol a kiszabott szabadságvesztést 5 hónapra mérsékelték, mondván; a 19. életévét éppen hogy betöltött fiatalember alighanem ebből az ítéletből is okul majd. — pb — Megjártam a tökgyaluval
