Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

1987. SZEPTEMBER 14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Két. hitében nagyon erős ember filmjét láthatja a né­ző. aki vállalkozik a több, mint négyórás dokumentum­film, „Az utolsó szó jogán” megnézésére. A portréfilm, amely témá­jától, következtetéseitől a dokumentumfilm rangjára emelkedett, dr. Béres József szabolcsi biológusróJ, az an­nak idején leszólóan „krumplis embernek” is emlegetett rákkutatóról, a Béres cseppek szellemi aty­járól szól. Dr. Béres azt mondja a filmben: „.. .ha József nap­jától kiütközik a fű, azt kalapáccsal sem lehet visz- szaverni. József vagyok én in. Igaz, hogy csak Béres. A filmet Kósa Ferenc rendezte, a 10, azaz tízórás változatot még 1976-ban. A rendező ajánlása a most né­zők elé készülő filmhez; „Az utolsó szó jogán” című film megtekintését azoknak a né­zőknek ajánljuk, akik ér­deklődnek embertársaik va­lós gondjai és reményei iránt, akiket érdekel hogyan és mivégre élünk itt és most: magyarként a hazá­ban, emberként a nagyvi­lágban.” „Az utolsó szó jogán” a valóság tényei bői és ese­ményeiből építkezik, emberi sorsakat, véleményeket rög­zít, s eredményesen tárja föl a jelenségek mögötti mé­lyebb, általánosabb össze­függéseket. A tények: dr. Béres József biológus a rák elleni küzdelemnek szenteli életét. Hamarosan elterjed a híre a Béres cseppeknek, mind többen fordulnak hoz­zá gyógyulásukat remélve. Ezzel párhuzamosan dr. Bé­ressel kapcsolatban ellent­mondásos híresztelések, hie­delmek és előítéletek ala­kulnak ki. Kósa filmje nem arra vállalkozott, hogy megítélje Béres munkásságának tudo­mányos értékét. De arra igen, hogy érthető módon kinyilvánítsa: a mechaniz­musok lassúsága, az előíté­letek burjánzása, a tekin­tély-elv. hogyan gátolhatja az igazság keresését. A film 1976-ban kimondta követ­keztetéseiben. hogy az igaz­ság keresését, a valamit akarás tényét, a társadalmi­lag hasznos tendenciákat mennyire akadályozhatják a maradi előítéletek. Nyilván­való „tételt” is hordoz „Az utolsó szó jogán”, nevezete­sen azt, hogy a társada­lomban megülepedett előíté­letek, manadiság elleni küz­delemben minden gondolko­dó embernek joga 'legyen szólni, s őt az előrehaladás­ért minden gondolkodó, jó­ra való embernek köteles­sége lehetőségeihez képest mindent megtenni. Ezért sem véljük ezt a ké­sei bemutatót szükségtelen­nek. Igaz, a Béres-ügy elcsi­tult, más — a témához szo­rosan kapcsolódó — dosz- sziék izgatták aztán a köz­véleményt. Az összefüggések kézenfekvőek. Kósa Ferenc és dr. Béres életútjában olyan hasonlóságok alakul­tak ki, amelyek a jövő szem­pontjából is meghatározóak. A rendező egy József Attila idézettel céloz erre: „az értelemig és tovább”. Nem vádol, nem panaszkodik, csak a tényeket mondja: „Tíz türelmes esztendőre volt szükség, amíg filmünk a dobozok homályából a nyilvánosság elé kerülhe­tett. .. azzal biztatjuk ma­gunkat, hogy talán volt an­nak a tíz esztendőnek vala­mi erkölcsi hozadéka is: az előítéletek hívei nem vág­hatták az arcunkba, hogy elkapkodtuk a dolgunkat, s mindazok pedig akik ügyünk mellé álltak, a tíz év során meggyőződhettek arról, hogy szándékunk meg­valósításához volt bennünk elegendő alázat... Ha ki akarunk lábalni örökölt és újratermelt bajainkból, min­denekelőtt, vagy ha már másként nem megy. további késlekedések nélkül szembe kell néznünk az igazsággal.” Erre az igzaságkeresésre, szembenézésre nagyszerű példázat e fárasztó, de na­gyon becsületes szándékú, mély emberi hitelű film. —ti— Computerworld —Számítástechnika Apró jubileum Szerényen, elbújva kö­szönti a Computerwold-Szá­mítás technika saját első szü­letésnapját. Apró jubileum­nak nevezi a szaklap szep­tember 9-1 száma azt, hogy a tavaly megalakult ame­rikai—magyar vegyes válla­lat immár egy éve jelentet meg utcai terjesztésű ki­adványokat, s ezek közül el­sőként, tavaly szeptember­ben, a 17 éves Számítástech­nika megújult kibővült lap­utódját kínálhatták az új­ságárusok. A jubileum valóban nem tűnik egetrengetőnek, de ha számba vesszük, hogy mi történt ezalatt az egy év alatt, akkor némiképp túl­zottnak is tűnhet a szerény­ség. A Computerworld In­formatika Kft. újságjai az idén már kéthetente jelentek meg, s ha valaki olvasójává vált a Computerworld-Szá- mítástechnikának csak­úgy, mint a PC mikrovilág­nak, akkor hetente hozzá­juthatott a legfrissebb in­formációkhoz. A kiadó si­kert aratott angol és ma­gyar nyelvű tájékoztató ki­adványaival, és mint az a szak berkekben már köz­ismert, rövidesen megjelen­nek az első itt gondozott szakkönyvek is. Nem várta meg az évfordulót az IDG Communications amerikai elnöke, s ezért egy korábbi lapszámban olvashattuk, hogy mindezért vállalkozói díjjal tüntették ki a magyar Igazgatót A véletlen azon­ban úgy hozta, hogy a ju­bileumi lap első oldalára került egy olyan szenzációs magyar vegyesvállalat­nak: a napokban megalakult a szovjet Computerworld ki­adó; az IDG Communicati­ons és a Szovjet Állami Ki­adói Bizottság létrehozták a szovjet—amerikai vegyes- vállalatot is. Ily módon har­minc fölé emelkedett azon országok száma, ahol a vi­lág legnagyobb számítás- technikai kiadója termékei­vel jelen van. s ezek közül három — időrendi sorrend­ben: Kína, Magyarország, Szovjetunió — szocialista or­szág. Az évfordulós Computer- world-Számítástechnika per­sze az apró jubileummal „apró” terjedeQemben foglal­kozik. A 32 oldalas újságból talán ha nyolcad oldalon. Annál bővebb az áttekintés azokról a számítógépes nyomdai szerkesztő rendsze­rekről, amelyek lehetővé te­szik, hogy különféle betűtí­pusokból, hasábba-, oldalba tördelve, képpel illusztrálva, akár kész újságoldalként je­lenjen meg a bevitt infor­máció. Ugyancsak terjedel­mes a mikroprocesszoros „fókusz” is. vagy az a jogi helyzetkép, amely annyi eu­rópai ország adatvédelmi törvénye után (ezekről ol­vashattunk az előző szá-( m ok ban) most azt vázolja fel. hogy mi várható Ma­gyarországon. A Computer- world-Számításteohnika — úgy tűnik — második élet­évébe lépve Is folytatja azt amit tavaly elkezdett: meg­kísérli. hogy tájékoztassa a szakmát és az igényes szá­mítógép felhasználókat mindarról, ami az informa­tikában lényeges, ami a szá­mítástechnikában számít. Sárkányok futva és két keréken Lakóterületi gyermeksportnap Szolnokon Akit sem a foci, sem a lábtenisz nem vonzott, az a báb- és sárkánykészítésben bizonyíthatta ügyességét. (Fotó: Mészáros) Magyar—NSZK Közreműködéssel Új televíziós produkciók Üj tévéfilmek, zenei és kulturális összeállítások for­gatása kezdődött meg a na­pokban a Televízió műhe­lyeiben. A Magyar Televízió, az NSZK-beli ZDF, az osztrák ORF kétrészes filmet készít „az anyák megmentőjének” Semmelweis Ignácnak az életéről. A legújabb kutatási eredményekre épülő forgató- könyv a történeti hitelesség igényével követi nyomon Semmelweis munkásságának döntő eseményeit Bécsben és Pest-Budán. A film magyar szereplői egyebek között Bá­lint András, Eszenyi Enikő, Bács Ferenc és Haumann Péter. A Budapesti Madrigálkó­rus fennállásának 30. évfor­dulója alkalmából 40 perces dokumentumfilmet forgat az együttesről a Televízió zenei és kulturális főszerkesztősé­ge. Zenei életünk egyik kül­földön is ismert igen nép­szerű kórusát archív, illetve a legújabb felvételek segít­ségével mutatja be az össze­állítás. A szerkesztőség másik produkciója lesz a Markó Iván-portréfilm. A Prospe- ro című összeállításban a nézők megismerkedhetnek majd a balettművészként és koreográfusként egyaránt kiváló táncossal, a Győri Balett művészeti vezetőjé­vel. A műsorban részletek láthatók majd a társulat egyik legújabb, idén tavasz- szal bemutatott Prospero című balettjéből is. Szövetkezeti fotósok Nemzetközi kiállítás Nyolc esztendeje rendezik meg az Aranysárkány gyer- meksportnapot Szolnokon. Szombaton délután a Kun Béla körút és a Zagyvapart határolta terület volt a Lakóterületi Sportegyesület rendezvényének színhelye, ahol az ebéd utáni sziesztát követően egy óra körül még csak néhányan lézengtek: több volt szinte a szervező, mint a résztvevő. Ám a jó idő, a hangszórókból áradó diszkózene, no meg a Ság- vári körúti iskola diákjai­nak pergő dobjai előcsalo­gatták a lakótelepi gyereke­ket az ideiglenes színpad környékére. Ott azután meg­tudhatták az egész délután programját. Volt miből vá­logatni. Először háztömbkö- rüli futást javasoltak ki- nek-kinek bemelegítéskép­pen, amin háromtucat gye­rek indult el — igaz, a tét csupán az egészség volt, no meg a Tejipari Vállalat ál­tal fölajánlott tej és kakaó, amit minden résztvevő in­gyen kapott. (A Jubileum parkon átsétálok tájékozat­lanságára jellemző, hogy egy idősebb hölgy előkotorta pénztárcáját és a tejipar szállítókocsijánál sorhan- állt: mindössze egy liter te­jet akart vásárolni. Az ő megdöbbenése volt. a legna­gyobb, amikor pénzét nem fogadták el...) Sokáig kellett várni a zagyva-parti dühöngőben a kispályás foci jelentkezői­re, végül is öt csapat akadt, így a „derby” gyorsan vé­get ért. A két korcsoport­ban a Tabán és a Széchenyi lakótelepről érkezett csapat nyert. A lábteniszért sem tolongtak a gyerekek, vi­szont szép számmal akadtak jelentkezők a kerékpáros ügyességi versenyre, amit a Domus Áruház mögötti oar- kolóban rendeztek meg. A győztes Urbán József lett. Miközben zajlott az említett ügyességi verseny, néhányan az aszfalton mutatták be rajztudományukat. A téma a béke volt. Feladatát leg­jobban — a zsűri szerint — Oláh Ildikó és Szabó Szilvia oldotta meg. A gördeszkásak ügyes mutatványai után a versenyben elsőnek hirdet­ték Nyeső Enikőt és Csák Zsoltot. „A legkedvesebb állatom” címmel meghirdetett bemu­tatóra már több százan ösz- szeverődtek. A színpadon palotapincsi kölyök és ugyancsak apró termetű ék­szerteknős, befóttesüvegben sziámi (?) harcos hal és aranyhörcsög „vonult föl”. A kezdés körüli langyos hangulat föloldódott akkora, amikorra a grundbirkózás döntői elkezdődtek. Sőt! A kerékpárosok kiköveteltek maguknak egy gyorsasági versenyt is, amit a közeli dombon meg is rendeztek nyomban a szervezők. S hogy mi volt még? Nos, órákon keresztül készíthet­tek bábokat a gyerekek szakavatott segítséggel, haj­togathattak figurákat pa­pírból, épültek homokvárak, öt óna körül az otthon ké­szült sárkányok is a levegő­be emelkedtek, s volt kara­te-bemutató is. Táncolhat­tak a táncoslábúak, a kiseb­bek pedig — némi rábeszé­lésre — sorversenyekben vettek részt. • • • A szervezők sokat dol­goztak, harmincán várták a helyszínen a gyerekeket. Akik évről évre kevesebben jönnek. Ki kellene kutatni az okát. Mint ahogy annak is, miként mérhettek sört a konténer büfében...? ®ye- rekr endez vén yen! —h— Bartók, Telemann, csángó népzene Kedvünkre válogathatunk az igényes felvótelak között Tízéves a hanglemez hetek rendezvénysorozata Szombaton a Budavári Palota A épületében meg­nyílt a IX. Nemzetközi Szö­vetkezeti Fotókiállítás. Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Románia és hazánk szövetkezeti fotósainak kiál­lításán minden résztvevő or­szág 150 alkotással nevezett. A nemzetközi rendezőbizott­ság a fekete-fehér és a szí­nes fotókból nyolc kategóri­át határozott meg. Bemutat­ták a legsikeresebb műter­mi. riport- és reklámfotó­kat, a különleges techniká­val készült alkotásokat. A zsűri 45 díjat, 24 különdíjat és 45 oklevelet Ítélt oda a legszebb képek alkotóinak. A kiállítás szeptember 22- ig. naponta 10 és 18 óra kö­zött tekinthető meg a Buda­vári Palota Munkásmozgal­mi Múzeumában, az A épü­letben. Pénteken Bors Jenő, a Hungaroton vezérigazgatója a Vörösmarty téri székház­ban megnyitotta a 10. Hun­garoton hanglemez hetek rendezvénysorozatot. Be­szédében emlékeztetett ar­ra, hogy az elmúlt tíz év alatt az egyenletesen gazda­godó tartalom mellett bizo­nyító erejű mennyiségi nö­vekedés is mutatkozott: míg 1978-ban nyolc volt a kiadványok száma, addig 1986-ban már tizennégyre szökött ez a szám. A kilenc év alatt a zeneirodalom hal­hatatlan remekműveinek egész sora jelent meg, ma­gas színvonalú előadásban. Az idei hanglemezvásár október 1-ig tart. Megszok­hattuk már, hogy a HHH ideje alatt kedvezményes áron juthatunk hozzá kivá­ló lemezekhez. Nos, nincs ez másképp most sem, csak éppen a korábbi — lemezen- kénti — húszforintos árcsök­kenés harminc forintra emel­kedett. Ez azt jelenti — mondotta Bors Jenő —, hogy ezzel a kedvezménnyel mintegy 5 millió forint vesz­teség éri a Hungaroton kasz- száját, ugyanakkor nagyobb vásárlóerőre számíthatnak. Az idei őszön Az év hang­lemezei díjat nyolc komoly zenei albumnak ítélte oda a Művelődési Minisztérium il­letékes osztálya. Ezen kívül a Hungaroton közönségdíjat is alapított, amelyet ebben az évben először az elmúlt esztendei HHH-n megjelent és egy év alatt a legnagyobb példányszámban elfogyott hanghordozók kaptak. A díjat egy- és többlemezes ko­moly zenei kiadványok, illet­ve irodalmi és közművelődé­si kiadványok kategóriájá­ban osztották ki. Az 1987-es év nagy ko­moly zenei vállalkozása két­ségkívül Bartók Béla zongo­rára és zenekarra írt mű­veinek rögzítése volt. Zon­gorán Kocsis Zoltán műkö­dött közre; a Budapesti Fesztiválzenekart Fischer Iván vezényelte. A kritika máris úgy tartja, hogy ez az album bizonyos értelemben zenetörténeti jelentőségű. Az Amadinda Ütőegyüt­tes lemezével a kortárs ze­nével szembeni adósságból törleszt valamennyit a Hun­garoton. A barokk zenét két utolérhetetlenül népszerű sorozat digitális újrafelvéte- lével szolgálja a Liszt Fe­renc Kamarazenekar. A ré­gi zenét középkori Szent Miklós-játékokkal képviseli a Schola Hungarica, s a nem is olyan régi, XVIII.—XIX. századi magyar tánczenével a Capella Savaria. Az Andrea Chénier a kö­zéppontban álló repertoár­ból (legalábbis Magyaror­szágon) egy lépéssel távo­labb található operák fel­vételét folytatja — világ­sztárokkal. Még egy lépés előre; Telemann operájának, A türelmes Szókratésznek a világpremierje szenzációt ígér. Sass Sylvia ezúttal orosz, francia és olasz szer­zők műveiből készült felvé­teleivel jelentkezik a HHH műsorán. A program összeállítói gondoltak a hamisítatlan népzene kedvelőire is. Este a Gyimesbe’ jártam címmel gyimesi csángó népzenét játszott szalagra Zerkula János és felesége, Fikó Re­gina. Magyar népballadák címmel jelent meg egy nagyszerű lemez Bubik Ist­ván, Funtek Frigyes és má­sok közreműködésével. A korong anyaga csepp a ten­gerből, de hűen tükrözi en­nek a ritka népköltészeti fonnának komor szépségét, olykor naiv báját. A kék madár (Maeterlinck világhí­rű mesejátéka) dupla albu­mon látott napvilágot. A főbb szerepekben Kútvölgyi Erzsébetet, Hűvösvölgyi Il­dikót, Temessy Hédit és Haumann Pétert hallhatjuk. Csokonai Vitéz Mihálynak, a magyar felvilágosodás nagy költőjének versei Is megjelentek egy jól válo­gatott lemezen. Serge Delaveau ismét Szolnokon Újra a Szolnoki Művésztelepen dolgozik Serge Dela­veau párizsi festőművész, aki az elmúlt két évtizedben többször festett a Tisza partján, és magyar vonatkozású ké­peit francia- és nyugat-németországi kiállításain is bemu­tatta. Az ifjúi hévvel, s nagy művészei tapasztalatokkal al­kotó festőművésznek több mint száz, a Tisza párjához, a szolnoki Tabánhoz kötődő képéről tudunk. Serge DeLaveaunak októberben a Budapesti Duna Ga­léria rendezi meg reprezentatív kiállítását. Felvételünkön a Szolnoki Tabán című festménye A Ml filmjeiből „Az utolsó szó jogán”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents