Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 13. Kommentár A nyolcak Kezdetben mindenki tud­ta, hogy a tízek — később már a tizenkettők — fogal­mán a Közös Piacot kell ér­teni. Azután lassan megta­nultuk, hogy a hetvenhetek a fejlődő országokat jelentik, a hatok pedig azok. akik ál­talános enyhülésért tesznek erőfeszítéseket. Most újabb számnévvel, azaz csoporttal kell megba­rátkozniuk a külpolitika iránt érdeklődőknek: a nyol­cakkal ők már eddig sem voltak ismeretlenek az új­ságolvasók előtt, legföljebb Contadora-csoportként és az őket támogató limai cso­portként emlegette őket a világsajtó. Mostanáig főként a közép-amerikai válság megoldására született külön­böző béketervek révén sze­repeltek a nemzetközi poli­tikai élet színpadán. Legfris­sebb elképzeléseik azonban már túlnőnek ezen a kere­ten. Argentína, Brazília, Ko­lumbia, Mexikó, Panama, Peru, Venezuela és Uruguay külügyminiszterei elhatá­rozták, hogy ezentúl minden évben csúcstalálkozóra gyűlnek össze a nyolcak ál­lamfői. Az első ilyen ese­mény idén novemberben lesz Mexikóban, a követke­ző házigazdájaként pedig Uruguayt tünteti föl a Bra­zíliából származó hírügynök­ségi tudósítás. A napirendről csak annyit lehet tudni, amennyi a kül­ügyminiszterek tárgyalásai-* ról kiadott közleményben szerepel: a külföldi adóssá­gok problémája mellett a ■térség gazdasági fejlődésének kérdései állnak majd a meg­beszélések homlokterében. Természetesen nem kizárt, hogy egyéb, politikai jelle­gű témákra is jut majd idő, például a közép-amerikai béketerv végrehajtásával kapcsolatos ügyekre. A tanácskozás érdekessé­gét az adja, hogy első ízben „felejtik el” a latin-ameri­kai országok meghívni az Egyesült Államokat egy ha­sonló jelentőségű és téma­körű csúcsértekezletre. Ez annak a jele, hogy a Rea- gan-adminisztráció minden erőfeszítése ellenére — vagy talán részben ennek is kö­szönhetően — egyre nő a latin-amerikai összetartozás és függetlenség érzése. Las­san új értelmet kezd nyerni az „Amerika az ame­rikaiaké" szállóige és már- már a „Latin-Amerika a latin^amerikaiaké” változat­ban is szárnyra kap. A latin-amerikai öntudat kialakulásában persze kie­melkedő szerepet játszik a gazdasági együttműködés erősítése. Hiszen amíg szin­te a térség összes állama Washington segélyező ked­vétől fügö, hiába a politikai szándék, nem lehet szó iga­zi önállóságról. Az első lé­pések mindénesetre megtör­téntek. A folytatás többesé­lyes — de nem reménytelen. Horváth Gábor MADRID Lisszabonban szerdán hi­vatalosan közzétették Anibal Cavaco Silva új kormányá­nak összetételét. A kor­mányfő Mario Soares köz- társasági elnökkel ismertette a kabinet névsorát. A jobb­közép irányzatú szociálde­mokrata párt tagjaiból álló kormány hétfőn lép hivatal­ba. Az 1976-os alkotmány hatályba lépése óta most el­ső ízben alakult „egyszínű” többségi kormány Portugáli­ában. TOKIO A világ leghosszabb két­szintes hídjának építési Munkálatait fejezték be szer­A svéd fővárosban több napon át randalíroztak szélsőséges fiatalok. A képen: a rendőrség a rendteremtés céljából ku­tyákat is bevetett a Stockholm belvárosi luxuskirakatokat bezúzó, autókat megrongáló fiatalok ellen. (Telefotó — KS) Iráni-„kontra’' botrány Reagan felelőssége nem bizonyítható Brit aknakutatók a Hormuzi- szorosban Saját helyzete megerősíté­sére, konzervatív politikai programja elfogadtatására akarja kihasználni az iráni — „kontra” botrány kong­resszusi vizsgálatának befe- jeztét Reagan elnök. Az el­nök szerda este beszédet mond, amelyben elsősorban a kongresszusi vizsgálat ta­nulságait akarja összegezni, az előzetes értesülések sze­rint valamelyest önkritiká­val, de főként annak aláhú­zásával, hogy a vizsgálat A dél-afrikai rendőrség szerdán őrizetbe vette az ország történetének legna­gyobb és leghosszabb sztrájkját szervező bányász szakszervezet 86 aktivistáját. Mint Cyril Ramaphosa, a Bányászok Országos Szövet­ségének (NUM) főtitkára közölte, a Johannesburgtól 160 kilométernyire délnyu­gatra levő Klerksdorpban őrizetbe vették az — éppen ülésező — szakszervezeti ve­zetőséget. Egyes jelentések, 300—400 őrizetbe vett sze­mélyről adtak hírt, de ezt Ramaphosa nem erősítette meg. A NUM szóvivőjének köz­lése szerint kedden este egy aranybánya biztonsági em­berei őrizetbe vettek 16 bá­nyászt, akik egy szakszerve­zeti gyűlésen vettek részt. A szóvivő úgy nyilatkozott, ■hogy a munkabeszün te tési akció általában fegyelmezet­ten folyik, bár a szakszerve­zet és a munkáltatók több dán Japánban. A 9,4 kilo­méter hosszú híd, amelyet a jövő tavasszal adnak át a forgalomnak, Honsu szigetét köti össze Sikoku szigetével. A híd építését 1978-ban kezdték el, a költségek el­érik a 7,5 milliárd dollárt. Az egyik szinten a közúti járművek, a másikon a vo­natszerelvények haladhatnak majd. VARSÓ Szerdán munkatalálkozót tartott Lengyelországban Florian Siwicki lengyel nem­zetvédelmi miniszter és Heinz Kessler, az NDK nemzetvédelmi minisztere. A megbeszélésen áttekintették a két ország hadseregei kö­zötti együttműködés tapasz­talatait, valamint az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit. A két miniszter megvitatta a nemzetközi élet aktuális kérdéseit is. nem bizonyította be szemé­lye . fellelősségét a súlyos politikai botrányban. Rea­gan várhatóan ki akarja használni azt, hogy a meg­hallgatások záró szakaszá­ban az ügy központi sze­replője, Oliver North alezre­des tanúvallomása nyomán a szélsőségesen konzervatív erők valóságos szimpátia­tüntetést szerveztek Reagan és Nicaragua-ellenes politi­kája mellett. helyütt kölcsönösen megfé- lemlítési kísérletekkel vádol­ják egymást. A sztrájkolok és a sztrájktörők összecsa­pásaiban eddig legalább 23 személy megsebesült, sőt a bányatulajdonosok állítása szerint egy sztrájktörőt ked­den meggyilkoltak. Szerdán egyébként a bá­nyászok akcióját támogatá­sáról biztosította az ország legnagyobb legális aparthe­id-ellenes szervezete, az Egyesült Demokratikus Front (UDF). A betiltott Afrikái Nemzeti Kongresszus (ANC) Lusakában kiadott nyilatko­zatában üdvözölte a sztráj­kot, megállapítva, hogy a munkabeszüntetés jelentős erőpróba a fajüldöző ható­ságok és a feketék szakszer­vezete között. Francia álláspant (Folytatás az 1. oldalról) észak-csádi földsávért, Aozouért vívott harcok „Franciaországot nem érin­tik”. A miniszter kijelentet­te: hazája „továbbra is tá­mogatja azt az elvet, hogy Csád területi épségét nem szabad megsérteni. Ehhez hozzájárulván nem fosztja meg magát semmilyen esz­köztől, a katonáitól sem”. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy francia katonai lépés­hez a n’djameni kormány beleegyezése is szükséges. A Habré-kormány a ma­ga részéről a „csádi polgári lakosság ellen intézett kímé­letlen líbiai bombadámadá- sokról” beszél. Ahmed Ko­rom külügyi államtitkár a n’djamenai diplomáciai képviseletek vezetői előtt a múlt szombati eseményekért is Líbiát tette felelőssé. Habré erői ezen a napon vették be az Aozou földsáv székhelyét, amely 14 évig lí­biai ellenőrzés alatt volt. Korom nyilatkozatát Csád párizsi nagykövetsége hoz­ta nyilvánosságra. A n’dja­menai illetékes egyúttal hangoztatta: kormánya kész a „békés megoldásra” és nemzetközi fórumok igénybe vételére. Szénhidrogén lelfibelyek feltérképezése Nikleáris robbantás lakutiában Népgazdasági célokat szol­gáló újabb földalatti atom- robbantást hajtottak végre szerdán reggel a Szovjet­unióban. A Jakutiában — moszkvai idő szerint 5 óra 30 perckor — végrehajtott robbantás hatóereje nem ha­ladta meg a 20 kilotonnát. A Jakut ASZSZK terüle­tén volt a harmadik, a szibé­riai kőolaj- és földgáz-lelő- • helyek féltérképezése és ki­aknázása érdekében vég­zett nukleáris robbantás. AZ atomrobbantás energiájával nagy területeken mestersé­ges repedéseket hoznak lét­re a föld mélyebb rétegei­ben, így segítve elő a föld­ben rejlő földgáz és kőolaj mozgását. Tudományos ku­tatások megállapították, hogy ezen a területen több­százmillió tonna kiaknázható szénhidrogén rejtőzik a mélyben. (Folytatás az 1. oldalról) csak a Hormuzi-szoros tér­ségében tevékenykedik és megbízásuk nem terjed ki az öböl északi, leginkább hadi cselekmények 'sújtotta részébe. A kormány cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy Lon­don Washington nyomására változtatta volna meg ko­rábbi döntését az aknasze­dő hajókat illetően. Munkás­párt egyik külügyi szóvivő­je szerint viszont „nincs semmi kétség afelől .hogy Thatcher asszony megadta magát a színfalak mögötti Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottsá­gának elnökével tárgyalt kedden a romániai Snagov- ban Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román köz- társasági elnök. A legújabb Ceausescu—Arafat találkozó néhány nappal előzte meg Jiohak Samir izraeli minisz­terelnök tervezett és beje­lentett romániai hivatalos látogatását. Románia, mint ismeretes, 1967 után is fenntartotta diplomáciai kapcsolatát Izraellel, ugyan­akkor aktív kapcsolatokat amerikai nyomásnak”. Rá­mutatott: „Fennáll a veszé­lye annak, hogy egyre mé­lyebben és mélyebben bo­nyolódunk bele egy olyan konfliktusba, amelyet nem tudunk ellenőrzésünk alatt tartani”. Roy Hatersley, a Munkáspárt helyettes vezére egyenesen „rossznak” mi­nősítette a döntést, mond­ván, a kormány ezzel „fel­adta mérsékelt, nem provo­katív jelenlétét az öbölben”. A Munkáspárt szerint a megoldás egy nemzetközi aknakutató egység 'létreho­zása lenne az ENSZ égisze alatt. ápol a PFSZ-szel és az arab országokkal. A PFSZ VB el­nöke legutóbb két hónappal ezelőtt járt Romániában. A Bukarest közelében lé­vő üdülőhelyen a román és a palesztin vezetők ismétel­ten síkraszálltak a közel-ke­leti probléma tárgyalások útján történő, átfogó, igaz­ságos és tartós rendezéséért. Fontosnak mondták, hogy az ENSZ égisze alatt szervezze­nek nemzetközi konferenci­át minden érdekelt fél, köz­tük a PFSZ és az ENSZ BT állandó tagjai képviselőinek részvételével. A tizenötöt is elérheti a München melletti repülőgép-sze­rencsétlenség halálos áldozatainak száma. Mint jelentettük, a kis sportrepülő egy útmenti gyorsbüfére és egy autóbusz­ra zuhant. A képen: a szerencsétlenség színhelye. (Telefotó — KS) Harlem Űjabb bevándorlási hullám elébe néz a túlnyomóan feketék és spanyol- ajkúak lakta kétes hírű New York-i negyed, a Harlem. A fehérek eddig kedvelt lakókörze­teiben elfogytak a szabad helyek, csil­lagászati magasságokba szöktek a lak­bérek és telekárak. A New Yorkban a karrierükben már sikeres, fiatal értel­miségiek, a juppyk számára nem ma­radt más lehetőség, minthogy Manhat- tenből benyomuljanak a Central Park északi szegélyén kezdődő Harlembe, nem riadva vissza a feketék ellensé­ges fogadtatásától, akiket viszont — csak idő kérdése — fokozatosan kiszo­rítanak abból a körzetből, ahol maguk között, ha nem is háborítatlanul, de még megélhettek. Először a park mentén üresen álló házakat veszik birtokba az­után, hogy jó üzleti érzékkel megáldott ingatlanügynökök megkaparintották és gondoskodnak felújításukról a Spanyol Harlem peremén. Az első hullámban, a jövő év köze­pén 2200 lakásba költözhetnek be, ame­lyek közül a legszerényebbek ára 60 000 dollárnál kezdődik az „alacsonyabb ke­resetűek számára”. A jobbakért 200 000 dollárt vagy a kereslettől függően még többet is le kell szurkolniuk a beköl­tözőknek. Az átépítések során kiala­kítandó három szintes luxuslakások árát ma még senki sem képes megjó­solni. Ha ennyit áldoznak értük, akkor aligha tartanak a rossz hírű szomszéd­ságtól, a néger nyomornegyednek és a bűnözés középpontjának a közelségétől. Bár Harlem 466 ezer lakosának je­lenleg 49 százaléka fekete, 34 százalé­ka spanyolajkú, főleg Puerto Rico-i, és csak 14 százaléka fehér — többiek ázsiaiak — a fehérek tulajdonképpen visszahódítják a városrészt, amelyet a kisebbségiek csak a század elején vá­lasztottak maguknak otthonul. Harlemet 1758-ban George Washing­ton a függetlenségi háborút vezető tá­bornok szerezte meg az indiánoktól. Először holland és német telepesek né­pesítették be. Amikor 1873-ban New York Cityhez csatolták a legdivatosabb előkelő külvárosnak számított. 1904-től követhető nyomon az a fo­lyamat, amikor az ingatlan ügynökök kezdték becsalogatni a feketéket, és egyre nagyobb összeget vágtak zsebre abból, hogy a házakat előbb kis laká­sokra leválasztották, majd szobánként adták ki. Lassan hagyománnyá vált a zsúfoltság és az is, hogy hagyták le­pusztulni az épületeket — a karbantar­táson is sokat spóroltak. A húszas években — New Orleans mellett — Harlem már a fekete Ame­rika és a jazz fővárosa volt. A legelő­kelőbb fehér közönség is szívesen lá­togatta híres mulatóit, köztük a Cotton Clubot, ahová négerek akkor be sem tehették a lábukat. Ez az aranykor azonban az 1929-es fekete csütörtökkel beköszöntő gazda­sági válsággal lezárult. A csillogásra rátelepedett a sötétség és a negyed nyomorövezete mindinkább szétterült a környéken. Különös módon sem New York város tanácsa sem a magánbefektetők addig, amíg Harlemet feketék és spanyolajkúak lakták, nem találtak megoldást arra, hogy a környéken jelentősebb összege­ket áldozzanak akár lakásépítésre és felújításra, akár munkahelyek terem­tésére. Ahogy kiderült, hogy a fehér elitrétegek településére lehet számíta­ni, máris átfogó programokat tervez­nek, még szabadidőcentrumok és más szolgáltatóközpontok építésére is. Tizenöt évvel ezelőtt Harlemben né­hány ezer dollárért már ingatlant lehe­tett vásárolni, 1980-ban már átlagosan 140 ezer 1985-ben pedig 450 ezer dol­lárért cseréltek gazídát a házak. Ha az árak így emelkednek, tovább, akkor joggal elvárható, hogy azok, akik ott lakást vásárolnak, vagy akár csak bé­relnek, egyéb fogyasztásukban sem lesznek szűkmarkúak. (MTI) Dél afrikai sztrájk Szakszervezeti aktivistákat tartóztattak le Felvételünkön az Öböl felé tartó hajó látható (Telfotó — KS) Samir látogatása eltttt Ceausescu-flrafat találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents