Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 12. Az állam- és a szolgálati titok Beszélgetés dr. Pajcsics József rendőr alezredessel ÜÜ MH1 Bemutatjuk a Közlekedési Múzeumot Plusz 2000 négyzetméter Mint ismeretes, 1988. január 1-jétől megváltozik az állam- és szolgálati titkok védelméről szóló jogszabály. Többek között arról kérdeztük dr. Pajcsics József alezredest, a Belügyminisztérium osztályvezető-helyettesét. Mindenekelőtt arra kértük, 'beszéljen arról, mi is az állam- és szolgálati titok. — Államtitok minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állam biztonságát, szolgálati titok esetében pedig egy konkrét állami szerv zavartalan működését veszélyezteti. Az államtitok körébe az ország biztonságát és védelmét, politikai, gazdasági érdekeit érintő legfontosabb adatok tartoznak. A szolgálati titkok ehhez képest egy szűkebb szervezet zavartalan, biztonságos működését érintő adatok. — Mondana a titoksértésekre néhány példát? — Természetesen. Egy kutató az elmúlt évben nyugati vállalatoknak, — mert ott akart dolgozni — 24 oldalas önéletrajzot készített, amit azután több mint száz cégnek küldött meg. Ebben olyan titkos adatokat árult el, amelyekkel jelentős kárt okozott külkereskedelmünknek. Vagy például egy volt katona, régi szolgálati helyére belopózva, a tilalom ellenére fényképfelvételeket készített. A fotókat — melyeken jól látható volt a .modern harci technika néhány eszköze — megmutatta a ,,haveroknak” azzal, hogy ott teljesített szolgálatot. Megrovásban részesült. Komplex szociológiai felmérést készített a gyárkapun belüli műszaki értelmiség helyzetéről a Jászberényi Hűtőgépgyár munkapszichológiai laboratóriuma. A vállalati pártbizottság megbízásából készített teljes körű felmérés egyebek között áttekintést ad a mérnökök munkahelyi közérzetéről, szociális és anyagi helyzetéről életkörülményei^ ről. Az utóbbi időben szinte társadalmi jelenséggé vált a műszakiak pályaelhagyása. Ez az állapot nem jellemző a Hűtőgépgyárra, a 250 műszaki értelmiségi több mint kétharmadának első munkahelye a gyár, többségük az ötvenes évek gyáralapítása idején, vagy az azt követő tíz esztendőben került az üzembe. A kívánatosnál viszont kevesebb a fiatal, vagy pályakezdő mérnök, ami a szakember utánpótlás hiányosságaira utal. A műszaki értelmiségi munka korábbi értékvesztése ellenére mi jelenti a szakemberek kötődését, vonzódását a gyárhoz? — erre is választ ad a felmérés. Bár anyagi helyzetük a főmunkaidőben kapott jövedelemből nem jobb az országos helyzetnél (egy műszaki ügyintéző átlagkeresete kevesebb a szakmunkások átlagfizetésénél) vonzó aszakmai tudás érvényesítési lehetősége, felkarolják az újra való törekvőket, jó a munkahelyi légkör, kedvező a borítékon kívüli juttatás, a szociális helyzet, a lakásviszonyok. A vállalat az utóbbi három évben jelentős bérfejlesztéssel próbálta korrigálni a műszakiak fizetésében való lemaradást, s ezzel a műszaki munka újbóli felértékelését. — Az elmúlt esztendőben hány ilyen ügyben indult büntetőeljárás? — Tavaly tizenkét büntetőeljárás indult, amelyek egy részében megrovásban részesültek a vétkesek. Évente négy-öt esetben bíróságok hoztak ítéletet a titoksértést elkövetők ügyében. — Melyek a rövidesen Hatályba lépő állam- és szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok főbb jellemzői? — Az új rendelkezések szűkítik az állam- és a szolgálati titkok körét, egyúttal azonban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt és jelentőséget adnak a titokvédelemnek. A titokvédelmi rendszer egyrészt szigorúbbá válik, másrészt azonban működése a bürokratikus elemek kiiktatásával rugalmasabb lesz. A titokkör szűkítését jelzi például, hogy a szabályozás nem terjed ki a gazdasági életünk fejlődésével egyre nagyobb jelentőségű — nem honvédelmi vonatkozású — üzemi, gazdálkodási titkokra, Ezekre a munkajogi szabályok szerint biztosítanak védelmet. Az új szabályozás fokozza a titkok birtokában lévő szervek felelősségét, hangsúlyozva azt az elvet, hogy a titok- védelem elsődlegesen az azzal dolgozó szervek kötelezettsége, és nem kizárólag a belügyi szervek feladata. Rendelkeznek az új szabályok a számítástechnikára alapozott korszerű adatvédelmi, adatbiztonsági lehetőségekről is. — Állítólag könnyelmű nép vagyunk. Hírek keringtek errőlj hogy a cseresznye- árús néni államtitkokat tarÉrdekes megállapítása a tanulmánynak, hogy a Lehel márkával világhírnevet szerzett vállalat műszaki értelmiségének egyötöde munkásból lett mérnök, kétharmada pedig munkás vagy paraszt származású. Felkészültségükre jellemző, hogy 18 százalékának két diplomája van, egyharmada pedig nyelvvizsgával is rendelkezik a műszaki gárda fogékony az újra, s törekvéséhez megkapja a megfelelő segítséget. Innovációs készségüket jelzi, hogy évente 30—40 jelentősebb újítást, találmányt nyújtanak be. ötleteikkel a termék- szerkezetváltást, a korszerűbb, gazdaságosabb tartós fogyasztási cikkek előállítását, a takarékosabb termelést segítik. A fiatalabb generáció. jelentős sikereket ér el évről évre a különböző országos pályázatokon. Az idei Alkotó Ifjúság kiállításon 19 olyan pályamunkát, célgépeket, minőségellenőrző berendezést, hűtőszekrény konstrukció új változatát mutatták be, amelyeket a gyakorlatban is alkalmaznak. A felmérés során a megkérdezettek jelentős része kifogásolta, hogy a keresetkiegészítés miatt vállalt túlmunkák, gmk-kban való részvétel, külső helyeken végzett fizikai munkák jelentős időt és energiát vonnak el, kevesebb lehetőségük van a továbbtanulásra, önképzésre. Egyöntetű az a vélemény, hogy tisztességes munkával főmunkaidőben kell biztosítani megélhetésük forrását. Ennek az egyén és a vállalat, együttvéve pedig a népgazdaság látja a hasznát. talmazó papírokból készített zacskót a gyümölcsnek. Így van-e ez? — Előfordultak egyedi, kirívó felelőtlenségre utaló esetek, de nem ezek a jellemzőek. Például a titkosított iratok megsemmisítését zárt zsákokban kell elvégezni. Ehelyett nem egy esetben, ömlesztve szállították a kiselejtezett iratokat bezú- zásra, egy részük szétszóródott, és közöttük számos titkos anyag is volt. — Ennél nagyobb kárt okoz azonban a felelőtlen fecsegés, a jólértesültség fi- togtatása. Előfordult, hogy üzletkötések alkalmával, gazdasági tárgyalások során titkosnak minősített adat a külföldi tárgyalópartner vagy más illetéktelen személy tudomására jutott anélkül, hogy a felelőst megkeresték és megbüntették volna. — Az új jogszabály bevezetés/’ után változik-e a büntetés mértéke? — A szankció nem változik, egytől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés lehet: az úgynevezett alapesetekben egytől öt évig, míg a minősített esetben, amikor az államtitok illetéktelen külföldi számára válik hozzá fiér.he tővé, tizenöt évig tartó szabadságvesztés is lehet a büntetés. — Űj rendelkezés viszont, hogy a kisebb súlyú eseteket — egyes jogszabályon alapuló ügykezelői előírások megsértését — szabálysértéssé nyilvánították, amelynek elkövetői a jövőben pénzbírsággal sújthatók. Pályázat számítógépes játékprogramokra Számítógépes játékprogramok készítésére hirdet pályázatot a KISZ KB Ifjúsági Tanácsa, valamint az Ifjúsági Műszaki Központ, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a Számítástechnika- alkalmazási Vállalat (SZAMALK). A pályázatra kereskedelmi forgalomba még nem került programokat és program-ötleteket várnak a kiíró szervek. Részvételi feltétel, hogy a játékok az IBM, a Commodore, az Atari, a Spectrum és az Enterprise számítógépeken futtathatók legyenek. A számítógépes játék- programokat szakmai zsűri bírálja el, tíz, nyolc és ötezer forintos díjakat és több külön jutalmat ítélve oda az első három helyezettnek. A legjobbakat bemutatják szeptemberben az Interplay Expo kiállításon. A pályázatokat jeligésen kell beküldeni a SZÁMALK-hoz (Budapest, XI. Szakasits A. u. 68.), legkésőbb 1987. szeptember 25-ig Tiszakécske is gyégyfiirdéhely Tiszakécskét is gyógyvize« fürdőhellyé nyilvánították. Éppen ezért döntés született a fürdő melletti fizikotherá- piás részleg létrehozásáról, s ugyanitt új éttermet is építenek a vendégek számára. A kécskei fürdő alkáli sókban gazdag vize a legújabb vizsgálatok szerint nemcsak a reumatikus betegségek gyógyítására ajánlott, hanem ivókúrára, gyomorbántalmak enyhítésére is. Az 1985-ös Országos Ipar- kiállítás és a Milleneumi bemutató után a budapesti Városligetben számos épület maradt kihasználatlanul, s a sok értékes összegyűjtött kiállítási tárggyal ugyancsak kezdeni kellett valamit. A liget szélén állt egy kupolás épület, ahol a MÁV összegyűjtött e a kiállításokról visszamaradt vasút- és hajóm txi el leket, távírógépeket. Ez volt a mai Közlekedési Múzeum őse, amelyet 1899. május elsején avattak fel. A kis múzeum a II. világháborúig alig változott. Abban az időben a MÁV oktatási kabinetként is használta az épületet: az 1:5 arányban kicsinyített szerelvények — amelyek világviszonylatban is ritkaságnak számítottak — igen alkalmasak voltak a szemléltetésre. A háború alatt bomba találat érte az épületet. Szerencsére a legértékesebb modelleket még a bombázások előtt sikerült biztonságba helyezni. A felszabadulás után a Fővárosi Tanács le akarta bontatni a romos pavilont, de végül is a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium úgy döntött, hogy érdemes felújítani. Az ötvenes évek végén megkezdődött a szisztéma ti kus hdlyireállítás, és a gyűjtemény kiegészítése. Így a Közlekedési Múzeum a régi helyén nyithatta meg újra kaput 1966. április 2-án, 3000 négyzetméter alapterületen. 1964-ben a MAV-tól a KPM vette át a múzeum kezelését, s ettől kezdve már nem csak vasúti, hanem minden más közlekedési anyagot is gyűjteni kezdtek. Ekkor alapozták meg a ma már tekintélyesnek mondható, utakat, hidakat, a köz- és vasúti, valamint a légi és a városi közlekedést bemutató gyűjteményeket. Ebben az időben hozták létre a tudományos kutatómunka alapjául szolgáló könyvtárat és az archívumot is. Az eredeti épületet hamarosan kinőtte a múzeum. Ekkor újra a MÁV segített: a múzeum rendelkezésére bocsátott egy raktárépületet, ahol az éppen be nem mutatott anyagot tárolhatták, s ahol egy restaurálóműhelyt is be lehetett rendezni. A múzeumépület bővítésére ekkor még nem nyílt lehetőség, arra azonban igen, hogy vidéken úgynevezett fiókkiállításokat hozzanak létre, így került Párádra a kocsi- múzeum, Nagycenkre a Széchenyi Emlékmúzeum és a vasúti skanzen, Kiskőrösre pedig a közúti múzeum. Mátészalkán, az állomás mellett, a helyi vasutasok segítségével rendbehoztak egy régi mozdonyt és vasúti kocsit — ez utóbbiban vasúttörté- neti kiállítást rendeztek be. Pakson szintén van vasút- történeti kiállítás a régi állomás épületeiben és vágányain. Budapesten két kihelyezett bemutató van: a Deák téren a Földalatti Vasúti Múzeum, és a Petőfi Csarnokban a repüléstörténeti kiállítás. A múzeum legújabb vállalkozása az az épületbővítés volt, amely öt évig tartott, és idén tavasszal fejeződött be. A napokban megnyitott múzeum kiállítási területe 2000 négyzetméterrel gyarapodott. Így a mintegy 13 ezer tárgy és 100 ezer fotó korábbinál nagyobb részét láthatja a közönség. m. e. Mii: Hauer Lajos — KS Csendet kérünk! Alighogy megpendítettük a Széchenyi lakótelepiek egyik jogos panaszát, az éjszakai csendháborítást, máris kaptunk hasonló panasszal teleírt levelet. És nem is a lakótelepről, hanem a város más részéből. A vendéglők, kocsmák éjszakai zárása után máshol is hangoskodnak a mulato- zók az utcán, békésen pihenni vágyó emberek otthonainak tövében. Veszekednek vitatkoznak, s az ital hevétől felizzot szenvedélyek kiverik az álmot a műszakba járó, ebben a szörnyűséges kánikulában nyitott ablak, mellett alvók szeméből. S mire a részegek eltisztulnak, kezdik a korán kelők, a motorokat, autókat járatók, benzingőzt kibocsátók a napot. Ha valaki a délutáni órákban szenderegne, annak délutántól estig hasonló élvezeteket kínálnak a majdnem emberek, a kismoto- ros gyerekemberek, ök rendszerint falkában járják útjukat, s ha valaki rájuk szól, nem szelídebbek az éjszakai részegeknél. Küldik a legmelegebb éghajlat alá a melegtől úgyis szenvedőt. Mit lehetne tenni — kérdezi a levélíró, — hiszen lassan már nem akad példája, hogy csendrendeletre figyelmeztetnek embereket azok, akiknek pedig ez is a kötelessége lenne. Nem is tudom, mit mondjak erre. A csendrendelet vétőle között a legtöbb éppen a fiatal. Olyan fiatalok is, akik még innen vannak a nagykorúság határán, akik még tartoznak szülőkhöz, szülői házhoz. Azokat a nagyhangú motorokat se a maguk keresetéből veszik, amivel sokak — sokunk — életét úgy megkeserítik, amint kinyílik az idő. Elgondolkoztató, hogy a nehéz életre, a nehezedő anyagi körülményekre panaszkodó szülők sokezer, tízezer forintos járgányokra mégis kiszorítják! a pénzt. S ráadásul, az se nagyon zavarja őket, ha a tizenéves legényke még este tízkor se ér haza pompás járművével. Pedig hót baleset is érhet mindenkit különösképp egy virtuskodó gyerekembert fenyeget sok veszély. Próbáltam már én is szólni, kérni szépen a hangoskodókat. Forogtam már álmatlanul ágyamon, amikor a kocsmai, éttermi zárórák idején „vonultak” a vitatkozó vendégek ablakom alatt vagy amikor épp házunk bozótját választotta tíz-tizenöt kamasz első szerelmi kalandja színhelyéül. Az se hang nélküli! Csendet kérünk! Nappal dolgozó, éjszaka pihenni vágyó emberek lakják ezt a várost, kevés, nagyon kevés kivétellel. Az álmaink úgyis kopnak, foszladoznak, legalább az éjszakánkat szeretnénk nyugodt pihenéssel tölteni. S elképzelni is rossz, ha annyira türelmünket veszítjük, hogy otthagyjuk az ágyat, s magunk teremtünk rendet és csendet az éjszakában! <SJ) Műszaki értelmiségiek a Hűtőgépgyárban FA a jó munkahelyi légkör Évente 30—40 jelentősebb tjitást nyújtanak be
