Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
6 Nemzetközi körkép 1987. AUGUSZTUS 1. Szovjet változások Lengyelország Rodzsiv Gandhi — félidőkön Reform a filmpiacon Demokrácia és önigazgatás A szovjet társadalomban végbemenő változásokról és azok gondjairól mondja el véleményét Anatolij Bu- tyenko, a Szovjet Tudományos Akadémia szocialista világrendszerrel foglalkozó intézetének osztályvezetője, a Moszkvai Egyetem professzora: A Szovjetunióban a közelmúltban dolgoztak ki és országos vitára bocsátottak egy fontos törvénytervezetet az állami vállalatokról. Ennek fő gondolata, hogy a társadalom fejlődéséhez szükséges elvonások után minden kollektívának meg kell kapnia, amiért megdolgozott, és azt a szocialista elvek szerint kell elosztani. A törvény végrehajtása különféle nehézségekkel jár. Több minisztérium elveszíti például korábbi jogait, ezért elképzelhető, hogy gátolni fogja az új törvény érvényesülését. Másrészt kérdés, hogy képes-e minden vállalat irányítási mechanizmust kialakítani. Meg kell állapítanunk, hogy csak részben tudunk élni a meglévő demokratikus jogokkal, nem tudjuk pontosan, milyen legyen az önkormányzat, mert a dolgozóknak ebben még nincs elég tapasztalatuk. Sokan megszokták, bogy valaki majd eldönti helyettük a dolgokat, hogy végrehajtják és automatikusan támogatják azt, amit mások mondanak, különösen, ha azt felülről mondják. Az új gondolkodásmód és az új viszonyok kialakításához az önigazgatás alapsejtjeit kell fejleszteni a dolgozó kollektívákban, a vállalatoknál. a kolhozokban. a szovhozokban, a szövetkezetekben, az intézményekben, ott, ahol munkánk és életünk köznapi, lényeges kérdéseiben döntenek, ahol a dolgozók közvetlenül, óvatoskodás nélkül kimondják a véleményüket. A szovjet társadalom megújulási folyamatából fontos kiemelni a választási •rendszer tervezett reformját. E téren más szocialista országok érdekes tapasztalatokat szereztek, amelyeket a Szovjetunióban is felhasználhatunk. Meg kell szüntetni a választások formális voltát, s ehhez mindenki hozzájárulhat. A szocializmus fejlődésének fontos összetevője a tömegtájékoztatási eszközökben kibontakozott széles körű nyíltság, a kritika, önkritika, a dolgozók kritikus elemzése arról, hogyan éltünk, élünk, dolgozunk. Bírálják a miniszterek és más illetékesek — köztük párt- vezetők — elavult módszereit. Ezek következményeinek leküzdése még éveket igényel. Itthon és külföldön mind nagyobb az érdeklődés a magánmunkáról szóló törvény iránt Sajnos a szocializmus építésének egyes szakaszaiban átalakítások címén elszoktatták az embereket az igazi munkától, semmibe vették az ember törekvését a hasznos munkára, a tisztes keresetre, a büszkeségre azért, amit elvégzett. Azt hiszem, ez a legsúlyosabb örökség, ami a szocialista társadalomra marad. A szocialista vállalatoknál különféle ösztönzőkkel és módszerekkel újra fel kell kelteni mindenkiben az igazi munkakedvet. Ha az államnak nem kifizetődő a tömegtermelés fejlesztése, ösztönözni kell a dolgozókat, hogy magántevékenységgel szüntessék meg az áruhiányt. Minden embert meg kell tanítani energikusab- ban, kezdeményezőbben dolgozni. A magánmunkáról szóló törvény módot ad rá, hogy az emberek érvényesítsék az önkifejezés új formáit. S ha nem tudják ezt megtenni egy vállalatnál, akkor hozzanak létre családi vagy szövetkezeti műhelyt, kávézót, büfét és így tovább. Ez persze nem megy egyszerre. Kell bizonyos idő, hogy az ember igazodjon az új körülményekhez, megszerezze az önállóságot, a felelősséget, a gazdasági gyakorlatot, hogy valóban szabadnak érezze magát a közügyek intézésében. Mit lopnak az ötletszegény tolvajok? Hát persze; pénzt, ékszert műkincset kocsit — csupa kézenfekvő apróságot. Petiig micsoda lehetőségek rejtőznek a filmszakmában! Lengyelországban például a tavasszal elloptak egy mozit. A 4 millió zlotyt érő. teherautóra szerelt mozgó filmszínháznak március 20-án Suwalkiban — vetítőgépestül filmestül — szőrén-szálán nyoma veszett. Hogy mi lett a sorsa, arról már nem szól a fáma. annyi azonban bizonyos hogy a különös eset — a tolvajok ötletessége mellett — a filmművészet lengyelországi népszerűségét is jól példázza. Itt a szűkös anyagi körülmé- ellenére jelenleg 600 ezer videó- készülék van * lakosság tulajdonában és virágzik a filmek fekete forgalmazása. Becslések szerint mintegy 2,5 millió kazetta forog közkézen, és hamarosan megkezdik a belföldi kazettagyártást is. A videózás és a filmgyártás szabályozása tehát már igencsak időszerűnek tűnik. Régóta szó volt arról, hogy az elavult, 1951-es filmtörvényt korszerűsíteni kell és ez most a Szejm tavaszi ülésszakán — hároméves vita után — meg is történt. Eddig évente 35—40 mozifilm, 120 tévéfilm és mintegy 600 kis- film. rajzfilm és dokumentumfilm készült Lengyelországban. Az utóbbi időben azonban — részint a videózás miatt, részint gazdasági okok következtében — zavarok támadtak a stúdiók és a filmforgalmazók háza táján. A hároméves vita közben az új törvény tervezetét 14-szer kellett megváltoztatni. Az új filmtörvény értelmében létrehoznak egy filmművészeti bizottságot, amely a kulturális miniszter felügyelete alatt megszabja a filmgyártás programbeli gazdasági és szervezeti alapját, felügyel a stúdiókra és gazdálkodásukra A stúdiók ezentúl független, önkéntes egyesüléssel létrehozott önelszámoló intézmények lesznek, vagyis akár csődbe Is mehetnek. A Jelenleg működő 9 stúdióból várhatóan csak öt vagy hat lesz képes fönnmaradni. hiszen az állami támogatás kevés az adó sok s a gyártott filmek száma egyre kevesebb. Két évvel ezelőtt 39 film készült az országban, az idén már csak 23-at bocsátanak ki. s a televízió is 35 százalékkal csökkentette a megrendeléseket. Felpezsdül azonban az élet a filmforgalmazók körében, akiknek táborába ezentúl magánszemélyek Is beléphetnek, s videóklubokat nyithatnak. A tervek szerint a jövő év végéig körülbelül 2000 helyi video- klubot létesítenek az országban, 1990 végéig pedig tízezret, repertoárjukon nemzetközi és lengyel klasszikusokkal és szórakoztató filmekkel. Minderre 1990-ig 4 milliárd zlotyt és 14 millió dollárt szánnak. Vagyis meglehet, hogy az évtized végére már nem lesz érdemes mozit lopni Lengyelországban. Narancslk Ágota A KGST ás Jugoszlávia Kölcsönösen előnyös kapcsolatok A jugoszláv ZASTAVA gépkocsik nálunk is kedveltek (Fotó: JUOG—KS) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült szocialista államok és az ugyancsak szocialista Jugoszlávia közti mai sokrétű, kölcsönösen előnyös kapcsolatok gyökerei még az ötvenes évekbe nyúlnak vissza. Igazi mérföldkőnek azonban az 1964-es év számít, amikor a két fél szorosabb együttműködési szándékát magas szinten aláírt hivatalos dokumentumban is rögzítette. Az azóta eltelt időszakban a kölcsönös kereskedelmi forgalom értéke több mint a hússzorosára nőtt, s a tavalyi évben már meghaladta a tízmilliárd dollárt. 1986-ban a KGST-országok részesedése Jugoszlávia külkereskedelmében elérte a 42—43 százalékot. Napjainkban a két fél együttműködésének legfontosabb területei a külkereskedelem, a gépipar, a kohászat, a vegyipar, a műszaki és tudományos kutatás. Jugoszlávia bekapcsolódott a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a Nemzeti Beruházási Bank és a KGST hét más nemzetközi gazdasági szervezetének tevékenységébe is. Jugoszláv vállalatok és szervezetek eddig több mint 120 szerződést írtak alá a KGST-beli partnereikkel a termelésszakosításról és a tudományos-műszaki együttműködésről. Az aláírt szerződések majdnem fele a gépipari együttműködést érinti. Ezek alapján az utóbbi években jelentősen megnövekedett a jugoszláv gépipari termékek kivitele a KGST-országokba. Szerződéses alapon Jugoszlávia a KGST több hosszú távú gazdasági célprogramjának a megvalósításában is részt vesz Jugoszlávia legfontosabb külkerskedelmi partnere a Szovjetunió, amelytől elsősorban energiahordozókat és nyersanyagokat, vasércet, továbbá gépeket, gépipari berendezéseket és vegyipari termékeket vásárol. A Magyarország és Jugoszlávia közti árucsere-forgalmi kapcsolatokban nagy szerepet játszanak a jó politikai kapcsolatok, a földrajzi közelség és a történelmi hagyományok. Ennek ellenére az 1986. évi forgalom elmaradt a tervezett növekedéstől. és az 1985. évi szint közelében stabilizálódott. Az új jugoszláv, külkereskedelmi és devizatörvény 1986. évi késői bevezetése — amely egy negyedéves kiesést okozott a szerződéskötésben — és a két ország gazdasági nehézségei miatt az 1986. évi eredmény mégsem értékelhető rossznak. Különösen eredményesek a forgalom 40 százalékát kitevő hosszú lejáratú egyezmények, és kooperációk. A KGST-országok és JuGyülekező viharfelhők India felett? Erőszakra erőszak a válasz — Patebabad városban hindu tüntetők felgyújtott szikh üzlet mellett haladnak el (Fotó: AP—MTI—KS) A gyors mozgású Fiat váratlanul vágódott a lassan, cammogva, indiai szokás szerint hangos dudaszóval haladó autóbusz elé. A kocsiból öt fegyveres ugrott ki, s kiszállást parancsolt a megrettent utasoknak. A buszon jórészt parasztok szorongtak (köztük nők és gyerekek), akik egy Gan- gesz-parti szent városba tartottak, s jól tudták, hogy a turbánt viselő szikh fiatalemberek utasítása felér egy halálos ítélettel. Amikor azonban vonakodtak elhagyni a járművet, a támadók azonnal tüzet nyitottak. A kegyetlen vérengzés tragikus mérlege — két, nem sokkal később elkövetett'hasonló terrorakcióval együtt — összesen 74 halott. közvetve már a miniszterelnök népszerűségét ds kikezdte. Ügy tűnik, ez az értékelés túlzott, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a Nemzeti Kongresszus Párt (I) — a kormánypárt nevében szereplő I betű máig is Indira nevére emlékeztet — soraiban jelentkező széthúzás semmiképp nem használt a kabinet tekintélyének. A szaporodó problémákat jelezte, hogy a párt az utóbbi hónapokban több helyi választáson szenvedett vereséget, s hogy legutóbb számos neves politikust zártak ki a „pártellenzék megfékezésére hozott drasztikus lépésként”, amint azt egy hír- ügynökség jellemezte. Az NKP (I) térvesztése a különböző tartományi voksolásokon nem jelent közvetlen veszélyt Radzsiv Gandhi pozíciójára, hiszen az ' új-delhi parlamentben pártja továbbra is kényelmes többséget élvez. Ugyanakkor a sorozatos kudarcok lélektani hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen Indiában — épp a nemzetiségi és felekezeti ellentétek tudatában — a regionális erők előretörése azonnal felvillantja a nemzeti egység fellazulásának veszélyét. Mórlogkászliés Az érintett problémák természetesen még dióhéjban sem tartalmazhatják a gondoknak és terheknek azt a sorát, amellyel a 42 éves miniszterelnöknek szembe kell néznie. Arról nem is beszélve, hogy a külpolitika frontján is jónéhány olyan kérdés akad, amely Üj-Dellhi számára napi cselekvési kényszert jelent. Mégis, valamelyest talán érzékeltethető ez a kényes állapot, amelyben a miniszterelnök megvonhatja ötéves hivatali időszaka félidős mérlegét. Mit és hogyan kell tennie, hogy a második két és fél esztendő áttörést hozhasson a legégetőbb bel- és külpolitikai ügyekben ? — vizsgálják Űj-Delhiben a kormányzat vezetői. Átmeneti borulás vagy fenyegetően gyülekező viharfelhő az, amelyre az indiai „politikai meteorológusok” figyelmeztetnek? Sikerül-e Radzsiv Gandhinak megtalálni a választ a feszítő problémákra? E nyitott, s sajnos még vég nélkül folytatható kérdések sorára csak az előttünk álló hónapok adhatják meg a feleletet. Szegő Giber DnimUUMM: ZhHh Gyftgy Erőszakeszkaláoió „Minden meggyilkolt szikiiért száz hindut fogunk megölni !” — hirdetik minden ilyen barbár akció után a szikh szélsőségesek. Csakhogy ismerve az erőszak embertelen logikáját, minden ilyen elijesztés hatástalan, sőt, az újabb és újabb terrorcselekmények szánté automatikusan váltják ki a hinduk részéről a legalább olyan kegyetlen válaszlépéseket Így történt ez most júliusban is. Tüntetések és sztrájkok követték egymást, goszlávia közti kapcsolatok napjainkban igen sokoldalúak, magas szintűek és szilárdak, ami lehetővé teszi a kölcsönösen előnyös együttműködés további elmélyítését, kiszélesítését és hatékonyságának növelését. A jugoszláv kormány által nemrégiben meghirdetett hosszú távú gazdasági stabilizációs program, amely az ország jelenlegi komoly gazdasági gondjait igyekszik orvosolni, szintén fokozott mértékben számol a KGST- államokkal való szorosabb kapcs ólatokkal. Belgrádi hivatalos becslések szerint például adottak az objektív lehetőségek a kölcsönös áru- és szolgálta-, táscsere növekedésének meggyorsításához, ahhoz, hogy ez 1990-ben elérje a 17 milliárd dollárt, ami több a tervezettnél. Mindehhez szükséges, hogy a jelenleg domináló klasszikus árucserét minél hamarabb felváltsák a gazdasági integráció korszerű formái, a gyártásszakosítás, a termelési kooperáció és az aktívabb együttműködés a harmadik országok, a fejlődő- és tőkés államok piacain. Ehhez jó kiindulási alapot jelenthet az el nem kötelezett Jugoszlávia nagy tekintélye a fejlődő országok körében. Belgrád ugyancsak növelni szeretné részvételét a szocialista országok hosszú távú célprogramjának megvalósításában, elsősorban az energetikai ipar, a gépipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az elektromos berendezések, műszerek gyártása területén. <• i. a rendőrség megerősített osztagokkal igyekezett elejét venni a bosszú elkerülhetetlen eszkalációjának. A jobboldali ellenzék pedig politikai munícióként használhatta ki a véres incidenst, mondván: Radzsiv Gandhi kormányfőnek lemondásával kellene beismernie tehetetlenségét és képtelenségét az évek óta húzódó pand- zsábi válság megoldására. Nem lehet vitás: a szikh krízis valóban egyike a meggyilkolt anyja örökét csaknem három esztendővel ezelőtt átvevő fiatal miniszterelnök számára. S az is tény, hogy a kezdetben biztatóan induló rendezési folyamat idővel megtorpant, háttérbe szorultak a békés megegyezés hívei, s idén tavasszal — gyakorlatilag a tárgyalások kudarcának jeleként — ismét központi kormányzás alá kellett vonni a nyugtalan, robbanás- veszélyes északkeleti szövetségi államot. Sorozatos vereségek A szikh válság azonban sajnos csupán egyike a kontinensnyi méretű, 750 milliós India előtt álló tengernyi problémának. Hiszen legyen szó akár a nyomor makacs, s a népességrobbanás kiugróan gyors üteme miatt orvosolhatatlannak tűnő megnyilvánulásairól, a kínzó munkanélküliségről, a rohamosan duzzadó nagyvárosokban különösen jól érzékelhető társadalmi ellentétekről vagy a közelmúltban ismét kirobbant vallási, mindenekelőtt hindu—muzulmán összecsapásokról, az új-delhi vezetés helyzete aligha irigylésre méltó. Számos megfigyelő úgy fogalmaz, hogy napjainkra nagyjából kifulladt az a lendület, amellyel Indira Gandhi fia 1984 végén tevékenykedni kezdett, s hogy az elmúlt hónapok megany- nyi korrupciós botránya
