Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

1987. AUGUSZTUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nyári turistaszezon jelentősen megnöveli a karcagi Kátlsz autószervizének forgalmát is. A nyári hónapok bevétele IS—20 százalékkal magasabb az átlagnál. (Fotó: T. K. L.) Döngetik a földet Kőolajat keresnek Szolnok környékén Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt megbízásá­ból méréseket végeznek Szolnok környékén a Ma­gyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet munka- csoportjai — hallottuk a hírt tegnap reggel a Kossuth Rádióban. Elhangzott még: lehet, hogy a város szívében is megjelennek „vibróikkal”, vallatják, kopogtatják a föl­det a munkacsoportok. Mit kutatnak, milyen munkát végeztek eddig? — kérdez­tük Bölcskeiné Papp Edit fizikust. — Kőolajat keresünk. Jú­lius eleje óta két munkacso­portunk fölváltva dolgozik Szolnok környékén, jelenleg a várostól északra, Ojszász felé járunk. — Milyen módszerrel dol­goznak? CIMEA Szerdán megkezdte prog­ramját a Gyermek- és Ser­dülőkori Mozgalmak Nem­zetközi Bizottságának (CI­MEA) delegációja, amely a Magyar Úttörők Szövetsége vendégeként érkezett ha­zánkba, Afrikában kezdő­dött és számos európai ál­lamot érintő körútja során. A küldöttség tagjai az Af­rikai Nemzeti Kongresszus és a namíbiai SWAPÖ gyer­mek- és Ifjúsági szerveze­— Vibrókkal döngetjük a földet. — Mennyire eredményes ez a módszer? — Eredményes. Az OKGT is alkalmazza, mi is. — Találtak már valamit? — Erről korai lenne be­szélni, hiszen a mérési ada­tokat Budapesten dolgozzák majd föl intézetünk munka­társai.' — Egyáltalán: mutat vala­milyen jel arra, hogy a me­gyeszékhely környékén kő­olajat rejt a föld? — Ezt megbízónktól, az OKGT-től kellene megkér­dezni. Annyi biztos, hogy ők már végeztek méréseket, sőt fúrásokat is ezen a vidéken. — Meddig tart az önök munkája? — Augusztus bégéig. Szol­nok belvárosában azonban nem fogunk mérni. — E — teinek képviselői. Szolidari­tási kőrútjukon ismerked­nek az európai országok gyermekszervezeteinek és úttörőmozgalmainak tevé­kenységével és beszámoló­kat tartanak az Afrikában élő gyerekek helyzetéről. A CIMEA-delegáció tagjai több úttörőtáborba is elláto­gatnak, és részt vesznek Zánkán a nemzetközi tábor rendezvényein. A takarék­szövetkezetekben Gyarapodtak a betétek A takarékszövetkezetek betétállománya az év első felében 4,5 százalékkal nö­vekedett, és megközelítette a 43 miliárd forintot. A tízfé­le betétfajta közül az ifjúsá­ginak a gyarapodása a leg­nagyobb, csaknem 60 száza­lékos. Harmadával növeke­dett a takaréklevél-betét, s negyedével a gépkocsibefize­tések száma. Növekszik a lakástakarékossági betétek értéke, 10 százalékkal ha­ladja meg a tavalyi záróál­lományt. A takarékosság révén több jutott kölcsönökre. Június végén 13,7 milliárd forintos kölcsönt tartottak nyilván a „falusi bankok” kirendeltsé­gei, s ez 34—35 százalékkal haladta meg a január 1-jeit. A hitelek több mint felét fogyasztási cikkek vásárlá­sára és a kistermelést bőví­tő beruházásokra költötték a takarékszövetkezetek tag­jai. A kisvállalkozók hitel­számlája háromszorosára emelkedett, s harmadával a szolgáltatások fejlesztésére adott kölcsönök összege. Egyre több falusi kisiparos és kiskereskedő igényli a takarékszövetkezetek szol­gáltatásait foglalkozásuk fenntartásához, néhányan pedig az ipar kiváltásához vettek igénybe kölcsönt. Építésre, lakóingatlan-vásár­lásra is többen kértek köl­csönt, e hitelek állománya csaknem negyedével gyara­podott. CIMEA-delegáció Magyarországon Egy kioa/t másképp, egy kicsit jobban Optimista kisszövetkezet vert tanyát a Pegazusban A Pegazus tavaly ki sem nyitott, történetét december közepén írtuk meg. Akkor még ott tartott a gazda, a Kunszentmárton és Vidéke Afész, hogy mivel fantáziát nem lát a lerobbant épület­ben, vevőt keres rá, másfél millióért. Hét hónappal ez­előtt tehát még bizonytalan­nak látszott a jobb napokat látott vendégfogadó létesít­mény sorsa. A változás nem régi kele­tű, most, a nyár elején szü­letett. Vevőnek jelentkezett a budapesti székhelyű Ép- szer-Coop — azaz Építő- és Vegyesipari Kisszövetkezet — mégpedig azzal, hogy a „mesés” másfél milliót is megadják. Most ugyan any- nyl pénzük nincs, amíg ösz- szegyűlik, kibérlik a Pega­zust évi kétszáznyolcvan­ezer forintért. Az üzlet — valljuk be — az áfésznek nem rossz. A kisszövetkezet meg nyilván optimista. Erre is megvan minden alapjuk. Hallgassuk csak Wodzinsky Pétert, a Pegazus ügyeinek me­nedzserét: — Megtetszett a táj, most úgy látom, legalább öt évig maradok. Nem tagadom, szeretném fölvirágoztatni a Pegazust. Nagy fantáziát lá­tok benne. Ami azt illeti, az eltelt hat hét — kezdve magával a szerződéskötéssel — a kis­szövetkezet elszántságát iga­zolja. Második lépésként — az első, ugye, maga az üzlet­kötés volt — elfogadható körülményeket teremtettek a Pegazus udvarán, környé­kén, megkezdték az épület fölújitását. Takaros kerthelyiséget va­rázsoltak az udvarra, méga nyáron megnyitják a presa- szót, az éttermet és a bárt, azaz a reggel ötig nyitva tar­tó zenés éjszakai szórakozó­helyet. Ami jó volt eddig, azt sze­rintük is érdemes ezután is csinálni, úgyhogy lesz lovag­lás, kocsizás, csak minden egy kicsit másképp, minden egy kicsit jobban. Még min­dig az épületnél maradva: most tizennyolc vendéget fo­gadhatnak a szobák, ezért fontolgatják az emeletráépí­tés lehetőségét a mostaná­ban divatos magasított tető­vel, alatta manzárdszobák­kal. Addig is szerződést kötöt­tek a csépai tsz-szel, egyko­ri építőtáboruk egyik szár­nya a Pegazus vendégeinek szállása lesz. S aztán ott a Tisza, megintcsak a maga kihasználatlan lehetőségei­vel. A szabadstrand kedvenc kikapcsolódást nyújtó lehe­tősége lesz a motorcsónak, a vízisí, a vízibicikli, a Holt- Tiszán lehet szörfözni, uram bocsá’ vitorlázni. Elképzelés, ötlet, terv te­hát van bőven, őszintén várjuk a kibontakozást! — E — A pályakezdők elhelyezkedése Óriási különbségek a A napjainkban zajló gaz­dasági folyamatok befolyá­solják a fiatalok pályakez­désének esélyeit is. Az elő­ző évek tapasztalatainak bir­tokában összesítve a gazdál­kodó egységek idei előzetes bejelentéseit, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szak­emberei megállapították, hogy országos szinten min­den pályakezdő fiatalra jut egy munkahely. Ebbe a meg­állapításba azonban azt is belekalkulálták, hogy mint­egy 120 ezernyi pályakezdő egy része például „hagyomá­nyos” módon, szülei, isme­rősei révén talál olyan mun­kahelyet, amely a hivatalos előrejelzésben nem is szere­pel. Az idén ugyanis — az előzetes bejelentésekben — a tavalyinál mintegy 15 ezerrel kevesebb munkahe­lyet ajánlottak fel a vállala­tok a pályakezdőknek. Ez nyilvánvalóan összefügg az­zal, hogy a ' népgazdaság munkaerőhelyzetében di­namikus változások vannak folyamatban, a gazdálkodó egységek többsége a létszám szintentartására, vagy csök­kentésére, illetve minőségi cserékre törekszik. Szokatlan szélsőségek De a konkrét elhelyezke­dési lehetőségekben nagy­arányú eltérések vannak aszerint is, hogy ki milyen típusú iskolában fejezte be tanulmányait, milyen irányú képzettséget szerzett, milyen településen lakik, és az or­szág mely részében van szülővárosa, szülőfaluja. A bejelentett munkahe­lyek 26 százaléka Budapestre koncentrálódik, ezen belül a nem fizikai jellegű állások több mint 40 százalékát a fővárosban kínálják. A többi városban és városi jogú nagyközségben jelentkezik a munkaerőigény 57 százaléka, a községekben pedig az Ö6z- szes munkahelyek 17 száza­léka található, de a segéd­munkások iránti igény 24 százaléka jelentkezik a kis­településeken. Az egyes me­gyék helyzetében jelentős eltérések vannak. Az idei előzetes bejelentések szerint az általános és középiskolát végzett, illetve szakmunkás képesítést szerzett fiatalok számára Baranya és Bács- Kiskun megyékben a leg­kedvezőbbek a lehetőségek: itt száz fiatalra 105, illetve Ismétlődő Az idén is több mint tíz­ezer, gimnáziumban érettsé­gizett pályakezdő — mint­egy 70 százalékuk lány — keres munkát. Az előzetes munkáltatói igényből arra lehet következtetni, hogy különösen nehéz a nem fi­zikai munkakörben elhe­lyezkedni szándékozó lá­nyok helyzete, főként a ki­sebb településeken. Segítsé­get jelent, hogy például a MÁV és a Posta továbbkép­ző tanfolyamokkal, szakkép­zési lehetőségekkel várja a fiatalokat. Valószínű az is, 114 munkahely jut, míg Tol­na megyében csak 65. Haj- dú-Bihar megyében, 69, Sza­bolcsban 73, a mostanában sokat emlegetett Borsodban pedig 84 ­A munkaerő-kereslet csökkenése a különböző végzettségű fiatalokat elté­rően érinti. (Csak a felsőfo­kú képesítésűek számára nö­vekedtek — 3 százalékkal —*■ az elhelyezkedési lehetősé­gek.) Hogy a borsodi példá­nál maradjunk; az idei elő­zetes jelzések szerint a szakmai szakközépiskolát végzetteket száz százaléko­san tudják foglalkoztatni a megyében, a szakmunkás- képzőkből kikerült pálya­kezdő fiatalok közül százra 93 munkahely jut, viszont a borsodi gimnáziumban érett­ségizett, tovább nem tanuló diákok közül csak minden másodiknak kínálnak állást a vállalatok. Es még ez is jobb arány az országos át­lagnál, (40), amelyben Haj- dú-Bihar megyéé a negatív „csúcs”: itt száz gimnázium­ban érettségizett pályakez­dőre 17 munkahely jut az előzetes információk szerint. feszültségek hogy mind az általános is­kolai, mind a felsőfokú vég­zettségűek számára beje­lentett állások egy részét gimnáziumban érettségi­zett pályakezdők töltik be. De az évről évre ismétlődő feszültséget jelentősen csak az enyhithetné, ha a gimná­ziumok nappali tagozata va­lamilyen szakképesítést is nyújtana a diákoknak. Kevesebb gondjuk van azoknak a fiataloknak, akik az általános iskola után áll­nak munkába, illetve, akik lemorzsolódtak valami­lyen középiskolából. A mint­egy 22 ezernyi ifjú pálya­kezdőt szakképzettség nélkül is várják betanított- és se­gédmunkásnak az iparba éppúgy, mint a szállítás, hírközlés területére, de a mezőgazdaságba is. Főként Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Heves és Békés megyében kedvezőek a szak­képzetlen pályakezdők el­helyezkedési lehetőségei. (Bács megyében például száz általános iskolát vég­zett pályakezdőre 443 állás jut.) Bár például az iparban mintegy 20 százalékkal csökkent a munkaerőigény, a szakmunkásképzőt végzett fiatalok létszámánál valami­vel magasabb az előzetesen bejelentett munkahelyek szá­ma. A feszültséget az okoz­za, hogy a „divatszakmák­ban” az idén is túlnépesedés várható, viszont például a forgácsoló, hegesztő, laka­tos, kőműves, ács-állványo­zó, mezőgazdasági gépszere­lő, állattenyésztő szakmák­ban nayobb az igény, mint a jelentkezők száma. Két éllés minden diplomásra A felsőoktatási intézmé­nyekben idén oklevelet szer­ző mintegy 13 ezer frissdip­lomásra 25 és félezer állás vár. Tehát még választási lehetőségük is van. főként a műszaki egyetemet végzet­teknek, mivel a részükre meghirdetett állások száma hat- és félszerese a pályá­zók létszámának. De a többi értelmiségi pályán is ma­radnak betöltetlen állások, valószínűleg főként a ki­sebb településeken hiányzik továbbra is a képzett peda­gógus, gyógyszerész, vagy egyéb szakember. Foglalkoztatás-politikánkat a gazdasági változásokkal összhangban tovább kell fej­leszteni, s e feladat része a pályakezdők támogatása. De arra is szükség van, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerő-ke­reslethez. A területi feszült­ségek pedig csak a gazdasá­gilag elmaradt települések fejlesztésével csökkenthe­tők. Mindez persze nemcsak a pályakezdők érdeke, ha­nem mindannyiunké. A jö- vőnkről van szó, amelyet a következő évezred elején már a mai, holnapi pálya­kezdők formálnak. J. E. Kombájnok kényszerpihenőn, nem gyorsul a gabonaátvétel (Folytatás az 1. oldalról) levelei, azokon a táblákon már valószínűleg célszerűbb lesz lesilózni a takarmány­nak valót. Kevésbé szenvedte meg a kánikulát a cukorrépa, amelynek az állapotát a ter­mőterület felén jónak, 35 százalékán közepesnek és tíz százalékán gyengének minősítik a cukorgyárak szakemberei. A vizsgált te­rületekért a gyökérsúly átla­gosan mintegy fele a tava­lyinak, valamelyest több vi­szont a cukortartalom. A táblák felén már elvirágzott, a másik felén most teljes vi­rágzásban lévő napraforgók kelleténél kisebb feje is azt mutatja, az olajosnövényre is elkelt már nagyon a csa­padék. A kombájnok kényszerpi­henőt tartanak, így az azo­kat kiszolgáló tehergépko­csikat is szemszállitásra fog­hatták a gazdaságok . A GMV átvevőhelyein így sem gyorsult fel kellően a gabo­na beszállítása, az átvevővo­nalak átlagos kapacitása most sem éri el a 40 száza­lékot. Tegnap estig a válla­lat raktáraiban 300 ezer 300 tonna búzát vettek át, ami a felvásárlásra tervezett mennyiség 64 százaléka. Sem munkaszervezési gond, sem vagonhiány nem zavar­ja az jäh termés exportra szállítását. Csehszlovákiába 7200 tonna, a Szovjetunióba 18 ezer tonna búzát indítot­tak útnak eddig a GMV te­lepeiről. Az aratás finisében most már néhány termelési ered­mény is ismert. A kelési hi­ányosságok miatt alig több mint 800 hektáron betaka­rítható őszi árpa aratása már befejeződött, az átlag­termés hektáronként vala­mivel több mint három ton­na. A Kunmadarasi Kossuth és a Jászboldogházi Arany­kalász Tsz-ben kiemelkedő, négy tonna feletti hozamot takarítottak be őszi árpából. A tavaszi árpa aratása is közvetlenül befejezés előtt áll. Ebből a kalászosból min­den eddiginél többet takarí­tottak be a megyében, há­rom szövetkezetben még a hektáronkénti öt tonnát is megfejelték. A szakemberek véleménye szerint összessé­gében 300—400 kilogrammal csökkentette a kalászosga­bona megyei termésátlagát a júliusi hőség, amelyben 14 napon keresztül meghaladta a 30 Celsius-fokot az átlag- hőmérséklet. T. F. Szállítási részvénytársaság alakul Gallakarbon néven szállí­tási részvénytársaságot hoz létre a Budapest Bank Rt. és a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat. Az új rész­vénytársaság 210 millió fo­rintos alaptőkével kezdi meg működését, részvényei sza­badon forgathatók. Az ér­tékpapírok jegyzését au­gusztusban kezdik meg. A részvénytársaság szer­vezésének előzményé, hogy a Tatabányai Szénbányák Vállalat — anyagi nehézsé­gei miatt — úgy döntött, ér­tékesíti szállítási üzemét. Munkájára viszont továbbra is szüksége van, mivel ez az üzem látja el a bánya leg­fontosabb szállítási felada­tait. Ezért — a banki szak­emberek tanácsára — dön­töttek úgy, hogy részvény- társasági formában működ­tetik a továbbiakban az üzemet. A társaság fő rész­vényesei a Budapest Bank és a Tatabányai Szénbányák Vállalat, amelyek az alaptő­ke 10, illetve 15 százaléká­nak tulajdonosai. A többi részvényt bármely hazai jo­gi személy — vállalat, szö­vetkezet és más gazdálkodó szervezet — megvásárolhat­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents