Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-06 / 184. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 6. IA tudomány világa ) A mélység GSO méter Jó minőségű víz kavicsszűrös kútból Szenzációs fúrástechnikai kísérlet Jászkiséren A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén az elmúlt 8—9 év során 150 korszerű, megfelelő kivitelezés esetén honiokolásra nem hajlamos kavicsszűrős kutat készített el a Vízkutató és Fúró Vállalat. Mélységük az ország más területein lévőkhöz hasonlóan 60—300 m között változik, de a cég szakembereiben már évek óta élt a remény, hogy az utóbbi adattal egyező biztonságos ka- vicsolhatósági határt a közeljövőben 500 méteresre növelhetik. A megvalósítás legfőbb akadályát a kavicsolás végrehajtásához szükséges nagy csőátmérőkből (820— 520 mm) eredő hatalmas súly — a meglévő fúrótornyok teherbírása kevés ehhez — és a szinte megfizethetetlen költség jelentette, de nem lehetett eltekinteni az egészen apró „szűrőkavics” (0,8—2,0 mm) lejuttatásának nehézségeitől sem. A megoldást hosszas kísérletezés után a vállalat debreceni üzeme találta meg, mégpedig egy régóta ismert fúrási módszer újraélesztésével, továbbfejlesztésével. Az elv egyszerű: a legtöbb esetben elégséges, ha a kút átmérőjét csak a vízbeömlés helyén, a szűrőnél növelik meg, ezért olyan fúróra van szükség, mely „normál” helyzetben keresztülhalad a szokványos 241 mm-es béléscsövön, annak végén kilépve azonban „kinyílnak” az addig behajtva lévő szárnyak, és előrehaladás közben egy kb. 320 mm átmérőjű üreget alakítanak ki a homokrétegben. Ezt az üreget aztán a vízadó réteg szemesé zetének megfelelő méretű szűrőkaviccsal töltik ki, majd mosatást és kompresszorozást végeznek. Sok kút készült már el így, az eddigi eredmények igen biztatóak — a hagyományos csőátmérőkből következően a bekerülési ár is alig haladja meg a szitaszövettel szűrőzött kutakét — de meg kell mondani, hogy a legkiemelkedőbb hozamokat akkor érik el, amikor a 241 mm-es béléscső helyett 324 mm-et használnak (üregátmérő: 450—460 mm!) Bár a technológia alkalmazása 300 méterig már évek óta rutinszerűen történik, általános meglepetést keltett a szakemberek között, amikor a debreceniek a 650 méteresre tervezett jász- kiséri vízműkút készítését is e módszerrel vállalták el. Hogy jut majd el a kisméretű szűrőkavics ebbe a hatalmas mélységbe a 241 mmM hozammal ömlik a tiszta ivóvíz az új jászkiséri kútból. es béléscsövön keresztül? — töprengtünk mindannyian. Nos, ahogy a helyszínen megtudtuk, egy un. „töltő- csövön” keresztül, amelyet 180 m-ig építettek be a kútba. Az elhelyezést gyenge víznyoma táss al könnyítették meg, közben a fúróruda- zattal beépített szűrőcsövön keresztül lassú felfelé irányuló öblítést végeztek, hogy a 84 zsáknyi kavics jól el helyezkedhessen az üregben. A szűrőzhető rétegek vastagsága jóval kevesebb volt a vártnál, ennek ellenére a kompresszorozás eredménye felülmúlta a várakozásokat: a kút 600 1/p-el indult, az elért legnagyobb hozam pedig —30 m-en percenként 800 liter volt. (Az eddigi legnagyobb: 420 1/p volt eddig.) Czellér András, a fúróüzem vezetője folytatni kívánja a most megkezdett kísérletsorozatot, amelynek sikere új távlatokat nyithat meg az alföldi települések vízellátásában. A falvak viszonylag olcsón juthatnak nagy vízhozamú kavicsolt kutakhoz, egyes körzetekben pedig homokolásmentessé tehetik egyes jó vízadóké- pességű, de 400—600 méter mélységben elhelyezkedő, aprőszemcsés rétegcsoportok termeltetését (pl. Mezőtúr, Kengyel, Mesterszállás stb). , Barabás Imre Csak az orvos hanghordozására reagál Szavakkal vezérelt mütőmikroszkóp A mű tőmi kroszkópokna k számos árammal hajtott motorjuk van (például ezekkel célozzák meg a műtéti területet, változtatják a nagyítás mértékét, a fókusztávolságot). Mind ez ideig ezeket, továbbá a megvilágítási rendszereket kíllö?v- külön kapcsolókkal kellett működtetni. Sokkal egyszerűbben és biztonságosabban kezelhető a nyugatnémet Zeiss Művekben elkészített, szóbeli utasításokkal működő műtő- mikroszkóp. A sebésznek nem kell a kapcsolókat .kitapogatnia: olyan szóbeli utasítások, mint amilyen a „varió!” (nagyi tásHváltozta- tás), a „fókusz” (élesre beállítás), vagy a „koax!” (koaxiális világítás) beindítják a kívánt működést, s azt az után a sebész egyetlen lábkapcsolóval leállíthatja. A készülék csak a műtétet végző orvosnak az egyéni hanghordozására reagál, a műtőszemélyzet beszélgetése nem zavarja. A biztonság kedvéért —, s hogy idő 'legyen az utasítás megváltoztatására — a gép a parancs végrehajtása előtt az utasítást emberi hangon megismétli. i Floridában Űsindián váres Mintegy 12 ezer éves lakóépületeket fedeztek fel a floridai Little Salt Spring- ben, egy tó mélyén. Ré^en kihalt állatok csontmaradványait, megkövült növényeket és különböző szerszámokat is sikerült a felszínre hozni. Rábukkantak továbbá egy bumerángra is — ez az eddigi legősibb ilyen régészeti lelet. A történelem előtti ősindián város közelében felfedeztek egy kb., ötezer éves temetőt is, amelyben kereken ezer embert hántoltak el. Korunk új Játékszere fl miniszámítógép előnyei és veszélyei A miniszámítógép új játszótársunk : gombnyomásra repít idegen bolygóra vagy változtat autóversenyzővé, sőt kitűnő edző lehet labda- és ütőjátékokhoz szükséges reflexek kifejlesztéséhez is. A játéktermekben újabb és újabb video-játékok nemcsak a fiataloknak kínálnak eddig ismeretlen kalandot, szórakozást, hanem a meglettedb korosztályokat is lázba hozzák. Az izgalmat keresők billentyű érintésével élvezhetik a veszélytelen száguldást a játékautomata képernyőjén. A gép kormánykerekét markolva jogosítvány nélkül is átélhetik a 300 kilométeres sebességgel rohanó Forma 1-es versenyautó vezetőjének izgalmát. A reflexek gyorsaságának is jó próbatétele ez a játék. Mikroprocesszor vezérli rohanó kocsinkat és az előttünk hirtelen felbukkanó poroszkáló járművek is, fékek csikorognak idejében vagy későn, s ha hibázunk mindkét jármű ijesztő tűztabdában tűnik el, kerekek potyognak a magasból, majd — mintha mi se történt volna — épen-egészben folytathatjuk a száguldást. Az összeütközés egyetlen következménye: egy pont levonása (ha többen játszanak a gépen.) Nemcsak játéktermekben, hanem otthon, a karosszékben ülve, a tévékészülékhez csatlakoztatott játékprocesszorok segítségével is lehet „edzeni”. A már elterjedt labda- és lövőautomatákon kívül újabban különböző cserélhető programkazetták is kaphatók. Verseny- pályává varázsolható a képernyő: egy vagy több versenyző vezeti, kormányozza a miniautót vagy motort. A legtöbb berendezésben már nemcsak ez irányítás, hanem az üzemanyagadagolás is a játékos feladata (kis gomb érintésével, ami a gázpedált helyettesíti.) A kezdőknek egyszerűbb program kazettát ajánlanak: egyenes szakaszon a mikroprocesszor-vezérelte autók egész karavánját mozgathatja a gyerek vagy a felnőtt. Az összeütközések és szabályos előzések száma — az ügyesség értékelése — folyamatosan megjelenik a képernyőn. A gyakorlottabb játékos ügyességi futamokban vehet részt különböző nehézségű szakaszokon. A négyfokozatú sebességváltót úgy kell kezelni a hajszában, hogy a motor ne fulladjon le, de túl se pörögjön. Akik ezektől az automata játékoktól azt várják, hogy „menő” autóvezetőt faraghatnak magukból, azok persze csalódnak. A müncheni egyetem pszichológiai intézetének professzora úgy vélekedik, hogy ezek a játékok fejlesztik ugyan a reakció- és összpontosító képességet, de nagyon kevés a közük a valósághoz. A legújabb videojátékokkal fantasztikus űrcsatát vívhat a család a képernyő előtt: az irányítógombok érintésével az űrhajót milliméter pontossággal lehet vezérelni, és a megfelelő helyzetben a lézerfényben szikrázó idegen bolygóról érkezett betolakodót kegyetlenül meg lehet semmisíteni. Az ilyen játékosöldöklés — az automatizált játékipar vadhajtása — jelentős érzelmi károsodást okozhat. Korunk új játékszere — a számítógép — tehát, türelmes, de veszélyes partnerré is válhat. Uj termokamera Mélytengeri búvárok emlékezet-kiesése A lancasteri egyetem kutatói 24—39 éves mélytengeri búvárok rövid idejű emlékezését és ügyességét vizsgálva azt tapasztalták, hogy azok, akik csak egy-négy éve űzték mesterségüket, sokkal jobb eredményeket mutattak fel, mint azok, akik már több mint nyolc éven át voltak hivatásos búvárok. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a nagy mélységekbe való lemerülést követő felszállás során az agy vérében nitrogénbuborékok képződnek. Emiatt — egyebek között — az emlékezés fontos szerepű agykéreg is károsodhat. Az éjszakai termofényké- pezést (infravörös leképzést) szolgáló mai kamerákban a hősugárzást egyetlen sorban elhelyezett érzékelők fogják fel. A sor rendszerint mintegy száz, de a nagyobb felbontású készülékekben ennél több érzékelőiből áll. Mozgó tükörrendszer gondoskodik arról, hogy az egész tárgyról soronként készített felvételek végigfussanak ezen az egy sor érzékelőn. Ez a mozgó tükörrendszer a kamerát bonyolulttá és kényessé teszi. Ezenkívül az egyetlen sor érzékelőn végigfutó mechanikus letapogatásnak az a hátránya is megvan, hogy gyorsan mozgó tárgyat fényképezve a felvétel nagyon eltorzul, mert a tárgy máshol van, amikor a tükör- rendszer a tetejét és egészen máshol, amikor az alját pásztázza végig. Brit kutatók most új elv alapján működő termokame- rát készítettek. Ebben az érzékelőket égy két kiterjedésű hálózatban (mátrixban) rendezték el: az első változatban 4096 érzékelőt helyezték el egy 64x64-es hálórendszer metszéspontjaiban. Ebben a kamerában a képet már nem futtatják végig az érzékelőkön, hanem azt egyszerre rávetítik az egész érzékelőmátrixra, s amikor az elektronika az érzékelőket „lekérdezi”, végi gpásztázza a mátrixot Műholdas meteorológia Űj fejezet kezdődött i a meteorológia tudományában, amikor az első meteorológiai mesterséges holdat földkörüli pályára állították 1960- ban az USA-ban. Ez az új megfigyelési eszköz az időjárás-előrejelzés égyik legfontosabb problémájának megoldását segíti: az időjárás egész Földre kiterjedő területi és időbeli folyamatának észlelését. Ezt az óceánok, sivatagok, sarki és trópusi területek roppant hiányos 'észlelő hálózatával sokáig nem tudták megoldani. Pályája szerint kétféle meteorológiai mesterséges hold van: kvázi poláris és geosta- cionárius. Az előbbi elnevezés azt jelenti, hogy a műhold keringése során csaknem a pólusok — Északi- es Déli-sarok — felett halad él. A geostacionárius műholdak pályasíkja az egyenlítő síkja. Nevük azt a jellemző tulajdonságukat fejezi ki, hogy keringési idejük megegyezik a Föld forgási idejével, vagyis látszólag egy pont felett állnak. A geostacionárius műholdak pályamagassága mintegy 36 000 kilométer, így a feléjük eső földkorong csaknem egészét „látják”. A meteorológiai mesterséges holdak elsődleges feladata, hogy képi információt adjanak a Földről. Kezdetben erre a célna televízió kamerát használtak, ez egy adott területről pillanatfelvételeket készített, és az elektronikusan tárolt információt folyamatosan sugározta. A jelenleg működő meteorológiai műholdak képfelvevő rendszere ettől alapvetően különbözik. A tévékamera helyét sugárzásmérő berendezések foglalták el, amelyek meghatározott hullámhosszú sugárzásra érzékenyek. A kép soros letapogatással készül. 'Egy forgó tükör a műhold alatti területet tapogatja le soronként. és a detektált jelet sugározza a földi állomásnak. Az infravörös tartományban a tárgyak kibocsátott elektromágneses sugárzása a hőmérsékletükkel arányos. A vízgőz tartomány a légkör páratartalmának kimutatására alkalmas. 'Ebben a tartományban nyeli el a vízgőz a legjobban az elektromágneses sugárzást A különböző spektrumok letapogatásából a földi vevőállomáson egy — a telefotó berendezéshez hasonló — képrögzítő állítja elő a papírképet. Képünkön egy olyan Földfelvételt láthatunk, ' amelyet az amerikai típusú geostacionárius METEOSAT műhold készített. A felvételeken jól kivehetők az egyes felhőrendszerek. (KS). A föld egészét létjék
