Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 | A kiképzési és a szolgálati feladatok ellátását megkönnyítő új munkásőrbázis épült Szolnokon. Az épület műszaki átadása már meg történt, az ünnepélyes avatás később lesz. A városi munkásőr parancsnokság eddigi épületében középiskolai kollégium lesz. (Fotó: T. Z.) vizsgálta a neb ldeális-e az Ideál? Mi van a vásárlók könyvében? Alighanem a legdöntőbb, legfontosabb kérdésekre ad választ a boltokban, üzletekben kifüggesztett füzetecskék áttanulmányozása. A vásárlók véleménye, kifogása minősíti a kereskedelem munkáját, színvonalát. Ezért aztán az utóbbi időben több szolnoki üzlet panaszkönyve került a gondos tanulmányozás sorsára. A városi NEB ugyanis azt ellenőrizte, hogy ideális-e az Ideál Kereskedelmi Vállalat lakosságellátó tevékenysége. Mint kiderült, a vásárlók könyvében található feljegyzések száma elenyésző. A megállapítást a vállalat hálózatának tizennégy üzletét vizsgálva fogalmazták meg a népi ellenőrök. A vevők elsősorban a hiánycikkek miatt ragadnak tollat, egy részük az áruk minőségét kifogásolja, s csak néhány esetben panaszkodnak az eladók magatartása miatt Pedig — és erre már a szerteágazó vizsgálat derített fényt — igen magas, 40 százalékos a kereskedelmi dolgozók fluktuációja, s ez kihat a szakmai összetétel alakulására is. A városi üzletekben viszonylag magasabb a szakképzett eladók aránya, de ez a szám még a Szolnoki Sztár Áruházban sem haladja meg a 82 szá zalékot. Mindez részben a jövedelmi viszonyokkal is magyarázható, bár a kereseti lehetőségek javultak a jövedelemérdekeltség bevezetése óta. Az Ideál fokozatosain tér át az új bérezési rend bevezetésére. Az elmúlt évben összforgalmának a felét a jövedelemérdekeltségű üzletek adták, idén — a tervek alapján — már 75 százalékos arányra számítanak. Nagyobb önállóságot kapnak a boltok, üzletek. Tavaly januártól megszűnt a központi árubeszerzés, a vállalat üzleteiben dolgozók a konkrét igények alapján önállóan döntik el, mit és honnan szereznek be. Minthogy pedig a nagykereskedelmi vállalatok előszeretettel al- kalmaziák az árukapcsolást, a bolti kereskedelem mind gyakrabhan fordul közvetlenül a gyártóhoz. A NEB-vizsgálat kiemelte az Ideál többcsatornás áru- beszerzését, hiszen a boltvezetők — élve döntési jogukkal — ezáltal törekszenek a teljesebb választék kialakítására, a hiánycikkek pótlására, helyettesítésére. Az ellenőrzés egyik ezzel összefüggő érdekes megállapítása, hogy a boltvezetők — az előzékenyebb kiszolgálás miatt — szívesebben fordulnák megyén kívüli vállalatokhoz. Az új beszerzési rendszer kihatott a forgalom alakulására is. Példaként a ©az- d ász bolt eredményét érdemes említeni, hiszen idén az első negyedévben 42 százalékkal forgalmazott többet a tavalyi év hasonló időszakánál. S hogy miként? A szervezettebb készletgazdálkodás eredményeként az áruk tavalyi 83 napos forgási se-> bességét sikerült 29 napra csökkenteni. Az Ideál üzletei állapítja meg a városi NEB — törekszenek a kiegyensúlyozott ellátás biztosítására, a vásárlók igényeinek maximális kielégítésére. A vizsgálat időszakában megkérdezett vásárlók véleménye is ezt támasztotta alá, ugyanakkor azt is többen szóvá tették, hogy a vállalat lakossági szolgáltató tevékenysége nem éri el a kívánt mértéket. A Sztár Áruháziban szemfelszedésre, a Domus- ban függőnyszegésre és fuvarszervezésre vállalkoznak ' mindössze. Ezért is javasolja a népi ellenőrzési bizottság a vállalatoknak, hogy a kulturált, szakszerű kiszolgálás mellett teremtse meg a széles körű, lakossági szolgáltatások bevezetésének feltételét. Mert az Ideál ezáltal még ideáli- sabb lehet. — Sz. Gy. — Hat hőnap alatt ötször Hányszor változik a tápok ára? Indulatosan panaszkodott nemrégiben az egyik kistermelő. Méltatlankodásának oka a tápárak gyakori változása. A kistermelők epés megjegyzései nem mennek ritkaságszámba a hazai gyakorlatban, hiszen őket jobbára egyetlen tényező, a termelés jövedelmezősége érdekli. S ha valamiképpen Bevallhatjuk, az idei esztendő első felében sem volt alaptalan a kistermelők méltatlankodása. Januártól mostanáig ötször változott a tápok ára. Január elsejétől lehetett számítani a kiadások növekedésére, mert a tápok 3 százalékos áremelkedését idejében, még a múlt év derekán meghirdették. Január végén azonban váratlanul újabb néhány százalékos áremelkedés következett be. Ez csupán néhány hétig tartott, mert a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedésére az árak „visszahúzódtak” a korábban eltervezett ősz- szegre. A változatlanság mindösz- sze két hónapig tartott, mert áprilistól a baromfitápok ára 4—5 százalékkal, a szarvas- marháké másfél százalékkal emelkedett, a sertéstápokat azonban változatlan áron árusították. E helyzet május derekáig „élt”, amikor is megint minden visszaállt az április elejét megelőző mértékre. Kistermelő legyen a talpán, aki eligazodik ebben az árdzsungelben. A múlt hónapokban is megfigyelhető volt, hogy a termelők nem elsősorban a költségek növekedésére panaszkodtak, hanem a változások kiszámítHamarosan újább ok teremtődött. Áprilisban a nyugati valutákhoz képest leértékelték a forintot, s e tény az importból származó pre- mixek beszerzési árát növelte . A keveréktakarmányok egyes összetevői — gabona, fehérje — ugyan maximált áras termékek, más komponensei viszont szabadárasak, végül is a tápok szabadáras termékként viselkednek. E féloldalas árrendszer következtében emelkedhetett áprilisban a keveréktakarmányok ára. Idei és ötödik változásként május derekán azonban visszaállt korábbit mértékére, mert a forint leértékeléséből számító költségnövekedést megtérítik a gyártóknak A szakirodalomból és a csorbát szenved, a termelők nem titkolják véleményüket. Sőt, az utóbbi években már nemcsak bosszúsan vélekednek egy-egy őket érintő hátrányos intézkedésről, hanem a gyakorlatban is igyekeznek ellene tenni. Példaként érdemes emlékeztetni a sertések számának gyors és látványos fogyatkozására. hatatlanságára. Igazuk van, még abban az esetben is, hogy bizonyosan megállapítható: a sűrű árváltozásoknak gazdasági magyarázatuk van. A januári emelkedést az indokolta, hogy a tavalyihoz képest egyes premixek ára 15—20 százalékkal növekedett, s a takarmányokba ezekből a beltartalmi értéket javító anyagokból - fiél- egy százaléknyit kevernek. Emelkedtek a keverési költségek, nagyobb lett a kereskedelmi árrés, így az év eleji 3 százalékos emelkedés gazdaságilag indokolható. Az újabb változást az indukálta január végén, hogy még ugyancsak tavaly, a MÉM rendeletben szabályozta a keveréktakarmányok minimális táplálóanyag-tartalmát. Az intézkedés a hústermelés minőségét hivatott javítani, ami viszont az élelmiszergazdaság export-teljesítésével van szoros összefüggésben. Csakhogy a gazdagabb béltartalom takarmányok drágábbak is, ezért a gyártók január végén igyekeztek növekvő költségeiket a felhasználókra hárítani. A minisztérium időlegesen felfüggesztette a béltartalom javítására vonatkozó intézkedését, s ezzel a tápárak is csökkentek. gyakorlatból egyaránt közismert, hogy az állattartás költségeinek több mint kétharmadát jelenti az a takarmány, de a gazdák azt is tudják, hogy ez végérvényesen nem dönti el a tartás és a hizlalás jövedelmezőségét. Ezt az idei, sűrű változások során is tapasztalhatták a termelők, hiszen a január elsején bevezetett áremelkedést még kiegyenlítették a felvásárlási árak növekményei. Később azonban az újabb költségnövekedéseket már nem ellentételezték a termelőknek, s ez a jövedelmezőség romlásával járt, ami pedig megindította a panaszáradatot. Az áremelkedéssel együttjáró romló jövedelmezőségen kívül nem javítja a termelők hangulatát az ser», hogy még mindig gyakran gyenge a takarmányok mi-* nősége. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet adatai szerint a takarmányok 15—20 száza-1 lékának kifogásolható a béltartalma. Ez ugyan lényeges javulás a korábbi 30 százalékos arányhoz képest, de még mindig elegendő ahhoz, hogy az állandó vitákat, méltatlankodásokat táplálja. A gyenge minőségű takarmány ugyanis növeli a nevelési és hizlalási veszteségeket, közvetve megkárosítja a jövedelmezőségre érzékeny termelőket. Ráadásul a kifogástalan minőségű takarmányok beltartalmi értékei is elmaradnak a nálunk jobb állat- tenyésztési eredményeket elérő országoké mögött Azt ugyanis a szakemberek sem tagadják, hogy a tápok fehérjetartalma csupán a fél- intenzíven tartott állatok igényeit elégítik ki. E tény ellentmondásban van az állattenyésztési célkitűzésekkel, amelyek hosszabb ideje kimondottan is az intenzív tartást, takarmányozást fogalmazzák meg. A bizalom alapja A termelők kedvét tehát e tápok gyenge minősége, valamint az általuk magasra értékelt és gyakran változó ára rontja. Az pedig általános tapasztalat, hogy a termelők hangulata összefüggésben van magatartásukkal is. Az ingadozó tápáraknak sok termelő véleménye szerint nem a jövedelmezőségre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk a legnagyobb kár. Nehéz elviselni a költségek emelkedését is, de ennél is súlyosabb következmény ,a bizonytalanság, hogy nem tervezhetnek hosszabb időre. A termelés feltételeinek gyakori változásai elsősorban a kistermelők körében teremtenek ingatag helyzetet, hiszen ők egyszerűbben és gyorsabban reagálhatnak a piaci és a közgazdasági változásokra. Ennek következményei viszont az egész népgazdaságot érintik, hiszen a kistermelők ugyan fajonként eltérő, de összességében jelentékeny hányadát tartják a vágóállatoknak. Azt is megfogalmazhatjuk, hogy jelenleg nélkülük elképzelhetetlen a hústermelési tervek teljesítése. S ha ez igaz, akkor termelői kedvük, s ehhez kötődő bizalmuk megteremtése és megőrzése i6 elengedhetetlen. V, F. J. Ham lehat eligazodni Panasz a minőségre Autósáradat a Balatonnál A kánikulát megszakító esős, hűvösebb időjárás nem szegte kedvét a Balaton rajongóinak. Pénteken is tömegesen érkeztek a tópartra az előre bejelentett vendégcsoportok, de nem csökken azoknak a száma sem, akik tranzitutasként csak néhány napot időznek a Balatonnál. A nagyobb kempingekben már 20—30 ország zászlaja került fel az árbócokra. Hirtelen megsokszorozódott az NSZK-bóI érkező vendégek száma, ami jelzi, hogy ott most kezdődtek meg a nyári nagy szabadságolások. Hasonlóan megnőtt a skandináv és a Benelux országokból érkező turisták száma is. A Balaton 800 ezerre becsült július végi átlagnépessége, a már pénteken megindult víkendfiorgalommal együtt, a hét végén várhatóan meghaladja az egymilliót. A szállodák és a kempingek megteltek. A kempingeknél sorbanálLnak a megüresedő szabad helyekért a bejelentés nélkül érkező vendégek. A recepciókon GB-rá- dión szerzett információk alapján igazítják útba az új vendégeket, bár legtöbbjüket már csak a kisegítő táborok felszabadult helyeire tudják irányítani. Sokszázan parkolnak és vernek sátort magánházak udvarain és erdei tisztásokon. A helyhiány miat megnőtt az érdeklődés a háttérterület falvaiban bérbevehető szálláshelyek iránt is. Pénteken az esős, fürdésre kevésbé alkalmas időjárásban mozgásba lendült a többszázezres balatoni vendégsereg. Becslés szerint jóval több, mint 100 ezer autó lepte el az üdülövidék és kiránduló környékének útjait. A parti utakon 10—20 kilométeres konvojokba torlódtak össze a járművek, amelyek Siófokon, az új terelőút ellenére is csak sokszori megállással araszolva haladhatnak tovább. Gondot okozott a járműáradat Keszthelyen, Balatoníüreden, s még a távolabb lévő Veszprémben is. A révkikötőknél szintén állandóan 3—4 kilométeres kocsisorok várakoztak annak ellenére, hogy a négy komp ingajáratban közlekedett. A tóparti városok szűk utcáiban a járdákon is minden talpalatnyi helyet elfoglaltak a gépjárművek. A robbantás azért is halad lépcsőzetesen, mert a zsiliptől 130 méternyire egy vadászház emelkedik, amelyet az egyszeri, nagyerejű robbantás megrongálhatna. Az előzetes számítások szerint a munkálatokhoz hozzávetőlegesen 350 kilogramm paxitot használ fel a robbantócsoát vezetik a Zagyvába. A mintegy száz köbméternyi, erősen bevasalt betont tehát el kell „tüntetni”, majd a csatornát betemetni, hogy újra mezőgazdasági termelés folyhasson a területen. Zsiliprobbantás Eresztőhalmon A napokban heves robbanások rázzák meg az eresztőhalmi zsilip környékét a Szolnokról Zagyvarékasra tartó út mentén. Az arra autózók a detonáció és a füstoszlop hallatán-láttán talán azt gondolhatnák, hogy második világháborús lőszereket semmisítenek meg, de erről szó sincs. Az MHSZ —KÖTIVIZIG Könnyűbúvár Klubjának héttagú robbantócsoportja, Vámosi Antal robbantásvezető irányításával szakaszokban rombolja az eresztöhalmi zsilipet. A vasbetonból készült építmény az évek során használaton kívüli létesítménnyé vált; a környékbeli mező- gazdasági területeken felgyülemlő belvizet a szakemberek már más csatornákon port. A rendkívül masszív zsilip egyelőre jól tartja magát; teljes pusztulásáig még bizonyára jó néhányszor füst szökik az égre a Zagyva partján. A 32-es számú úton haladók biztonsággal autózhatnak, csak a detonáció okozhat esetleg riadalmat.- J — (Fotó: T. jK. L.)
