Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
1987. AUGUSZTUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vállalkozó karcagi diákok ■■ Önképzőkör a színpadon Yorick KHT — avagy „kei! ogy csapat" Amikor tavasszal a karcagi Gábor Áron Gimnázium Yorick KHT-je (KHT — Kedélyes Hangulatú Társaság) a megyei diáknapok seregszemléjén bemutatta a Rómeó és Júlia című színpadi produkcióját, nemigen akadt jelenlévő aki ne zárta volna szívébe a kis csapatot. Förgeteges sikerüket azóta néhányszor (pontosan tizenkétszer) megismételték. Fölléptek a szolnoki gálán, a területi diáknapokon Egerben, s hivatalosak az Operett Színházba, a decemberi országos nagygálára is. De elenyésző volt azoknak a száma is, akik a pontos és feszes előadás mögött mindössze egyetlen hét fegyelmezett munkáját tudták. Pedig nem volt több. Egy jó héttel a verseny előtt még nem létezett a Yorick KHT, s a darab terve is legfeljebb ha a Yorick majdani vezetője, Körmendi Lajos fejében motoszkált. Csapatmunkában sikerűit — Későn, két héttel a verseny előtt eszméltünk, nem ártana, ha irodalmi szín pados műsorral is részt venne gimnáziumunk a megyei diáknapokon. Keresni kezdtem azokat az embereket, akikkel meg lehet csinálni ezt a fajta rohammunkát. Járkáltam a foryosókon, figyeltem a diákokat. Kik a legélénkebbek, a legmozgékonyabbak. Kollégáimtól is érdeklődtem az úgymond problémás gyerekek után. Aztán fölvetettem ezeknek a gyerekeknek, csinálnunk kellene valamit. Így jött létre a Yorick KHT. Három műsort vittünk a diáknapokra. Egy aranyat, egy ezüstöt, egy bronzot hoztunk onnan. — Maguk a darabok hogyan születtek? Kész forgatókönyv alapján vagy műhelymunkaként ? — Én csak a keretötleteket adtam, minden más csapatmunka volt. Olyan tehetséges emberek jöttek össze, akik korábban megfelelő cél, elképzelés nélkül többnyire csak lézengtek a világban. Ahhoz, hogy szinte ember- feletti módon dolgozni kezdjenek, csupán egy vonzó, testhezálló feladatot kellett nekik felmutatni, s elhitetni velük, hogy sokmindenre képesek. Sziporkáztak a jobbnál jobb ötletek. Mindenki kitalált valamit, mindenki adott valamit az előadásba, amit azután így teljesen a sajátjuknak érezhették, illetve érezhettünk. — Sok közösség egy-egy cél eléréséért, egy-egy megmérettetés után fölbomlik. Mi történt a verseny után a Yorickkal? — Azt hittem én is, be van fejezve. ~A színpadosaim azonban nem lelték a helyüket. Előbb egyenként jöttek, majd később egyszerre, valamennyien, hogy folytatnunk kellene. Közben az együttlétek alatt baráti társasággá formálódott a Yorick, majd pedig a különféle, többnyire véletlenszerű szituációk rádöbbentették őket arra, milyen fontos dolog a műveltség. így azután a Yorick fölvállalt egy ön- képzőköri funkciót is. Jelenlegi működésünket leginkább a művelődési közösség címszóval illethetnénk. Közösség teremtődik — Ez a fajta önképzés a színházzal, a színjátszással kapcsolatos dolgokat, tudnivalókat öleli föl? — Is, de nemcsak, sőt, elsősorban nem azokat. Az amatőr társulatok többnyire beleesnek abba a hibába, hogy mindenáron és csakis színházasdit akarnak játszani. Bár nálunk is fontos a színjátszás, elsősorban közösséget igyekeztünk és igyekszünk teremteni, illetve nagy súlyt fektetünk a tagok egyéni boldogulására, segítésére is, ha kell. Mi egy csapatot teremtettünk, ami nemcsak színházi, de egyéb feladatok megoldására is képes. önképzés? Az évzáró után összejött a társaság és a tagok nyári munkatervet készítettek maguknak. Nem mintha kötelező lett volna, hanem mert fontosnak érezték magukból eredően, — Diákközösségeknél a nyár kritikus időpont... — Eleinte én is féltem tőle a társaság viszont együtt maradt. Sikerült megkapnunk egy hétre a túr kévéi alkotóházat. Júliusban voltunk ott, s igen termékeny hetet zártunk akkor. — ? — Begyakoroltuk a Rómeó és Júliát új szereposztásban. A helység kalapácsából csináltunk egy háromszemélyes színiházat. Egy fiú gitáron fog játszani, illetve hangefektusokat ad, lesz egy narrátor, s az ösz- szes többi szerepet egyetlen srác játssza majd, Váradi Szabolcs, aki a Rómeót is alakította. A kb., félórás darab iszonyatos fizikai megterhelést kíván tőle. És persze szellemit, pszichikait is, hiszen ez alatt a félóra alatt rengetegszer kell átlényegülnie a színpadon. Majdnem színpadkész állapotba hoztunk össze egy kabaréműsort az az érdekessége, hogy az egészet áttettük a chaplini- világba. Túrkevén állítottunk össze egy kabaréműsort is. amelyben egy nap tv-mű- sorát parodizáljuk. De még az ősszel bemutatjuk József Attilának a Szabad ötletek című kiadatlan írásaira hangulatilag asszociáló, háromszereplős mozgásszínházunkat, illetve hamarosan elkészül Totem címmel egy másfél órás rockopera. De ezek majd magukért fognak beszélni. — Minderre néhány amatőr színjátszó társulat akkor is büszke lenne, ha mindezt néhány év alatt valósítaná meg. Ebben a munkában mennyi a Yorick vezetőjének, Körmendi Lajosnak a szerepe? — Annyi, hogy lehetőségeket keresek. A színjátszók több darabot is teljesen önállóan hoznak létre. A Totemnek a szövegét is, zenéjét is diákok írják Balogh Sándor és Tóth György személyében. A rendezője Szegedi Károly most megy negyedikbe. A Chaplin—Hamletet Szatai Zsuzsa másodikos és Váradi Szabolcs negyedikes tanulók rendezik. A Kabarét szintén Szatai Zsuzsa... — További tervek? Bővül a repertoár — A Yorick keretein belül működik egy versmondó stúdió is, (az Illyés Gyula szavalóverseny három továbbjutója közül kettőt a stúdió adott), amelynek munkája gerincét eddig főleg a gimnázium — a kunok rokon népeinek irodalmát tolmácsoló — fordító körének anyaga adta. Továbbiakban azonban egyéb összeállításokkal is szerepelni fognak. Van pl., egy műsortervünk, Ismeretlen föld címmel. A Nagykunságról szóló versekből tervezünk műsort. A színpadosokkal közösen pedig egy reneszánsz estet állítunk ösz- sze, amelyen nemcsak vejg, próza és színjátszás lesz, dalokat is fognak énekelni a gyerekek. A rockoperához énekesek és táncosok is kellenek, így a kör kissé kibővült. A következő diáknapokra már önálló énekkart is szeretnénk nevezni. Ezenkívül azt is felvállaltuk, hogy a város különféle rendezvényeire, ünnepségeire biztosítunk versmondókat, előadókat, műsorokat. Tervünk még, hogy a balassagyarmati szán jlátszófeszti válón részt vegyünk, s úgyszintén a IX. Ifj. Horváth János Országos és Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon. Tervünk még, hogy együtt maradjunk, hogy együtt boldoguljunk. — Pénzt honnan teremt mindehhez az együttes? — Idáig kaptunk már egykét szóbeli ígéretet anyagi támogatásra. Azután pl., interjúkat fogunk készíteni egy szociológiai felméréshez, tízezer forintért százat. Ez a csapat pénze lesz. És még valami. Szeretnénk létrehozni a Yorick Színházi Egyesületet. Az iskolának kicsi az anyagi lehetősége, de egy egyesületbe befolyó tagdíjakból megfelelő körülményeket tudnánk teremteni az eredményesebb munkához. És számítunk az öregdiákok, a tanárok, a diáktársak, a szülők és természetesen a közönség támogatására is. J. Gy. A XIII. században román stílusban épült egyházashollósi templomot 1850-ben klasszicista formák alkalmazásával bővítették ki. Most az értékes műemlék jellegű templomot adományokból, valamint az Országos Műemléki Felügyelőség szellemi és anyagi hozzájárulásával felújították. (MTI Fotó: Kiss G. Péter) Előtérben a gondolatgazdagság B Képzőművészeti Főiskola növendékeinek klállitása Szolnokon A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban szeptember 6-ig nézhetik meg az érdeklődők a Magyar Képző- művészeti Főiskola növendékeinek kiállítását. A kérdés már a hely varázsa okán, jogán is izgalmas: mit várhatunk a jövő festőitől, grafikusaitól, szobrászaitól. Nagyon természetesnek véljük ugyan, hogy az évek múlásával a mostani kiállítók nemcsak testi habitusukban változnak, hanem önkifejezésükben is, de mégis úgy gondoljuk, egyetlen valamirevaló iskola hatása sem múlik nyomtalanul. Egy másik ok, amiért a tárlat iránti felfokozott érdeklődés jogos, az információ-éhség, hiszen az is természetes, hogy a mai európai képzőművészet irányzatai, stílusai megjelennek a főiskolások munkáiban. Mikor hasson egy kultúrkör az alkotó művészre, ha nem az ifjanti útkeresés közben? így aztán nem csodálkozunk, hogy jónémelyik munkán már régebben felfedezett törekvéseket is felismerhetünk. Hangsúlyozzuk: ezt nagyon természetesnek tartjuk. A tárlat festészeti anyaga nyolc ifjú művészhez kötődik. Közös jellemzőjük, hogy modern törekvéseikkel keresik a számukra legmegfelelőbb kifejezési formákat. Ezen belül a meditatívtól az eruptívig sokféle egyéniség gondolati jegyeit láthatjuk. Méray Szilárd Fej tanulmányaitól merőben különbözik Szendrei László szín és formai dinamizmusa, ahogy Jandó Péter Velence című kompozíciója sem rokonítható Tóth Izidora szimfonikus színhatásaival. Ügy véljük a grafikai anyag egységesebb, nyitottabb gondolatiságú, néhány alkotó esetében föltétlenül karakteresebb is. Gondolunk Pogány Gábor mázas samott figurái itt Füleki Adrien színes rézkarcára, Novák Tamás egészen kiforrott munkájára, Kassai Károly hagyományos tábláira, Kis Péter litográfiájára, Orgovány Gábor fo- tografikájána. Rácmolnár Sándor szellemes, szókimondó szitanyomataira és mások munkáira. Feltétlenül a grafikást érezzük a kiállítás egyik erősségének, de nem kevésbé csodálhatjuk és értékelhetjük az alkalmazott grafikai anyagot, csak azt sajnáljuk, hogy ezeket a remekbe készült, jelentős művészi igényű falragaszokat jobbára csak a kiállítási termekben láthatjuk. Pál Kálmán Kafka: Amerika plakátja több mint figyelemre méltó: Kafka is, Amerika is. Poszpisek Márta Tavaszi kivégzés egyszerűségében megdöbbentő, hatásos, ahogy a kegyeletnek is áldoz Laszler Tibor George Mallory és Andrew Irvine emlékére alkotott képe, vagy Bonostyán Mária munkája a szíven eloltott cigarettavégekkel. A kisplasztikái anyag elég végleges ami a tartalmi és stíluskérdéseket illeti, de hangsúlyozzuk: ezt természetesnek tartjuk s örvendetesnek. Nem valamiféle rosz- szul értelmezett lokálpatriotizmus sugallja, hogy a Szolnoki Művésztelepen dolgozó Pogány Gábor mázas samott figuráit véljük a legszemrevalóbhaknak, mellette pedig Vanyur István erős drámaiságot hordozó kisplasztikái ragadták meg képzeletünket, és a vegyes technikával dolgozó Seres János munkái, amikor a plasztikai anyagot végignéztük. T. L Gazdag hangversenykínálat Bz Országos Filharmónia sajtótájékoztatója Országos tanácskozás Munkakultúra és művelődés Több mint 150, a gazdasági életben és a közművelődésben dolgozó vezető szakember, közgazdász, szak- szervezeti tisztségviselő, népművelő. társadalomkutató, politológus, pedagógus, köz- művelődési intézményvezető ült össze pénteken Le- ninvárosban három napos tanácskozásra. A Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Borsod Megyei Közművelődési Központ által rendezett eszmecserén arra keresnek választ, hogy a megváltozott gazdasági körülmények közepette milyen lehetőségek vannak a gazdaság és a közművelődés jelenleginél hatékonyabb együttműködésére. s általában a magasabb színvonalú közművelődési munkára. Mint az első nap előadói hangsúlyozták, a gazdasági megújulási program szinte tálcán kínálja a lehetőséget az évek óta funkcióját kereső művelődési intézmény- rendszer számára. E programot. mint mondották, a köz- művelődési intézmények, a művelődés munkásai szinte megrendelésnek is vehetik. Azt a feladatot támasztja velük szemben, hogy kerüljenek közelebb a munka világához. A tudást, a magasabb műveltségre való törekvést jól kamatozó, gyorsan megtérülő beruházásként kell kezelni. A munka, a termelés és a kultúra nem választható ketté, nem tárgyalható külön-külön. A legkorszerűbb csúcstechnika sem ér semmit, ha nincs megfelelő kultúráltságú, jól felkészült szakember a működtetéséhez. A műveltség, az iskolák, a művelődési intézmények munkájának minősége ma már kimutathatóan hat vissza a termelésre. Az őszi-tavaszi koncertévad eseményeiről tájékoztatta pénteken az újságírókat Rátki András, az Országos Filharmónia igazgatója1 az intézmény Vörösmarty téri székházában. Miként elmondotta zenei eseményekben szeptember 25-ével kezdődő évadtól a Zeneakadémia Liszt-terme — a Vörösmarty utca és Nép- köztársaság útja sarkán levő épületben — rendszeresen ad otthont hangversenyeknek. A tervek szerint itt régi és kortárs zene szólal meg, fiatal előadóművészek mutatkoznak be. E koncertévadban is számos bérletsorozat közül választhatnak a felnőttek és a fiatalok. A hagyományos sorozatok — például a Mesterbérlet, a Zongorabérlet, a Téli bérlet, az előadóművészek és zenekarok hangversenyei, az Évszázadok muzsikája, a Karácsonyi bérlet, a Versenyművek mellett A könyvkiadó és könyv- terjesztő vállalatok az idén negyedik alkalommal rendezik meg az országos honvédelmi könyvnapokat azzal a céllal, hogy azokra a művekre irányítsák a figyelmet, melyek a Magyar Néphadsereg és a testvéri országok hadseregeiről szólnak, amelyek megvilágítják a béke megvédésének katonai összefüggéseit, a leszerelési folyamatok aktuális kérdéseit. A szeptember 21—24., között rendezett honvédelmi újdonság a Szezonbérlet 1987—88. Ez nyolc koncertet foglal magában, októbertől áprilisig. A nagyzenekari hangversenyek csakúgy megtalálhatók benne, mint a kamaramuzsika jeles képviselőinek előadásai. Az ifjúság nyolc féle bérlet közül választhat. Újdonság lesz az is. hogy a Zeneakadémián rendezett koncertek napján az érdeklődők 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet. Különösen gazdag lesz a hangversenykínálat. Az Országos Filharmónia — kapcsolódva a Budapesti Művészeti Hetek programjához — a legkiválóbb hazai és külföldi előadóművészeket, kamaraegyütteseket és zenekarokat karmestereket nyerte meg közreműködésre. Ismét megrendezi a kortárs magyar és külföldi alkotókat, illetve alkotásokat felsorakoztató Korunk zenéje sorozatot. könyvnapokra kilenc kiadó negyvenkét újdonsága kerül a könyvesboltokba. Javarészük a széles olvasótábor igényeit elégíti ki. Emellett a szakemberek — elsősorban a pedagógusok és ifjúsági vezetők — számára is gazdag választékot nyújtanak a kiadók hadtörténeti, katonapolitikai és haditechnikai tárgyú műveikből. A rendezvénysorozat idején üzemekben, laktanyákban is lesznek könyvkiállítások, valamint író-olvasó találkozók. Szeptemberben Honvédelmi könyvnapok
