Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

1987. AUGUSZTUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alapítványok, földhasználat, bérlemény Módosítások a polgári jogban Az Elnöki Tanács pénteken megalkotott törvényerejű rendeletével módosított egyes polgári jogi szabályokat. A szóban forgó rendelkezések megváltoztatását, új előírások bevezetését a földről szóló törvény megalkotása, a családjo­gi törvény módosítása, valamint a gyakorlatban felmerült igények tették indokolttá és szükségessé. A Polgári Törvénykönyvet (Ptk) elsősorban a közérdekű célú kötelezettségvállalás tekintetében módosítja az új tvr. Az erről szóló régebbi szabályok alapján magán- személyek és jogi személyek kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogy ingyenes vagyoni szolgáltatást teljesítenek az általuk meghatározott köz­érdekű célra. A kötelezettek megállapíthatják azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást meghatáro­zott célra kell fordítani, ki­jelölhetik azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást teljesíteni kell. A Ptk je­lenleg nem szabályoz2sa az alapítvány jogintézményét; úgy rendelkezik, hogy az alapítványrendelést közér­dekű célú kötelezettségválla­lásnak kell tekinteni. Ez utóbbi jogintézmény szabá­lyai a gyakorlatban bevál­tak. Ugyanakkor sokan —el­sősorban magánszemélyek — szívesebben használják az alapítvány kifejezést, vala­mint olyan szervezeteket kí­vánnak létrehozni, amelyek az alapító szándékát teljesí­tik. Ugyancsak felmerül az az igény is, hogy az alapít­vány — több ország szabá­lyozásához hasonlóan — rendelkezzen jogi személyi­séggel. mert az alapítók sze­rint ez nagyobb garanciát ad a célok megvalósulására. Alapítvány létrehozásá­nak vannak tartalmi és ala­ki feltételei. Az alapítvány érvényességéhez a célja sze­rint illetékes állami felügye­lő szerv jóváhagyása szüksé­ges. Ez a szerv a jóváhagyást megtagadja, ha az alapít­vány jogszabályba, nyilván­valóan a társadalom érde­keibe, vagy a szocialista együttélés szabályaiba ütkö­zik. Az alapító kijelölheti az alapítványt kezelő szerv« t, vagy ebből a célból külön szervezetet is létrehozhat. Alapítvány végrendeletben is létesíthető; ezért a tvr elő­írja, hogy a végrendeletben létrehozott alapítványról az állami felügyelő szervet ér­tesíteni kell. Ha a végrende­leti alapítványrendelés valamelyik törvényi feltétel­nek nem felel meg, ebben az esetben — az alapító, örök­hagyó akarata érvényesülé­sének érdekében — a tvr előírása szerint az alapít­ványt közérdekű meghagyás­nak kell tekinteni. Az alapító akaratának megfelelően az alapítvány megszűnik, ha a meghatáro­zott cél megvalósult, az előírt idő eltelt, illetve a feltétel bekövetkezett. Az állami felügyelő szerv pedig az alapítványt akkor szün­teti meg, ha céljának a meg­valósítása lehetetlenné vált, vagy a megváltozott körül­ményekre tekintettel jóváha­gyását meg kellene tagadni. A megszűnés valamennyi esetére közös szabály, hogy a megszűnt alapítvány va­gyonát — ha az alapító nem rendelkezett erről másként — az állami felügyelő szerv ha­sonló célú alapítvány támo­gatására köteles fordítani. * * * Mivel a földtörvény értel­mében a tartós földhasználat intézménye megszűnt, a mostani tvr hatályon kívül helyezi a Ptk-ban a tartós földhasználattal kapcsola­tos rendelkezéseket, valamint az ezekre vonatkozó utaláso­kat. Üj rendelkezés szabá­lyozza az épülettulajdonos­nak a megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogát oly mó­don, hogy az épülettulajdo­nos egyrészt jogosult a föld (földrészlet) használatára, hasznainak szedésére, más­részt viszont köteles viselni az annak fenntartásával já­ró terheket. Ez a földhasz­nálati jog az épület tulaj­donjogához kapcsolódik, ezért az épület új tulajdono­sát — az épület tulajdonjo­gának örökléssel vagy átru­házással megszerzése esetén — a földhasználat változat­lan feltételekkel megilleti. Társadalmi-gazdasági vi­szonyaink, utóbbi időben be­következett változásainak eredményeként a lakás bérle­ti joga egyre jelentősebb vagyoni értéket képvisel. Családjogi és lakásjogi sza­bályaink elismerik a bérleti jog vagyoni értékét, s a mó­dosított családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a la­kásból távozó volt házastár­sat megilleti a közös lakás­ból reá jutó rész vagyoni ér­téke. A bérleti jog az ál­lampolgárok széles rétegei­nek egyetlen vagy legjelen­tősebb vagyoni értéke, amely esetenként a pénzkövetelések kiegyenlítésének, kielégíté­sének egyedüli alapja lenne. Ezért indokolt az új tvr-nek az a rendelkezése, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet olyan rendelkezéssel egészüljön ki, amelynek értelmében; egyes pénzkövetelések behajtása érdekében a vagyoni értéket jelentő bérleti jog végrehaj­tás alá vonható. A bérlőt a bérleti jog helyett másik, ki­sebb értékű bérleti iog meg­illeti, a vagyoni értékek kü- lönbözetét pedig az adósság megfizetésére kell fordítani. Naponta közel száz hasított fél­sertést szállíta­nak ki a megren­delőknek a tisza- földvári Lenin Tsz húsüzeméből. A Szolnok Megyei Húsipari Válla­lattal kötött szer­ződés alapján e mennyiség egy- harmadát a szol­noki szállodákba, kórházakba, ét­termekbe, vala­mint az Élelmi­szer Kiskereske­delmi Vállalat és a Szolnoki Áfész boltjaiba szállít­ják, (Fotó: Mészá­ros) Építésügyi tárgyalások Kecskeméten megkezdődött A Magyar Kórházszövetség kongresszusa Pénteken elutazott ha­zánkból a francia építésügyi delegáció, melyet Pierre Mehaignerie lakásügyi, te­rületrendezési és közlekedé­si miniszter vezetett. Pierre Mehaignerie tárgyalásokat folytatott Somogyi László építésügyi és városfejleszté­si miniszterrel, találkozott Kapolyi László ipari minisz­terrel és Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár­ral. Pierre Mehaignerie-t fogadta Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. A francia delegáció tár­gyalásokat folytatott az Épí­tésügyi Minisztérium veze­tőivel és több építőipari vál­lalat igazgatójával. Megálla­pították: a két ország szak­embereinek kapcsolata meg­élénkült, a kereskedelmi együttműködés mellett nö­vekvő érdeklődés tapasztal­ható kooperációk, illetve ve­gyes vállalatok alapítása iránt. Pénteken Kecskeméten megkezdődött a Magyar Kórházszövetség VI. kong­resszusa. A kétnapos tanács­kozáson a beteg és a kórház kapcsolatával összefüggő kérdéseket, közöttük a téma­kör jogi, etikai és szocioló­giai kérdéseit vitatják meg a hazai egészségügyi intéz­mények gazdaságirányítói, vezető főorvosai, jogászai és pszichológusai. Medve László egészségügyi miniszter bevezető előadásá­ban a kórházi ellátás hazai helyzetéről és a betegellátás javításának lehetőségeiről beszélt. Napjainkra — amint egyebek között rámutatott — hazánkban százezer ágyas kórházi hálózat épült ki, s ennek jobb kihasználá­sa a jelenleginél korszerűbb irányítást kíván. Ennek ér­dekében részletekbe menő­en meg kell vizsgálni, hogy kórházainkban miért olyan hosszú az egy-egy betegre jutó ápolási idő, míg ugyan­akkor sok rászorulónak tete­mes ideig kell várakoznia a felvételre. Ez azonban, bár kétségtelenül a fontosabb, de mégis csak az egyik ré­sze a megoldásra váró gond­nak. A feltételezhetően in­dokolatlanul elnyújtott ápo­lási idő ugyanis nagy össze­gű többlet kiadást is jelent, mert hiszen hazánkban ma már több mint ezer forint egy-egy beteg egy napi kór­házi ápolásának költsége. A miniszter előadása után megkezdődött a több mint 90 írásban előre kiadott re­ferátum vitája. A tanácsko­zás alkalmából korszerű gyógyászati segédeszközök­ből rendezett kiállítás is nyílt Kecskeméten. Szeptember 24-én kezdődik a répa feldolgozása Korszerűbb eljárások mérséklik a költségeket Beszélgetés a Szolnoki Cukorgyár igazgatójával A Szolnoki Cukorgyárban rövidesen befejeződik az idei répafeldolgozási szezon­ra való felkészülés. A kar­bantartási időszak utolsó napjaiban a vállalat igazga­tójától, Veres Sándortól kértünk tájékoztatást az el­— Állóeszköz fenntartásra 124 millió forintot költöt­tünk, tulajdonképpen az eb­ben az időszakban minden évben esedékes feladatokat oldottuk meg, alaposan elle­nőriztük és kijavítottuk a gépeket, a gyártó és kiszol­gáló berendezéseket. Ezen kívül az idén ki kellett cse­rélni az úgynevezett cukor­oldali gyártó terület tető- szerkezetét. ennek a mun­kának a műszaki átadása augusztus 19-én megvolt... Hogy milyen munkát végez­tek a javító brigádok, az szeptember első napjaiban derül majd ki, ekkor kez­dődnek az' úgynevezett for- gátási próbák. Ezek ered­ményétől függően vesszük át a berendezéseket, a pró­bák után döntünk, hogy az egyes karbantartó csopor­toknak mennyi prémiumot fizetünk ki az 500 ezer fo­rintos keretből. — Az év eddig eltelt ré­szében csak a már meglévő berendezések kijavítása, megfiatalítása adott munkát a gyáriaknak? — Milyen répatermésre számítanak a Szolnoki Cu­korgyár körzetében, mikor kezdődhet a termés betaka­rítása és a répafeldolgozás? — A gyártási idényt a ter­vek szerint szeptember 24- én kezdjük meg, a Szolnoki Cukorgyár szeptember 21-én vesz át először répát. A ter­mesztő gazdaságokkal most tárgyalunk a betakarítás és a termés beszállításának menetrendjéről. A legutóbbi termésbecslések szerint 500 n Magyar Szolidaritási Bizottság ülése A szeptember elsején, az Antifasiszta Világnappal kezdődő őszi szolidaritási akciósorozat irányelveiről, valamint működési szabály­zata módosításáról döntött pénteki ülésén a. Magyar Szolidaritási Bizottság. Az elmúlt évek hagyományai­nak megfelelően a bizottság — együttműködve a hazai társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal — ismét meg­hirdeti az őszi, több hónapos szolidaritási akciósorozatot. A testület elfogadta a mű­ködési szabályzat módosítá­sára tett javaslatot is. végzett munkákról, a „kam­pány” alatt megoldandó fel­adatokról. — Mibe került a karban­tartás, végeztek-e „különle­ges” más esztendőkben nem jelentkező munkákat? — Nem, 46,8 millió forin­tot beruházásokra is költöt­tünk. Harmincöt millióba került az az új ioncserélő be­rendezés, amelynek haszná­latával a kristályosítás utol­só fázisában jelentősen mér­sékelni tudjuk a melasz- cukor-veszteséget. Számítá­saink szerint az új berende­zés segítségével a kampány idején ugyanannyi répából 2000 tonnával több cukrot nyerhetünk ki. A másik új­donság : műszaki fejlesztési alapból megvásároltunk egy, a Cukortermelési Kutató In­tézetben és más cukorgyá­rakban kidolgozott eljárás szabadalmát, így az idén az úgynevezett a répaszelet ki­lúgozására használt diffúzi­ós friss vizet már a koráb­ban a szabadba engedett „hulladék” gőzzel melegít­jük. A vízhez különböző adalékanyagokat is adunk, így javul a diffúzióval nyert cukorlé minősége. Sőt, az eljárás után a répaszeletből a korábbinál jobban ki tud­juk préselni a még cukrot tartalmazó folyadékot is. ezer tonna répára számítha­tunk a szerződött 13 ezer 500 hektáros területről. A termés jelenleg 13,4 százalé­kos cukortartalma elfogad­ható, ha nem lesz túl csa­padékos az ősz, ez az érték később még 16 százalékos is lehet. . . A 94—96 naposra tervezett kampány alatt 480 ezer tonna répát dolgozunk fel. (A termés többi részét — a szállítás gazdaságossá­ga érdekében — más gyá­raknak adjuk el.) A gyártá­Országos műemléki konfe­rencia kezdődött pénteken Pécsett. Témája: a tegnap és a ma építészete a történe­ti településeken. A tanács­kozáshoz stílusos hátteret ad Pécs történelmi belvárosa, az ország egyik legnagyobb védett építészeti együttese, amelynek átfogó rekostruk- ciója ezekben az években valósul meg, s már elért eredményeit Hild-éremmel ismerték el. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán rendezett három­napos tanácskozás mintegy négyszáz résztvevőjét — a műemlékvédelem hivatásos és társadalmi dolgozóit, a városvédő és városszépítő egyesületek tagjait — Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei tanács elnöke köszön­si idény végéig mintegy 57—58 ezer tonna cukrot ké­szítünk. — Utolsóként engedjen meg egy személyes kérdést! Igazgatóként ön az első gyártási idényt kezdi Szol­nokon, a vállalati tanács március elején választotta meg a Szolnoki Cukorgyár élére. Megbízatása öt eszten­dőre szól — milyen felada­tokat szabott önmagának er­re az időszakra? Szélosebb választék — Csak igazgatóként va­gyok új Szolnokon, 1983. november elsején az akkori szolnoki igazgató, a múlt év végén elhunyt Malatinszky György hívására jöttem ide műszaki igazgatóhelyettes­nek Kábáról. Ott termelési osztályvezető voltam, 1967. óta a cukoriparban dolgo­zom, de a szakmához még ennél is szigorúbb szálak fűznek: édesapám cukorgyá­ri gépész volt. Az igazgatói megbízatás jó alkalom, hogy bizonyíthassam meggyőző­désem helyességét; a nehe­zedő gazdasági feltételek kö­zött csak az a cukorgyár tud rentábilisan dolgozni, ame­lyik a legkorszerűbb eljárá­sokat alkalmazza és így ké­pes a termelési költségeket csökkenteni. Az idén befe­jezett beruházásokat már ennek a „programnak” a jegyében kezdtük el és mun­katársaimmal — többek kö­zött az új műszaki igazgató- helyettessel, Deák Józseffel — hasonló szellemben kívá­nunk tovább dolgozni. A technológia modernizálása mellett elkerülhetetlennek tartom a Szolnoki Cukor­gyár termékválasztékának bővítését is. Az elkövetke­ző években fel kell készül­nünk például finom kris­tálycukor, kockacukor és fo­lyékony cukor készítésére is. V. Szász József tötte, majd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB Társa­dalomtudományi Intézetének főigazgatója tartott beveze­tő előadást Az építészeti örökség szerepe a kultúrá­ban címmel. \ Aczél György bevezetője ptán Jantner Antal építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes tartott elő­adást Az építési ágazat fel­adatai építészeti örökségünk védelmében címmel. Ezt kö­vetően több szekcióban foly­tatódott a tanácskozás a műemlékvédelem és a tele­pülésfejlesztés kapcsolatáról, a történeti települések XX. századi építészetéről, vala­mint a_z Országos Műemléki Felügyelőség műemlék-hely­reállító munkájáról. Kevesebb cukor vész ol Kilencvenhat napos kampány Országos műemléki konferencia II tegnap és ma építészete Másfél éve újították tel az Öcsöd i Szabadság Termelőszövetkezet sü­tödéjét, amely a község kenyérellátását bizto­sítja. Kizárólag csak ke­nyeret sütnek, a péksüte­ményeket Knnszent- mártonból szállítják az öcsödi boltokba. Képün­kön Tolnai Zoltán da­gaszt áshoz készíti dó az alapanyagokat. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents