Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-03 / 181. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 3. IÁ szerkesxtöség postájából I Alig van vizünk Sajnos, a ml városunkban nem mondható, hogy zavartalan a vízellátás, amit a Néplap július 21-1 számában olvastam. Mezőtúron ugyanis két hete alig van víz, reggel fél nyolckor már szinte egy csepp sem folyik a csapokból. Igaz, mi a negyedik emeleten lakunk, ahol alacsony nyomással nehezen kapunk vizet, de nem is csoda, hiszen van olyan ember (nem is egy), aki korán reggel már locsolja a betont és a virágokat a lakótelep előtt. Mi pedig főzni, fürödni nem tudunk, s ha egy kis vízhez akarunk jutni, valakinek otthon kell maradnia, hogy egész nap a vízcsapot figyelje és ha egy kicsit csordogál, minden edényt megtöltsön. De nem erre tartogatjuk a szabadságunkat. Mit lehet tenni? B.-né Mezőtúr A félrevezető tábla Kénytelen ivagyok tollat lógni és megírni, hogy mi történt velem július 15-én a törökszentmiklósi benzinkútnál. Meg akartam venni télire a tüzelőolajat, de a kútra nagy betűvel az volt írva, hogy téli tárolásra nem alkalmas. Mivel nem egy-két litert vettem volna az olajból, amire sokáig gyűjtögettem a pénzt a kis nyugdíjamból, elálltam a szándékomtól. Bezzeg hétfőn, azaz július 20-án, amikor yneg- tudtuk, hogy felment az olaj ára, a kútról eltűnt a tábla, és ez a legnagyobb szemtelenség. A magam kárán tanultam, ami jelég szomorú eset, mivel most már 3000 forinttal többet kell fizeti nem a téli tüzelőmért. Magamat okolom, hogy miért nem hagytam figyelmen kívül azt a bizonyos táblát, meg kellett volna vennem a téli tüzelőmet. No meg arra is gondolok, aki ezt a táblát kitette vagy kitetette az olaj- kútra, talán már akkor tudta, hogy fölmegy az olaj ára... özv. Cseh Elekné Törökszentmiklós Mégiscsak felelés valaki Megdöbbenve, majd felháborodva olvastam a Néplap július 24-i számában, a Megvannak a Móra úti lövöldözők című cikket. Bosszantónak és érthetetlennek tartom az írás könnyed hangvételű befejezését: „A szülők távollétében négy, 13—14 éves gyerek tartotta rettegésben a játszótéren tartózkodókat, akik büntetőjogilag felelősségre ugyan nem vonhatók, de a rendőrség elkobozta a légfegyvert, s ezzel az eljárást megszűntette”. Miért ez a szerénység, hogy a „derék gyerekek” monogramja nem jelent meg, és nem derül ki az írásból, hogy engedéllyel vagy anélkül tartott a névtelen tulajdonos légfegyvert? Megértjük, hogy a 13—14 éves gyerek nem büntethető, de a történtekért mégiscsak felelős valaki! Bízunk benne, hogy az illetékes szervek a légpuska elkobzásával nem zárják le az ügyet, s a büntetlenség biztosításával nem adunk ötleteket hasonló „csínytevé6ek” elkövetéséhez. Bóka Gábor Szolnok Kálváriás napom volt Négy éve hónaponként Debrecenbe (ke II járnom szakrendelésekre, de _ még olyan kálváriás napom nem volt, mint július 20-án. Ti- szaföldvárról Debrecenbe gyorsvonattal szoktam utazni oda-vissza, s az útiköltség 330 forintba kerül, amiből 256 forintot térített a társadalombiztosító. Legutóbbi utazásom után ért q meglepetés, amikor térítésként alig kaptam 200 forintot. Kérdésemre az volt a válasz, hogy ne reklamáljak, hanem a MÁV jegypénztárában 20 százalékos kedvezménnyel vegyem a jegyet, mivel rokkantnyugdíjas vagyok. Sajnos, erről eddig senki sem tájékoztatott. A másik problémám is utazással kapcsolatos, ami ugyancsak,ezen a napon történt. Szolnokról Kunszentmártonba autóbusz- szal mentem hazafelé, ami útközben elromlott, Martfűnél leállt és a buszvezető hozzáfogott a szereléshez. Közben jött a földvári járat, amivel néhányon szerettünk volna mielőbb tovább menni, s bár a kalauz és gépkocsivezető tudta, hogy eddig a lerobbant autóbusszal utaztunk, — a jegyemet is mutattam, ami Tiszafbldvárig szólt, — mégis csak úgy mehettem tovább, ha veszek egn 8 forintos jegyet Földvárig. Nem szoktam „kukacoskod- ni”, de úgy érzem, hogy a jegyváltás ebben az esetben nem volt jogos. Ponyok&l Bálintné Tiszaföldvár „Barangolónk hegyen-vSIgyün” Ez olvasható a tábori zászlónkon, s ennék megfelelően szervezzük meg a szolnoki Széchenyi lakótelep három Iskolájának napközis táborában a programokat. Július elsején nyílt a tábor, s már jártunk Egerben, Párádon, Öcsán és Kecskeméten is, ahol a játszóházban mi magunk készítettünk labdát, ■ megbirkóztunk a körmönfonás -nehézségeivel. Ellátogattunk a jászberényi állatkertbe, majd Mátrafüred után eljutottunk Sástóra is, ahol élvezettel etettük a kis vadkacsákat. Szolnok közelében hajókáztunk a Tiszán, a lovasiskola látogatása után pedig részt vettünk a Lóbarátok című pályázaton. A nagy melegben a MAV- strandon jártunk. Kulturális programunk igen változatos és nagy öröm, hogy a gyerekek maguk szerveztek tábori színházat, foci vetélkedőt. Terveink között szerepel még, hogy ellátogatunk az újszászi parkerdőbe, Tőserdő re, Szilvásváradra és a Fővárosi Nagycirkuszba — írta levelében Lakó Gabriella gyakorlós főiskolai hallgató. Levelekből - sorokban Ne csak a hibákat vegyük észre és tegyük szóvá, hanem azt is, amikor a lakosság érdekében gyorsan, dicséretet érdemelve elvégzik a karbantartási munkát — kezdte levelét Huri Ferenc- né szolnoki olvasónk. A szolnoki IKV hőszolgáltatási üzemének dolgozóiról van szó, akik a nyári karbantartási munkákat a Széchenyi lakótelepen a tervezett időponton belül elvégezték. A megyei tűzoltóparancsnokság dolgozói kivágták a veszélyt jelentő nagy fát Cserta István szolnoki olvasónk háza mellől, akinek a kérését június 8-án közöltük. A szabadnapjukon végzett munkájukért, segítségükért — jó egészséget kívánva, ezúton mond köszönetét Cserta István és felesége. özv. Kovács Jánosnéi szolnoki olvasónk július 2-án az egyik buszmegállóban felejtette a táskáját, amiben nyugdíja és iratai voltak. Bagyinszki László szolnoki lakos találta meg, aki még aznap hiánytalanul leadta a városi tanács talált tárgyak osztályára. Fáradozását, segítségét hálásan köszöni. A Tisza Bútorgyár Rappai Imre vezetésével működő tanműhelyének tanuló brigádja társadalmi munkáiban virágládákat készített a szolnoki nyugdíjas garzonház lakói számára. A virágok ültetése, gondozása sok idős ember életét tette és teszi kellemesebbé, hasznosabbá. A jó hírről Veresegyházi Bé- láné, az intéző bizottság elnöke számolt be, s a ház lakói nevében mond köszönetét a támogatásért. A Magyar Üttörők Országos Szövetsége és az OTP Tanulók Takarékpénztára közös pályázatán tíznapos csillébérci üdülést nyert pajtások nevében ugyancsak köszönetét mond két szolnoki kislány: Kovács Berta és Becsák Julianna az OTP Szolnok Megyei Igazgatóságának, hogy számukra az üdülést lehetővé tették. Hozzászólás cikkeinkhez Csak a rács hiányzik? Bodzafából igazi a furulya címmel írtunk július 15-i számunkban Rab Istvánról, a tiszaroffi furulyakészítő mesterről, akit a karcagi szociális otthonban keresett fel munkatársunk. Mindjárt a cikk elején megemlítette, hogy „negyedik éve él itt feleségével égy első emeleti aprócska cellában”. Ez utóbbi mondattal kapcsolatban levelet, kaptunk az írásban szereplő szociális otthon egyik lakójától, aki — mint levelében írta, régi olvasója lapunknak. Kifogásolja a szobácska cellának nevezését, sőt kimondottan sérelmesnek tartja, cáfolja annál is inkább, mivel ebben az intézményben mind a házastársi szobák, mind a négyágyasak szépen, ízlésesen berendezettek és ■ kényelmesek. (Nem fapriccsen alszanak, mint a rabok a fogdában). A szobákban mindenki jól érzi magát, mivel a kényelem és a szórakozási lehetőség itt egyaránt megadatott, csupán élni kell vele — írta végezetül. (Munkatársunktól távol állt, hogy becsmérlő értelemben használja e kifejezést, mivel a kis szobát cellának is nevezhetjük. Am mégis megbán- tódás lett a vége, hiszen a köztudatban ezt a szót általában börtönhelyiséggel, zárkával azonosítják. A fzerk.). lobban figyelfünk a fiatalokra Betiltották a diszkót az Ibolyában címmel adtuk közre július 13-án a szórakozni vágyó jászszentandrási fiatalok levelét. Panaszukkal együtt rövid tájékoztatást is közöltünk az Ibolya presz- szóban lévő szabálytalanságokról és azt, hogy a fiatalok kulturált szórakozásáról hamarosan gondoskodnak, a művelődési házban diszkózhatnak majd. Július 22-én két levelet is kaptunk e témában. Az egyiket Kiss István tanácselnöktől, a másikat Fazekas Józseftől, a Jászapáti és Vidéke Áfész elnökétől. Mindkettőjük tájékoztatásából, hozzászólásából a fiatalok iránti szeretet, az igényeikkel való törődés érződik. A tanácselnök többek között arról írt, hogy sorozatos szabálysértések elkövetése vezetett odáig, hogy már nem diszkózhatnak az „Ibolyában” a fiatalok, s nem betiltották, hanem maga a szerződéses üzletvezető nem volt hajlandó a számára megszabott feltételek mellett vállalni a rendezését. Ugyanis többszöri szóbeli figyelmeztetés ellenére is szeszes italt mért a rendezvény alatt, fiatalkorúakat is kiszolgált vele. A videofilmek vetítésére nem kért engedélyt, diszkózáskor rendezőt nem alkalmazott, a ruhák megőrzéséről nem gondoskodott (több dzsekit, kabátot elloptak, vele együtt személyi igazolványt is, amivel visszaéltek); a terem piszkos és rendezetlen volt. Tehát sorozatos szabálysértések miatt meg kellett bírságolni, de nem először, korábban a záróra elhalasztásáért is. (A lakosság már 2 évvel ezelőtt falugyűlésen kifogásolta a diszkó ilyen rendezési módját, néhány fiatal záróra utáni garázdálkodó magatartását). A helyi művelődési ház igazgatója július 24-től megszervezte a diszkót, hetente egyszer 20- tól 24 óráig a művelődési házban, kulturált körülmények között szórakozhatnak a fiatalok”. Az áfész elnöke egyetértett azokkal a fiatalokkal, akik kifogásolták, hogy megszüntették a diszkót, s többek között a következő észrevételt fűzte hozzá: „Hosszai évek óta — különösen a falvakban — félvállról vette minden hatóság, szerv a fiatalok szórakozási igényét, a zajos diszkójuk rendkívül népszerűtlen mindenki (lakosság, rendőrség, helyi szervek) körében. Talán most kezdünk ezekre az igényekre komolyabban odafigyelni? Most, amikor a vállalkozó típusú szerződéses vendéglátó üzletvezetők a maguk módján, sajnos teljesen magukra hagyatva a diszkó összes ellenzőjével szemben, igyekeznek ezeknek az igéIA tárgyalóteremből I Festés helyett lopás Raffael Istvánná mindig sokat adott a megjelenésére. Haját platinaszőkére festette. Hogy a szolnoki és budapesti fodrászok mégsem ismerték, annak oka, egy-egy fodrászüzletben igencsak rövid időt töltött, és elsősorban nem a hajápolás vagy kozmetikai szolgáltatások végett. Aki ismerte előéletét, könnyen kitalálhatta, miért is látogatta oly nagy előszeretettel a fodrászszövetkezetek üzleteit. A szolnoki lakhelyű Raffaelnét ugyanis korábban lopás vétsége miatt már nyolc hónapra elítélték. 1985 októberében feltételesen került szabadlábra. Ettől kezdve a „saját lábára” állt. Sokan ezt csavargásnak is nevezik, de tény, hogy nem állt munkába. Mígnem az elmúlt év áprilisában egy szép napon beállított a szolnoki József Attila úti fodrászüzletbe. — Hajfestést vállalnak? — kérdezte, elnézést kért, hogy nem jelentkezett be előre. Minthogy a női fodrászok általában vállalnak hajfestést, helyet is foglalhatott. Csendesen lapozgatta a divatlapokat, fürkész pillantásokat vetve a fodrászra várakozó hölgykoszorúra. Egyszer aztán elunta a várakozást. Fölállt, a fogashoz ment, és leakasztotta a számára legszimpatikusabb táskát. Gazdája mit sem sejtve adta át magát a kozmetikus varázslatainak. Csak távozáskor, amikor fizetni akart, derült ki, eltűnt a táska, vele a pénze is, kétezerhétszáz forint. Raffaelné a jó fogás után elhatározta, nem hagy fel a jövedelmező üzlettel. A rendőrség azonban „tapintatlanul” közbelépett. Igaz, ekkor még csak közveszélyes munkakerülésért vonták felelősségre, minek következtében Raffaelné — a próféták példáját követve — negyven napra kivonult a hétköznapi életből. Az elzárás letöltése után viszont nagy vehemenciával folytatta a bűnsorozatot. Budapest és Szolnok fodrászüzleteit tarolta végig a bevált -módot alkalmazva. Hasonló módszerrel hat rendbeli lopás bűntettét és tíz rendbeli lopás vétségét követte el. Pályafutásának fénypontját tavaly szeptemberben érte el. Ezen a napon meglátogatta Szolnokon az Orosz György úti fodrászüzletet. A zsákmány ott ötezer-háromszáz forintra rúgott. Még aznap elment a Dózsa György út és az Ady út sarkán lévő üzletbe, ahonnan 1370 forintot „akasztott le”. Délután kikapcsolódásként a Gelka üzletéből lopott el egy táskát, melyben hatszáz forint volt. Aztán egy üresen hagyott taxiba ült be, ahonnan hafezáz forintot emelt el. Ezt az akciót a Mátyás király úti fodrászüzlet meglátogatása követte. Ott Ugyancsak hatszáz forintot vett a szokásos módon magához. Később az Ady Endre utat vette célba. A föd-, rászüzlelből elvitt táskában kilencszáz forint lapult. A fodrászüzletek sajátos látogatásának programja október harm adi kán ért véget. Ekkor került őrizetbe, miután a Beloiannisz úti üzletből szintén elemeit egy őrizetlenül hagyott női táskát. Ezekért a bűncselekményekért és tizennégy rendbeli okirattal való visszaélés vétségéért, valamint közveszélyes munkakerülésért a Szolnoki Városi Bíróságon, mint különös visszaesőt két év és négy hónap szabadság- vesztésre ítélték. Mellékbüntetésül három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. — s*. *y. — nyéknek elébe állni, és .természetesen kihasználni a benne rejlő lehetőségeiket is A szóban forgó szerződéses üzletünk vezetőjének valóban szigorúbbnak kellett volna lennie, felelős a hiányosságokért... Visszamenve a múlt századig is, a fiataloknak soha sem volt olyan tömeges szórakozási formája, ahol egykét rendbontó nem keltett volna zavart. Persze az a legkönnyebb, ha megszűntetünk mindent, hiszen ha nincs semmi, akkor nem kell rá odafigyelni. B teiellátásért Tej- és jkenyérhiány volt címmel közöltük Virágszál Pálné cibakházi olvasónk panaszát július 27-én, melyre Kemecsey László, tg Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatója a következőket válaszolta: „Üzemünknél nagyarányú rekonstrukciós munkálatok folynak, s a kivitelezőknek az udvari terület egy részét át kellett adni. Így a gépkocsik rakodásához a Hely kevesebb lett, egyszerre csupán három gépkocsi rakodhat. ennek ellensúlyozására a gépkocsik éjszakai rakodását július 27-től átszerveztük úgy, hogy az első gépkocsik megrakását éjfélkor kezdjük, hogy a tejet a boltok nyitására kiszállíthassuk. A Cibakházára induló gépkocsi rakodási kezdését egy órával korábbra hoztuk, és esetenként — igény szerint — délután is szállítunk tejet. A tejellátást igyekszünk javítani azzal, hogy naponta 80 csomag hétnapos fo- gyaszthatóságú féltartós tejet is szállítunk a bolt részére. A tejtermékeket — a tulajdonvédelem miatt — nyitva tartási idő előtt nem lehet lerakni a boltoknál, ezért csak nyitás után kezdhetjük az áru leadását”. Használni kell a mikrofont A kulturált utaztatásért címmel közöltük július 6-án Kovács Béla szolnoki olvasónk levelét, melyben néhány autóbuszjárat nem menetrend szerinti közlekedését tette szóvá és azt, hogy érdemes lenne nagyobb gondot fordítani az utasok tájékoztatására. Ezt szolgálná az autóbuszvezetők mikro-, fonja is, amit alig-alig használnak. Dr. Márton Ágoston, a Jászkun Volán forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettese erre adott válaszában hangsúlyozta: „A panaszt kivizsgáltuk és a munkafegyelmet megsértőkkel szemben szigorúan eljártunk. Megállapítottuk, hogy június 13- án a 11-es jelzésű járat a menetrend szerinti 8.30 helyett 8.37-kor indult a Széchenyi lakótelep végállomásáról, mellyen körülbelül tizenöten utaztak. Június 17- én 18.20-kor a vasútállomástól induló 24-es jelzésű járat valóban kimaradt. Mivel a cikk előzőleg a 24-es jelzésű járattal foglalkozik, feltételezzük, hogy június 18- án is erre utal, de a 16.25- ös járat nem létezik, viszont a 16.20 és 16.30-as időben indult és egyiknek sem volt ajtónyitási problémája. Feladatunk a kulturált utazás biztosítása, ezért már korábbi jelzések és ellenőrzések alapján intézkedtünk. Ha például az autóbuszvezető nem használja a mikrofont, megvonjuk tőle a mozgóbért”. OuzeálMtotU: Csankó Milliómé
