Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

1987. AUGUSZTUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem Is olyan egyszerű Vasárnapi reggel(i) A Lénában gyorsan fogy a kenyér (Fotó: T. K. L.) Kétszázezer új főállomás létesül Napirenden a telefonhálózat bővítése — Na, gyere — mondta T. vasárnap reggel —. nincs itthon egy korty tej sem, veszünk valahol a városban. — Menjünk — feleltem neki. bár nem nagyon bíz­tam az egészben. De von­zott a hideg, vasárnap reg­geli tej gondolata. Hát men­tünk. A vasútállomásnál kezd­tük. No, jó. Még korán volt, csupán fél nyolc, de ami azt illeti, én reggel szeretek reggelizni. Arra gondoltunk T.-vel. hogy ha valahol, ak­kor a vasútállomáson levó büfékben lennie kell tejnek és kenyérnek. Nem volt. A presszóban bátran rendelhet­tünk volna pálinkát, bort és sört. ám a fölszolgáló fia­talember szerint a reggeli­zéshez keressünk másik he­lyet. A csarnokban. Ott van tej. Szokott lenni — igazí­tott el bennünket a koro­sabb elárusítónő. de most nem hozta még a tejipara megrendelt mennyiséget. Mert mennyit tetszettek ren­delni? — kérdezte T. nai- vul, amire a hölgy csak annyit felelt, őt ez nem érinti, nem ő rendel, ha­nem a vasútállomás étter­me. ott a központ. T. erre azt mondta, hagy­juk az egészet, ha egyszer nincs tej meg kenyér fél nyolc után nyolc perccel, akkor már nem is nagyon érdekli, lesz-e később? Mi­közben a Trabanttal pöfög­tünk a Széchenyi lakótelep felé. megegyeztünk abban, hogy ugyancsak sajnálhat­juk azokat az átutazókat, akiket rossz sorsuk ezekben az órákban Szolnokra. a vasútállomásra vetett. Ol­csón nem jutnak harapni valóhoz, lévén a szendvics maga úgy tizenöt forint, de még egy falatnyi fasírt sem olcsóbb tíz forintnál. Átuta­zó pedig lehet jócskán ... A Léna igazi vendégváró hely. már ami a tejet és a kenyeret illeti. Bíró László- né kisfiával áll éppen sorba érkéz tünkkor. — Általában az ABC-ben szoktam ilyenkor tartós tejet vásárolni, de most nincs. Azért jöttem ide — feleli készségesen a fiatalasszony. — Az az igazság, hogy bár drágább ez a féltartós tej, de mégis olcsóbb. Nem le­het pontosan kiszámítani, mennyire lesz szüksége a családnak, s ilyenkor nyá­ron gyorsan romlik a hagyo­mányos tej. Nagy Zoltán fölszolgáló, miközben fél szemmel a ko­rai vendégeket is figyeli, so­rolja: I gyógyszeripar első fiiéve Az ipari átlagot többszörö­sen meghaladó mértékben fejlődött az idei év első fe­lében is a gyógyszeripar: az iparág vállalatai 10,5 száza­lékkal bővítették termelésü­ket a múlt év hasonló idő­szakához képest. A nagyobb termelési feladatokat kisebb létszámmal oldották meg, a gyógyszeriparban jelenleg 1,2 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték csaknem 12 százalékkal nőtt. Az ipar­ágon belül az átlagosnál is jobban bővitette termelését az Egis Gyógyszergyár, a Re anal Finomvegyszergyár, ez Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Biogal Gyógy­szergyár. Az iparág vállalatai 16,5 százalékkal növelték hazai értékesítésüket Ez észreve­hető volt az ellátás javulásá­ban is: a második negyedév során egyetlen hazai készí­tésű gyógyszerből sem volt tartós hiány. — Egy mázsa kenyeret és kétszáz liter tejet kaptunk, ez többnyire el is fogy. — Reggelizni szoktak? — Itt? Nem. Az az igaz­ság. hogy vasárnap sosincs szakácsunk, ilyenkor nem étkeznek az itt lakók. Ott­hon ebédel a hétvégén min­denki. Ez nem azt jelenti, hogy ne készítenénk el egy kis harapnivalót a vendég­nek. ha kérne. Még régebben csak vitték a tejet meg a kenyeret, de mióta az ÁBC is nyitva tart vasárnap, ná­lunk kevesebben fordulnak meg. A Híd bisztróban ugyan­csak bőséggel van tartós tej, ám helyben az nem fogyaszt­ható. Lehet viszont kapni főtt kolbászt — megkóstol­tuk. hideg és nem túlságo­san gusztusos volt —. a vendég rendelhet tojásétele­ket, ha éhes. Csatári István üzletvezető harminc kiló ke­nyeret és százhúsz liter te­jet rendelt erre a napra. — Szombaton szóltak, hogy érkezik a nemzetközi Tisza- túra. de hát akkor már ho­va mehettem? Ugyan még nem jöttek, de azt hiszem, gyorsan elfogy a rendelé­sem, ha bennünket választa­nak reggelire __ M int kiderül: szombaton szállít a tejipar és a sütő­ipar is. Előbbi féltartós te­jet, utóbbi korántsem tartós kenyeret. Tízig kötelesek árusítani, nemigen fordult még elő. hogy maradt volna az „alapanyagokból” A Múzeum étterembe már csak a kíváncsiság kedvé­ért mentünk el, hátha leg­alább ott hajlandók adni egy pohár hideg tejet. Sze­rencsére a múlt vasárnapi, két. biciklis — nyugatnémet fiatalok voltak — nem tu­dott magyarul, különben ugyancsak fölhúzhatták vol­na az orrukat. Reggelizni A ruházati kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az idén augusztus 3-tól 15- ig rendezik meg a hagyo­mányos nyári szezonvégi en­gedményes vásárt. Az akció­hoz a korábbinál több ma­gánkiskereskedő is csatla­kozik. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott in­formáció szerint a vállalatok — különösen a nagykeres­kedelem — készletei erősen megcsappantak, június-júli­usban ugyanis igen élénk volt a kereslet a nyári hol­mik iránt. Ezért a vásári kínálat összességében a ta­valyinál valamivel szűkö­sebb: eredeti áron 1,7—2 milliárd forint értékű. Az engedmény az elmúlt éve­kéhez hasonló, átlagosan 30—40 százalék. Az olcsób­ban árusítható cikkek köre sem változott, tőkés import­ból származó holmikat ez­úttal sem adhatnak a ke­reskedők engedményes áron. A Centrum Áruházak Vál­lalat a szak-nagykereskedel­mi cégektől a tavalyinál ke­akartak, de a piacra irá­nyították őket... Ügyes táb­la hirdeti ennek ellenére, hogy a Múzeum étterem reg­gelizőhely! És lehet is reg­gelizni. ha az előtérből el nem küldik a vendéget a konkurenciához. Oláh László üzletvezető-helyettes megle­pődik a történeten, bár nem tartja kizártnak. Az étte­rem maga csupán tizenegy órakor nyit, ám előre beje­lentett csoportoknak termé­szetesen bármilyen reggelit elkészítenek. — Az igazság az — hall­juk a megállapítást —, hogy nálunk nem nagyon regge­lizik senki. Hetente ha két vendéget tudok mondani. In­kább isznak, mint most is. Többét sem kérdeztünk, hanem elballagtunk a piac­ra. ahová egy hete éppen én kalauzoltam el a csalódott németeket. A Szolnoki Tej­ipari Vállalat mintaboltja szigorúan zárva. A Zagyva- rékasi Béke Tsz büféje ugyancsak. Az áfész J71-es számú büféje viszont nyitva és fogy a hurka meg a kol­bász. Tejet és kenyeret nem köteles árusítani. Kubinyi Pál sütőmestemél sorban állnak az emberek. — Vasárnap egyedül sü­tök. csak négy mázsa ke­nyeret tudok kihozni. Hat­kor nyitok, kilencre már nincs egy morzsa sem. Te­jet? Hát hogyne árulnék! De most éppen egy hektót hoztak a rendelt kettő he­lyett, így azután magam mentem a vállalathoz fris­sért. Kaptam is százhatvan liternyit, annak az utolját árulom. Fél tíz van. T.-vel ve­szünk egy félliter tejet és testvériesen megosztozunk rajta. vesebb nyári ruházati cik­ket tudott csak beszerezni, ám a termelőktől vásárolt árukkal együtt így is 320 millió forint értékű nyári holmit kínálnak a vásár két hete alatt. Különösen női konfekcióból jó a választék, s ezeket a termékeket egy­ségesen 40 százalékos ked­vezménnyel árusítják. Lesz elegendő gyermekruha, fér­ficipő. nyári férfiing, ágy­nemű és divatáru is a Cent­rum áruházakban, ám gyer­mekcipőkből. kötött árukból, valamint fehérneműkből ke­vesebbet ajánlanak. mint tavaly. A Skála-Coop áruházaiban összesen 420 millió forint értékű vásári áru várja a vevőket. A Budapesti Nagy­áruházban elsősorban női szandálokból és vászonnad­rágokból bőséges a vásári választék, de olcsóbban ad­ják ez idő alatt az Orwo diafilmkazettákat is. A Ská­la Metróban 13,6 millió fo­rintos vásári készletet szán­Városvédők a megyében (Folytatás az 1. oldalról) az elképzeléssel, hogy a tag­jai részt vesznek a várost és környékét érintő hosszútávú fejlesztések elkészítésében, megvitatásában, a település természeti és történelmi ér­tékeink feltárásában, ezek megóvásában, kezdeménye­zik a fásítást, szervezik a közhasznú társadalmi mun­kákat stb. ' A többi helyein mi a hely­zet? A környezetvédelmi munkabizottságokban tevé­kenykedő városvédő és szé- •pítő munkabizottság közül három: Szolnokon, Jászbe­rényben és Kuns zen tmár ton - ban olyan eredményesen te­vékenykedik, hogy hamaro­san egyesületté alakulhat Talán ehhez jelenleg Kun­szentmártoniján a legjobbak a feltételek. Ugyanakkor szó van arról is, hogy néhány jászsági és kunsági község­ben is létrejön efféle egye­sület. Minden valószínűség szerint azért, mert óvni, vé­deni való emlék, épület min­denhol akad, nem beszélve gondozatlan temetőinkről. Egy hizonyos; a kisebb na­gyobb közösségek, egyesüle­tek lelkes résztvevői sem a falvakban, vagy községek­ben, sem a városokban nem maradnak tennivaló nélkül. D. Szabó Miklós Szegeden Befejeződlek az ifjúsági napok Vasárnap befejeződött a Szegedi Ifjúsági Napok prog­ramja. A háromnapos ren­dezvényre a fővárosból és a 19 megyéből érkezett sokezer fiatal mintegy húsz helyszí­nen csaknem félszáz kultu­rális, szórakoztató és sport- eseményen vehetett részt. A város szinte minden műve­lődési háza, ifjúsági klubja otthont adott a programok­nak, az utcákon, a tereken is egész nap szólt a muzsika. Vasárnap a Tisza-parti strandokon játékos vetélke­dő, a Széchenyi téren vete­rán autók és motorkerékpá­rok ügyességi versenye, az Árpád téren népművészeti vásár, a Móra parkban egy­mást óránként váltó együtte­sek könnyűzenei műsora kí­nált szórakozási lehetőséget. A vidám időtöltés mellett komoly kérdésekkel is fog­lalkoztak az idei Szegedi If­júsági Napokon, elsősorban az egészséges életmóddal kapcsolatos problémákkal. Nyilvános fórumokon neves szakemberek, orvosok, pszichiáterek, pszichológu­sok, szociológusok találkoz­tak a fiatalokkal. dékoznak kiárusítani, na­gyobb mennyiségben férfi és kamasz fürdőnadrágokat, sortokat, valamint női póló­kat. köntösöket és papucso­kat. A Szivárvány áruházak­ban és üzletekben 33 millió forintnyi vásári áru várja a vevőket, konfekcióból több, méteráruból és cipőből azon­ban kevesebb van. mint ta­valy. A Ruházati Bolt Vállalat a tavalyinál több. összesen 59 millió forint értékű vá­sári árut kínál, s arra szá­mít, hogy a készlet 70 száza­léka vevőre talál. Mind női, mind férfi, mind pedig gyer­mek nyári ruhákból jónak ígérkezik üzleteik vásári vá­lasztéka. Az Aranypók boltokban el­sősorban nyári kötöttárukat, divatcikkeket és rövid- ujjú férfiingeket áru­sítanak kedvezményesen, de engedményes hazai fürdő­ruhákból meglehetősen ke­vés van. számok sokat mon­danak: 1955-ben száz lakosra 3,5 telefonállomás ju­tott, s ez az akkori európai átlag 70 százaléka volt. Azóta a hazai beszélő­hely-sűrűség több mint négyszeresére ' emelkedett, mégis tovább nőtt elmaradá­sunk az európai átlaghoz mérve, mivel korábbi önma gához képest a kontinensen 6,4-szeres volt a fejlődés. Ráadásul a nemzetközi me­zőnyben való lemaradás mel­lett további belső torzulások is megfigyelhetők, hiszen a fejlesztések az idők folya­mán főként a fővárosra kon­centrálódtak, s így a vidék elmaradása nőttön nőtt. És mit látunk, ha a vidék ro­vására fejlesztett budapesti telefonhelyzetet vizsgáljuk, összehasonlítva más főváro­sok adataival? A kép itt sem biztató. Moszkva minden száz lako­sára 40, Athénben 54, Prágá­ban 57, Bécsben 75, Stock­holmban pedig kiugróan ma­gas, 135 telefonállomás jut. Budapesten mindössze 35. Vi­déken ennél is kedvezőtlenebb a helyzet Az igények mind na­gyobbak, s átlagosan 10—15 évet, vagy ennél is hosszabb időt kell várni telefonra. A várakozók száma megköze­líti a félmilliót, de lehet, hogy többen vannak, hiszen a Postán számolnak az úgy­nevezett „reménytelen vára­kozók” tömegével, akik — úgy is hiába alapon — be se adják kérelmüket. A közelmúltban egy szak­mai tanácskozáson elhang­zott, hogy a VII. ötéves terv­időszakban tovább várható a távközlési szolgáltatások iránti igények dinamikus nö­vekedése. A hagyományos értelemben vett távközlési szolgáltatások mellett mind nagyobb lesz az igény új szolgáltatások iránt is. Sok­sok új telefonra lesz tehát szükség, de ez még nejj} minden, mert a megfelelő színvonalú távbeszélő szol­gáltatás mellett számos elő­fizetőnek szüksége lesz kü­lönféle adatátviteli, vala­mint a telefon- és az adathá­lózatot integráltan alkalma­zó új szolgáltatásokra. Az ipari termelés struktúrájá­nak remélt változása, nem­különben a számítástechnika egyre nagyobb szerepe a ter­melés irányításában és a ter­melési folyamatokban, to­vábbá az a józan igény, hogy hatékonyabb legyen a mező- gazdasági termelés, együtt és egyenként is nagyobb köve­telményeket támasztanak a távbeszélő-hálózat szolgál­tatásaival szemben. Aligha mondunk újat ve­le, hogy a szolgáltatás mi­nősége nem romolhat to­vább, mert súlyosan veszé­lyeztetné a gazdaság tervei­nek valóra váltását. A^fDr- szággyűlés egyik tavalyi ülésszaka óta sokak számá­ra az is ismeretes, hogy a mostani tervidőszak, ha nem is lesz képes gyökeresen fel­számolni a több tervciklus­ban felgyülemlett hátrányo­kat, fordulópontot jelent mégis. A már említett szakmai tanácskozáson — amelyen a Magyar Posta VII. ötéves tervi távközlési fejlesztését vitatták meg a szakemberek — rögzítették a fejlesztés legfőbb elveit. Eszerint el­sődleges teendőként meg kell állítani a rekonstrukciós elmaradások további halmo­zódását. A fejlesztésre szánt összegek szűkössége miatt korábban a telefonhálózat szinte minden áron való bő­vítését szorgalmazta a Posta, hogy gyarapítani tudja bevé­teleit. E szándékot nem iga­zolta a gyakorlat: hiába lesz több telefonállomás, a fel­újítások elmaradása miatt a hálózat egésze egyre rosz- szabb hatásfokkal működik. Az évtized végéig a műkö­dőképesség javítása végett ki kell cserélni 140 ezer tele­fonállomást kiszolgáló el­avult központberendezést, a vállalatoknál, intézmények­nél a belső telefonhálózat mellékállomásait a külvilág­gal összekapcsoló alközpon­tokban legalább 110 ezres •kapacitást, és 700 ezer kilo­métert meghaladó telefonér- hálózatot. És akkor még egyetlen új előfizető sem kapott telefont. Nem kicsik az új bekapcso­lások feladatai sem: 1980 vé­géig Magyarországpn a 100 lakosra jutó telefonellátott­ságot a jelenlegi 14-ről 16,8- ra fejleszti a Posta. A szá­mítások szerint a telefonhá­lózatot érintő beruházások összértéke 40 milliárd forint­ra rúg majd a VII. ötéves tervidőszakban. Ez a min­den eddiginél nagyobb fel­adat jókora erőfeszítést kö­vetel a Maprar Postától is, meg a hazai ipartól is, A fővárosban a központok és a hálózat kritikus állapo­ta miatt a beruházások több­sége rekonstrukció lesz, per­sze azért számítani lehet a kapacitások mérsékelt növe­kedésére is. A feladatot egyébként némiképp bonyo­lítja, hogy a variációk szá­mának kimerülése folytán 1988-ban Budapesten át kell térni a hétjegyű telefon­számokra. Mint már volt róla szó, nagy az aránytalanság a vi­dék és a főváros telefonellá­tottsága között. A Magyar Posta a VII. ötéves tervidő­szak egyik alapvető felada­taként kezeli ennek az aránytalanságnak a megvál­toztatását. Ennek jegyében teljesen befejeződik a me­gyeszékhelyeken a telefon- központok rekonstrukciója, bővítése. Tizenegy megye- székhelyen túl vannak már ezen a munkán. Miskolcon befejezés előtt áll a tervidő­szak legnagyobb ilyen jel­legű beruházása, aminek összértéke kétmilliárd forint. Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szolnok Szom­bathely és Kaposvár van még hátra az évtized végéig, ezek egyenként 1—1,5 milli­árd forintos beruházások. Hazánkban 1928-ban heh lyezték üzembe az első au­tomata telefonközpontot. Most, csaknem hat évtized­del később, még mindig csaknem kétezer olyan kézi kapcsolású telefonközpont működik, amelyik csak a százád eleji színvonalú szol­gáltatásokra képes. Mellet­tük — a 3064 település kö­zül ötszázban — automatikus távhívásra alkalmas telefon- központok működnek. A mostani tervidőszak telefon- fejlesztési feladatai sorában rangos helyet kapott az automatikus központok szá­mának gyors növelése, hi­szen a VI. ötéves tervidő­szak végén még a városok­nak is több mint a fele nél­külözni volt kénytelen ezt az európai viszonylatban telje­sen mindennapos szolgálta­tást. A VII. ötéves tervidő­szak végére — és ez már számottevő fejlődés — több mint a kétszeresére emelke­dik az automatikus távhívás­ba bekapcsolódó települések száma. Posta központjában A arról tájékoztattak, hogy végül is 1990- I 18 — a rekonstruk- ció 140 ezer állo­másán kívül körülbelül 260— 280 ezer állomás-kapacitás tiszta szaporulat érhető el, ami lehetővé tenné 200—210 ezer új főállomás üzembehe­lyezését. Távközlő hálózatát a Posta a későbbiekben ter­mészetesen a legkorszerűbb rendszerekkel, berendezésék­kel kívánja fejleszteni. Mi­vel a híradástechnika gyors ütemű innovációját, az elektronikus, digitális tech­nikában mutatkozó nagyará­nyú fejlődést a hazai ipar csakis némi késéssel képes követni, az ilyen típusú rendszerek szállítására való­színűleg csak az évtized utolsó időszakában kerülhet sor. F. Gy. Hortobágyi Zoltán Hétfőtől nyári vámár A tavalyinál szűkösebb a kínálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents