Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1987. AUGUSZTUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A több mint harmincféle színben előállított irha-juhbőrök közfii most éppen a teve fantázianevű van soron. Ezt válogatják a további feldolgozáshoz a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregységében. A tervek szerint az év végéig 32 ezer 400 kabát készül el juh és vad bőrből, szőrméből, panofixból, ebből 18 és fél ezret szállítanak exportra (Fotó: T. Z.) A gabonaiparban Nyolcszáz újítás harmincmilliós megtakarítást hozott A gabonaipar munkájának korszerűsítésében egyre nagyobb szerepe van a belső szellemi tartalékok feltárásának, így az újítómozgalomnak is. A tröszt húsz vállalatánál tavaly 2553 újítást nyújtottak be, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A benyújtott újítások közül minden harmadikat fogadták el, a közülük 783-at hasznosítottak, s ezzel évente 30 millió forint megtakarítást érhetnek el a vállalatok. Egyre gyakrabban alkalmazzák azt a megoldást, hogy az újítások gyors bevezetésére az alkotókkal a munkahelyek közreműködői szerződést kötnek, ebben meghatározzák, hogy az illetők milyen gyártási szerelési tennivalókra vállalkoznak. Az elmúlt időszakban hatvan újítás azonnali bevezetésére 85 dolgozóval állapodtak meg a kivitelezésre, s ezért összesen csaknem negyedmillió forintot fizettek ki. A Gabona Tröszt megyei vállalatai évente 80—90 alkalommal ötletnapot tartanak. Az idén eddig 44 ilyen alkalmat teremtettek az úji- tókedvűek számára, akik a több mint 1000 kisebb-nagyobb ésszerűsítésért helyben 170 ezer forintot kaptak jutalmul. A jelentősebb ötletek kidolgozására időt hagynak, így ezekből írásban, rajzban benyújtott újítás lesz. A dolgozók újítási kedvét azzal is növelik, hogy a korábbinál gyorsabban bírálják el a benyújtott javaslatokat. Az új módszerek, találmányok, ötletek terjesztését iparágon belül újabban azzal is előmozdítják, hogy az újdonságokról bizonyos időközökben kiadványt állítanak össze, éá ezeket a megyei vállalatok szocialista brigádjaihoz eljuttatják. 1987 első felében tovább tövekedett az elfogadott újítások száma. Kiemelkedő produkciót jelent a Csongrád megyei vállalatnál született egyik újítás, a nagy teljesítményű vagonrakodógép, amellyel ömlesztett gabonát vagy más terményt lehet a silótornyokból közvetlenül vasúti kocsiba továbbítani. A berendezés első példánya már üzemel a szentesi takarmány gyárban, a következő pedig a makói üzembe kerül. Egy ilyen eszközzel évi mintegy 1,7—1,8 millió forint megtakarítás érhető el a régi rakodási módszerhez képest. Számos újítást vezettek be a malmok tisztító-, őrlő- és csomagológépeinek korszerűsítésére. A békéscsabai István Malomban egy ötlet nyomán a korábbinál több búzacsírát nyernek ki egy mázsa terményből. Ugyanott a zsákolás folyamatosabbá tételén változtatott az újító; ennek révén a csomagológép teljesítménye is növekedett. A Békés megyei vállalat gyomai üzemében az újítók úgynevezett elekt- ro-pneumatikus berendezést terveztek és szereltek fel az örlőgépekre, ezáltal ugyancsak a gépek teljesítményét sikerült növelni. Számos ötlet kidolgozására a vállalatok újítási feladatterve ösztönözte a dolgozókat. Így született meg például a Komárom megyei vállalatnál az az újítás, amellyel a DELTA—50 típusú gabonarakó gép teljesítményét kétszeresére emelték. A nagy tömegben tárolt termény minőségének megőrzését segíti az a hőmérsékletjelző készülék, amelyet ugyancsak ennél a vállalatnál hoztak létre, hogy megakadályozzák a búza túlme- legedéséből adódó romlását. Műholdfelvételek felhasználásával Szénhidrogén -csapdák a Duna—Tisza közén Műholdfelvételek felhasználásával a Duna—Tisza közén 15 olyan területet találtak a tudományos kutatók, ahol szénhidrogén lelőhelyeket feltételeznek. A szakemberek javasolták az Országos Kőolajipari és Gázipari Trösztnek, valamint a Központi Földtani Kutató Intézetnek, hogy végezzenek ezeken a helyeken feltáró fúrásokat. így ugyanis lényegesen megnő az esélye annak, hogy kőolaj-, illetve földgázmezőre bukkannak. A hagyományos módszerrel több helyen kellene a föld mélyébe fúrni, s ez növelné a feltárás költségeit. Jelenleg egy-egy kutató fúrás 30—300 millió forintba kerül, s a feltárásoknak jelenleg csak a fele eredményes. A Földrajztudományi Kutató Intézet munkatársai a szénhidrogén-csapdák felismerésére az Egyesült Álla- mok-beli LANDSAT—TM műhold mégneszsalagon rögzített felvételeit használták fel. A kutatók abból az elméleti feltételezésből indultak ki, hogy a mérsékelt égövben a rejtett törésvonalak mentén, a felszínt borító talajban valamint a növényzetben izotópiku$ rendellenesség mutatható ki. Elgondolásuk szerint ezeket az eltéréseket a különböző kultúrnövények leveleinek szín- képelemzésével ki lehet mutatni. A kutatók a mágnesszalagon rögzített műholdfelvételeken azt vizsgálták meg számítógéppel, hogy milyen szabad szemmel nem érzékelhető színképeltérések mutathatók ki a Duna—Tisza közét borító növényzetben. A terület legnagyobb részén búzát és kukoricát termesztenek, s a jelenleg működő szénhidrogén kutak többsége is ilyen mezőben van. A szakemberek ezért olyan területeket kerestek, ahol a két növény műholdas színképe megegyezik a kőolaj- és földgázkutakat övező búzáéval és kukoricáéval. A műholdfelvételek segítségével a színeltéréseken kívül azt is értékelték, hogy a növények levele a működő szénhidrogén kutak mellett, illetve más területeken mennyi széndioxidot köt meg. Bemutató ma is HüttttSrolót is gyárt a NEFBG A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az utóbbi években szinte menetrendszerűen előrukkolt egy-egy új géppel vagy berendezéssel. Nos, ez a cseppet sem rossz hagyomány az már biztos, hogy az idén sem szakad meg, hiszen az ismert bioenergetikai berendezéseik — aprítógépeik, ap- ríték előtéttüzelőik és szárítóik — mellett legújabb fejlesztésük eredményeként megszületett a modul rendszerű hűtőtárolójuk is, amely ABC áruházak, húsüzletek, lőtt vad átvevők, tej- kenyér üzletek, zöldség-gyümölcs boltok áruinak fogadására és tárolására alkalmas, bárhol szét- és összerakható, gyorsan telepíthető, bővíthető, korszerű és olcsó berendezés. Az egy modulból álló hűtő például, amelynek belső tere eléri az 57 köbmétert, csupán 350 ezer forintba kerül és a NEFAG-nál megvásárolható. Mindezt azon a gyártmánybemutatón tudtuk meg, amelyet a gazdaság műszaki és anyagellátási üzemében tartottak, illetve tartanak, mivel nemcsak tegnap, hanem még ma is fogadják az érdeklődőket. Kérdőjelek Karcag munkaerő-térképén Szakmunkás kell—segédmunkás van A közmunka csak segítség, de nem megoldás Hazánk munkaerő-térképe még ma is „hemzseg" az ellentmondásoktól, annak ellenére, hogy már évek óta beszélünk a foglalkoztatás szerkezetének ésszerűsítéséről és korszerűsítéséről. Egyazon településen, de akár egyazon cégnél is egymás mellett létezik munkaerő-kereslet és munkaerő- felesleg. Főként a kisebb, néhányszáz dolgozót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteket jellemzi, hogy a fölös munkaerőtől — a kényelmesebb módon! — a természetes fogyást (nyugdíjazás, leszámolást, stb.) felhasználva igyekszik megszabadulni. És ez csak lassan megy. A munkaerő-átrendeződés élénkítésére és segítésére bevezetett kormányzati intézkedések nem hozták meg a várt mozgást; a vállalatok A csaknem huszonötezer lakosú város aktív keresőinek száma 11 ezer 792 (volt ott jártunkkor). Közülük az iparban dolgoznak négyezer- batszázan, a mezőgazdaságban kétezer-háromszázán, és ez a tény ipari mezővárossá teszi ezt az alapvetően agrár-hagyományú települést. Ügyinevezett háztartásbeliként 473 asszonyt tartanak nyilván, és rajtuk kívül még háromszázhatvannyolcan nem rendelkeznek munkahellyel az aktív korú, munkaképes lakosságból. Ezek a tények. De nézzük, mi minden húzódik meg mögöttük — áhogy azt a tanácsi osztályvezető látja. — Ellentmondásos a város helyzete. A lekötetlen munkaerő mellett ugyanis minőségi létszámhiány mutatkozik, aminek a pótlása legalább akkora gond... A — Má segíthet a munkaerő lekötésben? Az ipartelepítés. .. ? — Konkrét lépéseket eddig a telepítés ügyében nem tettünk. Ezt egyébként is nagyon megnehezítené a munkaerő-kínálat minősége. Zömmel szakképzetlenek, nagyobb részük az általános iskolát sem végezte el. Szakmunkásokból ugyanakkor már most is hiány van. Nincsenek meg a feltételek új ipari üzem telepítéséhez, így érthetően nem tolonganak hozzánk a vállalatok... Segítséget jelent viszont, hogy lehetőséget kaptunk negyven ember folyamatos közhasznú munkán való foglalkoztatására. A város belvízcsatornáinak rendezését és más köztásztaísági feladatokat végeztetünk majd el október elejétől ebben a formában. Olyan munkákat, amiket zömmel és egyébként is szükségessé váló, főként a szerkezetátalakítást kísérő m un kaer ő-átrendezésh ez veszik igénybe a kedvezményeket. Karcag mai foglalkoztatási szerkezete és munkaerő- helyzete magával cipeli mindezeket az ellentmondásokat. Különböző sajtóhíradások arról szólnak, hogy a városban kétszáz-kétszázötvenre tehető a Lekötetlen munkaerőként számontartott lakók száma. De, hogy a kép korántsem ilyen egyértelmű, és főként, hogy a helyzet nem egyszerű, arról a helybéli tanács városfejlesztési és gazdálkodási osztályának vezetője, Bánsonyné Kun Ilona győzött meg. (Bársony- né egyben a városi tanács elnökének társadalmi megbízatású helyettese is.) város vállalatai folyamatosan keresnek embert a különböző vasas és építőipari szakmákban. Főként a kvalifikáltabb mesterségek gyakorlóira nagy az igény. Tudunk ugyanakkor arról is, hogy vannak cégek, áhol — párhuzamosan az előbb említett kereslettel — fölös munkaerő is van. — Az ilyen helyzet ellentmondásainak oldására „találták ki” az átképzési támogatás intézményét... — A városban még egyetlen helyen sem éltek ezzel a lehetőséggel, miként kifejezetten létszámcsökkentő elbocsátások sem nagyon voltak. Az eltávozottak helyére nem vesznek fel új embereket a vállalatok, így oldják meg a dolgot. így ugyan lassabb a folyamat, de a feszültség is kevesebb. egyébként is el kellene végezni, a központi támogatás segítségével viszont több mindenre futja a pénzünk. A közhasznú munkákat egyébként már az októberben munkába lépő városgondnokság fogja irányítani. Súlyosbítja a helyzetet — és erről is szólni keli —, hogy a lekötetlen munkaerő túlnyomó része cigány. A vállalatok pedig, amelyek ma már válogathatnak, hogy kit vesznek fel segédmunkásnak narh szívesen alkalmaznak cigányokat. Ennek okai és gyökerei persze sokkal mélyebbek mintsem hogy e helyütt azokat elemezni lehetne. A tény viszont tény marad: a megyei munkaerőszolgálati iroda karcagi kirendeltségén ma nyilvántartott munkára várók 77 százaléka a cigánylakosságból kerül ki. Van közöttük olyan is, aki már több mint egy éve vár elhelyezésre — hiába A hetvenhétből hetvenötén nem végezték el az általános iskolát, és nem túl ritka közöttük az analfabéta sem. A tavalyi év elején beindult kirendeltség vezetője, Fazekas Sándomé további érdekességekkel egészítette ki a képet, és egyúttal megvonta az iroda másfél éves működésének mérlegét is. „ Válogatott” segédmunkások — Behizonyosodott, hogy szükség van a városban az iroda munkájára. A működés első hónapjában például háromszáznál is több ember .keresett fel bennünket. Később p>ersze ez „beállt” egy kisebb, átlagos forgalomra... Tavaly egész évben csaknem ezren kerestek nálunk munkát, akiknek hozzávetőleg a fel volt nő és a fele férfi. A hozánk fordulók közül 283- an rendelkeztek munkaviszonnyal, tehát csak változ- tátni akartak, 456-an viszont munkakönyvvel a zsebben kop>ogtak be ide. A fennmaradó részt az elhelyezkedni .kívánó nyugdíjasok és a pályakezdők tették ki __ — Milyen a pillanatnyi helyzet? Mit mutat a kereslet-kínálati mérleg? — Jelenleg 128-an várnak munkára. Valamennyien szakképzettség nélkül. Persze, ez csak azokat foglalja magában, akik hozzánk fordulnak. Akik a vállalatoknál kilincselnék sikertelenül, azokról nem tudok. A vállalatok igénye ugyanakkor nyolcvanra tehető most. Többségében szakmunkásokat keresnek, 6—8 szellemi dolgozót, és csak két segédmunkást. Oda viszont válogatnak az emberben. A közhasznú munkára szerencsére az iroda fogja irányítani az embereket, így a várakozók közül legalább a régóta sorban állók és a legjobban rászoruló családfenntartók keresethez jutnak... Addig is marad az alkalmi munka, a segélyék és az ingázás. Egy dolog azonban figyelmeztető és gondolkodásra késztető: 1987 első felében érezhetően emelkedett a munkaerőszolgálati iroda kirendeltségének forgalma, és ez nem egyszerűen csak annyit jelent, hogy többen keresték meg az irodát. Azt is, hogy egyre többen szorulnak rá a szolgáltatásaira. Ha pedig a gazdaságunkban megindult folyamatok (végre!) ki- teljesednek, akkor a számuk még tovább is növekszik. L. Murányi László Lakatos, marós, villanyszerelő Cigányok nehézségei A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben befejezéséhez közeledik a szalma bálázása, melyet almozásra, takarmánykiegészítésre és ipari célokra hasznosítanak majd. Képünkön az egyik kazalrakó brigád munka közben (Fotó: T. Z.)
