Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-18 / 194. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 18. Halálos balosotok Az állattartó telepen az aknába leereszkedő dol­gozó csak nem akart a fel­színre jönni, elindult hát utána a másik is, hátha se­gítség kell a dugulás át­töréséhez. Eltelt néhány perc, s a sötét csatornába bebújt a harmadik is. Az­tán a negyedik... S a mélyben, a képződő gázok­tól. mindannyian meghal­tak. Sajnos, ez néhány éve megtörtént. Ma már vi­szont hasonló tragédiának kisebb a valószínűsége, mi­vel létezik már olyan mű­szer, amely jelzi, ha mór veszélyessé vált a lentar­tózkodás. De ki őrizheti meg annak az életét, aki gyanútlanul meghúz egy ártatlannak tetsző boros- üveget, amiben azonban nem rizldng kotyog hanem növényvédő szer? Méreg, amit titokban a nagyüzemi vegyszerfelelős a zárt rak­tárban barátjának fejtett palackba. Aki azt hazavit­te, s letette a polcra. S minden esztendőben elő­fordul ilyen sajnálatos eset. Ez is balesetnek minő­sül, mint ahogy az is, ami­kor a munkagép kardán­tengelye széttépi kezelőjét. A szippantás autó vezető­jét, aki figyelmetlenül, az óvórandszabályokra fittyet hányva nyúl a forgórész felé. Tavaly ilymódon öten vesztették életüket. De — és erről is kell beszélni — ezeknél a baleseteknél nemcsak a figyelmetlenség okozta a bajt. A tragédia bekövetkezését elősegítette, hogy ezeken a gépieken, al­kalmazott védőburkolat nem felel meg igazán funkciójának, azaz alapve­tően hibás konstrukciójú. S még hosszan lehetne folytatni az ezekhez hason­ló szomorú történeteket, az elmúlt évben ugyanis a földeken, a gyümölcsösök­ben, a gépiek mellett, a műhelyekben, százhuszon- hatan haltak meg külön­féle balesetekben. De miért vagyunk százhuszonhattal kevesebben? Elkerülhetet­len ez? A vizsgálatok egyértel­műen azt derítették ki is­mételten, hogy az agrár­balesetek döntő többségé­ért a figyelmetlenség, a fe­lületesség, a túlzott maga- biztosság, az elemi bizton­ságtechnikai ismeretek hiánya, a trehányság a fe­lelős. Bizony, megnyugta­tóbb volna, ha ennek el­lenkezője lenne az igaz, az, ha azt lehetne megállapíta­ni, hogy nem az emberi gondatlanság, hanem az eszközök, a technológia hi­báztatható első helyen. Így könnyebb lenne az életóvó megoldásokra is rátalálni, hiszen legnehezebb az ember viselkedésén, szoká­sain, magatartásán változ­tatni. Teendő tehát akad bő­ven e téren. Akkor is, ha az élelmiszergazdaság üze­mi baleseti statisztikája az elmúlt időszakban vala­melyest javult. Mert két­ségtelen, hogy kedvezőbbé vált a kép, hiszen az ösz- szes balesetek száma is — 1985-ös 28 ezerről 24,5 ezerre — csökkent, mint ahogy mérséklődött ezen belül a súlyos csonkulásos, illetve a halálos kimenete­lű balesetek aránya is. Ez tény, azonban az elégedett­ségre egyáltalán nem ad, adhat okot. Abban nincs a szakem­berek körében vita, hogy az üzemi balesetek hátte­rében többnyire emberi mulasztás áll. De miért sértik meg ennyien a sza­bályt, miért a gyakori fi­gyelmetlenség? Tán azért, mert túlerőltetjük magun­kat második és a harma­dik gazdaságban, a háztáji­ban, a másodállásban, s már fáradtan érünk a munkahelyünkre? Ez is le­het az egyik ok, de ezenkí­vül van még számtalan. Műszeres méréseken ala­puló vizsgálatok megálla­pították azt, hogy a mező-, az élelmiszer-, és a fagaz­daságban csaknem 130 ez?r embert — a dolgozók 8,2 százalékát — ér munkája közben két vagy több ve­szélyes és ártalmas hatás. E termelési tényezők elhá­rítása azzal egyenlő, hogy gépesíteni kellene a nehéz fizikai munkát, illetve az­zal, hogy a jövőben senki ne tevékenykedjen olyan térben, ahol ártalmassá válhat a levegő. E célok elérését az agrár­minisztérium a műszeres vizsgálatok kötelezővé téte­lével, munka védelmis szak­emberek képzésével, az ez- irányú kutatások finanszí­rozásával — évente erre több mint hatmillió forin­tot fordítanak — támogat­ja. A Műszaki Fejlesztési Alapból átutalt forintok olyan munkavédelmi szem- piontból fontos feladatok megoldásához járultak hoz­zá piéldául, mint a gabona, a malomi,piari és keverő­üzemi porrobbanások meg­előzése, a folyékony mű­trágyakészítés veszélyes technológiai folyamatai­nak megszüntetése. . . A biztonságtechnika al­kalmazásának persze már a különböző mezőgazdasá­gi gépiek, berendezések tervezésénél kell kezdőd­nie, s az eszközök állandó, gondos karbantartásával, javításával, felújításával folytatódnia. S mindennek azért, mert a balesetmeg­előzés miatt tett egyetlen lépiés sem lehet drága. H. L. I. Tizenhárom asszony havonta 150 négyzetméter egyedi terve­zésű szőnyeget sző Tiszasason, a békésszentandrási Szőnyeg­szövő és Háziipari Szövetkezet helyi részlegében. A szivár­vány minden színében pompázó, különleges termékek jórészt exportra kerülnek (Fotó: T. Z.) Jákóhalmán Megmarad a kapitányróti erdő Vizsgálta a Társadalomtudományi Intézőt Módosult a rétegződés, csökkent a fiatalok száma (Tudósítónktól) A Nagykunsági Erdőgaz­daság az idén abból a cél­ból termelt ki húsz hektáros területet a jászjákóhalmi Kapitányréten, hogy felújít­sa azt az erdőrészt. Felme­rült azonban annak lehető­sége, hogy mezőgazdasági művelés alá veszik azt a te­rületet. Akkoriban jelent meg Mi lesz veled kapitány­réti erdő? című cikkünk, amely hangot adott sokak jogos aggodalmának. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ál­lásfoglalása értelmében még­is megmarad eredeti nagysá­gában Jászjákóhalmán a kapitányréti erdő. Szeren­csés befejezése az érvek ösz- szecsapásának, hogy a gaz­daság és a lakosság érdekei­nek megfelelően, az ősz fo­lyamán újra telepítik a vi­tatott területet. A környék kedvelt kirán­duló- és pihenőhelyén már az igényeknek megfelelően bővítették a nagy forgalmú Volán-büfét, s remélhető, hogy hamarosan megegyezés születik az erdőgazdaság és útfelügyelet között az igen rossz állapotban lévő parko­lóhely felújítására is. A Hűtőgépgyárban Munkás—paraszt találkozó Az évek során már ha­gyománnyá formálódott munkás- paraszt találkozó hétfőn zajlott le a Hűtőgép­gyárban. A kom presszóit« hűtőszekrény-üzem dolgozói, vezetőd fogadták a Jászberé­nyi Kossuth Tsz húsztagú küldöttségét. A vendégeket Várnai István gyáregységve­zető tájékoztatta a nagy­üzem életéről, eredményei­ről. Ezután a vendéglátók­nál, a legnagyobb üzemben folyó sokféle munkafolya­mat megtekintése követke­zett. A pirogram a sportléte­sítményekben folytatódott, majd fehér asztal mellett, baráti beszélgetéssel zárult. Társadalmi folyamatok az ifjúság körében Az utóbbi években növekedtek a fiatalok léthelyzeté­nek feszültségei: változatlanul nagy gondjuk a lakáshozju- tás, kedvezőtlen munkájuk anyagi elismerése, és növekszik körükben az alacsony iskolázottságúak száma. A többi kö­zött ezekre a gondokra is rávilágít az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézetének most megjelent kötete, amely „Társadalmi folyamatok az ifjúság körében" címmel a ha­zai ifjúságkutatás eredményeit összegzi. Az ifjú nemzedékről — a népesség 44 százalékát, a jelenlegi keresők egyhar- madát kitevő nagy társadal­mi csoportról — készült ösz- szegzés kollektív munka. Tá­maszkodik többek között Andics Jenő, Andorka Ru­dolf, Gazsó Ferenc, Harcsa István, Kéri László, Schif­fer Péter és Tahin Tamás külön tanulmányaira, (e munkák később önállóan is megjelennek) és a Központi Sitatisztikai Hivatal ifjúsági szakmai munkaközösségének társadalomstatisztikai elem­zéseire. A kutatók megállapítot­ták az ifjúság rétegződéséről, hogy abban lényeges és egy­re növekvő szerepet játszik a fiatalok foglalkozása és szüleik társadalmi helyzete. Különösen a szakmunkássá­gon belül vált igen erőssé a differenciálódás. A divatos, azaz a második gazdaságban is jól hasznosítható szak­mák (autószerelő, mechani­kai és elektroműszerész), va­lamint a kereskedelem és szolgáltatás az utóbbi évti­zedben egyre nagyobb után­pótlást kap a fiatalok sorai­ból. Eközben az értelmiségi, szellemi pályákat egyre ke­vesebb férfi választja. De az is megállapítható, hogy a segédmunkások és a szak­képzetlen mezőgazdasági munkások alkotják a ma­gyar társadalom leghátrá­nyosabb helyzetű, aktív ke­reső rétegét. Fokozott mértékben kell a társadalom- és gazdaságpo­litika alakításakor „demog­ráfiai ciklusokban” gondol­kodni — szögezik le a kuta­tók. Az utóbbi öt évben ugyanis a 30 éven aluli fia­talság létszáma 330 ezerrel csökkent, ötven százalékkal nőtt 1970 óta a két gyermek­kel felbontott házasságok száma, de lényegesen csök­kent az elváltak újraházaso- dása. A jelenlegi tendenciá­kat előrevetítve: 2020-ban a 30 éven aluliak száma 1,3 millióval lesz kevesebb a mostaninál. Nagyok a különbségek az eltérő társadalmi réteghez tartozó fiatalok iskoláztatá­sában: a vezető és értelmi­ségi családból kikerülők 81 százaléka, a szakmunkásré­teghez tartozók 45 százaléka és a betanított- és segéd­munkások gyerekei közül 23 százalék rendelkezik befeje­zett középiskolai végzettség­gel. Az összegzés kiemeli, hogy a munkamegosztás sok terü­letén szigorúan életkorhoz kötődő keresetkorlátozás ér­vényesül, és a fiatal értel­miség helyzete is tovább rosszabbodott a bérezés te­kintetében. A társadalom — e tendencia szerint — egyre kevésbé honorálja a maga­sabb tudás és szakképzettség megszerzését. A változatla­nul nagy lakáshiány a csa­ládalapító ifjúságot különö­sen sújtó feszültségeket eredményez. Romlottak a be­jutás esélyei a diplomás ré­tegbe, és nőtt az alacsony iskolázottságú, szakképzet- len segédmunkás-réteg belső újratermelődése. Hosszabb ideje egy-egy korosztálynak mintegy 30 százaléka legfel­jebb az általános iskolát végzi el. A szocializációs folyamat bonyolult jelenségkörének vizsgálata a kezdeti lépé­seknél tart. Az eddigi kuta­tások azt mutatják, hogy az ifjúság értékvilágának befo­lyásolására hivatott intéz­mények, a család, az iskola, az ifjúsági szervezet hatóere­je nagyon meggyengült az elmúlt évtizedben. A Gazsó Ferenc szerkesz­tette kötet segítséget nyújt­hat a problémák világos megfogalmazásával a párt-, állami és társadalmi szervek ifjúsággal foglalkozó mun­katársainak, a KISZ, szak- szervezeti és a népfrontakti­vistáknak, a pedagógusok­nak és a tanácstagoknak egyaránt. A Kecskeméti Konzerv­gyár tiszakürti telepén jelenleg 10 és 15 kilo­grammos fémdobozhoz fedőket készítenek. Együttműködés kereté­ben a Nyíregyházi Kon­zervgyár részére 400 ez­ret szállítanak (Fotó: T. Z.) ■áfcl MŰSOROK SZOLNOKI STÜDIO: 6.30—7.00: Jó reggelt Szolnok! Szerkesztő: Benkő Imre. (A tartalomból: Hírek, időjárás. — Ma történik. — A tegnapról tud- luk. mondjuk. — Noteszlap. — Lapszemle). KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05. Mű­sorismertetés — 8.20: Társalgó. — 9.44: Népdalok. — 9.53: Lottó­sorsolás. — 9.56; Reklám. — 10.05: Kapcsoljuk a miskolci stúdiót. — 10.25: Éneklő ifjúság. — 10.37: Galambok. — 10.52: Ope­rettfelvételek. — 11.34: A Pro­metbeus-reitély. — 11.54: Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Világ­hírlap. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismer­tetés. — 14.10. Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok . . — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Fejezetek a jiddis irodalomból (3.) — 15.20: Népdalok. — 16.05: Megérjük a pénzünket! —- 17.00: Múltidéző. — 17.30: Beszélni ne­héz . . — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt. hol nem volt ... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Mü- sorsmertetés — 18.30: Esti Ma­gazin. — 18.15: A Zsebrádiószín­ház bemutatója: Ne ölj. csak törvényesen Görgey Gábor hang- látéka. — 19.40; Közvetítés a Margitszigeti Thermái Szálló ét­terméből ifj. Kállai Kiss Ernő néni zenekara játszik — 20.10: Etűdök hangszalagra — Alesz Adamovicsot Révész Sándor mu­tatja be. — 20.40: Zenés utazá­sok Európában X/10. (befejező) rész: Nagy-Britannia — 21.30: Sikertörténet? — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Barangolás regi hanglemezek között. — 22.51: Vonzáskör XII. rész. — 23.01: Operaest. — 0.10: Him­nusz — 0.15: Éjfél után.. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Nap­közben. — 12.00: Hírek. — 12.10: A Modem Hungária felvételei­ből. — 12.30: Nóták. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 14.00: Boldog születésnapot! — 14.50: Maximá­lis sebesség nincs ... — 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom — 17.30: Táskarádió. — 18.20: Sport. — 18.30: Taipalávaló. — 19.05: Sport. — 19.15: Csak fiatalok­nak! — 20.10: Operettkedvelők­nek — 21.05: A planétás ember — Goda Gábor regényének rá­dióváltozata XX/3. rész. — 21.26: Népdalkönök pódiuma. — 21.51: Vidámságok fúvószenekarra. — 22.00: Zeneközeiben a hallgató. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés — 8.07: Idősza­ki kiállítások. — 8.12: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 9.35: Tarkó Magda énekel. — 9.57: Berlioz operáiból. — 10.30: Kapás Géza (hegedű) és Dráfi Kálmán (zon­gora) hangversenye — 11.30: Tillai Aurél vezényel — 11.47: A Capelle Savaria kamaregyüt- les hangversenye. — 12.40: Fú­vószene. — 13.03: Műsorismerte­tés. — 13.05: Rádiószínház: Az év első naoia — Bokor Péter dokumentumiátéka — 14.16: Ze­netörténeti értéktár — 15.05: Zenei Tükör — 15.40: Enescu: Oidipusz — Négyfelvonásos ope­ra. — 18.30: A Magyar Rádió szerb horvát nv-elvü müsona — 19.03; Műsorismertetés. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. — 19.35: Nagy siker volt! —'21.03: Ragtime-f elvéte­lekből. — 21.28: Világhírű zongo­raművészek felvételeiből. — 22.00: A folklór szerepe a mai zenében V/2. rész.. — 22.52: Az NDK Rádió és a Magyar Rádió kétnyelvű irodalmi estje. L MŰSOR: 9.15: Tv-toma nyugdíjasoknak. SZÜNIDEI MATINÉ: — 9.20: A varázssíp — Szovjet kis film (ism.) — 9.50: Telelottó. — 10.00: Utazz velünk Magyarországon! — A Vértes vadonétól a Velen­cei-tóig (ism.) — 10.35: ..Én­szeri ntem az élet ...” — Iro­dalmi összeállítás (ism.) — 11.10: Delta — Tudományos Híradó (ism.) — 11.35; Mozgató — Tv- toma mozgáskorlátozottaknak. — 11.45: Képújság — 16.50: Hí­rek. — 16.55: Három nap tv-mű­sora — 17.00: Alaszka — A nagy föld — NSZK ismeretterjesztő film. — 17.45: Képújság. — 17.50: Tízen Túliak Társasága — 18.30: Reklám. — 18.40; Mini-Stúdió ’87. — 18.45: 80 nap alatt a Föld kö­rül Willy Foggal. Spanyol rajz­filmsorozat XXVI/20. rész: Egy kockázatos döntés. — 19.10: Es­ti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30; Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Verdi — Olasz életrajzi filmsorozat IX12. rész: A kemé­nyebb évek. — 21.15: Stúdió ’87 — A Televízió kulturális heti­lapja. — 22.15: Kérdések az Al­kotmányról — 1986. augusztus 20. — 22.50: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képúiság — 18.00: Dél­alföldi Magazin. — A szegedi körzeti stúdió műsora — 19.00: Kalandozás a növényvilágban — Francia ismeretterjesztő rövid- filmcorozat XIII/8 rész: Együtt­működés a rovarokkal — 19.25: Tv-toma — 19.30: Egv év » fó­kák és a Pingvinek között. Tél az állomáson — NDK ismeret­terjesztő rövidfilm. — 20.00: Ja­nus ’87 — Művészettörténeti műsor. — 20.40: Kupák és nofo­nok — Riportfilm az NSZK-ban megrendezett jubileumi nemzet­közi ökölvívó-tornáról — 20.55: Híradó 2. — 21.15: Üsző Európa Bajnokság — Közvetítés Stras- bourgból. — 22.00: Fekete mun­ka — Angol tv-filmsorozat V/4. rész: Yosser története. — 23.10: Képúiság. ÚJVIDÉK: 15.05: Műsorismertetés — ma­gyarul. — 15.10: Tv-napló — ma­gyarul. — 15.25: Gyermekmű­sor. — 15.40: Nyári délután. — 17.10: Tv-napló. — 17.30: Üsző és vízilabda EB közvetítése magyar nyelvű kommentárral. — 19.00: Ma: tájékoztató műson. — 19.15: Rajzfilm. — 19.25: Reklám. — 19.30: Tv-napló — magyarul. — 19.55: Reklám — 20.00: Lottósor­solás. — 21.00: Reklám. — 21.05: Jelzések. — 22.05: Tv-napló. — 22.25: Műsorzárás MOSZKVA: 14.00: Hírek. — 14.15: A vihar — film. — 15.35: Hírek — 15.40: Hangverseny — 16.05: Megbéké­lés Afganisztánban. — 16.45: Vi­lághíradó. — 17.00: Hazám — fotóoálvázat. — 17.05- A NOSZF 70. évfordulója elé. — 19.00: Hír­adó. — 19.40: Az átalakítás. — 19.50: Kamerával a világ körül. — 21.05: Világhíradó — 21.20: Hangverseny. — 21.50: Olga her­cegnő legendája — film II. rész. — 23.00: Hírek. — 23.05: Sport­összefoglaló. — 23.35: Filmelő­zetes. BUKAREST: 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Iro­dalmi műsor. — 21.10: Fórum. — 21.30: Népzene. — 21.45: Tv-hír­adó. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ: 18.30: Dicsőség tanúi — doku­mentumműsor-sorozat 2. rész. — 18.55: A rendőrség naplójából. — 19.00: Tévétoma — 19.10: Es­ti mese (ism.) — 19.20: Időjárás- jelentés. — 19.30: Tv-hlradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubia. — 21.30: Időszerű események — 21.56: Időjárási elentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt — 22.15: A szerelem tövisei — olasz film­sorozat 4. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents