Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-18 / 194. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 18. Győzelem a „világ vígén” Űj-Zélandon lezajlottak a választások, és eredményü­ket meglepően nagy terjede­lemben elemzi a világsajtó. Hogy miért meglepő ez? Azért, mert az egykori brit gyarmat, az 1931-ben függet­lenné vált szigetország a ma­ga most is alig három és fél­millió lakosával több érthető okból egyszerűen nem volt tényező a világpolitikai po­rondon. Az egyik ilyen ok geopoli­tikai természetű: ez az or­szág valóban „a világ végén” van, még „szomszédjához”, a kenguruk földjéhez, Ausztrá­liához is nagyjából Buda­pest—Moszkva távolságra te­rül el a végtelen Csendes­óceánban. Ráadásul sem a bel-, sem a külpolitika nem tartogathatott sok szenzációt. A belpolitika azért nem. mert az ország a hagyomá­nyos kétpárti sínen haladt, méghozzá — mivel mindig is magas életszínvonal jelle­mezte — különösebb viharok nélkül. Ami a külpolitikát illeti, Wellington,-az új-zélandi fő­város eleinte érthetően álta­lában Londonhoz, a minapi „anyaország” székhelyéhez igazodott, később pedig, megintcsak érthető módon Washingtonhoz, elsősorban a térség szovjetellenes csopor­tosulásán, az ANZUS-on ke­resztül. Az általános politikai jel- legtelenség korszaka 1984- ben hirtelen látványosan vé­get ért. az akkor mindössze negyvenkét esztendős mun­káspárti politikus. David Lange megválasztásával. Az új kormányfő első nyilatko­zata akkor arról szólt, hogy országa a jövőben nem en­gedi be vizeire az atomfegy­vereket hordozó vagy atom- meghajtású amerikai hadi­hajókat, és ellenzi a térség­ben történő hagyományos francia atomrobbantásokat. Ezzel David (a publicisták ki is használják ezt a bibliai keresztnevet) egyszerre két góliátot haragított magára, az Egyesült Államokat és Franciaországot. Mindketten ellenlépésekkel fenyegetőz­tek, és Washington odáig ment, hogy Űj-Zélandnt „nem tekintette többé szö­vetséges országnak”. Ilyen körülmények között került sor a mostani válasz­tásokra. Bizonyos belpoliti­kai dilemmákon túl ezúttal elsősorban annak kellett el­dőlnie, helyesli-e az ország közvéleményének többsége David küzdelmét a góliátok ellen. Ezért került a „világ­végi voksolás” a nemzetközi sajtó vezető helyére. A válasz markáns és egy­értelmű volt: az 1,6 millió szavazó akarata a kilencven- hét mandátumból ötvenhatot juttatott Lange munkáspárt­jának és ezzel harsányan igent mondott a harcos anti- nukleáris politikára is. Harmat Endre I Laví-repUlőgépekrOI Izrael elhalasztotta a döntést Az izraeli koalíciós kor­mány vasárnap 7 órás mara­toni ülésén úgy határozott, hogy elhalasztja a döntést a Lavi-repülőgépek sorsáról. A 24 tagú kormányban leg­alább 2—3 fős többségben voltak azok, akik a túlságo­san költségesnek bizonyuló vadászrepülő-program leál­lítását kívánták, de Jichak Samir kormányfő és Simon Peresz külügyminiszter rábe­szélésére — mindketten a Lavi támogatói — elhalasz­tották a szavazást. Várható­an két hét múlva tűzik is­mét napirendre a kérdést, s addig megpróbálnak pótlóla­gos forrásokat felkutatni a gyártás finanszírozására. Kínai—szovjet határtárgyalások Pravda-cikk Geraszimov sajtótájékoztatója I barátság és jószomszédság sávja Pekingben befejeződött a kínai—szovjet határtárgyalá­sok újabb fordulója. A meg­beszéléseket kilenc év szü­net után februárban újítot­ták fel. Akkor megállapod­tak abban, hogy a határvo­nalat teljes hosszában meg­vizsgálják. a munkát a ha­tár keleti szakaszával kez­dik. A Pekingben tartózkodó szovjet tárgyaló küldöttség vezetőjét. Igor Rogacsov kül­ügyminiszter-helyettest hét­főn fogadta Vu Hszüe-csien külügyminiszter, a KKP KB Politikai Bizottságának tag­ja. Szovjet részről magyará­zatokat fűztek azokhoz az új békekezdeményezésekhez, amelyeket Mihail Gorbacsov fejtett ki a Merdeka című indonéz lapnak adott inter­jújában. Vu Hszüe-csien ki­jelentette: Kínában pozitívan (Folytatás az 1. oldalról) bírálta az Egyesült Államok öbölbeli politikáját. Hang­súlyozta: Washington a jelek szerint most elégtételt akar venni azért, hogy a fegyver­szállítások felújításával an­nakidején nem sikerült hely­reállítania kapcsolatait az iráni vezetőkkel. Az Öbölben talált aknák — folytatta a szovjet lap — ürügyként szolgálnak Washington szá­mára ahhoz, hogy fokozza nyomását nyugati szövetsé­geseire az öbölbeli együttes katonai fellépés érdekében. A kialakult feszült helyzet­ben — írta a Pravda — elég egyetlen akna, egyetlen ra­kétalövedék, hogy az öböl értékelik az SZKP KB főtit­kárának azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió késa fel­számolni az ország ázsiai ré­szében levő összes közepes hatótávolságú rakétát. A kí­nai diplomácia vezetője han­goztatta azt a kívánságát, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok mihama­rabb érjen el megállapodást ebben a kérdésben, majd kezd­jen hozzá a nukleáris fegy­verzet más fajtáinak felszá­molását célzó megállapodá­sok kidolgozásához. A hétfői pekingi beszélge­tés részvevői kifejezték azt a meggyőződésüket. hogy a határkérdések rendezése a Szovjetunió és Kína között, , a szovjet—kínai határ átvál­toztatása a barátság és a jó­szomszédság sávjává nagy jelentőségű lenne nemcsak a két ország számára. de Ázsiában és az egész vilá­gon is erősítené a békét. térségén messze túlterjedő viszály robbanjon ki. A kuvaiti Mina al-Ahma- dinál egyébként már kész a visszaútra a második kuva­iti hajókonvoj, amely ame­rikai zászló alatt hajózik és amerikai hadihajók kísér­nek, az öböl bejáratánál pe­dig gyülekezik az újabb, szintén kuvaiti tartályhajók­ból álló csoport. Irán már többször bejelentette, hogy az iraki légitámadások, az olajlétesítmények elleni ak­ciók megtorlásaként csapást mér Bagdad legközelebbi tá­mogatójára, Kuvaitra. Irak legutóbb vasárnap intézett légitámadást az iráni kőolaj­mezők ellen, ezúttal Ahvaz környékén. Afganisztánban megosztottak az erők A nemzeti megbékélés po­litikája tovább polarizálta az ellenzéki erőket Afganisz­tánban. Egyes, gyors ered­ményt váró és engedmé­nyekre nem hajlamos vezető elemek körében ugyanakkor tanácstalanság, borúlátás ér­ződik — állapítja meg hétfői számában a Pravda. A szovjet lap emlékeztet arra, hogy az ellenforrada­lom agresszív erőinek sike­rült tovább bonyolítani ok a helyzetet az ország egyes körzeteiben. Az afgán fegy­veres erők és a korlátozott létszámú szovjet csapatkon­tingens a megbékélés meg­hirdetett feltételeinek meg­felelően viszonozzák a tüzet, határozott intézkedésekkel akadályozzák meg, hogy a határokon túlról fegyverek­kel lássák el a bandákat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzeti megbékélés politikája ku­darcot vallott volna, hanem azt jelzi, hogy annak meg­valósítása sokkal nehezebb, mint azt korábban feltéte- llezték — hangsúlyozta a Pravda. Dől-Afrikában folytatódik a sztrájk Második hetébe lépett hét­főn Dél-Afrika történetének legnagyobb sztrájkja. Az Országos Bányász­szövetség (NUM) főtitkára, Cyril Ramaphosa vasárnap bejelentette, hogy szakszer­vezete hajlandó akár már hétfőn tárgyalni az ágazat legnagyobb munkáltatóival a sztrájkoló bányászok 30 százalékos bérköveteléséről. Ugyanakkor visszautasította a 330 ezer sztrájkoló négy­ötödét foglalkoztató Anglo- American Corporation (AAC) ultimátumát, amely a bányászok erőszakos bezá­rását helyezi kilátásba, amennyiben a bányászok nem veszik fel hétfőn a munkát. A NUM főtitkára nyilatko­zatában kifejtette, hogy a bányászok folytatják a sztrájkukat, s az elbocsátás­sal! egyet jelentő esetleges bányabezárásokra pedig egységes fellépéssel fognak válaszolni. Független dél-afrikai meg­figyelők vasárnap 45 millió dollárra becsülték a három legnagyobb bányatulajdo­nos cégnek a sztrájk által okozott egy heti nyereség­kiesését. Hároméves távoliét után ismét elfoglalta helyét a Néván az októberi forradalom legendás hajója, az Auróra. A hadihajót a leningrádi Zsdanov hajógyárban újították fel Teherán kész fogadni az ENSZ főtitkárát Norvégok a dán A norvég fiatalok bevándorlási kérel­mekkel ostromolják az oslói dán nagykö­vetséget. Ügy tűnik elunták a várakozást, hogy a fjordok országában mikor veszik újra fontolóra a közöspiaci csatlakozás kérdését. A jelentkezők nem tagadják, hogy a tizenkét nyugat-európai ország munka­erőpiacára szeretnének beférkőzni, és nem életcéljuk, hogy Dániában telepedjenek le. Dánia az egyetlen skandináv ország, amely tagja a gazdasági közösségnek, és a norvégok mindig ugródeszkának, össze­kötőkapocsnak tekintették a vén kontinens felé. Dán útlevéllel a közösség bármely tagállamában külön munkavállalási enge­dély nélkül lehet elhelyezkedni. A dán útlevél megszerzésének azonban feltétele, hogy a norvégnak előzőleg két évig már ott kell élni. Ez még mindig könnyebb, mint nyugatnémet, francia, olasz, vagy spanyol állampolgárságot szerezni. A jelek szerint Norvégiában sokan fáj­lalják, hogy annak idején, 1972-ben, cse­kély többséggel népszavazáson elutasítot­ták a csatlakozást. Az ügyet azóta — egé­szen a legutóbbi időkig — a politikai tabuk birodalmába sorolták. Az akkori vélemé­nyek lassan megváltoztak, s ezt az elhe­lyezkedési remények mellett táplálja az az aggodalom is, hogy a norvég termékek jelentős része vallja kárát, ha 1992-ig a közöspiaci tagországok teljesen felszámol­ják eg.vmásközti forgalmukban még meg­maradt kereskedelmi sorompókat és egysé­ges piacot alakítanak ki. Norvégia kivite­lének kétharmada a 320 milliós EGK-pia- con talál vevőre. Közvéleménykutatási adatok szerint a harmincéven aluliak között az ötven szá­zalékot valamivel meghaladó többségbe kerültek a csatlakozás hívei, bár a meg­kérdezettek 30 százaléka továbbra sem helyesli a belépést, amelyet csak 28 szá­zalék támogat fenntartások nélkül. A ki­sebbségi kormány töprengésre buzdította a lakosságot, hogy ki-ki újra vizsgálja meg miként szavazna, ha egy esetleges népszavazáson ismét neki szegeznék a kérdését. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy addig nem tesz komoly lépéseket a tárgyalásokra, amíg biztosra nem vehető a közvélemény egyértelmű támogatása. A pártok képviselői szeretnék, ha a két év múlva esedékes általános választások előtt a vita már nem borzolná a kedélyeket és megőrizhetnék a viszonylagos belpolitikai egyensúlyt. Ahogy erősödik a közöspiac, úgy nö a norvégok aggálya, hogy kívülállásuk mi­att kevésbé hallathatják hangjukat az európai politikában. A fejlemények — meglehet— nem hagynak sok időt, ám a belépés hívei ezúttal óva intenek a kapko­dástól, nehogy a döntő pillanatban ismét kudarcot valljanak. (MTI) Alaptalanok az atomrobbantás körüli nyugati híresztelések Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő hét­fői rendkívüli sajtótájékozta­tóján megalapozatlannak mi­nősítette azokat a nyugati hí­reszteléseket, amelyek össze­függésbe hozzák a Szovjet­unió augusztus 2-i, Novaja Zemlján végrehajtott kísér­leti atomrobbantását azzal, hogy a skandináv országok­ban az utóbbi napokban je­lentéktelen mértékben növe­kedett a radioaktivitás. Ge­raszimov egyúttal visszauta­sította Charles Redman ame­rikai külügyi szóvivőnek azt az állítását, hogy a Szovjet­unió ezzel megsértette az 1963-as moszkvai atomcsend- egyezményt. A szovjet szóvivő emlékez­tetett arra, hogy ez nem az első eset, amikor a légkör radioaktivitásának változá­sát így vagy úgy összefüg­gésbe hozzák a Szovjetunió­val. Eszerint a radioaktív szelek csak keletről fújhat­nak — jegyezte meg malició­zusan a szóvivő. Hozzáfűzte, hogy eközben augusztus 13- án az Egyesült Államok haj­tott végre Nevadában kísér­leti atomrobbantást, Nagy- Britanniában pedig augusz­tus 10-én és 12-én történtek balesetek atomerőművekben. Gennagyij Geraszimov utalt a TASZSZ hírügynök­ség szombati nyilatkozatá­nak arra a kitételére, amely megállapítja; a novaja zeml- jai föld alatti atomrobban­tást a szükséges összes biz­tonsági intézkedés foganato­sításával hajtották végre. A robbantást követően semmi­féle, a lakosságot fenyegető radioaktivitás nem keletke­zett, amit a szovjet nemzeti műszaki ellenőrző eszközök >s megerősítettek — tette hozzá. — A kéréseknek eleget té­ve a szovjet illetékes szervek azonban kiegészítő, sokolda­lú ellenőrzést végeztek. Ez azt mutatta ki, hogy a rob­banás után jelentéktelen mennyiségű gázhalmazálla­pot ú termék került a légkör­be, ez azonban nem vezetett sugárszennyezett csapadék kialakulásához. Ezért telje­sen kizárt annak lehetősége, hogy a Novaja Zemlja-i föld alatti atomrobbantás okozta radioaktív csapadék létrejöt­tét — jelentette ki a szovjet külügyminisztérium szóvivő­je. A tájékoztatón részt vevő két szakértő, Juri j Iszrael és Borisz Majorszkii arról szá­molt be a sajtó képviselő'- nek, hogy a Szovjetunióban állandóan, földi és légi esz­közökkel ellenőrzik a sugár- tartalom alakulását. Au­gusztus 2., vagyis a szóhan- forgó robbantás után az el­lenőrző szolgálat repülőgépe hat napon át figyelte a skan­dináv határok mentén a ra­dioaktív sugárzást, de szeny- nyeződést nem észlelt. A szovjet szakértők kifej­tették : semmiféle közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy ez a sugárszennyeződés az augusztus 2-i robbantás kö­vetkeztében keletkezett vol­na. Felszállás közben lezuhant a DC—9-es Légikatasztrófa Detroitban Súlyos szerencsétlenség történt vasárnap este — kö­zép-európai idő szerint hét­főn hajnalban — a detroiti repülőtéren. Felszállás köz­ben lezuhant a Northwest lé­gitársaság Phoenixbe induló DC—9 típusú repülőgépe. A katasztrófát a gépen tartóz­kodók közül senki sem élte túl. Hétfőn reggel a hatósá­gok 153 halottról tettek em­lítést, egyelőre azonban nem bizonyos, hogy nem voltak-e áldozatok a földön is. A gép a repülőtér közvetlen köze­lében zuhant le, egy főútvo­nal mentén. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismeretes, bár a vizsgálat során megtalál­ták a gép úgynevezett fekete dobozát, adatrögzítő és hang­rögzítő berendezéseit. Egyes szemtanúk szerint a gépen már a felszállás pillanatai­ban tűz ütött ki, így a vizs­gálatba az FBI is bekapcso­lódott. mert nem lehet kizár­ni, hogy bomba robbant a fedélzeten. A detroiti repülő­tér irányító tornyának sze­mélyzete arról számolt be, hogy a DC—9 típusú gép mindjárt a felszállásnál meg­billent és nem tudta végre­hajtani a szükséges manőve­reket. mielőtt egy autóköl­csönző vállalat épületének ütközött, majd az országútra és egy parkolóra zuhant. • MOSZKVA A környezetvédelmi szak­emberek képzésének kérdé­seivel foglalkozó nemzetközi kongresszus hétfőn Moszkvá­ban megkezdte munkáját. Az ENSZ Nevelésügyi. Tudo­mányos és Kulturális Szer­vezete (UNESCO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett ötnapos találko­zón több mint 80 ország, va­lamint számos nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. Az UNESCO küldött­ségét Amadou Mohtar M'Bow, a szervezet főtitkára vezeti. LISSZABON Letette a hivatali esküt hétfőn az új portugál kor­mány. amelyet a július 19-i választásokon aratott győze­lem után alakított meg a szo­ciáldemokrata Anibal Cava- co Silva. A 15 tagú kabinet legtöbb minisztere a 48 éves Gavaco Silva előző kormá­nyának munkájában is részt vett. NYUGAT-BERLIN A nyugat-berlini brit ka­tonai kórházban hétfőn meg­halt Rudolf Hess német há­borús főbűnös. A spandaui börtön utolsó lakójaként töltötte le büntetését — a nürnbergi perben hozott ítélet értelmében, életfogytig. Hétfőn szállították kórházba, de a halál okát mindeddig nem közölték. BRÜSSZEL Múlt hét végén ismét eredményes munkát jelent­hetett a brüsszeli repülőtér rendőrsége. Rekordfogást értek el. Az ügyeletes bri­gád egy Paraguayból érke­ző repülőgépen 115 kg ko­kaint foglalt le és a két külföldi „tulajdonost” letar­tóztatásba helyezte. Az el­kobzott kokain a legnagyobb mennyiség, amit Európában egy alkalommal valaha is le­foglaltak. MEXIKÓVÁROS Tegnap Mexikóvárosba ér­kezett Jósé Sarney brazil ál­lamfő. Sarney a kétoldalú gazdasági együttműködésről, illetve a két ország adósság- problémáival kapcsolatos közös álláspont kialakításá­ról tárgyalt Miguel de la Madrid mexikói elnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents