Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

1987. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Különleges vasúti kiállítás nyílt Budapesten a Kisföldalatti Kacsóh Pongrác úti végállomása mellett húzódó vasúti vágányon. Ausztriából hazánkba érkezett a „Vonatok Vonata” elnevezésű szerelvény, amelynek minden kocsijában más-más kiállítást rendeztek be abból az alkalomból, hogy 150 esztendeje helyezték üzem­be az Osztrák—Magyar Monarchia területén az «első gőzüzemű vasutat. Emellett a kiállítást megtekintők láthatják a 100 éves magyar nosztalgiaszerelvényt is. Ké­pünkön a „Vonatok Vonata”. (MTI-fotó—KS) A siker titka a család Az egészséggel mindenki nyeri Találkozó augusztus 29-én a Népstadionban Narkománia, szex, AIDS — ezek voltak a fő témakö­rei a Művészeti és pszichológiai napok címmel július 31. és augusztus 2. között Szegeden! megtartott rendezvényso­rozatnak. A nagyszabású vállalkozás támogatói között volt az Országos Egészségnevelési Intézet is. Valamennyi program alapgondolata: természetesen, egészségesen. Ennek folytatásaként is felfoghatjuk a következő, az au­gusztus 29-re meghirdetett országos találkozót. Az intézet Budapestre, a Népstadionba invitálja a vállalkozó szel­lemű, játszani, sportolni szerető családokat, hogy a vidám együttléten kívül számos ötletet, tanácsot, adjanak,a szak­emberek az egészség-kultúra az egészséges életvitel ki­alakításához. Merthogy: az „egészséggel mindenki nyer” — mondja az ONI. A szervezés lázában kerestük meg dr. Bottá Adám főigazgató főorvost. — Arra kérem, először mutassa be az intézetet. — Nem sokkal a felsza­badulás után az Egész­ségügyi Minisztérium egyik osztályaként kezdett dolgoz­ni az Országos Egészségne­velési Intézet jogelődje. Legfőbb feladata az egész országra kiterjedő egészség- ügyi felvilágosítás volt. Tíz esztendővel ezelőtt megvál­tozott az akkori központ ne­ve, több lett a munka és a lehetőség; létrejött az orszá­gos hálózat. Feladatunk lett az egészségnevelés elméleti, módszertant kutatása, az ok­tatás-, képzés-, továbbkép­zés megszervezése, valamint a helyes életmód reklámo­zása. — Milyen eredménnyel? — Alig történtek haté­konysági mérések. Sok a tennivalónk, hiszen az em­berek egészség-kulturáltsá­gát kellene javítani. A jú­niusi minisztertanácsi elő­terjesztés hosszú távú fel­adatként jelölte meg az egészségmegőrzés társadal­mi programját. — Megítélése szerint mi a lényege a programnak? — Tagja voltam a prog­rambizottságnak, amely ki­dolgozta, összeállította a tervezet alapanyagát. Fele­lősségem tudatában mon­dom: nemzeti ez a program. Hiszen az egészség megőrzés minden réteget érint. És csak együttgondolkodással, együttmunkálkodással lehet megvalósítani. Szükség lesz a profi egészségnevelők és a más területen munkálko­dók koordinálására. Mást ne mondjak: a Vöröskereszt, a TIT, és a HNF is végez egészségnevelő propagandát, gyakorta párhuzamosság kö­vetkezik be. Jó lenne egyez­tetni szintetizálni, a külön­böző helyről számos kutatá­si eredményeket és infor­mációkat. Életvitel tekinte­tében mi, hivatásos egészség­nevelők voltunk rá hivatot­tak. Az Országos Egészség- nevelési Intézet szívesen venné, ha megbíznák egyes területek koordinálással. Az egészségmegőrző program társadalmi és szakmai vitá­jának lezárása után bizo­nyára elemzik majd a vi­tát, s ennek nyomán szüle­tik meg az új előreterjesz- tés. Az a véleményem, to­vábblépésünk egyik feltéte­le a program megvalósítása. Mélyreható változásoknak kell bekövetkezni. — Az egészséges élet­módhoz, az egészség megőr­zéséhez pénz is kell. Nem túl optimista ennek a prog­ramnak a felvetése? — Jobb volna gazdasági progresszió idején indítani, de erre mi nem számítha­tunk. Fel kell tehát tárni a tartalékokat. 1984-ben az Egészségügyi l-Világszervezet, a WHO Európai Regionális Bizottsága egészséget min­denkinek 2000-re stratégi- ját hazánk is elfogadta. Ma­gyarország is vállalta, hogy az idült, nem fertőző beteg­ségek és a halálozás ará­nyát csökkenti. — Mi várható az egész­ségmegőrző programtól? — Életmód-, életvitel-vál­tozás, s ennek következté­ben a halálozási arány ja­vulása. — Mit tud tenni a terve­zet szellemének megvalósu­lásáért maga az intézet? — Fokozzuk reklámpro­pagandával. Folytatni kí­vánjuk eddigi tevékenysé­günket, s ahol lehet, ott ez- évi rendezvényeink közé tartozik az augusztus 29-i családi fesztivál. A vidéki érdeklődőknek díjtalan kempinghelyet biztosítunk, a Népstadion X. kerületi Fehér úti sporttelepén. A találkozóról a rádió és a te­levízió is készít felvételt. Indítunk egy országos ve­télkedőt. A siker titka a csa­lád címmel. Meggyőződé­sünk, hogy a család teheti a legtöbbet a nevelésben az egészség megőrzéséért, az érzelmek kialakításában és még sok minden másban. Stzeptember 7-ig várjuk a vetélkedéshez kedvet érző családok jelentkezését. A na­gyobb programok lebonyolí­tásával a HÍRNÖK Szolgál­tató Kisszövetkezetet bíztuk meg, mert az intézet mind­össze 34 embert foglalkoz­tat. Ebbe a fűtő éppenúgy beletartozik, mint a főigaz­gató. Ez év novemberében füstmentes bált tartunk az Atrium Hyatt-ban. A WHO november 17-et füstmentes nappá nyilvánította, s ennek ürügyén tartjuk 14-én a bált. Ide elsősorban az egészséges életmódért, a tisztább leve­gőért fáradozó egyesületek, csoportok, klubok, táborok és közönségek képviselőit várjuk. Aligha kell monda­ni: tilos lesz a dohányzás. A jövő évtől kezdődően egyébként az Országos Egészségnevelési Intézet munkatársainak is .megtilt­juk az intézetben a dohány­zást. Az, aki nem képes le­szokni a cigarettáról, kény­telen lesz megválni tőlünk. — Ez — úgy tűnik — csor­bítja majd személyiségjogai­kat ... — Példát kell mutatnunk. Hogy néz az ki, hogy az egészséget károsító dohány­zás ellen harcoló egészség- nevelési intézetben dohá­nyoznak a munkatársak? — Szerepel-e terveik kö­zött más kezdeményezés is? — Törekszünk a jövőben arra, hogy olyan vállalkozá­sokba kezdjünk, amelyek nyereségesek. Gondolok itt megelőzést, rehabilitációt szolgáló könyvek kiadására, videofilmek forgalmazására. Utóbbira megkaptuk az en­gedélyt. Természetesen nem arról van szó, hogy vala­mennyi akciónk, programunk nyereséges lesz. Mindeneset­re törekszünk arra, hogy rendszerszemlélettel köze­lítsük meg a káros hatások megelőzését, az egészség- megőrző program megvaló­sítását és az egészségneve­léshez elengedhetetlenül szükséges képzést, tovább­képzést. H. T. „S rendezni végre közös dolgainkat" Volt egy klub Tiszasason A levélbeli meghívás jú­lius tizenhetedikén este hét órára szólt. Ekkor kezdődött el a KISZ-gyűlés. Kicsit ké­sőn, de ez érthető, mert akik összehívták, zömében dolgo­zó fiatalok. Az invitálás megkésett. Egy hét múlva láttuk először a tiszasasi tanácsház régi pincéjében kialakított most vizes falú, dohszagú klubot. Lantos József, a kunszent­mártoni városi KlSZ-bizott- ság titkára: Talán nem tar­tozik ide. mégiscsak elmon­dom: az első igazán élményem volt ez, KISZ-titkár lettem, miért? Mert azt hogy ezekkel a fiúkkal az eget is el lehet húzatni. Braksza József, a tiszasa­si KI SZ-alapszer vezet volt titkára, a klub volt vezetője: Nyolcvanöt decemberében lettem titkár. Elhatároztuk, hogy megcsináljuk az ifjú­sági klubot. Ehhez a tanács­ház pincéjét ingyen kaptuk meg, ami akkor már igen­csak tönkrement romhelyi­ség volt. Tízezer forintot szedtünk össze vasgyűjtés­ből az induláshoz. Levertük a vakolatot, tapétáztunk, pozdorjából burkolatot, a dohosodás ellen álmennyeze­tet csináltunk és még egy bárpultot. nagy miután Hogy láttam, Kocsma helyett Németh Sándorné (Közsé­gi Tanács Tiszasas): Anyagi támogatást kaptak a tanács­tól. Nemcsak a helyiséget, ami korábban MHSZ-klub volt, de például a villany- szereléshez szükséges anya­gokat is megvettük. Lantos József: ’85 telén a sasi kocsmában beszéltem rá a fiúkat, hogy alakítsa­nak meg egy alapszerveze­tet. Ezzel együtt találtuk ki a klubot. Csépán akkor már két alapszervezet volt. Sason semmi. A Tiszazug települé­sei: Csépa, Sas. Tiszaug, Ti- szakürt Inoka, Nagyrév sok szempontból hátrányos hely­zetben vannak. Egyéb lehe­tőségek híján a fiatalok szá­mára marad az egyetlen idő­töltési hely: a kocsma. Vala­hogy ki kell hozni őket on­nan! Karácsony másnapján jöttek hozzám azzal. hogy rendben van. Szilveszter után kerestek meg másod­szor, hogy a klub készen van. Braksza József: Nemcsak a fiataloknak volt jó. Az is­kolával együtt csináltunk egy műsort, aminek a be­vételét az SOS Gyermekfalu javára ajánlottuk föl. Volt közös tábortűz, ünnepi mű­sorok, koszorúzás és disco. Lantos József: Az a né­hány fős társaság hét-nyolc­ezer forintot utalt át a szo­lidaritási alapra. Még ab­ban az évben megkapták a KISZ KB dicsérő oklevelét, ezzel együtt kétezer forintot. Ez aztán még egyszer meg­ismétlődött. Braksza József: A fiatalok a környéken sehova nem tudnak menni. '86 decembe­rében a mozit bezárták, a művelődési házban egy bi­liárdasztalon kívül nincs semmi. Van ugyan klub- könyvtár, de olvasni mégse lehet mindig. Ide nemcsak a sasiak jártak, hatvan-het- ven fiatal jött el például egy-egy diszkóra. A bevétel fönnmaradó részéből tud­tunk egyáltalán valami pénzt összeszedni a további­akhoz. Németh Sándorné: Akkor kezdődtek a problémák, amikor Csépán bezárt a Pe­gazus. Részlet az említett levél­ből. Feladója Kovács Attila, Tiszasas, az alapszervezet új titkára. „Pár éve alakult egy KISZ-szervezet Tiszasason, amely egy klubot tart fenn. Ez a klub sok összeütközés­re ad okot. Pedig ez az egyetlen hely ahol kulturál­tan lehet szórakozni. Az elő­ző KISZ-titkárt mindig csak szidták, sőt meg is fenyeget­ték. Ezért lemondott. Pedig ő tartotta egyben a tagságot. Ellentmondásos vólemónyek Kovács István körzeti megbízott csoportvezető, Csépa: A Tiszazugban min­den műsoros estre szóló en­gedélyt én írok alá. Hogy a sasi körzeti megbízottal kapcsolatban milyen problé­mák voltak, arról nem nyi­latkozom. Körülbelül ezelőtt egy évvel történt, hogy Braksza nem tudott pénzek­kel elszámolni. Az én fiam is ott volt azon a diszkón, amikor az engedélyezett harminc forint helyett szá­zat szedtek belépőnek. Nem tudom, hogy mi lett a kö­vetkezménye. Lantos József: Olyan vá­dak érték Braksza Józsefet, hogy a saját zsebére dolgo­zik. Lehetetlennek - tartom, hisz a felesége is régi aktíva, korábban titkár volt Ugon. Pénztárellenőrzést csinál­tunk, de nem találtunk semmit. Braksza József: Sokszor volt úgy, hogy a rendezvé­nyekhez szükséges engedé­lyekre elment egy egész na­pom. Kocsival, a saját pén­zemen járkáltam. Kellet a disco, mert enélkül nem volt bevétel, ennyi az egész. Németh Sándorné: A kör­nyékbeliek panaszkodtak, hogy nagyon zajosak. Dol­gozó emberek laknak ott, szombaton kell nekik a pi­henés. Hetente volt diszkó,, nem is annyira a zene za­vart, mint éjfél után a mo­tor meg autóberregtetés. Olyanról is tudok, hogy heccből tüzet raktak, a ta­nács udvarán lévő vasalkat­részeket. éjszaka kövekkel dobálták. Csató Sanyi bácsi, aki a szomszédban lakik most szombaton is itt volt, fölzörgetett éjjel, azt mond­ta: egyszer már szóltam: meglátod, egyszer majd fel­ébresztelek miattuk. Nincs egy eléggé határozott ember közöttük, aki meg tudná szüntetni ezeket a problé­mákat. Braksza József: Szegedről hozattunk hungarocellt az' ablakra, leszigeteltük, hogy ne legyen nagy a zaj. Két hétig jó volt Aztán újra szóltak, akkor kicseréltük az ablakot, tokostul, dupla fa­lúra. Most az sem jó már. Befalazni mégse lehet, mert akkor nem lesz odabenn le­vegő. Két hétig árultunk sört, aztán, hogy ne legyen részegeskedés, megszüntet­tük. Bennünk megvan a jó­szándék. De hogy valaki odakinn ne randalírozzon, azt hogyan tudtam volna el­érni? Álljak ki verekedni? Ez mégse az én dolgom. So­kan lejöttek ide, akik nem is KISZ-tagok. Volt köztük jócskán olyan, aki részeg volt. Lantos József: A tagdíj­ból nem élnek meg, nekik is keményen j gazdálkodni kell. Előálltak azzal az öt­lettel, hogy saját erőből csi­nálnak egy nyári kerthelyi­séget a tanács udvarán, mert ott áldatlan állapotok vannak. Vállalták volna azt is, hogy kifestenék az álta­lános iskolát. Németh Sándorné: A KISZ-szervezet kap támoga­tást a tanácstól, Csépáról, az ifjúsági alapból. Az ifjúsági célokra fordít­ható összeg (a csépai közös községi tanács hivatalos ok­irata szerint) összesen ti­zenötezer forint. Ebből ezer-ezer forintot kap a há­rom falu (Csépa, Tiszaug, Tiszasas) KlSZ-alapszerve- zete, két-kétezret a klubok, ugyanennyit az úttörőcsapa­tok. Hová lett a támogatás? Braksza József: minden évben ezer forint támogatás járna, ezt eddig egyetlen egyszer se kaptuk meg. (A klubra vonatkozó kétezer forintról nem tud. B. J.) Slz éretnénk megtartani a klubot, de én már lemond­tam arról is. Fölöttünk, a körzeti megbízott szobájá­ban csőtörés volt, egész éj­jel folyt a víz az éjjeli őr nem vette észre. Másnap nyakig ért; idelenn a beren­dezés tönkrement. Vödör­rel hordtuk ki a vizet, de hiába, a pozdorja teljesen beszívta magába. Vizes, nyirkos, dohos itt minden. Lemondtam, mert már nincs erőm csinálni. Azt is meg­mondta az itteni körzeti megbízott: mehetünk az atyaúristenhez is, a klubot akkor is be fogják záratni. Lantos József: Ezeknek a településeknek folyamatosan csökken a lakossága. Az em­berek ott élnek szívesen, ahol jól, érzik magukat. Szá­mítani rájuk, az egyjk leg­jobb lehetőség volna arra, hogy megfogjuk a fiatalo­kat. Persze azt is meg lehet próbálni, hogy hogyan lehet őke szétugrasztani. * » • A szerkesztőségbe érkezett meghívólevélben jelzett KISZ-gyűlésen nem voltunk ott. Csak az történt, hogy Braksza József lemondott. Kovács Attilát választották klubvezetővé és alapszerve­zeti titkárrá. Az ifjúsági klub maradt vizes és dohos. Csak megnézni lehet lemenni. Az engedélyért — ha netán mégis lenne valami — a KISZ-eseknek át kell men­niük Csépára. Nem tudni, meddig lesz hozzá erejük. Tény, hogy a klubnak nincs hivatalos működési en­gedélye. A kezdet kezdetén — már nem tudják hová —, írtak ez ügyben egy levelet, amire válasz nem érkezett, ezt a papírost azonban eddig nem firtatta senki. Az érdekeltek kezdeti, köl­csönös segítőkészsége a mai napig érezhető, még ha csökkent is „valamicskét” Közös megoldást keEene ta­lálniuk. hogy ne kelljen múlt időbe tenni a monda­tot: Volt(?) egy klub Tisza­sason ... Bálint Judit Régi múltja van Nagylócon a pamut alapanyagú hagyo­mányos szőttesek készítésé­nek. A falusi házakban még ma is sok szövőszék talál­ható, amelyeken a különféle palóc motívumokkal díszí­tett szőttesek készülnek. A népművészeti termékekből asztalterítőket. faliszőnye­geket, díszpárnákat és egyéb lakást díszítő anyagokat ál­lítanak elő, ezek a Palóc Háziipari Szövetkezeten ke­resztül eljutnak országunk határain túlra is. (Fotó:KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents