Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

1987. JÚLIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormányszóvivő tájékoztatója Négyféle sajtot, kunsági gomo­lyát, tabánit, óvá­rit és trappistát készít a Szolnoki Tejipari Válla­lat kunszent­mártoni sajt­üzeme. Oj gépék beállításával a múlt évihez ké­pest mintegy máíífélszeresé- re emelték a ter­melést. Jelen­leg naponta mint­egy 45 mázsa sajt kerül ki az üzem­ből. (Fotó: T. K. L.) Lassan „csurog” a búza a raktárakba (Folytatás az 1. oldalról) Kőrútunk, első állomásán, a vállalat szolnoki körzeti üzeméhez tartozó újszászi raktártelepnek az udvarán a kőtelki, a tiszasülyi, a jászladányi téeszek pótko­csis teherautói forgolódnak. Csajbók Józsefné főraktáros legyint. — Csak a szemerkélő eső miatt van most ilyen nyüzs­gés. Amíg a kombájnok várják, hogy fölszikkadjon a gabona, addig az azokat ki­szolgáló gépkocsik is szál­lítják be a szemet. Egyéb­ként szokatlanul lassan „csurog" a búza a raktárak­ba. Igazi átvételi csúcs még nem is volt nálunk ebben a szezonban. Másfélezer ton­na volt a napi legnagyobb átvett mennyiség. A kétsze­resét is fogadni tudnánk. Annak ellenére, — amint azt Honka András villany­szerelő-gépkezelő mondja — hogy a tavaly világbanki be­ruházásban készült fémsiló­Tele van a város.. . Nem, nem akácfavirággal, hanem búzaszemmel. Ha nem is­mernénk az utat a GMV jászsági körzeti üzemének jászberényi raktárához, ak­kor is odatalálnánk. A va­lamelyik gazdaság szállító­járművéről vastagon leszó­ródott gabonacsík nyomán. Az egyik ház előtt idős há­zaspár söprögeti össze a sze­metet egy vödörbe. Jó lesz bizonyára a háztáji aprójó­szágnak. — Az legalább nem vész kárba — jegyzi meg Nagy István, a tanács csoportve­zetője. — Annak egyébként — tér vissza az Üjszászon tapasztaltakra — hogy a kelleténél lassúbb a gabo­na beszállításának üteme, több oka lehet. Egyrészt a közismert időjárási problé­mák miatt a vártnál keve­sebb a termés, amiből va­lószínűleg az eredetileg ter­vezettnél kevesebbet értéke­sítenek a gazdaságok. V-z- szatartja őket az eladástól az is, hogy a még mindig aszályos időjárásban nem valami jók a kukorica ter­méskilátások. Nem tudják még a termelők, hogy az ál­latállományuk abrakszük­ségletéhez mennyi gabonát tartsanak meg. A jászsági körzeti üzem­hez szállító gazdaságokban tartanak legelőbbre az ara­tásban. A megyében a ka­lászosgabona hatvan száza­Hozzák, viszik a gabonát a szállítójárművek a tiszafüre­di körzeti üzem kapuján. A GMv gépkocsijai viszik a telep tisztítóberendezésé­től a vasútállomásra, ahol csehszlovák és szovjet ex­portra rakják vagonokba. Naiv kérdésemet, hogy nem lehetne már a termelőknél kellően megtisztítani, és ke­vesebb utaztatással bevágó- nírozni a gabonát, megmo­solyogja Bugán Géza, a kör­zeti üzem vezetője. Magy* rázat helyett maroknyi bú zát mutat az egyik tároló­szín alatt. — A kombájnos ugyan nem keveredett közé, — ál­lapítja meg epésen a kisére­kat még csak részlegesen üzemeltethetik. — Két, egyenként hatezer tonnás silóval bővült a rak­tárkapacitásunk. Az egyiket még csak fokozatosan ter­helhetjük gabonával. Folya­matosan figyelik ugyanis az építmény természetes süllye­dését. Húsz százalékos terhe­lésnél abbahagytuk most a gabona betárolását, mert fél méternél lejjebb „szállt” az egyik új silóblokk. A raktár laboratóriumá­ban végzett fizikai és bel- tartalmi vizsgálatok ered­ményeivel elégedett Gazdag Istvánná: — Huszonöt százalékos si­kértartalom alatti, azaz a takarmánygabona minőségű gabonát még egyetlen gazda­ság sem szállított hozzánk. Csak malmi búzát. A hek­toliter súly eddig a Tiszasü­lyi Béke Barátság Tsz ter­ményében a legjobb: 26 megvizsgált búzamintájuk­ból 24-ben mértünk 80-nál nagyobb értéket. lékát, a Jászságban már a nyolcvan százalékát betaka­rították. — Nálunk, — újságolja a Jászberényi Kossuth Tsz ga­bonaátadója, Répás Gyula nyugdíjas magtáros — első­nek a megyében befejezték már az aratást. Szérűn, biz­tonságban van minden, ami megtermett. Szállítják is be folyamatosan az eladásra szánt mennyiséget. Most ki­csit ritkábban érkeznek a mi gépkocsijaink, mert mű­trágya érkezett, vagonokban. Azt is szállítani kell ki a földekre, a tarlóhántás előt­ti tápanyagvisszapótlás­hoz. A szövetkezetek, az állami gazdaságok által alkalma­zott gabonaátadók többsége nyugdíjas. Jó az öreg aház­nál ilyenkor, aratásidőben, de a diákok segítsége is jól jön a kampánymunkában. Miller Anikó, a Jászsági Ál­lami Gazdaságból érkező búzaszállítmányok méré­sét, fizikai minősítését el­lenőrzi. — Negyedikes szakközép- iskolás leszek szeptember­től. Egy hónapra vállaltam nyári munkát. Édesapám a gazdaságban dolgozik. ő ajánlotta a gabonaátadást. Nem megerőltető munka, és meg is fizetik. Naponta két­száz forintot kapunk. Va­kációzásra marad még időm a gabonaátvétel befejeztétől az iskolakezdésig. temben lévő kereskedelmi osztályvezető — de vadzab az van közte bőven. Bugán Géza sem elégedett a gabonaszállítás ütemével. — Igaz, hogy ezen a me­gyerészen sújtotta legjobban az aszály a kalászosokat, meg az is igaz, hogy erre­felé a leggyomosabbak a gabonák. Ezért is lassúbb az aratás, a terményszállítás. Tegnap is már délután négykor hazamehettek az átvevők, a laboránsok. Na­gyobb gondunk az, hogy a hozzánk szállító nyolc gaz­daságból kettő már megfe­lezte az eredetileg vállalt ér­tékesítés mennyiségét. Az itt átvett búzák is megütik a malmi búza minőségét, de több a B—2-tes, mint a B— 1-es. Ezért is örülök a ti- szaburai téesz 4000 tonnányi jó minőségű búzájának, amit feltétlenül itt tartunk őrlés­re a füredi malomban. A malomból kikerülő liszteszsákok címkéjét átló­san kék csíkkal jelölik. Nagy Sándor, a három és fél évtizede ott dolgozó fő­molnár magyarázza: — Már új búzát is őröl a malmunk, felerészben óbú­zával vegyítve. A kék jelzés erre utal. Jelentős veszteségek Karcagon fogadnak ben­nünket a legtöbb aggasztó hírrel. Nagy Istvánnak, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály csoportvezetőjé­nek nem ismeretlen a hely­zet, amelyről Vígh Zoltán, az ottani körzeti üzem vezető­je tájékoztat. — Ha jól emlékszem, 1979-ben aggódtam utoljára ennyire amiatt, hogy meg­telnek-e új búzával a rak­táraink. Eredetileg 45 ezer tonna szem átvételét ter­veztük. A termésbecslések alapján ez 35 ezer tonnám módosult. Most, a tényleges betakarítási adatok ismere­tében további 10 ezer ton­nával csökkentették értéke­sítési szándékukat a nagy­üzemek. Huszonötezer ton­na? Csak a karcagi malom évi őrlési szükséglete 28 ezer tonna búza! A velünk kapcsolatban álló négy té­esz és két állami gazdaság közül a két karcagi közös gazdaságban a legkritiku­sabb a helyzet. Csaknem ezer hektár búzájuk belvíz miatt ki sem kelt. Amit a biztosító fizet, abból nálunk nem lesz liszt. A terméski­esés sokmilliós veszteséget jelent a körzetükben. Nemcsak a karcagi tée- szeket érinti érzékenyen a kalászosgabona ágazat vesz­teségeiből adódó árbevétel­kiesés. A nagyüzemeknek jószerivel a gabonaipartól várható pénz az évi első növénytermesztési bevéte­lük. A vállalat — amint azt az átvevőhelyeken tett kőr­útunkról hazatérőben Mezei Imre elmondta — igyekszik is minél gyorsabban eljut­tatni a termelőkhöz az új gabona ellenértékét. — A szerződés szerint tíz napon belül átutaljuk a körzeti üzemek minősítése alapján a gabonáért járó pénzt. Azonnali fizetést is kérhetnek a gazdaságok. Akkor azonban arra a né­hány napra át kell vállal­niuk a kamatokat. Merthogy a GMV is hitelből fizet a felvásárlásokra. Eddig 14 nagyüzem élt ezzel a lehető­séggel. Az idén először vál­tóval is fizetünk a termelők­nek. A trösztünk „újítása” népszerű lett a gabonater­melők körében. A mostani felvásárlási szezonban azok közül a gazdaságok közül, amelyek a tervezett 400 ezer tonna búza felét már át­adták. 14 vett igénybe 226 millió forint értékű, esedé­kes hiteltörlesztésre vagy vásárlásra azonnal felhasz­nálható váltót. Temeflközy Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) künknek, röviddel megvá­lasztása után, lehetősége nyílt elmélyült, hasznos ta­pasztalatokat nyújtó tárgya­lások folytatására Mihail Gorbacsowal, az SZKP fő­titkárával és Nyikolaj Rizs- kowal, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével. A látogatás — meggyőződé­sünk szerint — tovább erő­síti a szilárd elvi alapokon nyugvó, sokrétű magyar— szovjet kapcsolatokat. A, megbeszélések tapasztalatai újólag aláhúzták, hogy a Szovjetunióban és hazánk­ban lényegében hasonló gaz­dasági, társadalmi és politi­kai folyamatok zajlanak. Mindkét ország a szocializ­mus építésének új, moder­nebb útjait keresi, ezért a gondolatok, a tapasztalatok cseréje most mindkét fél ré­szére különösen hasznos. A tárgyalások megmutatták, hogy hasonlóan gondolko­dunk, illetve azonosak a megközelítési módjaink a gazdálkodás megújítását, a társadalmi és a politikai in­tézményrendszer további de- mokratikálását illetően. Tör­ténelmi tapasztalataink birto­kában azonban jól tudjuk, hogy az országaink előtt álló feladatok hasonló­sága nem jelentheti a mód­szerek másolását. Országaink folyamatosan tö_ rekednek az érdékek köl­csönös összehangolására. Az érdekegyeztetés folyamatá­ban még az esetleges véle­ménykülönbségek is termé­szetesek; ezek jó szándékkal, konstruktív magatartással feltétlenül feloldhatók. Szükség van a párbeszédre A szóvivő röviden tájékoz­tatott a szerdán véget ért magyar—malaysiai kormány­fői tárgyalásokról. Ezt követően Bányász Re­zső a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt. A ma­gyar kormánynak a leg­utóbbi szovjet leszerelési ja­vaslatokkal kapcsolatos vé­leményéről szólva kifejtet­te: teljes mértékben támo­gatjuk a Szovjetuniónak a szovjet és az amerikai köze­pes hatótávolságú rakéták, valamint a hadműveleti, har­cászati rakéták globális fel­számolására irányuló javas­latát. Ugyancsak egyetértünk azzal, hogy meg kell akadá­lyozni a világűr felfegyver­zését. Megítélésünk sze­rint az új szovjet kezdemé­nyezés döntő mértékben hoz­zájárul a genfi tárgyalások eredményes befejezésének útjában álló akadályok el­hárításához. A világ békéjének megőr­zése szempontjából kívána­tos, hogy a két nagyhatalom között folytatódjon a párbe­széd, és mielőbb aláírják a Élénk az érdeklődés az idén alakult Magyar Mező- gazdasági Szövetkezetek Or­szágos Pénzintézete Rt (Me­zőbank) szolgáltatásai iránt. Nemcsak az alapító terme­lőszövetkezetek élnek a hi­telfelvétel lehetőségével, ha­nem számos állami vállalat is megkeresi az intézetet azért, hogy kiegészíthesse saját pénzügyi lehetőségeit. A Mezőbank az alapítás óta eltelt időszakban száz szer­ződést kötött és ezek alap­ján összesen mintegy egy- milliárd forint értékű tőkét helyezett ki különféle cé­lokra. A tapasztalatok szerint a gazdaságok az eddiginél na­gyobb ütemben láttak hozzá régi állattelepeik felújításá­hoz. rekonstrukciójához. A fejlesztési célra felvett hi­telek jelentős része a szarvasmarha- és sertéstele­pek korszerűsítését szol­szovjet—amerikai rakéta­megállapodást. Egy ilyen szerződés elősegíthetné a nukleáris fegyverzetek teljes felszámolását célzó tárgya­lások megkezdését. Mi mifi- dig is úgy véltük, hogy a különböző szövetségi rend­szerekhez tartozó államok­nak a magúik eszközeivel segíteniük kell a nagyhatal­makat a fegyverkezési ver­seny beszüntetésére irányu­ló törekvéseikben. A magyar külpolitika tevőlegesen tá­mogatja mindazokat az erő­feszítéseket, amelyek a Hel­sinkiben megkezdett enyhü­lési folyamat továbbvitelére, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti pár­beszéd elmélyítésére irá­nyulnak. Nem emelik a vízdíjakat — Jelentős helyet kap a kormány megújulást segítő cselekvési programjában a műszaki fejlesztés, illetve a tudományos kutatás — vála­szolta Bányász Rezső egy er­ről érdeklődő kérdésre. A kormány mostani ülésén is szó esett a műszaki fej­lesztésről. A Miniszterta­nács az iparszerkezet sürge­tő átalakítása érdekében el- odázhatatlannak tartja, hogy a termelés és a tudományos kutatás, a műszaki fejlesz­tés intézményesen összekap­csolódjon. Zöld utat kapnak mindazok a kutatások, ame­lyektől a gazdasági kibonta­kozás előmozdítása várható. A kormány ugyancsak szük­ségesnek tartja a nemzetkö­zi tudományos kapcsolatok további sokoldalú fejleszté­sét. Álláspontunk az, hogy a jövőben az állami szervek tevékenysége elsősorban az egyezmények kimunkálásá­ra, megkötésére, a munka­tervek kidolgozására, vala­mint a beszámoltatásra irá­nyuljon. Ugyanakkor a megfontoltan kiválasztott együttműködési témákban a résztvevő vállalatok, intéz­mények, tudományos mű­helyek a lehető legnagyobb önállósággal vegyenek részt — hangoztatta. A prédikálószéki víztározó megépítésével foglalkozó kérdésre válaszolva a szó­vivő kijelentette: azokon az erőművi beruházásokon kí­vül, amelyeket kormányha­tározat rögzít — a Paksi Atomerőmű bővítése, szén- erőmű-rekonstrukciók —, 1990-ig nem indul semmiféle beruházás sem a Prédikáló­széken, sem másutt. Szó van azonban arról, hogy majd az ezredforduló idején, a ru­galmasabb energiagazdálko­dás elősegítésére — egyelőre még meghatározatlan helyen — létesül egy körülbelül 1200 megawatt teljesítményű víz- tárolós erőmű. Jelenleg geo­lógiai kutatások és gazdasá­gossági számítások folynak gálja; a szarvasmarha-ága­zatban, a pénzintézet segít­ségével, húsz helyen láttak hozzá a létesítmények fel­újításához és eddig nyolc sertéstelep rekonstrukció­ját határozták el, fölhasznál­va a Mezőbank hiteleit. A pénzintézet a sertéstelepek esetében a várható költsé­gek 70 százalékát előlegezi meg, a többit a gazdaságok saját erőből finanszírozzák. A szarvasmarhatartás léte­sítményeihez 40 százalékos arányú hitelfedezetet nyúj­tanak. Egyéb célra is adnak ter­mészetesen fejlesztési köl­csönöket, egyebek között például egy állami vállalat számára lizinggép használa­tát teszik lehetővé úgy, hogy a bank tulajdonába kerül a gépi berendezés, amelyet — bérleti díj ellenében — a vállalat használ. annak eldöntésére, hogy ez a víztároló hol épüljön meg. Ezek azonban csak előtervei egy olyan beruházásnak, amelyről 1995 előtt még nem is határoznák. A vízdíjrendszerről szólva Bányász Rezső felidézte, hogy a kormány az Országos Vízügyi Hivatal előterjeszté­séről tárgyalva megállapítot­ta: sajnos továbbra is elég nagyarányú a vízipazarlás, vélhetően amiatt, hogy a víz termelési költségének viszony­lag kis hányadát — mint­egy egyötödét — kell csak a fogyasztónak megtérítenie. Ennek ellenére nincs szó arról, hogy a lakossági díj­tételek változnának. Az azonban föltétlenül megkö­vetelhető, hogy az állami gazdálkodó szervek, a ter­melő vállalatok jobban ta­karékoskodjanak a vízzel és a jelenleginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az egyre növekvő előállítási költségekhez. Erre vonatko­zóan hozott határozatot a kormány, amelynek részle­teiről az OVH alkot rendel­kezést. A határátkelőhelyek for­galmáról a szóvivő elmond­ta: hazánkban jelenleg 66 átkelőhely működik. Az első félévben csaknem 17 és fél millióan léptek ki, illetve be az országba. Szabadon vehetők . a műholdas tévéadások Bányász Rezső megerősí­tette, hogy az útlevél-rendel­kezések további lényeges li­beralizálását tűzték ki cé­lul, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium il­letékesei jelenleg dolgoznak a szükséges módosító javas­latokon, s ezek a rendelke­zések a kormány elé kerül­nek. Bányász Rezső válaszolt a műholdas tévéadások vételé­re szolgáló parabola-an i.en- nák használatát firtató kér­désre. Meg kell különböz­tetni a távközlési és a mű­sorszóró műholdak adásait, mert ezek között lényeges jogi és műszaki különbség van. A jelenleg működő táv­közlési műholdak — nem­zetközi egyezmény és a ma­gyar jogszabályok szerint egyaránt — úgynevezett en­gedélyköteles jeleket, műso­rokat továbbítanak. Ez azt jelenti, hogy az adásokat csak a Magyar Posta vehe­ti. és az általa engedélye­zett kábelrendszerhez csat­lakozó előfizetőknek továb­bítja. E szolgáltatás tehát kizárólag a Magyar Postánál igényelhető. A műsorszóró- műholdak megjelenése csak a közeljövőben várható. Programjaikat — megfelelő berendezésekkel, amelyek gyártását több hazai vállalat és szövetkezet már megkezd­te — bárki szabadon veheti majd. Decambsr 31-lg beválthatók Kedvezményes tiizelőnlalványok A Minisztertanács a kedvez­ményes tüzelőutalványok be­váltási határidejét 1987. de­cember 31-ig meghosszab­bította és ennek alapján az igényeknek megfelelően to­vábbi utalványok igényelhe­tők. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és a Belkereske­delmi Minisztérium tájékoz­tatja az érintetteket arról, hogy az aktív dolgozók az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően a munkahelyükön, a nyugdíjasok pedig a Nyug­díjfolyósító Igazgatóságnál igényelhetnek — az eddig igényelten felül is — tüzelő- utalványt. Az utalványokat a Tüzép-telepek december 31- ig váltják be. Ezekre min­den általuk forgalmazott tü­zelőanyagot (beleértve a háztartási tüzelőolajat is) kiadnak a készlet erejéig. Szórják a szemet városszerte Már út búzát őrölnek Egymillión! forintos hitel Száz szerződés a Mezőbanknál

Next

/
Thumbnails
Contents